Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-24 / 94. szám

1979. április 24., kedd ÉSZAK-MAGYAROR5ZÁG 5 Felkiáltójeles f T e csak ne akard..Hogy mit ne alcari? Hót megváltoztatni a vilá­got. Tulajdonképpen mór magya­rázni sem kell ennek az intelemnek az ér­telmét. Ez az egyik változata az alléié jó tanácsnak, hogy hallgatni arany, beszélni ezüst, meg hogy ne szólj szóm, nem fáj lejem. Anyanyelvűnk bővelkedik az ilyen és hasonló, jellemző ki lej estesekben, leg- leljebb a modern körülményeknek eleget téve, egy kicsit változtatni lehelne rajtuk, hogy például hallgatni arany, bírálni ezüst, és ne szólj szám, nem ütnek a fejemre. Természetesen, kétség nem fér hozzá, szembe kell helyezkedni a lebeszélésnek. • az elhallgattatásnak ezekkel a módszerei­vel, amelyek károsak, nemegyszer célzalo- sak. Nem lehet belenyugodni abba, hogy — ha már a szállóigéknél tartunk — ahogy esik, úgy puffan. Miért hozakodom most elő ezzel? Hi­szen tudvalevőleg mi azon vagyunk, és nem is csak tegnap óta. hogy az emberek mondják meg a véleményüket, észrevéte­leiket, javaslataikat, bátran és egyenesen említsék meg. ami nekik szemet szúr-, ez olyan kincs nálunk, amelyet nem nélkü­lözhetünk. S. mégis, a legutóbbi időben egyre gyakrabban visszacseng a megjegy­zés, amolyan — már említett — „te csak ne akard megváltani a világot”-iélé- ket, amelyek akai'va-akaratlanul arra in­tenek, hogy némely intézményünknél, egyes üzemekben és termelőszövetkezetek­ben a vezetők egyike-másika elvárja, hogy a beosztott, a munkatárs tegyen hangjára szordinót. Visszacseng az intelem úgy is, hogy hétszer gondold meg, mielölt vala­miért az asztalra csapsz barátom, jobb a békesség. De milyen békesség? Az a békesség-e, amelyben csak csörgedezzen tovább az ólet, ahogy van, akár csigatempóban is, gyakran vérlázitó hibákkal? Vagy néha szükség van-e rá, hogy az ember igenis vállalja a kellemetlenkedő, a „csendhábo­rító” szerepét, még olyan ügyekben is, amelyek tényleg nem korszakalkotóak, de nélkülük a fejlődés mégis nehezebb és csak akadályokban gazdagabb. A válasz kézen- l'ekvő! A bírálat, amelyet itt most eléggé széleskörűen értek, s csak az alulról fel­lelő irányuló folyamatát gondolom, ná­lunk éltető elem volt és az is marad. Tu­lajdonképpen nem is kell ragaszkodni ah­hoz a meghatározáshoz, hogy bírálat. Nem is lenne pontos és teljes. Az emberek őszintesége, nyíltsága, szókimondása az, ami úgy kell, mint egy falat kenyér, s amitől nem szabad elvenni a kedvet. Hall­juk meg mái- azt is. ha valahol csak íel- szisszennek, és ami a legfontosabb: miért ' szisszennek fel. Mert valakinek a „lábára léptek”. Vagy valami nem tetszik? Vagy himpellérek a közösség zsebébe nyúlnak, s ezt csak ők láthatták meg? Az ilyesmi­re rendkívül érzékenyen reagálnak az em­berek, s megnyugtató következményekről csak akkor beszélhetünk, ha ott, ahol kell, meghallgatják, megértik a „felszisszenöt”, amikor igaza van, megköszönik, amikor nem, megmagyarázzák, hogy is van ez. Természetesen nem minden bírálatra le- het rásütni ugyanazt a márkát, ezt elis­merem. Nagyon rosszul áll például a pré- dikálgatás, vagy másfajta l'olyosóbeli, törzs­asztali, négy fal közötti háborgás annak, aki bent van a dolgokban, ott ül a tűznél, s így már a maga területén is sokat te­hetne azért, hogy ’ kevesebb ok legyen a panaszra; ő azonban mint valami kívül­álló, semleges dönitnök ki nyilatkozik, sápí- tozik, szörnyűIködik, megjátssza a felhá­borodott. embert. Az ilyen bírálat csak ne­vetségességet, rosszabb' esetben ellenszen­vet vált ki, fabatkát sem ér, sőt árt. És árt, tehát csak elvetést érdemel az a zsör- tölödés is, amelyet rossz szándékkal, baj­keverés diktál, s amelynek nem a hibák kijavítása a célja, ellenkezőleg, a „bíráló” a tényleges hibák elleni harc ürügyén sok­szor a saját pecsenyéjét igyekszik sütö­getni. De megint más fogadtatásra kell talál­nia az olyan megjegyzésnek, észrevétel­nek, amelyet — más kifejezés híján — a kisember tesz meg, aki nem tudja össze­egyeztetni lelkiismerelével, hogy ne hívja lel erre vagy arra a ügyelhet, bár a ma­ga erejéből a maga posztján csak erre' te­lik. s azért mondanivalóját mindig annak adresszálja, akire ez tartozik, akinek a ki­javítás, a sérelem orvoslása kutya köte­lessége. Ezeregyedszer is érdemes hangsúlyozni: számunkra nagyon fontos, hogyan látja a dolgozó ember a maga környezetét és az országos dolgokat, a munkás hétköznapo­kat, Mit vesz észre, jót vagy rosszat, mun­kájában, munkahelyén, sót éppenséggel legsajátabb ügyében is; amelyekről külön­ben a legtöbbször kiderül, hogy nem is olyan „egyediek”, hiszen hasonló problé­mák másokat is foglalkoztatnak, s ez egy- gyel több ok arra, hogy fel kell figyelni rájuk. Ez a foyamat ma rné" mintha erő­sítésre. bátorításra szorulna. Nem a nagy; a tényleg szakavatoUságot igénylő vizsgálatokra gondolok. A népi el­lenőrzés például, senki sem tagadhatja, rendkívül lényeges és szerteágazó munkát végez, egy-égy átfogó akcióval egész terü­letek fejlődésének tud új irányt és lendü­letet adni. De nézzük csak meg mélyeb­ben a dolgot. Az ilyen alapos, iratokban, főkönyvekben, dokumentációkban „kuta­tó" vizsgálatra több más szerv, revizor is illetékes. A népi ellenőrzés tehát éppen azzal léphet tovább, ha energiájának egy részét, nem is kicsiny, a mainál talán na­gyobb részét — annál is inkább lehetsé­ges ez, mert a törekvés rá eddig is nyil­vánvaló volt — a lakosság, a dolgozók kó­réból érkező jelzésekre, sokszor sürgős in­tézkedést igénylő jelzésekre fordítja. De ez nem is csak népi 'ellenőrzési ügy. Meg­győződésem. ez hozzájárulna, hogy min­denütt az eddiginél jelentősebbé, tekinté­lyesebbé váljanak a bárhova intézett, bár­hol elhangzó egyszerű bejelentések. Eze­ket nem lehetne egykönnyen — ha erre sokan hajlamosak is — elintézetlenül „ad acta” tenni, lerakni, vagy a labdát vissza­dobni. mondván, hogy „nem ért hozzá”. Meg, hogy ez csak „csomót keres a ká­kán”, nemritkán „ugyan, az a nagyszájú!”. Különben kedvelt fogás az is, hogy a bí­ráló megjegyzést jóindulatú elnézés fo­gadja, csak mondja, jóember, csak mond­ja, hallgatjuk, nem is vesszük magától rossz néven ezt, elvégre hogyan is értené maga valamennyi összefüggését. Én bi­zony felfigyelnék még annak a dolgozó­nak az őszinte szavaira is, aki talán tény­leg nem elég tájékozott az összefüggéseket illetően, de hát. ez nem csupán tőle függ, és megfigyelései azért lehetnek. A legegy­szerűbbnél, a.z üzemi szintnél maradva, vajon nem arra int-e ez, hogy a tájéko­zottság lehetőleg kétoldalú legyen. Visszakanyarodva a bevezetőhöz, felkeli lépni a tunyaság, a közömbösség, a féle­lem, sőt gyakran a rosszindulat diktálta elkedvetlenítés, az „e.i, ráérünk arra még”- elv, vágj' a szintén elég ismert és hosz- szabb múltra visszatekintő, „te csak pi­pálj, Ladányi” nézet ellen. Még akkor, ha — sajnos — sokszor az sül lei belőle, hogy sok helyütt minden erővel megpróbálják a méltatlankodó, a bíráló kedvét szeg'ni, ha, lehet, mézes-mázos szóval, de ha kell, elrettentő visszavágással, kibabrál ássál. Más szavakkal: „elfogadják, de nem kö­szönik meg.. A z egyik tenmelőszö vetkezet építőbri­gádjának vezetője például határo­zottan kérdőre vonta az elnököt, hogy megszegte a szavát, egész télen nem kaptak meleg ételt, jóllehet gépkocsival 15 —20 perc alatt lcivihet'ték volna az ebédel. A brigádvezető úIon-útfélen fricskát kap az elnöktől és barátaitól a bíráló szava­kért, s már ott tartott, hogy elköltözik a faluból, amikor is a járási pártbizottság a védelmére kelt. Lehet, hogy a példa nem egészen vág ide. De az biztos, hogy az eset tanulsága fontos figyelmeztető, mert a véka alá nem rejtett szó sok bajt meg­előzhet, tisztázhat, gondokon segíthet. Még ha valóban nem is tudja vele az ember megváltani a világot. Ami, persze, nehe­zebb vállalkozás is lenne. K. F. Mozgás, sport, egészség Ezzel a címmel tart há­romnapos rendezvénysoroza­tot a Borsod megyei Tanáé: V. B. egészségügyi osztályá­nak egészségnevelési köz­pontja, a 'Vasgyári Kórház, a Borsod—Heves megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat és a Borsodi Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vallalat április 23— 25. é.s 27-én Miskolcon, az Ady Endre Művelődési Ház ban. A programsorozatot 23-án. hétfőn délután öl órakor nyitja meg dr. Pósalaki jiszló kórházigazgató-he­lyettes főorvos, a „Korszerű táplálkozás, rendszeres test­edzés” című kiállítással egy­bekötve, amelyet április 23- lól május 4-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. Ezután diétás és Kulóriaszegény árukból lesz kóstoló. Egyéb­ként a kiállítás időtartama alatt 4—7 óráig fogyó­kúrára, és diétás étkezésre vonatkozó tudnivalókról ad­nak tanácsokat a helyszínen. Ugyancsak ezen a napon nyílik meg egy könyvkiúlli- tás a fenti témákkal kapcso­latos könyvekből. Futóvadiövés Miskolcon, a Csanyik-völgyi lőtéren vasárnap befejeződött a futóvadlövők nemzetközi versenye. Az első nap után az egyéniben vezető olasz Cilii nem tudta megőrizni pozícióját, mert vetélytársai közül többen is pontosabban „tüzeltek”. A tíz lassú lövés at olasz Mórinak sikerült a legjobban, 10U körös eredmé­nye önmagáért beszél. Nem sokkal maradt el ettől az Európa-bajnok Pfeifer (NDK- beli) sem, aki 99-et ért el. A világbajnok Mezzani (olasz) és Bodnár egyaránt 98—98 körös teljesítménnyel rukkolt ki. Bodnár 98 kört talált a tíz gyors lövésből, s honfitársa, Szabó 97-es eredménye is ki­tűnő volt. Pfeffer csak 95-öt ért el, ez azt jelentette, hogy az összetettben Bodnár bir­tokába került áz aranyérem: a magyar versenyző mind­össze egy körrel lőtt többet, mint nagy ellenfele. A har­sáSSt** Bodnár Tibor kiegyensúíyoiott teljesítménnyel győzött az egyé­niben. madik és negyedik helyen is magyar futóvadlövök végez­tek, tehát a mieink igazol­ták, hogy csapatgyőzelmük nem volt véletlen. A kétnapos versenyt a jó rendezés, a látványos meg­nyitó- és záróünnepség telle emlékezetessé. Az MHSZ Borsod megyei Szervezete dicséretet érdemel a kitűnő feltételek megteremtéséért. „Jó szolgálatot” tett a közel­múltban átadott 50 méteres fedett csarnok is. . így a lö­vőket az eső sem zavarta. Eredmények, egyéni (80 lö­vés): 1. Bodnár Tibor (Ma­gyarország) 576 kör, 2. Pfef­fer (NDK-beli) 575. 3. Szabó (Magyarország) 574. 4. Szeke­res (Magyarország) 570. 5. Cini (Olaszország) 570, 6. Né­meth (Magyarország) 565. 7. Greszkiewicz (Lengyelország) 564, 8. Ahner (NDK-beli) 563, 9. Mari (Olaszország) 562, 10. Janielniak (Lengyelor­szág) 562. Munkahelyi olimpia A SZOT-elnökség tegnapi ülésén a munkahelyi tömeg­sporttal is foglalkozott. A dolgozók tömegsportjának kiterjesztését kívánja szolgál­ni a r .unkahelyi olimpia tö­megtestnevelési és tömeg- sportmozgalom, amelynek megszervezéséről az elnökség határozatot hozott. A mozga­lom lényege, hogy megte­remti a dolgozók rendszeres testnevelésének feltételeit,, szervezeti kereteit. Azt az elvet követi, hogy a tömeg­sport színhelye a munka­hely, illetve annak környe­zete legyen, mert az utóbbi időben nem kívánatos jelen­séget tapasztaltak az üzemi sportmozgalmakban. Túlzot­tan elszaporodtak a tömeg­sportban a sok utazással járó versenyek. A munkahelyi olimpia — amelynek bevezetését 1980. január 1 -löl tervezik —min­denekelőtt a tömegek be­vonását és a sport rendsze rességét szolgálja. Lehetővé teszik, hogy mértéktartó mó dón évenle megyei, területi olimpiai napokat rendezze­nek. ahol a sportolók össze mérhetik tudásukat. A mun kahélyi olimpia bevezetésé vei megszüntetik a központi feljutásos tömegsportrend szereket, például a munka­helyi spartakiádokat, a szakmai feljutásos összetett versenyeket. Nem érinti azonban a szakmunkástanu­lók feljutásos versenyrend­szerét, valamint a természet járó országos találkozók ese menyeit Röplabda Két pzÉni, két vereség Április 25-én, délután öt órakor nz egészséges élet­módról tart előadást dr. Csi- re Béla belgyógyász főorvos, amelyet filmvetítéssel köt­nek össze. Este hatkor pe­dig dr. Szepesi Lajos nő­gyógyász főorvostól hallhat­nak érdekes tudnivalókat a résztvevők, a terhes nők életmódjáról. Az utolsó nap programja — április 27-én — 17 órakor kezdődik a Mindenisi, min­den korban, mindenütt című tornabemutatóval, amelyet sportszerbemutatóval és filmvetítéssel fejeznek be. Szlovák ejtése a következő pil­lanatban a fővárosiak térfelére pattan. Fotó: Temesi K Ü /. GAZDA S A G I 12G YETEM - (MISKOLCI VSC 3:1 (—10, 4, 13. 6). Miskolc-, NB 1. női. Vezet­ték: ifj. Kiss. Bogyó. A vasutasok az első játszmá­ba* nagyszerűen játszották, a hálónál és a mezőnyben is fe­lülmúlták ellenfelüket. A máso­dikban is vezettek, de 4:2 után érthetetlenül megtorpantak, s fővárosiak ..zsinórban” értek el 13 pontot! A vasutasok rosszul fogadták a nyitásokat, nem tud lak indítani. A Közgazdasági Egyetem egyre jobban beleme legeden a játékba, de a harma­dik játszmát csak szerencsével nyerték meg. Ekkor lelkesen és nagy igyekezettel harcolt a vas­utasgárda, 13:13 után azonban idegekkel jobban bírta a ven­dégcsapat. A negyedikben már kedvetlenül mozogtak a vasuta­sok. elképesztően sok nyitást rontottak el. s a nyugodtabban Összpontosító fővárosiak megér­demelten nyertek. Jók; Bodolaf- né. Szabóné. HEJÖCSABAI CEMENT MÜ­VEK—BUDAPESTI FEG SK 3:2 (13, 13. —2, —14. 6). Miskolc, NB II. férfi. A volt NB 1-es játékosokkal kiálló fővárosiak ellen esak ne­hezen. az ötödik játszmában tudta biztosítani győzelmét a hazai együttes. SÁTORALJAÚJHELY—MIS­KOLCI SPARTACUS 3:0 (7, 7, 11). Sátoraljaújhely, NB II. női. Ölven perc alatt magabiztos győzelmet arattak a lelkesen küzdő újhelyiek. Jók: Leskó- c?.i, Lutz I.. Bodnár. SZOLNOKI TIT ASZ—SATOR- \LJAŰJHLLY 1:0 (8. 7, 10). Szolnok, NB iJ. férfi. A vendégek nem késztették teljes eröbedobasra a szolnoki gárdát. Jó: Balogh. • Kézilabda Borsodi Bányász—DMTE 23:21 (10 J9). NB II. férfi. Pereceb. Végig izgalmas, szoros küzdel­met hozott, a találkozó. A ba­lt yászcsa pa t kezdőmé n y ez e 11 többet, a vendégek erejéből leg­feljebb az egyenlítésre futotta. Végül is átütöbb játékával meg­érdemelten győzött a hazai csa­pat. Ld.: Soltész (0). Székely (4). MatusQk (3). M. Spartacus—KELTEN SK 12 :h> 0 ti). NB ii. női, Mi . a közepes iramú "es alacsony színvonalú találkozón csak a ki-., hagyott ziccerek és hétmetcic- sek okoztak némi izgalmat. Ld.:’ Kovács, Demkó (4—4). Teke Egri Spartacus—Borsodi Bá­nyász 6:2 (2536—2472). Eger. NB II. lórii. Az igen jó telj esi i- meny is kevés volt »1 sikeres szerepléshez. Egyénileg: Kiss 417, Kocsis 4(11. Futó 434, Szé­kely I. 432. Borsodi Bányász—Cegléd 7 :i (2519—2382). Pereces. NB 11. tér­ti. Hazai pályán magabiztos győzelmet arattak a bányászok. E.: Kiss 430. Kocsis 431. Balázs 426. Szecsődy 427. Ózdi Kohász—Honvéd Gyulai SE 6:2 (2067—2430). 0/(1. NB ti. törli. Nem okozott gondot az ózdiaknak a győzelem kivívása. E.: Révay 432. Nagy 463, Yi- rágh 450. Ózdi Kohász—DELÉP SC <.:2 (2335—2176). Ózd, NB II. női. Közepes teljesítmény is elegen­dő volt a két bajnoki ponthoz a hazaiaknak. E.: Bakos 437, LŐrinezné 408. Tóth 394. * Cselgáncs Rostockban nemzetközi ifjú­sági versenyt rendeztek, melyen az A1V.SC képviseletében reszt veti Pürjesz. gs Horváth Cs. is. Fürjcsz végig nagyszerűen ju- dózott. a döntőben Darr (NDK- beli) ellen iponnai diadalmas­kodón. A 71 kg-ban versenyző Vasutas-fiú tehát ismét rangos viadalon bizonyított 60 kg-bail Horváth ugyancsak bekerült ;« döntőbe, de szovjet ellenfelétől vereseget szenvedett. így az igen értékes második helyet szerezte meg. # Békéscsabán junior rangsor­versenyre került sor. A kétna­pos kü-delem sorozat on jól sze­repeltek a Miskolc^ VSC spor tolói. 60 kg-ban Geresák arany érmes leli. 71 kg-ban MiskoU az 3. helyen végzett. A 7« Kg ' os súlycsoportban Gyetkr' ( helyet szerezte meg Hasonlóm szerepelt a 86 kg-os súlycso­portban Orosz is. 93 kg-bar Szebeni 3., Varga 11. S. pedig m 5. leik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom