Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-11 / 108. szám
T979. nvcTjiK 11., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 ij ErfÉéiipi oazÉioiséíi, a KlSZ-munka eszközeivel A z MSZMP Központi Bizottsága az elmúlt év decemberében megtárgyalta népgazdaságunk helyzetét; és határozatot hozott az elkövetkező időszak legfontosabb feladataira. A KB- határozat nyomán a megyei pártbizottság is megfogalmazta a legfontosabb tennivalókat, amelyek megyénk dolgozói, köztük a KISZ-fia- talok előtt állnak az ez évi feladatok és az V. ötéves terv sikeres megvalósítása érdekében. Miben segíthetnék, hogyan tudnak a KlSZ-szer- vezetek részt venni gazdaságpolitikai feladataink megvalósításában? Napjainkban, amikor a gazdaságpolitikai célok elérésének alapfeltétele a minőségi munka, az ifjúsági szövetség tagjai a munkafegyelem betartásával és betartatásával, a munkaidő hatékony kihasználásával tehetik a legtöbbet. A KISZ- szer vezetéknek pedig alaposabban, következetesebben kell segíteni, ellenőrizni a KISZ-tagoknál a munkaköri kötelességek teljesítését. Csak akkor vállaljanak többet, ha már az alapkötelességeiket m a ra d ék la lan ul teljesítették. A KISZ-szervezeitek gazdaságpolitikai agilációs mun- kájuk során ismertessék meg, fogadtassák el az éves népgazdasági és helyi terveket. Reálisan mutassák be a népgazdaság helyzetét és az élet- színvonal növelésére rendelkezésre álló eszközöket. A szocialista munkaverseny- mozgalom ifjúsági formái még jobban kapcsolódjanak a munkahely előtt álló feladatokhoz. Kommunista műszakot és társadalmi munkát is csak akkor szervezzen a KISZ, ha az elkészült termék értékesítése gazdaságos, ha ezek révén jobb munkafeltételeket hozhatnak létre (pl. munkahely, lakóhely szépítése), vagy ha hasznosítható hulladékanyagokat tudnak íáy összegyűjteni. De a mindennapi munka során se a 1öbb, hanem mindenekelőtt a jobb munkára ösztönözze tagjait a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Az ifjúsági brigádok vállalásai segítsék az anyag-, különösen az imporlanyag- és energiatakarékosságot, a munkaidő-veszteségek csökkentését és a beruházások mielőbbi befejezését. A ter- melőfolyamatokban keressék meg azokat a kulcsfontosságú munkafázisokat, amelyek a termék minőségét döntően meghatározzák, és tárják fel azokat a hibákat, amelyek miatt egy adott termék minősége elmarad az előírt színvonaltól. Ezekre a tennivalókra kell fokozott mértékben a figyelmet irányítani, és pontos munkával, munkaszervezési és irányítási javaslatokkal hozzájárulni a minőségi követelmények eredményes teljesítéséhez. Nagyon fontos a termék minőségének megőrzése. Komoly veszteség származhat abból, ha a csomagolás, a tárolás, a szállítás nem íelel meg az előírásoknak. A KISZ-nek a gazdasági építőmunkában meglevő tennivalóit az idevonatkozó párthatározatok, az 1979— 198». évi akcióprogramok tartalmazzák. A ICISZ-szer- vezelek fő feladatát az egyes munkaformákban a következőkben lehet összegezni: Vegyenek részt a munkaver- seny megszervezésében, nyújtsanak segítséget az ifjúsági brigádoknak, hogy ésszerű vállalásokat tehessenek és azokat teljesítsék. Vállaljanak védnökséget a gazdaságosan értékesíthető termékeket előállító kapacitások bővítése, a szociális létesítmények és a szolgáltatások felett. Az érdekeit KISZ-szervezetek folytassák munkájukat a Tiszai Kőolajipari Vállalat, a Lenin Kohászati Művek Kombinált Acélműve építése, a szervezési feltételek javítása, a környezetszépítés felett vállalt védnökségeken. Az Alkotó ifjúság pályázat keretében elsősorban a műszaki haladást és a termelés hatékonyságát szolgáló alkotásokat készítsenek a pályázók, a munkahelyek pedig törekedjenek a hasznos javaslatok mielőbbi bevezetésére. A fiatal műszakiak és közgazdászok és a fiatal agrárszakemberek tanácsai a KISZ-szervezetek gazdasági építőmunkájával kapcsolatos feladatok kidolgozásában az ifjúsági termelési mozgalmak szervezéséhez is adjanak hatékonyabb támogatást. A KISZ „Radar” a termékek minőségét, a berendezések jobb kihasználását, az anyag- és energiatakarékosságot, a munka- és környezetvédelem hatékonyságát szolgálja. A „Ki minek mestere?”, illetve a „Ki. minek szakértője?” vetélkedők nagymértékben segíthetik a szakmai tudás növelését és az adott szakma népszerűsítését. A dolgozó fiatalok mellett a tanulóifjúság is kiveszi részét a népgazdaság előtt álló feladatok megoldásából. Évről évre többen mennek építőtáborokba. M i ndennek különösen jelentőséget ad, hogy a diákok olyan időszakban tudnak munkát vállalni, amikor más forrásból a szükséges munkaerőt nem lehetne biztosítani, s ezért a gazdaság különböző területein jelentős károk keletkeznének. A mai gazdasági helyzetben a népgazdasági célok teljesítése fokozott erőfeszítést kíván mindenkitől. Az eddiginél is hatékonyabb. jobban szervezetit munkával lehet csak megteremteni a reálbérek, reáljövedelmek, az alacsony nyugdíjak célul tűzött szerény emelésének, valamint újabb szociális1 létesítmények: óvodai, bölcsődei férőhelyek létrehozásának anyagi alapját. E nagy munka igényli és megköveteli, hogy a KISZ-szervezetek is körültekintően határozzák meg feladataikat, és szervezetten dolgozzanak az éves feladatok teljesítéséért. Gát Albert, a. megyei pártbizottság munkatársa A szakosított íchcucszcti telepek első ncgycflcri „mérlege’’ Ä koilés ne ni kelé rto A tejtermelés nagyüzemi bázisain, a megye 28 termelőszövetkezeti szakosított tehenészeti telepén nem a legkedvezőbb eredményeket érték el az év első három hónapjában. A Borsod megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség, értékelve a szakosított telepek első negyedévi eredményeit, megállapította, hogy termelési mutatóik emelkedése messze elmarad az előző év hasonló időszakában elért növekedési ütemtől. Tavaly az első negyedévben — a 28 telep átlagában — tehenenként 84 literrel javult a bázishoz viszonyítva a tejtermelés. Most csak T5 liter a javulás. A legsajnálatosabb az, hogy 12 telepen, ami e bázisok több mint 40 százalékát jelenti, nemhogy javulást nem sikerült elérni, hanem csökkent a tejtermelés. Négy olyan tsz is akad, ahol az első három hónapban tehenenként több mint 100 liter a csökkenés. A legszámottevőbb javulást Kávésán, Felsözsolcán és Göncön érték el. s kielégítő a már eléggé magas szinten termelő mezőkeresztes!, boldogkőváraljai és emődii 80 liter feletti növekedés is. A 28 telep gyenge növekedési átlagát csupán az el- lések számának időarányos eltolódásával lehetne reálisan megmagyarázni. Ez a magyarázat azonban „sántít”, mert az ellések számában csak minimális lemaradás van a bázisidőszakhoz képest. Ezért a munkában, a helyi vezetésben, a meglevő adottságok, lehetőségek kellő ki nem használásában kell az okokat keresni. Szakemberek előtt nem szorul bizonyításra, hogy a szakosított tejtermelő tehenészeti telepeken megyénkben a tavalyi esztendőben végre elért 3000 literes szintnél nem lehet, nem szabad megállni. Megyei átlagban, az elmúlt évhez hasonló 10 százalékos termelési szintnövekedéshez az idén is adottak a feltételek, a lehetőségek. Az első negyedévi kedvezőtlen „mérleg” arra figyelmeztet. hogy több tsz-ben, de elsősorban az átlagon alul termelő üzemekben, szükség van az első számú vezetők szemléletváltozáséra .is. Ennek szükségességét az előző évek számos példája bizonyítja. A szakosított tebenésaetí telepek persze korántsem jelentik a megye tejtermelésének egészét, de termelésük döntően befolyásolja az egész tejfelvásárlás alakulását. Márpedig a tej és tejtermékék iránti fogyasztói igények nőnek, ugyanakkor az értékesített tej mennyiségében korántsem jelentkezik eddig A tervezett és reálisan várható emelkedés. A telepek első negyedévi értékelésénél a szakemberek a termelési mutatók mellett a költségek alakulását is vizsgálták. Ezzel kapcsolatban az a megállapításuk, hogy a tehenészet rentabilitását egyedül a tejértékesítési prémiumra alapozni nem lehet. Az ágazat jövedelmezőségét hosszú távon csali a termelési színvonal folyamatos emelésével lehet biztosítani. A tejértékesítési prémium ma lehetőséget ad arra, hogy a termelést olyan szintre emeljék, ahol a jövedelmező gazdálkodás feltételei biztosítottak. Elf év nyomai a lajtai babértÉoszorún Friedel József gépész a palackgyórtó outomoto mellett. Ez u gép percenként 40 „hosszúnyokú" zöld boiospolockot gyért Gyűlnek a paiookek. Napi <6 »«qgc-n kellene a késztermék »Wállitásához, — Kevés ember tud anty£ nyit rt Sajószentpéteri Üveggyárról, mint Milner József, a pártbizottság titkára. De úgy is mondhatjuk: kevés ember szereti annyira ezt a lassan évszázados, sok jót és sok rosszat átélt üzemet, Milner József, nagyapja és apja után, 12 éves korában került kié üvegfúvó tanulónak. Azóta már el is felejtette az üvegfúvást, hisz’ régen megszűnt a kézi munka, ma okos, nagy teljesítményű gépek készítik a borospalackokat, a konzerves üvegeket, a gyógyszeres üvegcséket. Milner József tül van már az ötvenedik életévén, de agilitása a huszonévesekével vetekszik. Az a típusú ember, aki nem elégszik meg a rész- eredményekkel, és igyekszik másokat is kirángatni a langyos vízből. * Beszélgetésünk apropója az, hogy egy évvel ezelőtt született meg a Miskolci járási Pártbizottságnak az a határozata, amely az üveggyár „talpraállását” igyekszik elősegíteni. Egy év pedig elég sok idő ahhoz, hogy érzékelhetővé váljanak az eredmények, vagy az esetleges sikertelenségek. — Mi is történt tulajdonképpen, mi előzte meg a határozatot? — Gyárunk, bár nem tartozik a legmodernebb üzemek közé, szép és egyenletes teljesítményt nyújtott hosszú éveken keresztül. 1969-től 1975-ig minden esztendőben Kiváló Gyár kitüntetést kaptunk. A munkakörülmények is fejlődtek, húsz év alatt három rekonstrukció zajlott itt, az utolsó 1975- ben fejeződött be. Ám a következő év már nem volt olyan eredményes, mint amilyet szerettünk volna és amilyet elvárt tőlünk az Üvegipari Művek. De bajról szó sem volt, a bajos esztendő csak a következő év lett: 1977-ben szinte semmi sem sikerült. A gyár devizahiteles programra 110 millió forint beruházási összeget kapott, amelyet két év alatt kellett volna elköltenie. A második évben hozzáfogtak egy kemence átfestéséhez, ami azt jelenti, hogy a kemence a munkálatok után nem fehér, hanem zöld üveget állít elő. A zöld üvegre nagyobb az igény. Vásároltak továbbá egy új üveggyártó automatát, amelyet ennek a zöld kemencének kell kiszolgálnia. Az import automata műszaki előírásai magas hőfokút követeinek, s ezt a terhelési nem bírta a kemence: kiégett, elhasználódott. A termeléskiesés 3<i millió forint volt. — Aztán jött a következő kudarc — folytatja a partbizottság titkára. — Szerettünk volna egy termelékenyebb zordkemencét, vásároltunk ehhez egy licencet. Az építést 80 napra tervezték a hozzáértő szakemberek, ám 104 nap lett belőle. Ismét 20 millió forinttal csökkent a termelési érték. Ennek a késésnek az volt az oka, hogy kevés volt a szakmunkás, a társgyárak sem segítettek. Így adódott, hogy 1977-ben 44 millió forinttal kevesebbet termeltünk a tervezettnél és a gyár 13 millió forint veszteséggel zárta az évet. A járási pártbizottság gazdasági vizsgálatot végzett a gyárban és megállapította, hogy a bajoknak objektív és szubjektív okai vannak. Az említettek után tovább soroljuk az objektív okokat. Szűkös a tárolótér, nem jók a szállítási feltételek, igen kevés a vagon, s a belső anyagmozgatás sem teljesen jó. Az objektív okok közé sorolták, hogy 2—3 éve riasztó munkaerőhiánnyal is küszködött a gyár. — Melyek voltak a szubjektív feltételek? — Visszaesett a vezetés színvonala, nem sikerült a belső átszervezés, nagyon sok hibás intézkedést hoztunk. 1976-ban két gyáregységet alakítottunk ki. Ezek élére kellett gyáregységvezető és még egy sorvezető, tehát rangos posztok alakultak ki, amelyekért versengtek az emberek. Nem tudtuk kivédeni az intrikákat. — Mit szóltak mindehhez a munkások? — Tudták, látták, hogy rosszul mennek a dolgaink, ugyanakkor megtévesztette őket a szokatlanul magas fizetésemelés. Gondolja el, milliós veszteségek érik a gyárat, baj van a munkafegyelemmel is, de a bérszínvonalat a tervezett 5,5 százalék helyett 7,8 százalékkal növeljük. És ugyanekkor vezetjük be országosan a műszakpótlékot is. Soha nem voltak olyan nagy fizetés- emeléseit, mint 1977-ben. — Bűnhődtek-c a felelősök? — Leváltottak néhány vezetőt, másoknak csökkentették a prémiumát. A járási pártbizottság konkrét javaslatokat tett a hibák kiküszöbölésére. Javasollak. hogy vizsgálják felül a szervezeti felépítést, különös gonddal foglalkozzanak a fejlesztési és beruházási funkcióval, pótolják a hiányzó technológiai utasításokat és az ellenőrző rendszert, tegyék a középvezetőket erkölcsileg és anyagilag is felelőssé a termelésben, javítsák s minőségi munkánál az érdekeltséget, vonjanak be fiatal szakembereket a pártbizottság mellett működő gazdaságpolitikai szakbizottságba, támasszanak nagyobb követelményeket a gyár összes vezetőjével szemben. Mindmind olyan tétel, amelynek hiányát nem lehet büntetlenül tűrni. — Mi történt a vizsgálat óta? — Lassan-lassan elköltjük azt a 110 millió forintot. A múlt évben mar jó gazdasági eredményt értünk el: 26 millió forinttal túlteljesítettük termelési értéktervünket és 16 millióval a nyereségtervet is. Hasonlóan jók az idei részeredmények is. Mindez megnyugtató, de véleményem szerint nem lehetünk elégedettek, a beruházási lépéshibák és a közbejött egyéb okok miatt nem valósulhat meg a tervidőszakban egy sor fontos létesítmény, amely pedig a következő évek termelését alapozta volna meg. A nyolcvanas években nem tudjuk már fokozni a termelést. — Megszűntek-e a nyugalmas légkört veszélyeztető tényezők? — Szankciókat léptettünk érvénybe, így javult a munkafegyelem. Egyes intézkedések sokat javítottak a munkaszervezésen, javul a minőség. A múltkoriban előfordult, hogy annyi selejt sem keletkezett, amennyi a technológiához szükséges lett volna. Sok jó szakmunkásunk és szakemberünk van, ám mégsem annyi, ahány kellene. Ha lenne utánpótlás, akkor négy osztályvezetőt leváltanánk . . Az elmúlt egy év ese- 0 ményei tehát az eredményt érzékeltetik, de a babérkoszorún még nem zöl- dült ki minden levél.A történtek pedig azt igazolják, hogy a mai gazdasági körülmények között egy pillanatig sem szabad megpihenni a babérokon. Györgyi
