Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-28 / 98. szám

\ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1979. április 28., szombat Vázlatok képaláíráshoz A Tiszai Vegyikombinátból érkezett fénykép hátoldalán ennyi olvasható: „A válla­lati vetélkedő győztes csapa­ta — a biztonságtechnikai főosztály dolgozói”. * A képet nézve, bízvást mondható: a megörökítés pillanatában nemigen tud­ták még ők háirman ezt a győzelmet. Nyilván a ver­seny kezdetének pillanatai ezek: tekintetele, tárgyak így sugallják. Még bontatlanok az üdítők, üresen némul a hamutartó, a toll meg a fü­zet; a várakozás figyelem­csendje az arcokon; előre­feszül a belső készülődés, is­meretlent faggat. De az arcok... minél to­vább nézem őket, annál is­merősebbek. Hát persze ... egy másik vetélkedőről, s akkor is ők győztek. De az­óta is találkoztunk. Ökazok, persze, a vetélkedő brigád­ból. A vetélkedő emberek . ., * Ha azt mondom, szocialis­ta brigádok, mintha halla­nám: brigádvetél'kedő-műve- lődés; ha azt hallom, évfor­duló, bízvást mondhatom: valahol vetélkednék... A formák számlálhatatlanul változatosak. A tartalom­haszon?... Nos, hát erről is szólnak szavak a versenyek végén. Túl általánosak per­sze ezek az összefoglalók. De hát hozzá tartoznak a vetél­kedéshez, mint a zsűri, mint a játékvezető, mint a ver­senyzők. Mint a kérdések... * Kérdések indítottak a TVK-ba, a kép vezetett cé­lomig; hogy megelevenedjen: Oszkocsil Balázs, munkavé­delmi előadó; Orbázi Imre, csoportvezető és Dési János, munkavédelmi előadó. A munka- és • tűzvédelmi osz­tály Semmelweis szocialista brigádjának tagjai. Mit tar­tanak művelődésről, tanu­lásról? — Az az érzése az em­bernek — s ezt a mi brigá­dunkban általánosnak mond­hatjuk —, hogy az iskola be­fejezésével nem szűnhet meg minden, s nem is szűnik, ak­kor sem, ha az, ember nem vesz részt az iskolarendsze­rű oktatásban. Doppingolja magát mindenki a tovább­tanulásra; nincs megállás, lépést kell tartani a világ fejlődésével, hogy a' kérdé­sekkel szemben ne legyünk paffok... Nem úgy képzel­jük, hogy mi mindenben na­gyok legyünk, nem akarunk és nem is lehetünk polifiisz- torok... Nem arról van szó, hogy mindent tökéletesen tudjunk, de arról igen, hogy hozzá tudjunk szólni a kér­désekhez. A társadalmi élet, a tudomány, a technika min­dig fejlődik, változik, nem állhat meg az ember sem ... A mi brigádunkban az a avagy Miben szemlélet, hogy a köröttünk zajló eseményeket illik meg­érteni, fölfogni és reagálni azokra... És a vetélkedések? — A vetélkedő? Az má­sodlagos kérdés. Nézze, ott van az emberben a szunnya­dó parázs, s ha feldobódik, hogy vetélkedő lesz, valaki mindig akad. aki szikrát vet: „nyomás, gyerekek, gye­rünk” ... Tudja, olyan gyer­meki dolog ez ... de szereli megmutatni az ember, hogy mit tud; szereli összemérni magát másokkal, hogy tud­ja, hol tart... S ha már be- . neveztünk egy vetélkedőbe, akkor azt becsülettel végig is kell csinálni. * Azt mondják ők hárman, hogy ha nem lett volna ez a vetélkedő, a brigádban ak­kor is megemlékeztek volna a Tanácsköztársaságról, be­szélgettek volna a hatvan évvel ezelőtti eseményekről. Bizonyosan így van, az azon­ban tény: verseny lévén, az ő felkészülésük ismeret- anyagából bőségesebben ju­tott a többieknek is. Tud­nunk kell persze, hogy ez a tizenhárom tagú kollektíva nem egy-két ember révén .lett ismerős vetélkedő körök­ben. Szinte mindegyikük ré­szese volt már efféle ver­sengésnek. Ekképpen mindig is van valami aktuális meg­beszélni való, egymással közlendő, véleménycserére — netán vitára — buzdító té­ma. S ha nem lenne szocia­lista brigád? — Vannak, akik önma- gufctól is éreznék a tanulás, az ismeretszerzés szükséges­ségét. de vannak olyanok is, akiknek szükségük van egy zártabb közösségire, amely doppingolja őket... A bri­gád keretet ad. irányító-ösz- szefogó ereje van. Éneikül nem lenne ilyen gördülékeny a művelődés, a tanulás, a szórakozás ügye sem ... S van-e az önképzésnek, a tudásnak presztízse? — Természetesen. Ma már túlléptünk azon, hogy a megítélés alapja csak az le­gyen. „ki mozgat meg több tonnát” . .. komplexebb lett a megítélés, s az értékrend­ben a tudás, a műveltség egyenrangú szerepet kapott. Mi legalábbis így véljük, így tapasztaljuk itt, Leninváros­vetélkedjünk? ban. Egyáltalán nem mind­egy, hogy egy emberre azt mondják: „Buta” vagy azt, hogy: „Intelligens”... A mércét mi éppen a jó mun­ka, az emberi magatartás és az intelligencia egységében látjuk... * A Tiszai Vegyikombinát munka- és tűzvédelmi osz­tályának Semmelweis szocia­lista brigádja aranykoszorús fokozatot tudhat magáénak, s ebben természetesen ben­ne van a munkán túli tevé­kenységük elismerése is. Egyikük visszakérdez: „ön szerint benne kellene lenni a vállalásban, hogy ki' hol tanul?” Nem hagyom ma­gam ..kifaggatni”, hát vála­szol o maga: „Nekem példá­ul hozzá tartozik a mun­kámhoz, hogy továbbképez­zem magamat, tanuljak. Ez tehát kötelesség, nem pedig pluszmunka. Ez a vélemé­nyem” ... Jól van, mondom, de hát itt majd’mindenki ta­nul valahol. Hát — mondják —, így jött össze... Ez sze­mélyes kötelesség. Túl szép ez, próbálkozom máshonnan. Kapóra jön az idei vállalásban a mondat: „A brigád vállalja, hogy kö­zös színház- és mozilátoga­táson vesz részt”. Na, ugye, a sablon itt is. „Ez nem sab­lon ... mi előbb jártunk kö­zösen színházba és moziba és azután írtuk ezt így le. Nem pedig fordítva .. . Leg­utóbb például a Pokoli to­rony vetítésén voltunk ... tudja, a dráma művészi meg­fogalmazásán túl, szakmai­lag is érdekelt bennünket ez a film __” * i N ézem ezt a három arcot, így. megörökítve a pillanat­ban, vetélkedő előtt. A kép alá egy frappáns aláírás kellene. De hát még mindig csak annyit tudok róluk: egy vetélkedő brigád tagjai, ve­télkedni szerető emberek. Nem az ellenfelek legyőzé­sét, megelőzését tartják cél­juknak. A saját maguknak állított mércét akariák min­dig túlszárnyalni. Szerintük nem lehet megállni: a világ dolgait illik megérteni, fel­fogni és reagálná azokra . . . Tudom, ez a legtöbb. De — elég-e képaláírásnak? Te nagy József Egymillió — Ináncson az orvosi rende­lő,’ a tanácsadó, a szolgálati lakás megépítése az egyik nagy feladat. Erre a célra már évek óta gyűjtik, tar­talékolják a pénzt, a léte­sítmény kiviteli tervei elké­szültek, a meglevő egymillió Ináncsnak forinthoz azonban szükség lenne még ugyanennyire. A szükséges összeg átutalását a megyei tanács vb legutóbbi ülése jóváhagyta. így tehát megvan rá a remény, hogy a község új létesítménye meg­épüljön. Borsodi műszaki hetek, 1979 Az MTESZ Borsod megyei Szervezete immár 17. alka­lommal rendezi meg május 2-a és június 22-e között a borsodi műszaki heteket. A rendezvénysorozatról, a me­gye lakosságának szinte minden rétegét érdeklő prog­ramról dr. Horváth Béla, Miskolc főépítésze, az MTESZ sajtó- és tudományos tájé­koztatási bizottságának elnö­ke informálta az újságíró­kat tegnap, oénteken. A műszaki hetek idei mot­tója a következő: „Haté­kony, ésszerű, takarékos ter­meléssel és energiagazdálko­dással segítsük elő a nép­gazdasági egyensúly kedve­zőbb alakulását!” A rendez­vények célja tehát, hogy az említett feladatok megoldá­sára megfelelő módszert ajánljanak a iegilletékesebb szakemberek. A rendezvé­nyek Miskolcon és a megye 14 településén zajlanak majd. Lesz közben olyan program is. amely országos érdekeltségű: má.ius 21—22- én például Miskolcon talál­koznak az ország megyéi­nek és városainak főépíté­szei. Nagy jelentőséget kap­nak az egyetemi rendezvé­nyek, amelyek mindegyt ké­nek a Nehézipari Műszaki Egyetem ad otthont,. Érde­kesnek ígérkezik a vasbeton- előregyártási konferencia és az ehhez kapcsolódó prog­ram. amely az előregyártóit építési elemekről, rendsze­rekről igyekszik képet adni a szakembereknek és az ér­deklődőknek. Közérdeklő­désre tarthat számot a sá­toraljaújhelyi és ózdi intéző bizottságok több rendezvé­nye. mindazok, amelyek a városi feladatok megoldása érdekében igyekeznek hasz­nos útmutatást adni. A Vörös őrségtől napjainkig Hagpányírcí illiiás iiyílík A Munkásőrség B orsod- Abaúj-Zemplén megyei Pa­rancsnoksága a Munkásőrség Országos Parancsnokságának támogatásával és a Herman Ottó Múzeum segítségével munkásőr-h agy o m á nyszoba t létesített. A megyei parancs­nokság épületében tablókon, fényképeken, korhű doku­mentumokon mutatják be az 1919-ben alakult Vörös őr­ségtől napjainkig a fegyve­res testület életét. A kiállí­tási anyagok között szere­pelnek többek között olyan eredeti, megyei jellegű tár­gyak is, amelyek a Tanács­köztársaság, a MOKAN-ko- mité, az államosítás, s a Mun­kásőrség megalakulásának történetét mutatják be. Em­léktárgyak, plakettek jelzik a fegyveres testületekkel ki­alakítóit jó kapcsolatot. A hagyományszoba létre­hozásának szükségességéről Soós Ottó. megyei parancs­nok elmondta, hogy elsősor­ban a fiatalokhoz akarnak szólni. Szeretnék bemutatni a fegyveres testület fejlődé­sét, hiszen a kiállítás anya­gának nagy része ma már történelem a tizen- és hu­szonéveseknek. A mai megnyitó délután két órakor lesz, s május 2- től várják az iskolák, KISZ- szervezetek, ifjúgárdisták lá­togatását. Tanácskozás az anya- is essesemivédelemri Tegnap, április 27-én érté­kelték a Miskolci járási Hi­vatal egészségügyi osztályán a területhez tartozó anya- és csecsemővédelmi hálózat helyzetét, működését és az eltelt időszak tapasztalatait. A megjelent szakembereket dr. Sugár Ágnes járási fő­orvos köszöntötte, majd dr. Ónodi Zoltán szülész-nőgyó­gyász szakorvos számolt be a 1 korai csecsemőhalálozás tapasztalatairól, valamint a nőgyógyász mozgó szakszol­gálat működéséről. Ezután dr. Bikszádi Ilona gyermek­gyógyász szakorvos ismer­tette a késői csecsemőhalálo­zás okait, és a gyermekgyó­gyász mozgó szakszolgálat területének legfontosabb tud­nivalóit. A tanácskozás harmadik napirendi • pontja a járás anya- és csecsemővédelmi munkájának értékelése volt. amelyet szemléltető grafiko­nok kíséretében Kocsis Lászlóné járási vezető vé­dőnő adott elő. Végezetül hozzászólások és vita követ­kezett. IS zrínyiseX bemutatója A miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium —mint UNESCO asszociált iskola — rendsze­resen kilép bemutatóival, műsoraival az iskola kapuin, s a nagyközönség előtt szól — a tanulók öntevékeny mű­vészeti csoportjainak révén — mindarról, ami egy gon­dolatban így foglalja össze e -endezvénysorozatot: „Né­pek hazája, nagy világ” __ M a, szombaton délelőtt 10 órakor a Rónai Sándor Mű­velődési Központ színházter­mében már a negyvenhetedik „Zrínyi”-műsort, láthatják az érdeklődők. Ezúttal a nem­zetközi gyermekév jegyében lépnek közönség elé a gim­nazisták. Kitöltetések A Pedagógusok Szakszerve­zete Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bizottsága tegnap délelőtt a Szakszervezetek megyei Tanácsának székhá­zéban bensőséges ünnepsé­gen köszöntötte azokat az aktíváit, akik több éve a legeredményesebben dolgoz­nak a mozgalomban. Ezek közül Móré József megyei sportfelelőst kiváló szakszer­vezeti munkájáért arany­éremmel, Mányai László en- csi járási titkárt ezüstérem­mel jutalmazta a Pedagógu­sok Szakszervezete megyei Bizottsága. Négy szakszerve­zeti munkásnak oklevéllel, további tíz aktívának pedig tárgyjutalommal ismertéle el eddigi tevékenységét. A ki­tüntetéseket és a iutalmakat Pásztor József, a Pedagógu­sok Szakszervezete megyei titkára nyújtotta át. r Arvai-emlékülés Sárospatakon A sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola és a Magyar Pedagógiai Társaság neveléstörténeti szakosztálya együttes rendezésében emlé­keztek meg Árvái József ha­lálának 100. évfordulójáról. A főiskola dísztermében megtartott emlékülést Oláh Katalin főiskolai docens nyi­totta fneg, majd Ködöböcz József főigazgató-helyettes Árvái József élete és mun­kássága, címmel mondott em­lékbeszédet. Méltatta a XIX. század 50-es, (iO-as éveiben tevékenykedő nagy hatású pe­dagógusnak a magyar elemi népiskolai oktatás, a tanügy­igazgatás és a tankönyviro­dalom területeihez kapcsoló­dó úttörő törekvéseit, s rész­letesen szólt Sárospatakhoz fűződő munkásságáról. A továbbiakban dr. Csuhaj Varjú Imre, Kovács Dániel és Kalló János főiskolai ok­tatók korreferátumait hal) gattálk meg a jelenlevők. K. S. Munkásélet ’79 \ munkósember életének jobb megismertetésére, a gyárak fejlő­désének bemutatására állandó fotókiállítás nyílt tegnap a Diós­győri Vasas Művelődési Központban. A Munkásélet '79 elneve­zésű állandó bemutató első fotóválogatása a Lenin Kohászati Müvek szocialista brigádjainak életéből, munkájából ad ízelítőt, bemutatva a gyár létesítményeit is. E témához csatlakozik majd úliusban a Diósgyőri Gépgyár hasonló tematikájú anyaga, A fo­tókat az LKM propagandaosztálya és a művelődési közpon* fotó- szakköre készítette. A tegnapi első kiállítást délután fél 3 arakor Kovács Gyula, az LKM pártbizottságának munkatársa nyitotta meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom