Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-06 / 104. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG TO 7979. május 6., vasárnap A zsúpfedeleket ma is a hires zalai mesterek készítik fi TISZÁTÓL «LLfiTfll f) KISALFÖLDRE Tíz falu Szentendrén a XVIII—XIX. századból Az idén nem akármilyen látványossággal nyitotta meg kapuját Szentendrén a Sza­badtéri Néprajzi Múzeum. A Vámosorosziból icieszármazott tech nikai-történeti jelentő- \ ségű szárazmalom, tisztes ko­rára fittyet hányva, újca munkához látott. A hatalmas, fából készült fogaskereket, a jelenlevők nagy ámulatára, engedelmes lovak vontatták, csakúgy, mint a régi szép időkben. Az újonnan faragott malomkövek kiváló minősé­gű lisztet őröltek, kölest hán­toltak. A bemutatóra vámosoroszi molnárok érkeztek a múzeu­mok városába, azok, akik egykor ebben a szárazmalom­ban dolgoztak. De befűtöttek ezen a napon a sonkádi sütő­ház kemencéjébe is. ahol az­tán ropogós cipót sütöttek. A Felső-Tiszavidékről Szentendrére varázsolt falu­ban, mindenkit eleven érzés tölt. el. Magam sem tudok sza­badulni a gondolattól, hogy élő faluban bóklászok, a há­zak olyanok, mintha ma is laknának bennük, csak m ;st éppen nincs otthon senki. Búcsúra mentek a szomszédos faluba, vagy éppenséggel a helybéliek apraja-nagyja kínt serénykedik a határban. Élő falu — érdemben nem is lehetne többet mondani a magyar múzeumügy jelenko­ri legmonumentálisabb vál­lalkozásáról. Életben tartani, s ugyanakkor megmenteni a paraszti múlt sorvadásra, pusztulásra ítélt emlékeit. Mondhatni, a huszonnegyedik órában, hiszen az utánunk jövő nemzedékeknek már nemigen lesz mit megvédeni. 1965-ben határozat szüle­tett a Szabadtéri Néprajzi Múzeum létrehozására. A határozat kimondta: „a lé­tesítendő múzeum alapvető feladata, hogy tudományos hitelességgel feltárja, meg­őrizze és bemutassa a ma­gyarországi falusi és mezővá­rosi lakosság XVIII—XIX. századi életmódját, anyagi kultúráját”. Dr. Kurucz Albert, az im­már országos gyűjtőkörű és önálló költségvetésű intézet főigazgatója elmondta, hogy az első telepítési terv még 1970-ben elkészült — építész, történész és néprajzos szak­emberek bevonásával. Esze­rint a majdan tíz faluból ál­ló múzeum 322 népi építé­szeti objektumot számlál, amelyből 72 lakóház, 42 mű­hely. 3 templom, 8 középület (iskola, tanács, dézsmaház stb.), valamint gazdasági épü­letek. Kiegészítő létesítmény­ként tervbe vették három te­mető (római katolikus, refor­mátus, görög katolikus) sír­jeleinek és egyéb szakrális létesítmények bemutatását, valamint határbeli építmé. nyék (tanyák, malmok) átte­lepítését. Persze egyszerre nem lehet becsomagolni eny­A móndi református templom és a nagyborzovai harangtorony nyi mindent, meg aztán nem is lehetne hová tenni, mert nincsenek tárgyraktárak. Harmincnál több épület most is ott vár újjáélesztésére a szabad ég alatt. A többiek meg eredeti helyükön dacol­nak az idővel ... Ha egy mód van rá, csak eredetit — legyen az istálló, csűr, kukoricagóré, vagy kút — vásárolnak. Ha más­ként nem megy, hát úgy, hogy a tulajdonosa benne lakhat haláláig. Pótolni csak azt pótolják, ami végképp nem konzerválható, s restau­rálható. A kiválasztott épületekről részletes mérnöki felmérés készül, s csak azután kezde­nek hozzá a bontáshoz. Ez ám a kemény munka! Rész­ben azért, mert úgy kell el­bontani azt a létesítményt, hogy újra fel lehessen építe­ni. (Nemegyszer szinte öl­ben emelik le a gerendákat.) Másrészt bontás feözoer. olyan régi átalakítások nyomaira lehet bukkanni, amelyekre már senki sem emlékezik. Vagyis éberen figyelni, raj­zolni, fényképezni, esetenként még filmezni is kell, hogy az előkerülő nyomokat rögzíteni lehessen. Egy vályogfalat nem érde­mes „becsomagolni”, az anyag és a technika azonosságát' azonban szigorúan betartják. Ami azért nagyon nehéz, mert a régi építési módokat ma már nem ismerik az ácok, a kőművesek, s ezeket külön meg kell tanulni. Ele­inte vidékről szerződtettek régi ácsmestert, aki megmu­tatta: hogyan bárdoltak va­lamikor. A zsúpfedeleket ma is a híres zalai mesterek csi­nálják. Hasonlóan nem köny- nyű a nádazásban vagy a zsindelyezésben járatos szak­embert előkeríteni. Vagy a berendezéshez szükséges mintegy 100 ezer tárgyat fel­kutatni! Nem túlzás azt állítani: 46 hektárnyi birtokán páratlan értékmentő vállalkozásba kezdett a Szabadtéri Népraj­zi Múzeum, amely az ország tíz legjellegzetesebb nagy tájegysége egy-egy falujának a felépítésén túl nélkülözhe­tetlen dokuméntációs közpon­tot is létrehoz, megalkotva a népi építészeti kutatás bázi­sát. Vagyis történeti, műsza­ki, néprajzi feltérképezésre kerülnek olyan épületek is százával, amelyek soha nem kerülnek Szentendrére. Jelenleg a református te­mető, s mellette a Felső-Ti- szavidéket híven bemutató tájegység látogatható. Leg­egységesebb épületegyüttese a 90 százalékában Sonkádról idetelepített kisnemesi porta, melynek gyönyörű, egykor Uszkán állt, tornácos, fazsin­dely fedésű lakóháza a népi építészet remeke. Csakúgy, mint az utca túloldalán levő, 1787—1790 között épült mán- di református templom, a már említett szárazmalom vagy a híres nagyborzovai harangtorony. Tíz falu negyvenhat hektá­ron. Előrejelzés szerint 15 éven belül valamennyi a he­lyére kerül. A Tiszától már most ellátni a Kisalföldre, s szomszédságába, Nyugat- Dunántúlra — ősszel, ha nem is teljes egészében, már ez a két tájegység is látogatható lesz. Az élő múzeum így válik fokozatosan legdrágább nem­zeti, kincseink egyikévé. Nem véletlen tehát, hogy az el­múlt év derekán a kimagasló építészeti, múzeumi és mű- eml ékvéd el mi tel j esít mények elismerésére alapított, nem­zetközi dijjql. az arany Schu- macher-éremmel tüntették ki a Szabadtéri Néprajzi Mú­zeum tudományos koncep­cióját,, s eddig megvalósított épületeit. házakat a régi paraszti élet rekvizítumaival A szép természeti környezet különösen vonzóvá ■adezik be teszi a múzeumot Kertész Pcíer A B.-A.-Z. MEGYEI ALLATEORGALMI ÉS HÚSIPARI VÁLLALAT MISKOLCI GYÁRÁBA felveszünk termclésnyil váll tartót (érettségivel), egy- és kétműszakos beosztásba; mérlegelőt (érettségivel) technológiai vonalba, többmííszakos beosztásba: mérleg javít ót; autószerelőt; autóvillamossági szerelőt; hűtőgépszerelőt; lakatost Jelentkezés a vállalat központjában: 8-as autóbusz végállomásánál A CSŐSZER 1. SZ. ÜZEME azonnali belépéssel felvesz KÖZPONTIFŰTÉS-SZERELŐKET ÉS LAKATOSOKAT Minden héten szabad szombat, munkásszállást biztosítunk Jelentkezni lehet: Miskolc, Kabar u. 16. CSŐSZER 1. sz. üzem, 11. sz. főszer.-vez. Lcninváros (új erőmű), 1. sz. üzem Munkaerő-gazdálkodás A PUTNOKI MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA LEVELEZŐ TAGOZATÁN továbbtanulásra lehet jelentkezni növénytermesztő-állattenyésztő szakon. A képzési idő 4 év. Felvételi feltételek: — az általános iskola 8. osztályának elvégzése, — a 17. életév betöltése, . — munkaviszony, vagy szövetkezeti tagság. Jelentkezési határidő: 1979. július 1. Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatója, Putnok. GÉPÉSZMÉRNÖKÖT, vagy gyakorlattal rendelkező GÉPÉSZTECHNIKUST felveszünk műszaki előadói munkakörbe. Kereskedelmi üzemelésben jártasak előnyben részesülnek. Jelentkezés: B.-A.-Z. megyei ZÖLDÉRT Vállalat, Miskolc, Baross G. 15. sz. (személyzeti osztály) Azonnali belépéssel alkalmazunk betanított varrónőket és vasalónőket Fizetés: megállapodás szerint. Jelentkezés: Miskolci Háziipari Szövetkezet, Miskolc, Széchenyi út 19. sz. (Munkaügy)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom