Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-04 / 102. szám

J T979. május 4„ péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Együtt könnyebb... Vállalatok és szerződések Vállalataink szervező, ter­vező tevékenysége túlzottan vállalatcentrikusnak mond­ható. Így gazdasági életünk­ben igen komoly hiányosság­ként jelentkezik a vállalat- közi kapcsolatok tervezésé­nek gyengesége. Annak elle­nére így van ez, hogy ezek­ben a kapcsolatokban igen sok és mindenki által ismert, gazdasági hatékonyságot nö­velő tartalék van. És, hogy mégsem élünk eléggé e kap­csolatok erősítésével, annak talán a legfontosabb oka a bizalom, illetve az össztár­sadalmi érdek általános ér­vényesülésének hiánya. Nemzetközi, hazai, vállalati Mit is jelent ez? Ha végig­tekintünk a legfontosabb vállalati folyamatokon: a termelési, az anyagi-műszaki elosztási, a munkaerő- és bérgazdálkodási, a műszaki fejlesztési és értékesítést fo­lyamatokon. láthatjuk, hogy ezek t teljes összhangjára szükség van a zavartalan termeléshez. A legfontosabb folyamat az értékelőállító termelés. A vállalatok ezért ennek rendelnek alá minden szempontot. A gazdasági fejlődés során mindinkább nő a munka- megosztás jelentősége. Ugyanekkor egyre bonyolul­tabbá válnak a termelési fo­lyamatok, illetve kapcsola­tok. A technika fejlődése és a hatékonyság előtérbe ke­rülése a szakosodást sürgeti. A specializáció, a szakosodás viszont a vállalatok egymás­rautaltságát növeli. Több a vállalatok funkci­onális tevékenysége is. Egye­bek között össze kell gyűjte­ni és elemezni a nemzetközi szintről érkező információ­kat, a népgazdaságból jövő tájékoztató adatokat és mér­legelni kell a vállalati belső adottságokat. Színvonalában jelentősen fejleszteni kell te­hát a hatékony, vállalati, műszaki-gazdasági politikát. Mcßbizlialatlan a kooperációs kínálat Az előbbi „függőség” és ez utóbbi többletfeladatok erő­sítik a vállalati önellátásra irányuló törekvéseket. A kooperációs kapcsolatok fej­lődésében ezért tapasztalha­tunk megtorpanást, nem egy helyen visszafejlődést. A vál­lalatok jó része a csökkenő és megbízhatatlan kooperá­ciós kínálat miatt sok olyan terméket kénytelen gazda­ságtalanul is előállítani, ami ugyan a gyártási profiljába nem illeszkedik be. de ter­meléséhez szükséges. Ahhoz, hogy a megfelelő színvonalú munka megoszt ás kialakuljon és fejlődjön, a szerződéses fegyelem szigo­rítására van szükség. Az ezzel kapcsolatos or­szágos és borsodi tapaszta­latok ugyanis nagyon ked­vezőtlenek. A megkötött — szállítási, vállalkozási — szerződések tartalmaznak ugyan a szerződésszegésért való felelősséget, annak ér­vényesítésére azonban a gyakorlatban csak elvétve kerül sor. Nem egy esetben a szerző­dések olyan kikötéseket tar­talmaznak, amelyek alapján a késedelem meghatái-ozolt időszakára kötbér nem érvé­nyesíthető. Ipar és kereskedelem A szerződéses viszonyban levő gazdálkodó szervek az esetek többségében éppen az egymásrautaltság miatt — általában — egymás között intézik el vitás ügyeiket. (Nyilvánvalóan az erőfölény­ben levő vállalat van ked­vező helyzetben.) Áruszállításnál gyakori, hogy a szerződéseket a tény­helyzethez igazítják. Ha pél­dául a BVK vagy az LKM csak késedelmesen tud szál­lítani, határidő-módosítást kér, amit a partnerek jelen­tős része azonnal elfogad. Ugyanezek a vállalatok a TEK-vállalatokkal már hát­rányos helyzetben vannak. És a sor folytatódik ... A szerződéses fegyelem az ipar és a kereskedelem kap­csolatában sem javul szá­mottevően. Piaci fölénye mi­att az iparnak módjában áll érdekeinek és lehetőségének megfelelő szerződést kötni a kereskedelemmel. Nem al­kalmazkodik. rugalmasam a kereskedelem, illetve a fo­gyasztók igényeihez, sokszor változtatja ajánlatát. E rendszertelenség, e laza­ság alapvető oka abban ta­lálható, hogy legtöbbször az ipar sem rendelkezik azok­kal a feltételekkel — megfe­lelő alapanyag, munkaerő, gépi kapacitás stb. —. ame­lyek a zavartalan együttmű­ködést biztosíthatnák. Így az ipar csak ritkán vállal üte­mes szállítást, és gyakran azt sem tudja betartani. A szerződéses kapcsolatok te­hát gyengülnek, nő a szer­ződésen kívüli vállalások aránya. Mindez természetesen a kereskedelmi vállalatok gondjait növeli: a kieső áru­alapot pótolni, a pénzügyi­egyensúlyi helyzet zavarait mérsékelni kell. Komoly gondot okoztak ezek a prob­lémák már a VASVILL-nél és az Észak-magyarországi Textil Nagykereskedelmi Vállalatnál is. A szerződéses fegyelem hi­ánya zavarja a kooperációs kapcsolatok szerkezetét is. Elterjedt a bérmunka. Jel­lemző módon a tőkés bér­munka a gyakoribb. Ez ugyanis nagyobb gazdasági előnyt biztosít, a tőkés mi­nőségű alapanyag feldolgozá­sa jó minőséget garantál, és végül mentesíti a gazdálkodó egységeket a készletezés gondja alól. Kulcskérdés: a háttéripar Az önellátás, vagy a bér­munka nem tekinthető va­lódi megoldásnak. Sikerrel kecsegtető előrelépés ezen a téren csak a megfelelő kis- és középüzemekből álló hát­téripar kialakítása lehet. Elv­nek kulcskérdése: a piaci feltételekhez rugalmasan al­kalmazkodó kis- és közép- vállalatok megfelelő szánva. Ezekre viszont csak akkor számíthatunk, ha javul az alkatrész- és szerelvény gyár­tás gazdasági, erkölcsi elis­merése, ha fokozódik a kis- és nagyvállalatok érdekkö­zössége. összegezve: a szilárd váft- lalati terveken nyugvó és kellően telőkészített és üte­mezés szerint teljesített szer­ződések a vállalati ered­ményt növelik, és segítik a hatékonyabb gazdálkodást. Ez a törekvés egybeesik a népgazdasági érdekekkel is. Ugyanakkor a hazai belső munkamegosztás színvona­lának javulása lehetővé ten­né, hogy mind aktívabban és számunkra is előnyösen vehessünk részt a nemzet­közi munkamegoszlásban. Ezen keresztül a közösen megtermelt javak elosztásá­ban is. Buche« Miklós műszaki vizsgával Autójavítás Jelentősen javult a szol­gáltatás színvonala Kiskő­rösön. a Vegyes- és Építő­ipari Szövetkezet gépjármű­szervizében. Üj, úgyneve­zett zárt technológiás javí­tási módszert vezettek be. A KPM Autófelügyelete és az AFIT által kidolgozott javítási és javításokat el­lenőrző folyamat lehetővé teszi, hogy a műszaki vizs­gára kötelezett gépjármű­veken a munkákat elvégez­ve, műszakilag levizsgáz­tatva adják vissza tulajdo­nosaiknak autóikat. A kis­kőrösi szervizben évente ötszáz-hat száz gépjármű ilyen jellegű vizsgáztatását végzik el a jövőben. Ké­pünkön: Fékhatás mérése műszerrel. Kincset érő kezek Szőke-barna női fejek, szép h’ü'hátak hajolnak alig ész­revehetően a gépek fölé. A nyílegyenes gyártási út men­tén egy-egy új gép, más és más munkamozzanat, más lány vagy asszony. A buda­pesti Egyenruházati Ipari Szövetkezet mezőkeresztesi üzemének egj'ik munkater­mében mintegy 40 nő végzi egyre korszerűbb NSZK, olasz, japán gépekkel a mű­veletekre bontott varrást, a Trapper farmer készííését­Tizenegy művelet: a be­adás, a zsebezés, a bukkolás, a farvarrás, a húzózárazás, a bélelés, a bel sőszár-áll ítás stb. nemcsak a begyakor­lottság növelését teszi felve­tőre, nemcsak a« ésszerű munkamegosztást fokozza, hanem hozzájárul a folya­matos gj’ántási ót kkvlnkítá- sához is. A folyamatos gyártási Őt kialakítása nem egyszerű; elemezni kell a gyártmányt, hogy elég kiforrott-e. alkal­mas-e a folyamatos gyártás­ra. A gyártás helyes techno­lógiáját is ki kell dolgozni a műszaki és gazdasági kö- vet élmények helyes össze­hangolásával. További íeltétefl: a gyártó- berendezéseket — jelen eset­ben a speciális varrógépeket — ügy kell elhelyezni, hogy a munkadarabok szállítási útvonala a lehető legrövi­debb legyen. A gyártási úton a különböző műveleteket egjűdejűleg kell elvégezni, és olj’an munkamegosztást keR kialakítani, ami a magas termelékenységi szintet biz­tosítja. Szegedi 1st váraié stwlag- vezető szerint: — Negyvenöt perc alatt készül el egy munkadarab — egy Trapper farmer. (Eb­ben az üzemben most ezt gyártanak.) És ez az idő ál­lítólag még nem a felső, pontosabban alsó határ, mert a budapesti központból ép­pen itt tartózkodó Bildhauer Gj’óző műszaki vezető sze­rint, további korszerűsítés­sel — gépesítéssel, szervezés­sel, stb. — elérhető a 35—30 per cos darabidő is. Az új „hullám” jelei már megtalálhatók a közelmúlt­ban beszerzett és már üze­melő kéttűs varrógépek és a bukkológépek munkája nyo­mán. Ezekkel és természete­sen az itt végzett munkával az emberek mellett lehet közelebbről megismerkedni. Mészáros Katalin bájos, 18 éves lány. Helyileg, de s műveletek sorában is a sza­lag végén van. Ringliző ... Évei számát tekintve róla az is elmondható: elég korán kezdte a munkát. Bizonnj'al ez is hozzájárul — a mun­kafeltételek biztosítása és a munka szeretete mellett — ahhoz, hogy teljesítménye rendszeresen eléri a 130—140 százalékot. A fizetésről csakúgy, mint a lánjrok-asszonyok koráról, nem illendő faggatóani. mégis megtudtam, hogy ke­resete így eléri a 2500—!HKMI fori ntot. — Mit vár az 1979-es év­től — kérdeztem végül a Sályban lakó lánytól. — Mit is... Tűnődik, m%jd még rózsás, fiatal arcán át­szalad a mosolygó megköny- nyebbülés, hogy végső soron munkával, a megélhetéssel kapcsolatos dolog jutott estié­be: — Azt várom: idén se ke­ressek kevesebbet, mint ta­valy. E szerény kívánság tel­jesülése rajta biztos nem múlik, mert munkájával — a szalagvezetö szerint — még sohasem volt baj. A mezőkövesdi Murányi Erzsébet ugyanez! a munkát végzi. Az ő teljesítménye is 125—130 százalék között mo­zog. Azonnal hozzá kell vi­szont tenni, hogj' ez itt nem, a laza munkanormáknak „köszönhető”. Sőt, azt hi­szem, sok helyen elgondol­kodnának az itteni munka­tempót látva és tudva, hog.y lazításra, lazítani csak az öt­öt perces cigarettaszünetben lehet, kéióránként. Érdekes, sajátos módon a gyártmány hírneve olyasva­lami, mint az öreg és be­csült üzemek patinás hire. Jelentős és külön munka- öröm forrása. Ha a televízió­ban éppen Trapper farmert reklámoznak, fel lehet kiál­tani : — Jaj. ezt csináljuk már fél éve mi is! Takács Lászlóné csinos A juhásznak jól megy dolga!? ... terelgeti nyáját, fúj­ja furulyáját, vígan éli a vi­lágát. — Ácsi! Ez a nóta nálam már hibádzik! — Hogyhogy? — Furulya nincs! Nem mondom, valamikor volt, de most nincs. Nézzen a ke­zemmé! Ezek a merev ujjak már nem illenek a furulyá­hoz ... A többivel egyetér­tek. De csak azért — és itt erősen megnyomja a mon­dandóját, s szúrósan a sze­mem közé néz —, mert én ■nagyon szeretem ezt a fog­lalkozást! Ezt azért hang­súlyozom így ki, mert gon­dolom. maga is tudja, ma fiatal már csak elvétve jön juhásznak. Ha pedig ez igaz — márpedig igaz —, akkor a mai fiatalok döntő többsége legfeljebb énekli, de nem vallja: a juhásznak jól van dolga... Nyomár és Hangács között, a/, országút bal oldalán áll egy épületcsoport juhaklokkal: a Kökény-völgyi tanya. Pon­tosabban Kükény-völgyi, hi­szen a lakója ez az apró ter­metű, ravasz mosolyú, öreg garabonciás, Bajnok Antal, a Buiárou (így nevezik az or­szágút melletti legelőt), így mondja. S így helyes: Kü~ kény-völgyi. Mert papírra ritkán kerül rá, a minden­napi szóhasználat pedig nemigen cifrázza, urasítja. Egyébként a kükény-völ­gyi bacsó közelébe kerülni nem is volt olyan egyszerű. Ha nem védekezik az em­ber, az a 'három, fogat vi- csorgató szőrpamacs még a gatyát is leszedi róla. A bacsó csak somolyog. — Kell az éber kutya, nagy a nj'áj, van mire vigyázni. Mentegetőzésnek szánja. És erűnek ellenére még mindig sandán nézek a há­rom vicsorgóra. Pedig most már — a gazda szavára — fnegjuhászkodtak, mellső lá­bukon nyugtatják a fejüket. — Az a Mese. Az a kis fekete. — Miért pont’ Mese? Az öreg tekintete felra gyog, a szemöldökét felhúz­za. — Ugye nem jött rá ma­gától? Hát azért Mese. mert olyan hasznos és jó, mint a bölcsős gyereknek a hol volt. hol nem volt. — És a másik kettő? — Az mindkettő Fickó. A veres színű, az a fiatal, a fekete, az öreg. Már huszon- harmadik éve szolgál nálam. — Huszonhárom év? Maga mióta juhász? — Én-e? Én már nagyon rég’. Csak itt a hangácsi tsz-ben huszonöt éve. De amíg magam gazdája vol­tam, addig is a birka adta a kenyeret. Sőt, az apóm, nagj'apám is bacsó volt, — Szóval, családi hagyo­mány? És folytatás lesz-e? — Van. Az ‘egyik fiam Lakon, a tömöri téesznél ugj'ancsak juhász. Gémeskűthoz érünk. Azt ugj'anis elfelejtettem mon­dani, mialatt beszélgetünk, a nyáj halad, s mi jó juhász módjára, ballagunk utána. A vályú régi, erős tölgyfa, bár az idő vasfoga már üre­gesre „erodálta”. Délidő van. A vödör hűvös, friss szagú vizet emel a mélyből, 6 a 380 anyajuh a-z ftatóvályű fölé hajol. Míg iszik a nj'áj. mi is állunk. A gazda cirádás. fényes végű, kampós botjára támaszkodik. — Szép — jegj'zem meg, a botra mutatva. — Azt elhiszem! Hódos bácsi csinálta Edelényben, az a híres mester. Ismeri? — A hírét igen, a mestert magát nem. De ha már a hí­res mester szóba került, ma­ga szerint, mitől lesz híres valaki? Mondjuk egy ju­hász. — Ide tessék hallgatni, egy jó juhásznak többet kell tud­nia, mint az orvosnak. A zsebébe nyúl. Barna or- vosságosüveget hűz elő, olyan egydecis lehet. — Tudja mi van ebben? Belenézek, beleszagolok. Folyadékot látok, de külö­nösebb illata nincs. — Gondolom, csodaszer. — Az bizony. Ezzel gyó- gyiitom a büdös sántaságot. •— Maga sem árulja el — a többi juhászhoz hasonlóan —, liog.v miből készül? — Ügy igaz! Csak a fiam­nak mondtam el. — Más titkot is tud? — Tudja, mi az a bélmo- toszka? Ugye nem? De nem­csak maga nem tudja, sze­rintem az állatorvos sem. Nos. én ismerem. Sőt, tu­dom is gyógyítani, ha még a kezdeti szakaszában van. — Mivel? — Pálinkával. Jó erős szil­vapálinkával. Egy stamped­livel beöntünk a birka szá­ján és kész. — Meggjtógyul? — Én. Bajnok Antal mon­dom magának, hogy meg. — És mondja csak Bajnok Antal, meddig akar még ju- haszkodini? — Hatvanhat éves vagj’ok. Ez nem akarat kérdése. Úgjr kérdezze, meddig szeretnék. Nos, sokáig. Nagyon so­káig ... A kívánságteljesítőnek üze­nem: ez az öreg nagyon megérdemelné! Hajdú Imre mezőnyárádi fiatalasszony, ö az űj bukkológép mellett serénj’kedik, s míg a farmer­festő indigótól kéklő ujjai­val a gép alá tolja, csúsztat­ja az anyagot, megtudom tőle: — Ez a gép három ember munkáját végzi el. Ám nemcsak termeléke- nj'ök az itt sorjázó, korszerű gépek, hanem jók is És ez a termék minőségére is kihat. A kéttűs varrógéppel készí­tett tűzés sokkal esztétiku- sabb, a bukkoló javára vi­szont a javuló tartósság ír­ható. Elnézem ezeket a lányo­kat, asszonj‘okat. Itt és a fo- lj'osó végén a gólyaüzem­ben ... Az elmúlt évben a jó minőségű Trapper farmer­ből a hazai piacon kívül 15 ezer darabot nj’ugati export­ra is szállítottak. Elgondol­kozom : mennj'i ügyesség, szorgalom van ezekben az iparhoz viszonylag kevésbé szokott emberekben? Kéklő, indigós kezük kincset ér. — bu — !

Next

/
Oldalképek
Tartalom