Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-05 / 103. szám

1979. május 5., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 »..,1 Ofszlps és nieoíH gondok Gyógyvízpalackozó Budapesten elkészült és már próbaüzemei a Vízkutató- és Fúró Vállalat gyógy- és ásványvizüzemének őrmezei új palackozója. A korszerű üzemből évente mintegy negyvenötezer palack gyógy­víz kerül az üzletekbe. A képen: töltősoron az üvegek. Ifjúsági iniiiikaversenv a DIGEP-ta A kísérlet kísérlete A határt miért nevezik bűvösnek? Nem mindennapos miskolci Városnézésen vettek részt a közelmúltban a Magyar Köz­gazdasági Társaság tagjai, Uónus Rókus, a szervezel tit­kára, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója, Tolnai Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője és a megye építőipari vállalatainak veze­tői. A BÁÉV autóbuszán Szepesik Rezső, a vállalat ve­zérigazgatója kalauzolta a vendégeket, a városnéző, fel­fedező úton. Végighaladtunk Miskolc lakóterületein: a Vo­logda városrészen, a Győri kapuban, ellátogattunk a di- ósgyőr-majláth; lakótelepre, majd az avasi lakónegyed építkezéseit tekintettük meg. Ötvenezer lakás Szepesik Rezső tájékoztató­jából közben megtudtuk, hogy a BÁÉV megalakulása óta 50 ezer lakást épített fel. A házgyár üzembe lépése után tíz év alatt 30 ezer la­kás paneljeit tudták elké­szíteni és szállították a me­gye számos városába: Mis­kolcra, Ózdra, Kazincbarciká­ra, Leninvárosba. Jutott be­lőlük a szomszédos Heves megyébe. Nyíregyházára, sőt még a Szovjetunióba is. A házgyár, az építés iparo­sítása teremtette meg annak a lehetőségét, hogy nap­jainkban a BÁÉV-nelc, ennek a hatalmas, vertikálisan mű­ködő építőipari szervezetnek a termelése eléri a 2 milliard 400 millió forintot. Kicsit házgyári történelem, de a tömegtermelésre is utal az a műszaki-gazdasági lény, hogy egy térelem a konve- • jorsoron ma már negyvenöt óra alatt fut végig. Egy-egy lakás „elkészítése” közel ezer órába kerül. Az építőipar szerepe A látottakhoz jól kapcso­lódott Timmer Ferenc vezér­igazgató-helyettesnek a vál­lalatról. az építőipari szerve­zetek iparosításáról, az új technológiai eljárásokról szó­ló előadása, amely országos és megyei gondokat feszegetett. Elénk eszmecsere alakult ki a kivitelezők, a tervezők és a jelenlevő közgazdászok között, amelyben Tolnai La­jos, a megyei pártbizottság osztályvezetője töltötte be a vilavezelő szerepét. Gyakran elhangzó megálla­pítás: a népgazdaság fejlesz­tésében az építőiparnak meg­határozó szerepe van. Az is sűrűn ismétlődik, hogy az építőipar nem képes teljes mértékben kielégíteni az épí­tési igényeket. E két megál­lapítás között található el­lentmondások okai többsé­gükben szintén ismertek. Melyek ezek? A növekvő be­ruházásoknak 45—46 százalé­kát az építési hányad teszi ki. Akadályozzák viszont az építők munkáját a beruházá­sok előkészítésében mutatko­zó késedelmek, a kooperációs hiányosságok és az anyagel­látási gondok is. Az is ismeretes, hogy az építőipar az 1970-es évekig exlenzív módon — létszám­növekedéssel — emelte a ter­melését. Nagyobb mértékű ka­pacitásfejlesztést, a termelés intenzív módon való növelé­sét. a házgyári hálózat ki­építése jelentette. Eleknek gyors felfuttatását viszont a közmű-, illetve a közműépí­tő kapacitások szűkössége korlátozta. Ezen a területen fejlődés csak 1971-től ta­pasztalható. Az ismert nehézségek, fe­szültségek feloldásában nyúj­tott igen jelentős segítséget a kormány azzal a 4 milliár- éoti hitelkerettel, amelynek jelentős részét gépesítésre fordították az építőipari vál­lalatok. Számottevő a nem termelő beruházások hánya­da is. Az ÉÁÉV központi te­lepet, a BAEV raktárt is épít a vállalat által felvett külön­féle hitelből. A régi gondok egy részé­nek gépvásárlással, építéssel stb. történő enyhítése azonos arányú termelésemelkedést eddig még nem eredménye­zett. Ennek oka részben az, hogy a gépláncok kialakítása 1980—81-ben fejeződik be, így dinamikus termelésnöve­kedéssel főként akkortól le­het majd számolni. A rendszerelvű építés A termelékenység viszony­lagos mérséklődését okozza az építőiparban, hogy a be­szerzett gépek nem elhanya­golható része csupán segéd­munkás-létszám pótlására szolgál, így egyes berendezé­sek — például a betonszi­vattyúk — nincsenek kellően kihasználva. Ezekkel a felté­telekkel az építőiparban hosz- szú távon kell számolni, és ezeket figyelembe véve kell a termelést 1975-höz képest állandó, esetleg csökkenő lét­szám mellett 2,5-szeresére növelni. A létesítmények kivitelezé­sének iparosításával, a gyár­tó- és szerelőipar fejlesztésé­vel ezt a feladatot az építő­ipar meg tudja oldani. Ezt a célt szolgálja a rendszerelvű építés is. A BÁÉV ennek az elvnek megfelelően az 1974-ben vég­rehajtott házgyári rekonst­rukció során katalógus rend­szerű műszaki terveztetést rendelt meg, kódolt, számító- gépes feldolgozásra alkalmas termékrendszert alakított ki. Ezeknek eredményei a gyor­sabb árképzésben, a terve­zői, hatósági munkaidő-meg­takarításokban is jelentkez­nek. A kommunális igények gyors növekedése más építé­si területen is előrelépést sürgetett. így alakult' ki az óvodák, bölcsődék, iskolák építésére szolgáló BVPR, a borsodi vázpanel és a ke­reskedelmi létesítmények épí­tésére alkalmazható BVPR — B. a KERVÁZ. Ezek nem könnyűszerkezetes építési el­járások, viszont vitathatatlan előnyük a házgyár kihaszná­lása, a tömeggyártás magas foka és a gyors építés. Hát­rányuk is van persze. Anyag- igényesek és a BVPR—B esz­tétikai megjelenéséről is so­kan vitatkoznak. Nyitott kérdések Valamennyien lakók va­gyunk, a város fejlődő éle­tének részesei. Kritikus szem­mel nézzük a városépítést, így érthető, hogy a városné­zés, az előadás, valamint az azt követő vita után is ma­radt még, kétely többekben; „a vendég” közgazdászokban is. — Vajon a jelenleginél ol­csóbban nem tudna-e a BAÉV lakásokat, kommuná­lis létesítményeket építeni? Vajon a viszonylag magas építési költség oka az igen kedvezőtlen domborzati és talajviszonyokban találhu- tó-e? — A beruházások jobb elő­készítése. az időbeni szanálás és közművesítés vajon nem eredményezne-e lényeges költségmegtakarítást? Es vé­gül, vajon gúzsba van-e köt­ve a tervezők keze, vagy épp ellenkezőleg: túl sok a sza­badsági fokuk, hogy épp ilyen a város, amilyen? Kérdések, kételyek, ame­lyekre már rendezvényen ki-' vül kell — közösen — a he­lyes, jó választ megtalálni. Riichcrt Miklós A Minisztertanács, a SZOT és a KISZ KB együttes ha­tározata nyomán az elmúlt évben a Diósgyőri Gépgyár­ban is sor került az ifjúsági munka verseny-mozgalom rendszerének a módosítására. A vállalat fiataljai eredmé­nyesen vettek részt, a ver­senymozgalom új formáiban: jelenleg 103 ifjúsági szocialis­ta brigád versenyez, több mint 900 fővel. A Szakma Ifjú Mestere kitüntetést az elmúlt évben 16 fiatal, a Ki­váló Ifjú Szakember megtisz­telő címet 10-en, a Kiváló Dolgozó kitüntetést 62-en kapták meg. A szocialista brigád cím bronz fokozatát 12 ifjúsági brigád, az ezüst fokozatot 3 brigád, az arany fokozatot 2 brigád nyerte el. A Vállalat Kis méretű személygépko­csikhoz kapcsolható utánfu­tókat gyárt a Lenti Fém- és Faipari Szövetkezeit. Ezt a gyártmányukat „hivatalosan” csak a tavalyi őszi BNv-n ismerték el, azóta negyed­évente több mint 100 dara­bot gyártanak. Hamarosan megkezdik a 300 kilogram­mos teherbírású változat gyártását is. A lenti szövet­kezet emellett az idén fokoz­za a tőkés exportját is: újabb típusú bútormozgató mecha­nizmusokat szállít osztrák kooperációs partnerének, a Hodry cégnek, és mintegy 12 vagon bútoralkatrészt készít belga megrendelésre. A Nemhogy csökkent volna, de 4,2 százalékkal nőtt a fej­lett tőkés országok olajfo­gyasztása az idén január— februárban, tehát az iráni válság időpontjában. .A Nem­zetközi Energiahivatal (iEA) jelentése szerint az Egyesült Államokban 4,1, Japánban 3,9, a nyugat-európai orszá­gokban átlagban 4,5%-kal több kőolajterméket használ­tak fel ebben az időszakban, mint a múlt év azonos két hónapjában. A felsorolt or­szágok olajimportja az 1978. év vége felé nagyobb volt, mint a felhasználás, ezért te­kintélyes készletek halmo­zódtak fel, és lehetővé vált, hogy ezekből pótolják az iráni olajszállítmányok ki­eséséből fakadó hiányt. * Etiópiában szombat óta 80 százalékkal drágább a ben­zin. Egyes luxuscikkek im­Kivaló Ifjúsági Brigádja cí­met 3 brigád kapta meg. A Ki minek a mestere? verse­nyen az esztergályos szakmá­ban 9 fiatal képviselte a vál­lalatot: a területi elődöntő­kön: az országos döntőben egy negyedik és egy hetedik helyezést sikerült szerezni. A szakmai, politikai vetél­kedők és az Alkotó Ifjúság pályázat rendezésében csak részben valósultak meg az elképzelések, de örvendetes előrelépés történt az újítási és a Radar-mozgalomban. Az i f j úsági muu n ka verseny - m oz- galomban való aktív részvé­tellel a DIGÉP fiataljai az idén is mindent megtesznek, hogy elősegítsék a vállalati célkitűzések sikeres megva­lósítását. portját megtiltották, sok ter­mék behozatalát pedig je­lentős mértékben korlátoz­ták. Etiópia — főleg mezőgaz­dasági termékeiből származó — exportbevétele évente 350 millió dollár. Ennek az ösz- szegnek 45 százalékát nyers­olajimportra kénytelenek fordítani — állapította meg az etióp kereskedelmi mi­niszter. Bejelentette, hogy rövidesen emelik azoknak a termékeknek is az árát, ame­lyek gyártása jelentős üzem­anyag-felhasználással törté­nik. * Skandinávia legmodernebb vásár- és kongresszusi köz­pontjában. a Bella Centerben május 22-én nyílik és 27-ig tart a nemzetközi éleim ;zer- vásár. A kétévenként meg­rendezett szakvásár a többi skandináv országból is naf,y számban fogad bevásárlókat és szakembereket, em 'lett a nagyközönség számára is nyitva van, tehát, fogyasztói propaganda kifejtésére is nyújt lehetőséget. Hivatalos kiállítással 1973 óta vesznek részt a magyar vállalatok, tehát az idén már harmadíz­ben mutatják be áruválaszté­kukat. A HUNGAROFRUCT pa­radicsomkészítményeket, fő­zelékféléket, szárítmányokat, a MONIMPEX borokat, sze­szes italokat:, paprikát, mé­zet, édességeket, állít ki. Kop­penhágában először állít, ki a Magyar Alumíniumipari Tröszt, amely élelmiszerek csomagolására alkalmas alu­fóliákat mutat be. A vágy • valahol olt lapul bennünk, hogy megmutas­suk: mit tudunk. Es mégsem hazudtolhatjuk meg magun­kat. annyit érünk, amennyit el tudunk érni. Tudjuk, van egy határ, egy bűvös határ, amelyet áttörni nem bírunk, még akkor se, ha megfeszü­lünk, ha munkát munkára halmozunk. A határ létezik. Gondolkodom: lehet, hogy túl szépek a szavak? Persze, le lehet fordítani a közgaz­daságtan nyelvére, arra a nyelvű-e. amely csak adatok­kal dolgozik. Simaházi György, az ináncsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke: — A múltkor egy neves közgazdász mondta, de utána lehet nézni szakmunkákban is, hogy egy szövetkezet nem lehet fejlődőképes akkor, ha egy lőre jutó bruttó jövedel­me nem éri el a 44 ezer fo­rintot. Még akkor sem a tag­ság jövedelmének növelése, sem a gazdaság módszeres fejlesztése nem áll módjá­ban. — Ináncs ezt mikor érhe­ti el? — A közeljövőben nem. Sőt, ha mezőgazdasági alap­tevékenységgel akarnánk el­érni, kötve hiszem, hogy va­laha is a közelébe kerül­nénk. Megpróbálom leegyszerűsí­teni a tényeket. Ezt a szövet­kezetei nem is olyan régen szanálták. Kiegyenlítették a pénzügyi mérleg fizetéskép­telenségét, de ezt az össze­get valamikor vissza kell ad­ni. Visszaadni annak, aki se­gített, tehát az államnak. Az elmúlt évben a szövetkezet meglovagolt egy olyan lehe­tőséget. amit csak egyszer lehet. Kihasználva a tejler- melési prémiumot, 1,5 mil­lió forint hasznot könyvelhe­tett el, de lényegében ez az összeg volt a szövetkezet nyeresége is. — Idén semmiképpen nem érhetünk el ilyen nyereséget. Mármint tejtermelésből, vagy­is az érte járó prémiumból. A nyereséget máshonnan, más ágazatból kellene meg­szereznünk. Megleptek az elnök sza­vai. Mert óriási hangzásbeli különbség van a megtermel­ni. vagy a megszerezni kife­jezés között. Egy az egyben idéztem a mondanivalót, s nem véletlenül. íme, a foly­tatás : — Idén tavasszal elmond­hatjuk, hogy nagyjából sike­rült minden. Az árteret, a víz „nyomta” területet kivéve, befejeztük a vetést. Kétszáz hektár borsónk van föld alatt, s ez az a növény, ame­lyik tavaly kimagasló, 27 mázsás hektáronkénti ter­mést adott. Ugyanennyi te­rületen el van vetve másik, jól jövedelmező növényünk, a napraforgó is. A tavaszi árpát. 370 hektáron, a kuko­ricát — a belvizes részeket kivéve —, szintén elvetettük. Ezen a tavaszon, ezekben a vízcsavart hetekben, hóna­pokban nagy dicséret az, ha valamelyik gazdaságban el­kopik. elfogy a tavasz. Hi­szen csak a befejezett mun­kával mérhetők a napok, s ha azok éppen tavasziak; a tavasz akkor fejeződik be. ha a határban nincs mit dolgozni. Ináncs valahol itt tart. Kihasználta az időt. most már az időjárásban bí­zik. A főagronómus, Ignátz Imre: A Budapesti Bútoripari Vállalat encsi 10-es számú gyáregysége a tervezett 59.5 millió forintos termelési ter­ve helyett március végéig 65 millió forintos termelési ter­vet teljesített. Ebbén az idő­szakban kezdték el gyártani a Kati szekrénysort és ugyan­— Hat és fél millió forint ágazati nyereséggel kell zár­nia a növénytermesztésnek az évet ahhoz, hogy a szö­vetkezetnek az 1.9 millió fo­rintos jövedelme meglegyen. A kísérlet kísérlete. Ez olyan magas terv, hogy pár­ját ritkítja. Búzából 40 má­zsát. napraforgóból 18 má­zsát. kukoricából 50 mázsát, borsóból 18 mázsát céloztak meg hektáronként. Olyan év volt már. hogy külön-külön elérték az ilyen átlagokat, de együttvéve még nem. Ráadá­sul több mint száz hektárt elpusztított a búzából a bel­víz és a fagy. Az elnök: — Megpróbáltuk meg­nyomni a hozamot. Déli faj­tákkal. elsősorban jugoszláv fajtákkal kísérleteztünk, hi­szen ezek öt ven mázsa fölött „tudnak”. A kísérlet megbu­kott. Ezeket pusztította ki a fagy. A tanulság? Még kér­dezi? Gondolja, hogy ismét ezeket vetjük az ősszel? Ezért kemény terv a 6,5 millió forintos ágazati jöve­delem. De ha még elérik is. s ha még hozzápárosul az állattenyésztés 1,5 millió fo­rintos ágazati nyeresége, nos, még akkor sem éri el a két­millió forintos tiszta hasz­not a szövetkezet. Visszatér­ve a bűvös határhoz, az évenkénti 44 ezer forintos, egy főre eső tiszta jövede­lemhez, ötezer forint hiány­zik. Szinte hallom a véle­ményt: ez nem sok, ezt el lehet érni. Van, aki más vé­leményen van. Köztük az el­nök is. — A tények: idén 1,5 mil­lió forintos nyereségből 60(1 ezer forintot fordíthatunk gépvásárlásra. Van három nélkülözhetetlen gépünk. Mindegyikük egymillió forin­tot ér: Ha ezek elkopnak, használhatatlanok lesznek, miből vegyünk helyettük újakat? Hitelből? Minek? A hitelt vissza kell fizetni, s a pénzt onnan tudnám csak elvonni, ahonnan nem sza­bad. A fejlesztési alapból. És így bezárul a kör. Az előrelépés, helyben ugrálás lesz. Kötél tánc. De erről a kö­télről, mint minden kötélről, vagy leesik valaki, vagy a végére ér. A megoldás egy­szerű. Még akkor is. ha ne­héz megvalósítani. Az el­hangzottak ismeretében egv választás van. A 44 ezer fo­rintos egy főre jutó jöve­delmet el kell érni. Más- kérdés. hogy hogyan? Kü­lönben erre is egy válasz van: ha alaptevékenységből nem lehet, akkor mellék­üzemágat kell keresni. A lábraálláshoz. A fennmara­dáshoz. Egy példát szeretnék idéz­ni. Egy 45 aranykoronás, ra­gyogó adottságú földet bir­tokló alföldi üzem. 90 ezer forint jövedelmet tud felmu­tatni hektáronként. Nálunk csak ezer valahánvszáz fo­rintot. A választási lehető­ség ebben ,van. Vagy kilenc­ven hektáron termelni meg a máshol egy hektárra va­lói, vagy pedig felszabadí­tani a kilencven hektárról a munkaerőt, s máshol termel­ni meg a jövedelmet. Ez a máshol lehet cirokseprű- üzem. lehet szandáltalpat előállító üzem. lehet minden, ami nagyiparilag gazdaság­talan, de kismértékben meg­csalt keresett a Napfény lakó­szoba-garnitúra. A vállalat encsi gyáregysége a termelési tervek teljesítése mellett biz­tos abban, hogy termékeik nagy sikert aratnak majd a Miskolcon megrendezésre ke­rülő VIII. helyiipari kiállítá­son. ' A világgazdaság hírei éri. • kármán — Új termék Encsen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom