Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-24 / 94. szám
ESZAK-MAGYARORSZÁG 2 1979. április 24., kedd Tények — adatok — érdekességek A magyar légi közlekedés Közlekedési Feriim A magyar polgári repülés több mint ötvenéves múltra tekint vissza. Az első menetrendszerű járat, amely postát szállított a Budapest -— Bécs — Krakkó — Lvov útvonalon, 1918. július 4-én startolt. Az ezt követő években Budapest—Bécs, Budapest —Belgrád, Budapest—Prága, Budapest—Bukarest—Zágráb a fokozatosan kiépülő menetrendszerű magyar járatok vonalai, majd a későbbiekben felzárkózott a belföldi légi forgalom is. Hidroplánok közlekedtek a Duna magyar szakaszán és a Balatonra, ahol sétarepülést is szerveztek. A ■ második világháború pusztításai következtében egyetlen repülőgép-kiszolgáló. vagy biztonsági berendezés sem maradt meg és megsemmisült valamennyi repülőtér. Az újjáépítéshez feltétlenül külső segítségre volt szükség. Ezt a segítségei rendkívül előnyös feltételek mellett a Szovjetunió nyújtotta, 1948. március 29-én aláírták a magyar—szovjet légiforgalmi egyezményt és ennek alapján megalakult a Magyar—Szovjet Légiforgalmi .Részvénytársaság, a MA- SZOVLET. A MASZÓVLET működésének megkezdéséhez szükséges kiszolgáló berendezéseket,' repülésirányító és hírközlő eszközöket, valamint a szakembereket a Szovjetunió bocsátotta rendelkezésre. A magyarok lelkes csoportjával együtt megkezdődött az első repülés előkészítése,' a 'magyar pilóták és a mérnökiműszaki állomány kiképzése. 1946. október 15-én, a budaörsi repülőtérről a levegőbe emelkedett két MASZOV- LET feliratot viselő LI—2 típusú repülőgép Debrecen, és Szombathely útiránnyal. Az új magyar polgári repülésnek ezek voltak az első járatai. A szovjet és magyar szakemberek önfeláldozó munkájának köszönhető, hogy h MÄSZOVLET 1947-ben már nemzetközi vonalakon is repülhetett. Az első járatok az európai szocialista országok fővárosaival kötötték össze Budapestet. A polgári repülés fejlődése, az új technikára való áttérés megkövetelte a gépek, az utasok, valamint az áru- szállítás kiszolgálási színvonalának emelését. A budaörsi repülőtér már nem feleit meg a növekvő igényeknek. 1950-ben épült fel a Ferihegyi repülőtér, amely technikailag egyike volt Közép-Európa legkorszerűbb légikikötőinek. Az ötvenes évek elején a magyar polgári repülés már az önálló tevékenységhez szükséges minden feltétellel rendelkezett. A Moszkvában 1954. november 25-én aláírt egyezmény alapján a Szovjetunió a MASZOVLET szovjet részesedését átadta a Magyar Népköztársaságnak. E megállapodás alapján 1954. november 25-én létrejött a MALÉV. Budapestnek ebben az időben 11 magyar várossal volt légi összeköttetése. 1957-től a belföldi forgalmat a vállalat fokozatosan szűkíteni kezdte, mivel a szükség- szerűség. amely azt életre hívta, már nem állt fenn. A földi közlekedés fejlődésének arányában csökkenni kezdtek a belföldi légi közlekedés iránti igények, különös tekintettel az országon belüli kis távolságokra. Véglegesen 1969-ben szüntette meg belföldi légijáratait: a belföldi sénnarkot részben értékesítette, részben kiselejtezte. 1957 után hangsúlyozottan bontakozott ki a MALÉV nemzetközi tevékenysége. Ettől az időtől Kezdve 1970-ig a vállalat .minden évben legalább egy célállomással bővítette nemzetközi útvonal- hálózatát. A MALÉV jelénlegi tevékenységének méreteiről a következő tények tanúskodnak: A MALÉV által teljesített utas- és áruszállítás volumene évről évre növekszik. Az utasszállítas először 1977-ben haladta meg a félmillió főt, az elmúlt évben pedig rekord összeget ért el 703 571 utassal, ami 20 százalékkal magasabb az előző évi teljesítménynél. 1978-as évben az IL—18, TU—134 és TU—154 típusú gépeink 26 508 órát töltöttek a levegőben és ez idő alatt 13 957 menetrendszerű és különjáratot teljesítettek. Az elmúlt évi rekordforgalom érdekes adata, hogy gépeink 18 millió 879 ezer kilométert reoüllek. A repülőgépen szállított áru mennyisége az elmúlt év folyamán meghaladta a 12 ezer tonnát. A MALÉV gépeinek segítségével a friss tojás, hús és zöldség néhány óra alatt az európai és közel-kéleti fogyasztók asztalára kerül. Az 1979-.es évben a tervek szerint 833 ezer utast szállít majd, ami 16 százalékos növekedést jelent 1978-noz képest. Tovább fejlesztik a légi áruszállítást; 1979-ben több mint 15 ezer tonna árut juttatnak el a világ minden tájára. A mennyiségi mutatók melleit különös gondot fordítanak a repülésbiztonságra és az utaskiszolgálás kulturáltságának fokozására. Április 1-től három új járat indul, Az egyik Kuvaitot , köti össze Damaszkuszon keresztül Budapesttel, a másik fővárosunk’ és Bagdad között Athén érintésével közlekedik majd, a harmadik Thesszalonikibe szállítja a turistákat. Az 1979. április 1-e] kezdődő nyári menetrend szerint 26 ország 39 városába szállítják a gépek a turistákat. A MALÉV menetrendszerű útvonalhálózatával párhuzamosan fejlődött a külképviseleti hálózat is: mindazon városokban. ahová menetrendszerű járatot üzemeltet, irodával és megfelelően képzett szak- személyzettel rendelkező képviseleteket állított fel. Jelenleg 35 városban kapnak a turisták szakszerű felvilágosítást. A MALÉV tevékenységét kiterjesztette az idegenforgalomra is. 1968-ban önálló utazási irodát hozott létre. Az AIR .TOURS feladata, hogy túraajánlataival növelje menetrendszerű járataink kapacitás-kihasználását. 1975- től az AIR TOURS népszerű víkend- és üdülőtúrák keretében magyar turisták külföldi utazását is szervezi. Az elmúlt év folyamán több mint 16 ezer csoportosan utazó turista részére nyújtott idegenforgalmi szolgáltatásokat. A MALÉV gépparkja jelenleg 5 darab IL—18-as, 6 darab TU—134-es és 8 darab TU—154-es típusú gépből áll. A TU—154-es gépek az utazóközönség igényeit a legmesszebbmenően kielégítik, ezen kívül jelentős mennyiségű áruszállítást is folytatnak. Ez a jól bevált típus lesz az elkövetkező tíz évben a MALÉV által használt gépek elsődleges típusa, melyet csak a még korszerűbb. nagyobb befogadóképességű gépek váltanak majd fel. E koncenció jegyében szereztek be 2 darab új TU— 154 B—2 típusú gépet, melyek az előző szériákhoz képest több korszerűsítést, tartalmaznak. A vállalat a Szovjetunióban folytatott nagyjavítások során a többi TU—154-es gépét is B—2 típusúvá alakíttatja át. A Magyar Rádió Miskolci Stúdiója tegnapi, hétfői Fórum-műsorában a közlekedést választotta témaként. Már az adás kezdete előtt sokan tettek fel kérdéseket levélben, illetve az adás kezdete után telefonon. Érdeklődök várakoztak Tolnai Attila mikrofonja körül Miskolcon. a Szemere utcai parkírozóban. A Heves megyeiek, egriek, gyöngyösiek, hatvaniak kérdéseit pedig Zakar János továbbította. Á Fórum-adás stúdióbeli vendégei voltak: dr. Pusztai Béla, a Borsod-Abaú j- Zemplén megyei Tanács elnökhelyettese, Varga József. a KPM Közúti Igazgatóságának vezetője, Haver István rendőr alezredes, a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési alosztályvezetője, az MKBT titkára, Fejes Pál, a Heves megyei Rendőr-íökapitány- ság közlekedési alosztályának vezetője, Kálmán István, a KPM Egri Közúti Igazgatóságának főmérnöke, Zimmermann Ferenc, a Miskolci Közlekedési Vállalat igazgatója. A műsorvezető Imrék József volt. Ismét, mint a korábbi Fórum-műsorok alkalmával, most is több kérdés érkezett, mint amennyire adásidőben az illetékesek válaszolhattak. Érdeklődtek a hallgatók, hogy mikorra várható a 3-as autópálya megépítése Miskolcig, mikor korszerűsítik, szélesítik a 28- os út putnoki, zsúfoltan szűk szakaszát, és az idei tavaszon is értetlenséggel találkozott az a gyakorlat, mely szerint nappal, nemritkán csúcs- forgalmi időben festik a gyalogátkelőhelyeket. A kérdések megválaszolására lapunkban visszatérünk. A műsort Paulovits Ágoston szerkesztette. Szombaton Miskolcon, az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat Lorántffy utcai munkásszállóján tartották meg a vállalat KISZ-kül- döttgyűlését. Szabó György, a vállalat KISZ-bizottságának titkára adott számot az elmúlt mozgalmi év tapasztalatairól; valamint az 1978—79. évet záró és az 1979—80-as mozgalmi évet indító taggyűlések tapasztalatairól. A gyakorlati élet azt igazolta, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően változtatni kellett az alapszervezé- tek felépítésén, számán. A megváltozott termelőszervezetekhez alakított alapszervezetek nem hozták meg a várt eredményt, így vissza kellett térni a régi formára: egy alapszervezet — egy építésvezetőség. Elmondható, hogy az alapszervezetek beszámolói tartalmi színvonalukban javultak és lényegesen több a termeléssel kapcsolatos egyéni feladatvállalás is. Évről évre javult a KISZ szervezettsége, annak ellenére, hogy az építőiparban általában igen magas a fluktuáció; sokan vannak azok, akik például leszereléskor lakóhelyükhöz közelebbi munkahelyet választanak. Ez is indokolja, hogy az alapszervezetek szervező titkárai és a KISZ-bizottság tagjai a közeljövőben növekvő figyelmet fordítsanak a vállalathoz érkező és a vállalaton belüli fiatalok munkahelyváltoztatására, a vállalati és a mozgalmi életbe váló beilleszkedésükre, részvételükre. A gazdasági építőmunka feladataihoz illeszkedve a KISZ-fiatalok az elmúlt év akcióprogramjában kiemelt feladatnák tekintették a Bélapátfalvi Cementmű, a PVC—III. és az LKM kombinált acélmű beruházásokat A PVC—III. védnökségével lezárult egy több éves, sike- I resnek mondható' védnökségi ' munka, amelynek tapasztala- | tai jól gyümölcsöztethetőek a ; kulcsfontosságúnak tekintett j LKM KAC építésénél. A vitakörök, a vitasoroza- | tok. az ifjúsági klubok, a tö- | megpolitikai rendezvények egyre erősebben hatnak az j ifjúsági mozgalom szocialista ! szellemű közösségére — tűn' ; ki a beszámolóból, majd az j ezt követő hozzászólásokból. . A válaszadásokat követően ) a küldöttgyűlés megválasztó!- I ta az űj KISZ-bizottságot. | Érdekvédelmi és pzÉsáii leiratok az ÉfitV-aél Hétfőn Miskolcon, az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat Lorántffy Zsuzsanna utcai munkásszállójában egész napos tanácskozást tartott a vállalat szakszervezeti tanácsa és a bizalmiak küldöttértekezlete. Mogyorósi Károly, a szak- szervezeti bizottság titkára az 1978 évi szakszervezeti munkáról számolt be a tagoknak. — A szakszervezeti tanács az 1978. évi munkáját az üzemi demokrácia továbbfejlesztésére vonatkozó főbb határozatok alapján végezte — mondotta. A demokratizmus fejlődése során minőségi változás kezdődött el a dolgozók tulajdonosi szerepében. Jele ennek az is, hogy az üzemi közvélemény figyelme mindinkább a vállalat ügyeire, feladataira irányul. A bizalmiak és a testületek érdekvédelmi tevékenysége, a szakszervezeti munka közvetlen érdekvédelmi feladatai közé tartozik a dolgozók életszínvonalának, szociális, kulturális helyzetének alakítása. A vállalati szakszervezeti szerveknek alapvető törekvése volt, hogy a vállalati bérszabályozás rendszere a korábbinál fokozottabban ösztönözzön a hatékony gazdálkodásra, a munka szerinti elosztásra. A vállalat vezetése, a szak- szervezeti bizottságok közösen a munkavédelmi helyzet javítására olyan alapos intézkedési tervet dolgoztak ki, amelynek eredményeként a balesetek száma több mint 40 százalékkal csökkent. A megyei .munkavédelmi versenyben a vállalat ennek nyomán első helyezést ért el. Ez a siker csakúgy, mint az elmúlt évben, az Építő-, Fa- és Építőanyag- ipari Dolgozók Szakszervezete megalakulásának 75. évfordulójára kibontakozott munkaverseny, a brigádvállalások, az újítómozgalom, a munkafegyelem javulása stb., mind olyan fényező, melyek hozzájárultak a vállalat elmúlt évi gazdasági sikeréhez, a Kiváló Vállalat cím eléréséhez. A SZOT elnökségének véleménye a baleseti helyzetről A vállalatoknál a munka- körülmények tovább javultak, az üzemi balesetek száma is csökkent, a helyzet azonban távolról sem kielégítő, mért továbbra is sok, sőt a korábbinál több a halálos kimenetelű baleset, bizonyos területeken a foglalkozási megbetegedések száma is nőtt — állapította meg hétfői ülésén a SZOT elnöksége. Tavaly 111 ezer üzemi baleset fordult elő, s bár ez 7 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, még mindig igen sok a tennivaló. Különösen elgondolkoztató, hogy az iparban, • az építőiparban és a szállítószakmákban a balesetet szenvedett dolgozóknak 43 százaléka, tehát igen nagy aránya 30 éven aluli fiatal. Az elnökség véleménye szerint helyes lenne, ha a minisztériumok is nyomatékosan felhívnák a vállalatokat a fiatalokat fenyegető veszélyek fokozott elhárítására, s ebbe jobb oktató. felvilágosító, nevelő munkával magukat a fiatalokat ' is határozottabban bevonnák. Halálos balesetet változatlanul nagy számban idéznek elő járművek, különösen a mező- és erdőgazdaságokban követe] sok áldozatot a járművezetők, vagy „ éppen a jármű közelébe kerülő gyalogos ember gondatlansága, a traktorok műszaki ellenőrzésének elhanyagolása. A végzetessé váló üzemi balesetek 47,5 százalékát a jármüvek idézik elő. Ami a foglalkozási megbetegedéseket illeti, továbbra is viszonylag sok a börmeg- betegedés, rohamosán nő a hall áscs ökkenés. gya kori megbetegedés forrása az ipari gáz, a növényvédő szer. s számot tevő a vibráció okozta ártalom. Nyugtalanító a háztartásokban, a szabad időben előforduló " balesetek nagy száma is. A „magáneiíiberkénf’ elszenvedett halálos balesetek száma többszörösen meghaladja az üzemi balesetekét, ezért szükséges, hogy a jövőben ezeket is nyilvántartsák, és á felvilágosító munkát a lakóhelyi balesetekre is terjesszék ki. Az elnökség néhány más jelenségre is felhívta a figyelmet. Például arra, hogy „gyakran szenvednek balesetet a targoncások, aminek az az oka, hogy viszonylag kevés a lehetőség a szállítóeszközök szakszerű javítására, nem kielégítő a targoncaalkatrészek utánpótlása, s nem utolsósorban a targoncavezetők egységes képzési rendszerét sem vezették még be. Más természetű, ele ugyancsak a dolgozók egészségét érintő probléma, hogy romlottak a munkahelyek klimatikus viszonyai. Lenin születésének 109. évfordulója alkalmából tegnap délután a Szakszervezetek megyei Tanácsának székhazában megjutalmazták. a marxizmus—leninizmus .esz? méinek terjesztésében kiemelkedő eredményt elért szakszervezeti propagandistákat. Lengyel Ágoston, az SZMT osztályvezetője köszöntötte a megjelenteket, köztük Kövér Árpádot, a megyei pártbizottság osztályvezető helyettesét, majd Kiss Béla, az SZMT megyei titkára mondott ünnepi beszédet. Többek között elmondotta, hogy az MSZMP gyakorlatához igazodva, Lenin születésének évfordulóján a szakszervezeti mozgalom is köszönti a propagandistáit; azokat az elvtársakat, akik minden erejükkel hirdetik a kommunizmus eszméinek igazságát, az ember igazi felszabadítását, hirdetik és elfogadtatják napjaink forra- dal miságát. Emlékezett Leninre, a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom nagy teoretikusára, az első győztes proletárforradalom vezetőjére, a gyakorlati politikusra, akinek élete és munkássága máig ható példa mindannyiunk számára. Lenin nevétől elválaszthatatlan az a munka, amelyet napjainkban folytatunk a fejlett szocialista társadalom felépítéséért. Megyénkben mintegy 62 ezer dolgozó vesz részt a szakszervezeti tömegpropaga nda- óktatásban, s az itt folyó munka sikerében nagy: szerepük van a propagandistáknak. A Szakszervezetek megyei Tanácsa nevében köszöntötte a megjelent propagandistákat, akik hosszú évek óta végzett eredményes munkájukkal segítették nemes céljaink megvalósítását, majd a szakszervezeti oktatás 34 megyei vezető propagandistájának átadta az SZMT ajándékát. Bejelentette, hogy bosszú évek óta végzett eredményes propagandamunkájukért dr. Szűcs Lajos, az SZMT vezető propagandistája a Szakszervezeti Munkáért jelvény ezüst fokozata kitüntetést és Murányi Zoltán. a Borsodi Szénbányák Vállalat vezető propagandistája, a szakszervezeti munkáért kitüntető oklevelet tegnap délután vették át Budapesten, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának székházában. A Le- nin-évforduló alkalmából kitüntetett szakszervezeti propagandistákat a megyei párt- bizottság nevében Kövér Árpád köszöntötte. Trilaterális értekezlet kezdődött A japán fővárosban vasárnap délután megkezdődön a tőkés világrendszer „hatalmi központjainak” vezető közgazdászait, üzletembereit és stratégiai tervezőit tömörítő úgynevezett trilaterális bizottság sorrendben 10. közgyűlése. Az Észak-Amerika, Nyugat-Európa és Japán általános együttműködésének elmélyítésére hivatott magánjellegű szervezet befolyásos tagjai között olyan személyiségek tanácskoznak három napon át Tokióban, mint Henry Kissinger, az amerikai elnök volt nemzetbiztonsági főtanácsadója, majd külügyminiszter, a trilaterálisok egyesülésének eszmei szervezője, David Rockefeller, aki a Chase Manhattan Bank és az észak-amerikai tagozat elnöke, valamint Otto Lambsdorff. a jelenlegi nyugatnémet gazdasági miniszter. A tokiói tanácskozás bejelentett célja a tőkés országok ugyancsak Tokióban megrendezendő júniusi csúcsértekezletének előkészítése. így mindenekelőtt megvitatják a tőkés világgazdaság működési zavarainak problémáit, az inflációt, a valutáris nehézségeket. a külkereskedelmi egyensúly hiányát és a folyamatos olaiellátás szavatolásának közös gondját. Nem utolsósorban azonban a Kínával való általános kooperáció előmozdításának további lehetőségeit óhajtják kifürkészni. Szakszervezeti propaganda kitüntetése
