Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-24 / 94. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1979. április 24., kedd A képernyő előtt Az állam költségén... A pécsi körzeti stúdió már többször igazolta, hogy a vidéken történő szerkesztés nem jelent egyben provincializmust is, nemcsak a Szabadság téri székházból lehet szólni országos témákról az egész országhoz. Még akkor is. ha a harmincöt perces műsort eléggé el is re.iti a müsoráradat és. az esti tíz óra körüli kezdési idő eleve sokakat távol tart a megtekintéstől. az ébrenlevők többsége meg francia krimit néz a másik csatornán. Most a Gondozza az állam... című dokumentum- filmmel bizonyították a pécsiek a fentebb említett, országos érdeklődésre számot tartó munkásságot. A Fenyősi család esete talán szélsőséges példa, hiszen a tizyyerekcs házaspár nem mindennapi, de éppen e szélsőséges eset. hogy a házaspár tíz év alatt tíz gyereket hozott a világra és gyakorlatilag ezzel a maga felelősségét letudottnak érzi, mert hiszen az utódokat, gondozza az állam, teszi nagyon is elgondolkoztatóvá a pécsi adást. Lehet, hogy voltak ennek a riportfilmnek szakmai gyengéi, mint például az egyébként igen rokonszenves riporteri tartózkodó szerénység már-már túlzásba vitele, amely egy-két érdekes ígéretű gon- dolalszál elejtését eredményezte, de a filmből kibontákozó kép mégis megdöbbentő. Nemcsak azért, mert felelőtlen embereket ismerhettünk meg, akik öntörvényűk szerint akarnak élni és nem a társadalom írott és íratlan törvényei szerint; akik napjainkban a családtervezés teljes figyelmen kívül hagyásával élnek, akik könnyű szívvel váltanak partneri, de nem vállalják a szülői kötelezettségeket; akiknek jó a tíz- gyerekes asszony élettársnak, de nem kellenek a gyermekei; aki nem jár utána, miként élnek gyermekei az állami intézetben, s azt sem tudja, hogy hol van a tizedik gyermek. Az anya és a külön élő apa őszintének tűnő feltárulkozásából olyan emberek képe bontakozott ki, akiket nem érintett meg az a fogalom, hogy szocialista felelősségtudat, akik a szocialista. rendből csak azt veszik észre, hogy az állam nem engedi a gyermekeket nélkülözni, gondoskodik róluk. Az anya a vakációban két napig bírta az együttlétet a gyerekeivel, s telefonált az intézetbe, „ha már állami gondozottak, úgy gondoskodjon róluk az állam”, a férjnek meg „nincs idege hozzá”, hogy meglátogassa az intézetben a gyerekeket. Túl azon, hogy a tíz gyerek sorsa mindenképpen társadalmi üggyé lett, különösen, hogy a legidősebb már pályaválasztás i előtt áll, ebből a szomorú dokumentumfilmből kicsengett egyfajta — és nemcsak a Vejtibe való Fenyősiékre jellemző 1 felfogás —: az állam majd eltartja, az állam majd gondos- i kodik róla, az állam terhére mindent lehet, az állam költségén semmi sem drága. A talán szélsőséges eset tanulságain túl ezt az állami költ- j ségre hagyatkozást, az állam költségén való könnyelműbb I számvetést éreztette meg ez a dokumentumfilm, amit igen i jó lenne egy alkalmasabb időpontban megismételni. 1 . * A másik téma, amiről szólni kell egy tévéfilm, a címe: ! Meztelenül, amelyet Gelléri Andor Endre írásaiból, közelebb- ' ről az Egy önérzet története című posztumusz könyve motí- :j vumainak felhasználásával Esztergályos Károly írt és rendezett Szántó Erika dramaturgi és Bíró Miklós operatőri közreműködésével, s amelyben nem egy-két hölgy ízléses meztelensége a lényeges, hanem a háborús munkaszolgálat rövid pihenőjében önmagával, életével számolveíö iró önvizsgálata, lelki Icmeztelenedése. Őszinte tisztelője vagyok Gelléri An- dur Endre írásainak, egész életművének, s hiányolom is, < hogy film. és tévéfilm mű veszetünk elég mostohán bánik 1 novelláival, mégis az volt első gondolatom, még a Meztelenül i megtekintése előtt: vajon mi indokolta, hogy Esztergályos Károly, aki éppen tiz évvel, ezelőtt, Szántó Erika dramaturgi és Bíró Miklós operatőri közreműködésével tévéfilmet készített Gelléri Andor Endre Egy önérzet története című • könyve alapján, azonos címmel, most ugyanazokkal a segítő- I társakkal ismét ebből a Gelléri-könyvből merít, mi új mondandója van róla? A film megtekintése csalódást okozott. ] A tíz év előtti feldolgozás néhány motívuma köszönt vissza j újra, a szereplők szájából elhangzottak a Gelléri írta mon; dalok, mégsem az ő sokat emlegetett „tündéri realizmusa” j uralkodott el a filmen, hanem mintha egy életunt világfi I idézte volna fel hajdanvolt gáláns kalandjait valami Krúdy- J tói származó nosztalgiával, s ezek közé bekeveredett volna a könyv néhány más lapja. A korábbi feldolgozáshoz képest . aligha adott érdemi többletet a Meztelenül, talán leginkább s. Gelléri újraolvasásakor született újabb rendezői víziók, szabad asszociációk sorának foghatjuk fel. Biztos, hogy ez elég indok az újrafeldolgozásra?.., Benedek Miklós ítélet előtt ' Ítélet előtt címmel új filmsorozat készül a Magyar Televíziónál.- Ennek első darabjaként Bcdnai Nándor rendezésében forgatják a Kap- tam-csaptam című részt, amely egy házaspár, tragédiával végződő, megdöbbentő gyűlölködéséről szól. A tárgyalás során kiderül, hogy az ellenségeskedés olyan méreteket öltött a hajdan ^egymást szerető férfi és nő között, hogy csak a véletlenen múlik, melyik hal meg: potenciálisan mindkét ember gyilkos. A szerepeket: Sinkó László, Horváth Sándor és Sütő Irén játssza. Megkezdik a sorozat következő darabjának, a Tyúktolvajok címűnek a forgatását is Bán Róbert rendező irányításával. Ebben az országúton egy idős parasztember holttestére találnak. Közlekedési balesetnek vélik, de a faluban nemsokára megindul a suttogás, amely szerint az öreg gyilkosság áldozata lett. E film szerepeit Molnár Piroska, Görbe Nóra, Márkus László, Benkö Gyula és Kezdi György játssza. Ezer év Karinthy Ferenc az ötvenes évek derekán írta Ezer év című drámáját. Annakidején Miskolcon, a Kamara- színházban is igen nagy siker volt, de azóta is több alkalommal felújították, sőt a televízió képernyőjéről is ismerhetjük egy korábbi előadását. Most Zsurzs Éva rendezésében tévéfilm készül belőle. Az ismerős történet elmesélése helyett itt csak a dráma fő mondanivalóját idézzük: a drámabeli bün- Sütlekményért, egy fiatalkorú lányanya gyermekgyil- kosságáért nemcsak a tényleges tetteseket kell a vádlottak padjára ültetni, hanem a korábbi ezer évből örökölt és még mindig élő szellemi sötétséget, tudatlanságot, primilivitást is. A dráma főbb szerepeiben Csomós Mari, Zsurzs Kati, Végvári Tamás, Pásztor Erzsi, Madaras József, Máthé Gábor, Bencze Ilona, Bálint András, Szabó Gyula és Gelley Kornál látható. a Diáknapok deákélet jegyéhen Tizedik alkalommal rendezik meg idén az országos diáknapok sárospataki rendezvénysorozatát. Az ünnepélyes diáknapi megnyitóig még van pár nap, de mint azt Lajtos Ilona, a KISZ megyei bizottságának titkára megfogalmazta, a „készülődés már élesben megy”. — A szervezők és a- rendezők — mondotta — most már .a diáknapok gondolatával ébrednek és alszanak el. Szeretnénk ezt a jubileumi seregszemlét olyan fesztivállá váltani, mely tartalmas időtöltést, tartalmas találkozásokat ad a csaknem másfél ezer diáknak. A diáknapok központja a Rákóczi-vár és környéke lesz, már épülnek a szabadtéri színpadok, ezekkel is a fesztiválhangulatol szeretnénk fokozni: Még az elkövetkező napok nagy feladata lesz a hangosítás megoldása, nem akarjuk ugyanis „zárt-eseménnyé” tenni a diáknapokat. A kulturális seregszemle keretét ez alkalommal a felvilágosodás-korabeli deákélet és annak romantikája jelenti majd, legalábbis ezt szeretnénk Sárospatakra varázsolni. Ez természetesen a szabadidős programokra vonatkozik elsősorban, hiszen a lényeg ezúttal is a diákok által hozott programok bemutatása lesz. Mindkettő egyformán szolgálja ugyanakkor a szellemi hagyományok, a tudás középpontba állítását; a közösségi élethez tartozás érzésének elmélyítését Ez a célunk. A sárospataki diáknapokra — megyénkén kívül — Nóg- rádból, Szabolcs-Szatmárból és Budapest hát kerületéből jönnek el a legjobb csoportok és egyéni versenyzők (énekesek, verselők, kórusok, színpadosok, népi táncosok); ők minősítő fokozatukat a megelőző kulturális szemléken már megkapták. Az idén másodszor tehát nem lesz verseny; a diáknapokat fesztiváljelleggel rendezik meg. A fiatalok április 29-én érkeznek Sárospatakra, e nap délutánján' lesz az ünnepélyes — és hagyományos — kulcsátadás; mellyel a tizenöt tagú Diák Tanács átveszi a hatalmat. Ök egyébként mar eddig is kivették részüket az előkészítő munkából. Egyik levelükben például arra szólították fel diáktársaikat, hogy mindenki hozzon egy magafabrikálta játékot Sárospatakra az itteni gyerekeknek. Talán, mondaní-ma- gyarázni sem kell, mi adta az apropót... — Bízunk abban — mondta Lajtos Ilona —, hogy a diákok produkciói ezúttal is színvonalasak lesznek, s ugyanakkor ismét számítunk öllel ességükre, a szabadidős programokban tanúsított aktivitásukra. És szeretnénk, ha mindez nem maradna csak a diákok rendezvénye, ezért — ezúton is — nagy szeretettel hívunk mindenkit a diáknapok eseményeire. Amihez azért hozzá kell tenni, hogy szállást és étké- zést, szinte bizonyos, hogy már nem tud biztosítani a város. A napi programokban való részvételt azért így is jó .szívvel ajánlhatjuk mindazoknak, akik vággyák a közösség megkapó légkörét, szeretik a fiatalságot, a vidámságot. Hogy mindebben nem lesz hiány, azt a rendező bizottság által kiadott műsor- és programfüzet állapozásá- val is sejteni lehet. Csak ízelítőül: lesz Csipkelődő, Hang-verseny, Csűrdön- gölős, Ágyúgolyó-dobó verseny ... A fesztivál- és kü- löndíjakon kívül kiosztanak majd „Ezüst pajzs” díjat (az ügyességi versenyek győztesének) ; „Piktor Viktor díjat” (az aszfaltrajzverseny győztesének) ; Szerenád dijat (a legszebben szerenádot adó csoportnak) és „Maratoni Bicikli” díjat (a kerékpártúra győztes csapatának) ... A diáknapok résztvevői ismét találkozhatnak majd híres sárospataki diákokkal, szemtanúi lehetnek az MHSZ Zrínyi Miklós Haditorna Klub bemutatójának; a legfontosabb eseményekről a Deákrádió és a Deák-tévé tudósít ... A sárospataki diáknapok főrendezője Költő Miklós, pantomimművész, a Dominó együttes vezetője lesz. A visszaszámlálás megkezdődött-. .. (ténagry) Az idén újabb játékot indítunk a MÁRKA üdítő italok fogyasztóinak. A MÁRKA üdítők kupakjának műanyag betétjén el- / rejtettük a MÁRKA szó egy-egy betűjét. Az összegyűjtött betűkből összeállított MÁRKA szóért sorsjegyet kap, aki az öt kupakot beviszi, vagy ajánlott levélben beküldi a már jól ismert címre: MÁRKA KUPAK-KÖZPONT Budapest VT., Hegedű u. 9. 1061. Telefon: 116-933. Nyitva: hétfőn 13-tól 17 óráig, szerdán 10-től 18 óráig, pénteken 13-tól 17 óráig. Főnyeremények: Lada személygépkocsi, társasutazás az olimpiára és még sok értékes nyeremény. • Sorsolás: 1080. február 16-án. A nagymama postája Ha még egy csomagol elővesz, megörülök, vagy összeesem az enségtui. Szomuat van, a dél jócskán elmúlt már, s én ebed nélkül szaladtam a postára. Eddig nagy fegyelemmel vártain soromra, oe most... Egy kis ügyesseggel már én alinamék az ablak elült, a hölgy mintha számított volna arra a kis oldalazó mozdulatra, mellyel eléje ke- rülheleK, még tán biztatott is némán, de az udvarias- sági reflexeim működésbe léptek. — Tessék, csak tessék — mondtam egy kiscserkész szerlgálatkészségé- vel. A hölgy kirakta légipostára szánt küldeményeit. Négy lapos csomag, ami levélként repül majd Dél- Amerikába. Mindegyik borítékon — ezt akarva-aka- rallanul elolvasom —, egy közkeletű magyar családnév, s előtte (immár „külföldiül”) a keresztnév. A kisasszony nézi, forgatja a csomagokat — elvégre nem megy még Miskolcról sem mindennap ennyi izé Dél-Amerikába. Igaz is: mi van ezekben a csomagocskákban ? Gondolatban egyszerre fogalmazzuk meg a kérdést a postás kislánnyal, de ő így mondja ki: — Tartalom? — Könyv, mindegyikben könyv van, kedvesem — mondja szelíden a hölgy. Tudja, az unokáim, ugye mindegyiknek ... Van még a táskámban is néhány — teszi iiozzá szinte bocsánat- kérőén —, s rakosgatja a zamatos magyar családnévvel ékesített borítékokat egymás után a pultra. A dühöm elröppenj' áz ' éhséget már nem érzem. Öt kis mister és három miss — összegzem a címzetteket, és magamban mosolygok a nagymama precizitásán. Mert, hogy a címzettek gyerekek, ahhoz semmi kétség nem fér. Ezt nemcsak a nagymama kora árulja el, hanem a csomagok formája is. Leporellók, album formátumú meséskönyvek, kifestők, ifjúsági regények. — Sajnos, ezt így nem vehetem fel, túl kicsi — szól át az üvegen a postáskisasszony. — Jaj, pedig az egy mini-szótár ... Na nem baj, majd átcsomagolom. Ez nálunk azt jelenti, hogy a küldeményt (mert a postán erre nincs mód), haza kell vinni, újra csomagolni, címezni, s visszahozni. De hát 'mit számít ez egy nagymamának ... Nem ilyen távolságok leküzdésére vállalkoznak ők! S vállalkoztak mindig is. Nekem ugyan nem kellett irdatlan messzeségbe küldeni a mesél; élőben hallottam, mert ott cseliet- tem-bollottam nagyanyám szoknyája körül. De miközben engem Tündérországba, az Operencián túl utaztatott; sütötte a kenyeret, meszelt, mosott, tehenet fejt. kertet kapált, baromfi után szaladt, s lesle a postást, hogy hoz-e tábori lapot. S, ha egy fiú írt, nyomban a másik hármat kezdte siratni, hogy ök élnek-e még? Közben persze elvesztette a mese fonalát. De én nem! — A kásahegynél hagytuk abba, nagymama ... — A kásahegynél — sóhajtotta —, s folytatta, mindig olyan ütemben, amilyen tempót éppen kívánt a munkája. Így vált á mesé- lése ősi, szinte kultikus szertartássá. — Mönt, mönt a szegény legény, három nap, három éccaka. Az éhséglül mán szédölgött, a sok tüske mög- sebözte a lábát. .. éccór csak lúllya ám . .. Első osztályos koromban hazaüzent a tanítóm: a gyerek túl sokat fantáziái. — Kisfiam, az iskolában nem szabad hazudozni — fordította le az üzenetet anyám. Pedig én csak úgy „hazudoztam", mint nagymama. De hát hat-hét éves korában minden gyermekben megölik a költőt. Vagy így, vagy úgy. A tanítóm túl száraz ember volt ahhoz, hogy mesélni tudjon. Egy ilyen veres bajúszú, ni- kotinszagú, nádpálcás fel - nőttnek különben sem jönnek elő a tündérek. Azok csak szelíd asszonyt szóra, vagy kedves öreg emberek dörmögő hangjára hallgatónak. Különben semmi sem lehetetlen előttük. Néhány pap múlva megérkeznek Dél-Amerikába, s mind a nyolc unokának (akik sohasem látták Magyarországot, de a mi nyelvünkön szólították először őket) magyarul mondanak magyar mesét. A miskolci nagymama akarata szerint szólal meg a Kincskereső kisirodaion Ferkója, János vitéz, még tan Micimackó is, akinek — mint tudjuk — Kovács János a neve. Most kezdődött a magyar nyelv hete. Szakemberek leszögezik ebből az alkalomból is, hogy anyanyelv csak egy van. Ruífy Pétert idézem: „...első az anyanyelv, az anyanyelven megszerzett tudás, s erre fölépülhet más nyelvek, a teljes világ befogadása.” Én bízom a nagymamákban! (gyarmati) Lengyel etnográfusok Borsodban A krakkói Jagelló Egyetem Néprajzi Intézetének tudományos munkatársai érkeznek a közeli napokban Miskolcra, illetve Borsodba, hogj a hajdani észak-borsodi len gyei település — Derenk — többfelé széttelepített lakó' után kutassanak, azok, illetve utódaik'életmódját tanulmányozzák. Az 1943-ban igen nagy visszhangot kellett körülmények között megszüntetett Deren|r — Horthyék égj létesítendő medvevadászat'. rezervátumot tervezlek ide — lakossága ugyanis a XVIII. században idetelepült lengyelekből tevődött., s nem szlovákokból, mini az a közhitben élt. E községek lakói 1943-ban több községbe ke-» rültek, többek között Sajó- szentpéterre és az emődi Ist- ván-majorba is. A Herman Oltó Múzeum néprajz’ osztályával kapcsolatot tarló lengyel intézel etnográfusai immár negyedik alkalommal jönnek pátriánkba május 2- án. Korábbi kutatási eredményeiket tanulmányban ösz- szegezték. amely a Herman Oltó Múzeum Évkönyve 1980-ban várható XV1T.. kötetében fog megjelenni, de máris tervezik a további kutatások eredményeinek publikálását.
