Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-30 / 100. szám

1979. április 30. hétfő

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Zászlóvivők köszöntése

I

mmár hagyomány, hogy május elseje tiszteletére kitüntetésben részesítik a termelés, a termelőmunka legjobbjait. Azokat a vállalatokat, üzemeket és kollektívákat, amelyek Kimagaslóan eleget tettek a velük szemben támasztott követelményeknek, és az is hagyomány. hogy a munkásosztály erejét demonstráló májusi menetben ők, a kitüntetettek haladnak az élen. Ez is egyfajta elismerése, megkülönböztetése a legjobbaknak; akik élen jártak a dolgos, sokszor gondoktól sem mentes hétköznapokon, érdemük szerint joggal kerülnek ezen a virágbontó szép napon a zászlóvivők közé, az első helyre.

Megyénk dolgozó társadalma évről évve, erejéhez, tehetségéhez mérten sikerrel munkálkodik szocialista céljaink megvalósításán. és e munka egyik fokmérője, hogy évről évre több azoknak a száma, akik a májusi menet élén büszkén viszik megérdemelt kitüntetésüket. Pártunk Központi Bizottsága, a kormány értékelései és határozatai alapján ismeretesek azok a gondok-, amelyek a magyar gazdaság gyorsabb, , erőteljesebb ütemű stabilizálódását és fejlődését, a gazdálkodás egyes területein akadályozták. Mint megyei pártbizottságunk értékeléseiből, határozataiból tudjuk, nem mentes a gondoktól megyénk sem. Ennek ismeretében, ennek tudatában még fényesebben ragyognak az ünnep tiszteletére kapott és jól megérdemelt kiváló vállalat, élüzem és más kitüntetések.

Büszkén és jóleső érzéssel nyugtázzuk: megyénk dolgozó társadalma, ipari munkássága, termelőszövetkezeti parasztsága, a kisipari szövetkezetek dolgozói ismét bizonyítottak; az 1978-as célkitűzéseket egységes cselekvéssel, sikeresen teljesítették, ennek elismerése jutott kifejezésre abban, hogy május elseje tiszteletére • hét borsodi vállalat elnyerte a Kiváló Vállalat, kilenc gazdálkodó egység a miniszteri dicsérő oklevelet, öt szövetkezetünk a Kiváló SzövetKezet. számos gazdálkodó egységünk pedig az Élüzem kitüntető címet.

Mindez együttesen — joggal fogalmazhatunk így — a borsodi munkások helytállását fémjelzi: azi. hogy megyénk dolgozói fegyelmezett magatartással, becsülettel igyekeznek eleget tenni a népgazdasági tervekből ránk háruló feladatoknak. S amidőn a munka ünnepén magasba emelkednek a termelési eredményeinket hirdető transzparensek, illesse az első köszöntés a . kitünteteti kollektívákat, a jók között is a legjobbakat, akik személyes példamutatásukkal testesítik meg a szorgos, becsületes munkát, a társadalom haladásáért érzett felelősséget.

Idei május elsejénknek különösen szép fényt. ad a jubileumi év. Azok pedig, akik ebből az alkalomból kapták meg szép kitüntetésüket, annak bármelyik fokozatát, különös büszkeséggel mondhatják el. a jubileumi év fényében a megérdemelt erkölcsi elismerés kétszeresen ragyog. És az ünneplés, a jók elismerése a májusi ünneppel még nem ért véget, hiszen a felsorolás akkor teljes, ha elmondjuk, hogy megyénk mezőgazdasági üzemei is sikerrel birkóztak a tavalyi nehéz évvel és közülük öt mezőgazdasági üzem a következő napokban veszi át kitüntetését.

A mai napon, amikor megyénk sok-sok helyiségében, városában tartanak ünnepi demonstrációt, a köszöntés a zászlóvivőké. Együtt örülünk a munkában elért sikereiknek.

Ü

jólag megfogalmazzuk a célkitűzéseket, hogy' erőnket meg rkszorozza, és az erkölcsi elismerésből is erőt merítve továbbra is következetesen és eredményesen munkálkodunk pártunk XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásán. az V. ötéves tép célkitűzéseinek maradéktalan megvalósításán. Ezt várja tőlünk az ország és Borsod dolgozói — miként eddig — a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek szocialista céljaink valóra váltásáért.

A tavaszt sárban, az őszt porban

— Hogy ez mi? — A szép tájon, ligetek, fasorok között, a mindenre rálátó dombtetőn, saját kérdésére csodálkozott rá a mezőőr. — Olyan érzés, amikor fekete macskát kergetek fekete szobában, s •amikor felgyullad a villany, rájövök, hogy nincs is macska.

Hunyorít egyet elégedetten: — de kergetni, nagyon meg- kergettem.

Lukács Tamás főagronó- mus: — Szerencse, vagy érzék? Inkább az előbbi. Eddig mindent kifogtunk, mindent eltaláltunk. Azt, hogy eső előtt mikor vessünk, azt, hogy addigra mindig volt elmunkált terület, amibe vessünk. Pedig eső az volt. Szinte mindennap.

A hasonlat lefordítása. Fekete macskát kergetni, fekete szobá.ban. A kettős, vagy nyújtott műszak arra jó, hogy talán sikerül előbb elvetni a magot, mielőtt közbeszól a munkát bilincselő, sárt dagasztó idő. Amikor felgyullad a villany, amikor meglátná azt, amiért dolgozott, a beérő termést, kiderül, hogy nincs eredmény. Ellopta, elrabolta az idő.

A főagronómus: — Ha azt mondom, hogy hajiunk, akkor keveset mondok. Néha nehéz megértetni a szót; ami a muszáj, ami a kényszer. Hogy csak munka van, meg alvás. A kettő között semmi.

Volt egyszer itt egy röpke értekezlet. A napirenden ez a kérdés szerepelt: — Kikkel?

Bencze Emil, a traktoros lassan, szinte fzelgetve gyűjtötte össze a neveket: — Hát, ha lehet, akkor a Gyuricská Bélát, a Fodor Ferii, a Kulcsár Lászlói, s talán a Nagy Lajost.

Csönd lett. Érthetőn, hiszen a névsor a legjobb traktorosok rangsora. A főagronómus elgondolkodott. A traktoros nézte összehúzott szemmel. Talán az járt a fejében. ha kihúz egy nevet is, s mást kap ahelyett, akkor minden diihösködés nélkül elvágja a vitát; — nem vállalom. És a főagronómus ekkor rából intőit.

(A talajelőkészítés mindennek az alapja. Nemcsak A vetésnek, hanem a jó termésnek. Ha őszről elmaradt szántások tavaszi tárcsázásáról van szó, ez a munka a legnagyobb jelentőségű lehel.)

Ez a szemmel befogható földdarab a napraforgó övezete. A több tábla közül a legnagyobbat jártam, bokáig süllyedve a fellazított talajban. A mezőőr kicsit gúnyosan guszlálta a félcipőt:

— Már por is van. Tegnap még sár volt, aligha mehetett volna be. De akkor is dolgoztunk. Nem hiába mondják: tavasszal sárba,

ősszel porba vess! Kezdetben én voltam ennek a tsz-nek az elnöke. Most a mezőőre vagyok. Ez csak azért fontos, mert le tudom mérni, hogy ez a föld,, ami a mi földünk, most úgy néz ki, ahogy kell. Először ...

A főagronómus: — Eddig máshol dolgoztam. Ahogy ide kerültem, kipróbáltam azt, amit a többi üzemben már sikerrel alkalmaznak. „ Falkában”' dolgoztatom a traktorosokat. Nem aprózzuk szét erőnket, hanem céltudatosan megyünk előre. Ha a nagy határban nem egyedül dolgozik a gép, hanem mögötte hajtja előre a másik három, akkor nem fordul elő egy pillanatnyi lazítás sem.

(Szemléltetés a módszerhez: A napraforgó vetése előtt az Olilref vegyszert azonnal be kell dolgozni a földbe. Tellát elöl megy a vegyszerező, mögötte kombinátorral a nagy teljesítményű erőgép, s utánuk még két kultivátor, hogy a vetögépek már sima talajon dolgozzanak. Ha egyikük megáll, meg kell állni a többinek is. Hiszen a vegyszert kötelező azonnal a földbe forgatni.)

Azon gondolkozom — persze, csak elméleti kérdés —, hogy az emberek egymásért, vagy egymás „ellen’’ dolgoznak-e? Mert itt állni nem lehet. Csak, ha meghibásodik -valami. De egy másik példa:

A traktor szinte észrevétlen süllyedt el. Amíg a kerekek pörögve elásták magukat, s a gép orra hiába

keresett, hol jobbra, hol balra kiutal, a másik piros traktor már tolatott vissza. Lánc, gázfröccs, s már kint is volt. Már mennének tovább Gyors kérdés: — Hányadszor?

Epés válasz: — Számolja meg.

Udvariatlanság? Aligha, hiszen van szemem, s főleg lábam, hogy a dombon fölfelé észrevegyem. kikerüljem a hajlatok vendégmarasztaló foltjait. Ezek a pangó vizek. Kikerülni ugyan ki lehet, de hát onnan, lentről, a kabinból észrevenni, az már más kérdés. Állítólag tízévenként csalja csapdába a viz a határba merészkedő traktorokat. Ez is egy érv, a magányosan dolgozó traktor ellen.

Bent. a hangácsi Rákóczi Termelőszövetkezet irodájában mondta Lipták Gyula elnök:

— Ügy érzem, azzal, hogy összevontuk a traktorokat, jelentős előnyt sikerült kicsikarnunk az időjárással szemben.

Most veszem észre, hogy nem írtam adatokat.. A brigádról, amelynek munkáján 700 hektár sikeres vegyszerezése függ. A vetésszerkezetről, az 1600 hektáros tavaszi terület kétharmadát elfoglaló napraforgóról, a tavaszi árpáról. Nem írtam, hogy az árpa tervezett hektáronkénti termése 22 mázsa, a napraforgóé pedig 12. Azt sem írtam, hogy ilyen jó minőségű munka után már az 1,1 millió forinttól lényegesen nagyobb nyereséget várnak. Nem írtam, mert ezen a mostoha vidéken mindig az az átkozott fekete macska jutott eszepibe. Hogy mi lesz. ha mégis közbeszól az idő. s minden remény kártyavárként omlik össze. De a szavak megmaradtak bennem. A mezőőr, Bcncse Bertalan szavai. Kergetni, jól megkergetjük. Hajtani, meghajtjuk, megszervezni, megszervezzük. ha kell, nincs ünnep, hu kell még este is dolgozunk. aztán majd csak lesz valami.

— kármán —

Futcmü-szerelöszcilcig a hátsóhid gyáregységben.

Látogatás a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban

■ II« r

Elkészült a gyártósoron az alkatrész. Következhet a minőségi ellenőrzés. Az automatikus működésű, félkörív alakú pofában végződő gépkar leemeli a szalagról a munkadarabot, , s behelyezi egy készülékbe. A felvillanó zöld lámpák jelzik, mikronra pontos a méret.

— És ha selejtet talál a műszer?

— Felgyulladnak a piros lámpák, s éktelen dudálás közepette leállnak a ’ gépi berendezések. Hibás termék nem hagyhatja el a gyártósort.

A programozó befűzi a gépek irányitó egységébe a lyukszalagot, s megnyomja az inditógombot. A munkásnak más dolga sincs, mint felügyelni az okos masinákra. A szerszámok cserélését is automatikusan elvégzi a gép. Az NG-technika olyan feladatokat is megold, amire az emberi agy nem képes.

— A növekvő termelési terveknek csak korszerű technikával lehel eleget tenni. Nálunk 719 ezer forint az egy lőre előirányzóit idei termelési érték.

Mit tudunk mi, Borsod megyeiek a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárról? Azt hiszem, keveset. A közelmúltban meghívást kaptunk Győrből, így módunk van beszámolnunk a gyáróriásban látottakról, hallottakról. A fentiekben leírtakból is kitűnik; világszínvonalon dolgoznak a Rábában.

— Hallhatnánk röviden a múltról? — Horváth István műszaki igazgatóhelyettes rábólint. Készséggel áll ren- delkezésünkre. hiszen kicsit földik vagyunk. Több.va Rábában dolgozó mérnöktársával Miskolcon járt egyetemre.

— A Magyar Vagon- és Gépgyár Részvénytársaságot 1896-ban vagonok, gépek, gőzkazánok gyári készítésére, mindennemű villamos telepek, berendezések előállítására és egyéb iparok, melléküzletek folytatására ala- i'OrUiák — idézi az alapító- levelet az igazgatóhelyettes,

— A gyár kezdetben vasúti teneiKocsit, később igényesebb vasúti személykocsit állított elő és exportált európai, ázsiai, afrikai és délamerikai országokba. Az itteni szakemberek a kilencszázas évek elején kidolgozták a négykerék-meghajtású, benzinmotoros közúti vonta= tójármű önálló konstrukcióját, ezzel a magyar autógyártás egyik úttörőjévé vált a vagongyár.

— A későbbiekben licencek vásárlásával személy- és tehergépkocsikat, autóbuszokat, mentőautókat, tűzoltóautókat, motorekéket, mező- gazdasági kistraktorokat

gyártottak elődeink — folytatja a gyár múltjának ismertetését Horváth István.

— A nagy világgazdasági válság idején jelentős veszteségeket szenvedett osztrák tőkés csoport 1935. május 31- én kénytelen volt eladni a vagongyárat, a Rimamurány —Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaságnak. A Rába— MAN Diesel-motorok és gépkocsik már a harmincas évek végén világszerte ismertek voltak. A II. világháború alatt háromnegyed részben elpusztult a gyár, majd az újjáépítés idején, 1947-ben államosították. Ezt követően többször átszervezték a gyárat,, az iparfejlesztési szempontoknak megfelelően.

Szerelik a Rába-MAN Diesel motorokat

Az utóbbi másfél évtizedben á gépiparban végbement koncentráció kedvezően érintette a Rábát. Olyan ipari centrum alakult ki Győrben, amelyre a kormány Gazdasági Bizottsága nyugodtan rábízhatta a közúti közlekedés fejlesztéséhez1 szükséges motorok és futóművek sorozatgyártását. Ezzel párhuzamosan több termék előállítását más gyárakra ruházták.

— A futómű saját konstrukciónk — mondja Horváth István —, világszínvonalon álló műszaki jellemzői vannak, s megfelel a KGST paramétereinek. A nagy sorozatban való gyártása céljából sikerült olyannyira tipizálnunk, hogy az építőszekrény-elvet alkalmazva, csekély alkatrész-variálással minden igény kielégíthető. A

Renault—Seri—MAN— Ferrostaal cégekből alakult konzorciumtól vásárolt H- cenc alapján gyártott motorok teljesítménye 150—256 LE között mozog, s beépíthetők közúti és vasúti járművekbe. hajókba, mezőgazdasági gépekbe.

Minőség és hatékonyság — ezt a két fogalmat halljuk leggyakrabban a gyáróriásban járva. A kettő eredője aztán a gazdaságosság. Mindennek eléréséhez persze pénz kell, ráadásul sok pénz beruházásra. fejlesztésre. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban az ötödik ötéves tervben megközelítően 8 milliárd forintot fordítanak erre a célra. A Rábának ma már gyáregysége üzemel Győrön kívül Kapuváron, Sárváron, Szombathelyen, Moson ma gy aró v á ro n, Budapesten. Kőszegen, Szentgott- hárdon. A túlzás nélkül világhírűnek nevezhető gyár napjainkban 25 ezer embernek biztosít kenyeret.

— Az idén 18 milliárd 362 millió forintos árbevételt szándékozunk elérni, szemben a tavalyi 17 milliárd 59 milliós eredménnyel. Gyártmányaink 63.4 százalékát exportáljuk maid, ötödrészben rubelt, négyötöd részben dollárt kapunk érte. Csaknem télszáz országgal állunk kereskedelmi kancso- latban. Ez évre a tavalyinál valamivel kevesebb, három- milliárd forint nyereséget terveztünk — sorolja a főbb mutatókat a műszaki igazgatóhelyettes.

És a jövő? Bizakodva tekintenek az elkövetkezendő évek. évtizedek elé a győri gyárbirodalomban Mondja Horváth István, hogy, 1985- ben a Rába Magyar Vacon- és Gépgvár már 25 milliárd forint értéket állít majd elő ...

Kétkedés nélkül elhiszem Kolaj László