Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-11 / 108. szám
ÉSZAK ■ MAGYJUfOSSZÄG 4 1979. május 11M pániét •• A19. MISKOLCI FILMFESZTIVÁL Információs keretben S ok az eszkimó, kevés a fóka — idézhetnénk a közhelyet, amikor szám- bavesszük, hány film fér a fesztivál versenyprogramjába, s hány alkotó szeretné a munkáját o fesztivál néző- és szak. mai közösége előtt bemutatni. így adódott — s ez az intéző bizottság igen jó hozzáállását dicséri! —, hogy az idei fesztiválon a versenyen kívül, információs vetítések keretében látható filmek száma és összidátartama jócskán meghaladja o versenyben álló alkotásokét. Mindjárt az első napon hat dokumentumfilm szerepelt oz éjszakai — lapzártékor kezdődő — információs vetítési programban, s az érdeklődők száz percen át ismerkedhettek a versenyben ugyan nem szereplő, de megkülönböztetett figyelmet érdemlő alkotásokkal. A hat dokumentumaim közül különösképpen az első hármat kell kiemelnünk, kidére a cime Gárdos Péter filmjének. A néző szinte szólni sem tud a megdöbbenéstől. A rendező erre törekedett: vágja mellbe a nézőt a rettenet, döbbenjen 'ra a veszélyhelyzetekre és arra, hogy a veszélybe nem szabad belenyugodni. ,, Aki elfelejti a tegnapot, arra ítéltetik, hogy átélje azt" — hirdeti a film elején látható memento, s lidérces lázálomnak tűnő, fenyegető pusztítás jelenítődik meg előttünk, figyelmeztetve: a pusztító tegnapról sose feledkezzünk meg. Merőben más jellegű a Kísérleti fogház, amelyet Zombori Katalin rendezett és a baracskai büntetőintézetben bevezetett kísérletet mutatjo be. Itt ugyanis olyan fogházat rendeztek be, ahol kizárólag a gondatlanságból elkövetett közlekedési bűnesetek elítéltjei vannak, s a fogház rendjére önmaguk választotta társadalmi vezetőség ügyel. A film igen érzékletes képet ad az intézet életéről, megmutatva annak sajátom rendjét, hatóerejét, szocialista humanizmusunkat. Érdekek és akadályok a címe Sántha László filmjének, amely az újítómozgalom nehézségeiről beszél igen izgalmasan, bemutatva az egyéni érdek és a közösségi érdek között a különböző szabályozó rendeletekből eredő feszültségeket, amelyek végül is az újítókedv legfőbb akadályozói. A további három film: Róna Péter Mérnökóvodája a pályakezdő mérnökök beilleszkedési gondjairól, Mihályffy László Tordas című munkája a címbeli fala szövetkezeti életének hagyományairól szól, Bokor László Hétvége Pest megyében című munkája pedig Pest megye néhány idegenforgalmi szépségére irányítja a figyelmet igen szuggesztíven, érzékletesen. Megjeleni a Fesztiválújság A miskolci filmfesztiválok mindennapjainak hagyománya immár, a Fesztiválújság megjelenése. Ebben tallóztunk most, a 19. miskolci filmfesztivál „gépezetének” beindulásakor. Az első oldalon —. Feledy Gyula Kossuth-dí.jas képzőBorsodról Miskolcon A Filmhíradó e napokban játssza az egész országban azt a tudósítást, melyet Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyében készített a szerkesztőség stábja. (Forgatókönyvet Benedek Miklós, lapunk főmunkatársa írta.) Ezt az alkotást tekinthették meg tegnap Miskolcon a fesztivál megnyitója után az érdeklődők, „A Filmhíradó különkiadása Borsod megyéről” címmel. Rólunk, mindennapjaink gondjairól, életünkről adott híradást tehát a fesztiválközönségnek és az ideérkezett vendégeknek a miskolci vetítés. E hagyományos — és nemes — gesztussal kezdődött a mostani fesztivál is, tudtul adva és reprezentálva a megye, a megyeszékhely hétköznapjainak formálódó életét, s bizonyítva, hogy a fesztivál sem külön ünnep, hanem hétköznapjaink alkotó cselekvésé- , nek egy mozzanata, melyben tettenérlhetjük eredményeinket, s tervezéseikben láthatjuk magunk formálódó arculatát. Fetedy Gyula rajra művész grafikája mellett — olvasható György István fesztiváligazgató köszöntője- vezércikke, mely hagyományokra, új várakozásokra hivatkozva üdvözli Miskolcon az alkotókat és alkotásaikat — a közönség várakozásával. a kölcsönös találkozás reményével. A fesztivál megnyitóját követően mutálták be a filmhíradósok a megyénkről készített filmüzenetüket: a Fesztivál újságban Makai Márta ír arról, hogy Zombori Katalin rendező miként tette láthatóvá a megye változó-alakuló életét. Ugyanezen az "oldalon Benedek Miklós a Híradó- és Dokumentumfilm Stúdió munkájáról készített beszámolóját kínálja olvasásra a lap, tudtál adva: „... a Híradó- és Dokumentumfilm Stúdió kilenc híradóval. tizennégy hosszú dokumentumfilmmel vesz részt a versenyprogramban” ... A Fesztiválújság újabb oldalán három portréírást olvashatunk. „Előny, hogy nő vagyok” címmel kilencven film hátterét, motiváló erejét vallatja a Kolonits Hona rendezőről írott anyag; a Függelék egy önportréhoz alcímmel közreadott írás pedig Jankovics Marcell alkotói munkáját, s annak inspiráló részleteit villantja fel; Szabó István — ismert já- tékíilmrendező — „háttérmunkáját” hozza olvasóközeibe Sas György írása, bizonyítva emberszeletet és hazaszeretet élő jelenlétét „Suhanás a város felett” című portréjában ... A Fesztiválújság a továbbiakban megismertet bennünket a fesztivál plakettjének alkotójával — Szent- jrmay Zoltánnal —, ismertetést kapunk a város művészeti és közművelődési programjából, a.,fesztivál további, műsorrendjéről. A fesztivál-lap legközelebb szombaton délután jelenik meg. Tegnap este a miskolci Rónai Sándor megyei Művelődési Központban megkezdődtek a 19. filmfesztivál vetítései, beindult a „fesztiválgépezet”. A mai program: délelőtt 9 órától délután 13 óráig a saüri tekinti meg a fesztiválra beküldött alkotásokat; tíz órakor kezdődik az Alkotói felelősség a dokumentum-filmművészetben című ankét, amelynek előadója dr. Fuikász György. Ez az ankét az SZMT-székház 6. emeletének 1-es tanácskozó termében lesz. Délután 4 órakor AICS-ta- nácskozást tartanak a fesztiválpalotában. Ugyanebben az időben kezdődik a Hevesy Iván Filmklubban az információs vetítés, mely ezúttal a Fagyöngyök című alkotást kínálja az érdeklődőknek. Ugyancsak délután 4 órakor látható a Katonai Filmstúdió információs programja Miskolcon, a Fegyveres Erők Klubjában. Este 6 órakor kezdődik a harmadik feszfci- válvetítés a megyei művelődési ‘ központ színháztermében, Encsen a járási művelődési központban pedig a Filmhíradó ez alkalomra ösz- szeállított külpolitikai műsorát tekinthetik meg a nagyközség és a járás lakói, s találkozhatnak Róbert I .ászló va], Este 7 órakor a Katonai Filmstúdió a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban mutatkozik be programjával — Hősök emlékezete, Katonasportoi ókkal a kubai spartakiádon. Leszerelés után és Mozgás, gyerekek című alkotásával. Este 8 órakor folytatódik a fesztiválvetítés a Rónai Sándor Művelődési Központban. Este 22 órakor pedig a Népszerű Tudományos Filmstúdió programját láthatják az érdeklődök. A fesztivál zsűrije Elnök: dr. Boros Sándor, s. filozófiai tudományok kandidátusa. kulturális miniszterhelyettes. Tagok: Benedek Miklós újságíró, filmkritikus; Csólai János, Miskolc megyei vá-. ros Tanácsának elnökhelyettese: Feledv Gyula Munká- csy-díjas, érdemes művész. Kossuth-díjas grafikusművész. Füleki József, a Társadalmi Szemle rovatvezetője, dr. Hankiss Eleméi7 kandidátus; Juhász Árpád, a TIT-stúdió igazgatója; Illés György kiváló művész, Kos- suth-díjas filmoperatőr. Lázár István, a Valóság rovatvezetője, Orosz Sándor, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége KV-titkára; Simó Sándor. Balázs Béia-díjas filmrendező; Simó Tibor, a SZOT kulturális, agitációsés propagandaosztályának vezetője; dr. Szecskő Tamás, az MRT Tömegkommunikációs Központjának igazgatója. Egy kocka Keresztes Dóra Holdasfilm című animációs alkotásából TEGNAP DÉLUTÁN nyílt meg és szeptember végéig látogatható a miskolci Herman Ottó Múzeum Papszer utcai főépületének földszinti termeiben A keliák Észak- M agyarországon című kiállítás, amely a Kelta-corpus kutatás anyagára támaszkodva. a Váctól a Bodrogközig terjedő észak-magyarországi részen élt kelták relikviáit, az. ásatások során előkerült dokumentumokat bemutatva kívánja a látogatóval megismertetni az időszámításunk előtti harmadik századtól, időszámításunk kezdetéig itt élt nép kultúráját, életmódját. A kiállítási termekben, vitrinekben. tárlókban és nagyméretű fotókon a kutatások, ásatások során előkerült gazdag anyagból fegyvereket, háztartási és temetkezési edényeket, ékszereket, a sírokból előkerült temetkezési dokumentumokat láthat az érdeklődő. A középső, kis le- remben színes diavetítés segíti a kutatási anyagok, illetve a bemutatott kor .jobb megismerését, a vetítéseket kelta zene festi alá. Egy további teremben a Herman Ottó Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum éremgyűj- teményéből kelta érmék láthatók részben a maguk eredeti mivoltában, részben kinagyított fotókon. (Az éremanyag rendezéséért Biróné. Say Katalint, a Magyar Nemzeti Múzeum főmunka- társát illeti elismerés.) A látható anyagból és a jól alkalmazott tájékoztató szövegekből és tartalmas katalógusból érdekes kép rajzolódik ki o kelták életéről, sőt a bemutatott hamvasz- tásos sírrekonstrukció segítségével a halálon túli életéről is. A kiállítás rendezése, valamint a katalógus Hellebrandl Magdolna régész-muzeológus munkáját dicséri. Egyébként ő volt a Kelta-corpus kutatás területi irányítója, s így a kiállítás nagyrészt az ö kutatási eredményeit tükrözi!' A kelta nép az őskor végén Európa nagy területein elterjedt, és egyike volt azoknak, akiket név szerint már ismertünk. Az ókori irodalom és a tudományos hitelességgel feltárt temetők, települések adatai alapján kirajzolódik a kelta társadalom felépítése, mega Hain Ina to egy katonai és egy vallási vezető réteg kialakulása. Törzsi szervezetben éltek, államot nem alkottak. Magyarországon az időszámításunk előtti negyedik században telepedlek meg, észak-magyarországi meyle- lepedésüket az időszámításunk előtti harmadik szazadból származó nagy kelta- temetők bizonyítják. Mint például a váci kavicsbánya, Farmos, Kösd, Szob, Halma jugra, Mulii-Kocsmadumb, Bouroghaíom-Mcdvclanya, Radoslyan, Kistokaj-KüUe- lek és más helyek sirleletei. Az itt élő keltákra erősen hatolt a szkíta kultúra, ezt a kiállításon is látható leletek — fegyvereknél, edényeknél egyaránt, de különösen az ékszereknél — meggyőzően bizonyítják. Ezeket — természetesen — itt nem tudjuk részletesen leírni, de megtekintésüket annál inkább ajánljuk. Települései kis létszámúak, lanyaszerűek voltak. A nyillszini településeken a házak alkalmazkodtak a domborzati viszonyokhoz. Bizonyára veszély idején húzódtak a hegyek közé, sőt a barlangokba is: a Bűtökben például a Szeleta-barlangböl ismerünk az i. e. J, századból ' való kerámiát. Törzsi központokat, úgynevezett op- pidumokat is kialakítottak, ilyen volt a bükkszcntlászlói Nagysánc is. amely a coti- nus törzs megerősített helye lehetett. Érdekesen szemlélteti a kiállítás a. hamvaszlásos temetkezést: a halottal együtt, tették máglyára az elhunyt használati tárgyait. Az i. e. II. századból származó temetőkben a kutatók már csak hamvaszlásos urnasíro- kat találtak, A kiállítás második része, mint már említettük, a kelta pénzveréssel foglalkozik, az egész Kárpát-medence területén élt törzsek pénzeit mutatta be. Á KELTÁK Észak-Ma- gyarországon több éves kutatás eredményeként tárja az érdeklődő elé egy két évezreddel korábban, háromszáz esztendeig itt élt nép kulturális emlékeit. Érdemes végigjárni a kiállítás termeit. (km) Nem nehéz megjósolni, hogy a következő napokban, hetekben ismét megnő a Képcsarnok Szőnyi István termének látogatottsága. Ezúttal Székács Zoltán festőművész mutatkozik be a miskolci művészetkedvelőknek, műgyűjtőknek. Székács tulajdonképpen hazajött, hiszen Miskolcon született, itt végezte a középiskolát; családtagjai, barátai, ismerősei élnek a városban. Festőművészként azonban mindany- nyian most ismerhetjük meg igazán a volt Szőnyi-tanít- ványt, aki 1940—45 között végzett a Képzőművészeti Főiskolán és 1949 óta jelentkezik a kollektív tárlatokon. Akik munkásságát figyelemmel kísérték, emlékezhetnek néhány sikeres szereplésére, melyek közül elsősorban az 1965-ben rendezett budapesti kiállítást említjük (Igényes Adolf-terem), valamint a csepeli és a zalaegerszegi bemutatkozást. „Székács — mint egyik méltatója írja — elsősorban tájfestő, a színélmény őszinte visszaadásával, a jelző és tipikus rajz finom hangsúlyával, a motívum tömegének. arányainak gondos mérlegelésével, egyszerű előadásmódra. érzékletes lát- ványfestésre törekszik.” Ezt a megállapítást igazolja a Képcsarnokba!) most látható, csaknem félszáz festmény is A művész — mint a néző megállapíthatja — nagy szeretettel és szenvedéllyel járja az országot, s minden tájban igyekszik megragadni (sajátos látásmódja szerint) a legjellemzőbbet, a legmaradandóbbat. Képeiről a vajai várkastély parkjának százados fái, a Balalon- vidék mediterrán világa köszönt bennünket. Érdekes, hogy ezek a nagyméretű táblaképek, mennyire intim hangulatot sugároznak. A „Kerti pihenő”, a „Fák és csónakok” egy-egy részletszépségével ragad meg bennünket elsősorban. S bár ember csak a legritkább esetben jelenik meg Székács vásznain, minden tájában érezzük jelenlétét. Hiszen a virágok (például a filodend- ron és a páfrány szobai együttese) éppenúgy otlhont sugallnak, mint a „Köcsögös udvar”. Ebben a hűvös és bonis tavaszban különösen jó a napfényt és a ragyogást sugárzó Székács-képek között járni. Kicsit rideg belonlu- kásainkat is otthonosabbá tehetik ezek a képek, melyek a természet egy-egy darabját mutatják fel magas fokú kompozíciós készségről és meakapó színvilágról tanúskodva. * A kiállítást tegnap délután 5 órakor nyitotta meg Papp László festőművész. Székács Zoltán képei május 24-ig tekinthetők 7 meg a Szőnyi-tc- remben. Gy— A mai program Székács Zoltán festményei
