Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-01 / 77. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄG Z t979. öpriTis rasa map flczél György beszéde Bresciábao (Folytatás az 1. oldalról) A világ és benne a ma­gyar nép sorsának alakulása a nemzetközi élet fö esemé­nyeinek, viszonylatainak függvénye. Önökkel együtt mi is aggodalommal tekin­tünk az enyhülést veszélyez­tető imperialista törekvések­re, a fegyverkezési verseny fokozódására. Különösen ag­gasztónak tartjuk az olyan fegyveres agressziót, mint amilyent Kínra hajtott végre a sokat szenvedett, a békés építésre oly nagyon rászoru­ló vietnami nép ellen. Egyet­értünk Berlinguer elvtárssal, amikor azt mondja: „Senki sem hiheti, hogy Vietnam követett el agressziót Kína ellen... Ha a konfliktus to­vább tartana, csak á legag- resszívabb imperialista kö­rök cinikus számításainak kedvezne”. Népünk — a világ népei­nek többségével — kezdet­től fogva cselekvő szolidari­tást vállalt a szocialista Vi­etnammal és erejéhez mér­ten támogatta, támogatja an­nak igazságos harcát. A Magyar Népköztársaság kormánya, az állampolgárok legalapvetőbb érdekét és * óhaját követve, következete­sen síkraszáll a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mel­lett élésének kibontakoztatá­sáért, a nemzetközi enyhü­lés vívmányainak megvédé­séért és megszilárdításáért. Ezért tartjuk ma is a hel- sinki értekezletet és megál­lapodást az egész világ szá­mára történelmi tanulságul szolgáló eseménynek. Mit tartunk mi meghatá­rozónak, döntő tényezőnek az enyhülés ellenfeleivel ví­vott világméretű küzdelem­ben? A haladás nemzetközi erőinek, mindenekelőtt a kommunista' és munkáspár­tok összefogását, internacio­nalista szolidaritását. Hangsúlyoznunk kell, hogy az internacionalizmus és szolidaritás semmiképpen sem volt és ma sem gátja annak, hogy a szocializmus erői, a kommunista és mun­káspártok nemzeti sajátossá­gaiknak megfelelően eltérő módszereket alkalmazzanak a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet különböző területein, hogy sajátos utat kövessenek szocialista társa­dalmi céljaink elérésében. Meg kell erősítenünk azt az egységet, ami összefűzi a kommunista pártokat. Olyan egységre van szükség, amely lehetővé teszi a szocializ­mus győzelmét, a szocialista építési, és nem gátolja, ha­nem segíti az alkalmazko­dást sajátos nemzeti körül­ményekhez. A pártok közötti együtt­működés nem zárja ki a vb Iákat, az alkotó eszmecseré­ket. Ezeket a vitákat, né­zetütköztetéseket mi az élet természetes velejáróinak tartjuk, s ahogy korábban, úgy a jövőben sem zárkór zunk el előlük. Minden egyes testvérpárt jogának és kötelességének tartjuk, hogy a marxizmus —leninizmus tanításait, a szocialista forradalom és épí­tés törvényszerűségeit a sa­ját országa adottságainak, hagyományainak megfelelő­en, önállóan alkalmazza. Az viszont tény, hogy a ma lé­tező szocializmus mind ez ideig az egyetlen tapasztalat arra, hogyan szabadult meg az ember a tőkés kizsákmá­nyolástól. Megkülönböztetett figye­lemmel és tisztelettel kísér­jük az olasz kommunisták küzdelmét. Ügy hisszük, ért­jük harcuk fő irányát, cél­ját, és azt erőnkhöz mérten támogatjuk. A Magyar Szocialista Mun­káspártot és az Olasz Kom­munista Pártot kölcsönös testvéri szolidaritás, a nem­zetközi kommunista mozga­lom alapvetően azonos ér­dekei kapcsolják össze. Szekér Gyula Nigériába utazott Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese a Nigériai Szövetségi Köztársaság kormányának meghívására szomba­ton Nigériába utazott, ahol a két ország kapcsolatainak fej­lesztéséről folytat tárgyalásokat. Irán — iszlám köztársaság mit sem változtat a tényen. A szavazásra jogosultak a vártnál nagyobb számban já­rultak az urnák elé. Előzetes adatok szerint az urnák elé járultak mintegy 99,7 száza­léka szavazott a forradalom vezetője, Khomeini ajatollah által meghii-detett iszlám köztársaság létrehozására. Megdőlt egy 2500 éves csá­szárság, s megalakult az isz­lám köztársaság — az iráni nép szombaton jogilag is szentesítette azt, amit sok vérrel és óriási áldozattal va­lójában már február 11-én kivívott. A kétnapos népszavazás végered menyére még néhány napol várni kell, ez azonban Bagdadi döntés (Folytatás az 1. oldalról.) Az UPI úgy tudja, hogy Kuvait kompromisszumos for­mulát terjesztett elő. Ez ja­vasolja, hogy az értekezlet fogadjon el egy, az arab ál­lamfők elé terjesztendő hatá­rozatot, amely indítványozza a diplomáciai kapcsolatok „teljes megszakítását” Kairó­val. Szaúd-Arábia szemlátomást vonakodik e lépés megtételé­től. A kompromisszumos for­mulát várhatóan még szom­baton nyilvánosságra hozzák. Nyugati hírügynökségek értelmezése szerint Bagdad­ban egyetértés jött létre az Egyiptommal szembeni „tel­jes gazdasági bojkott”, vala­mint a Szadat-rezsimmel va­ló diplomáciai kapcsolatok „esetleges” megszakítása kér­désében. Hétfőtől: kedvezményes tüzelővásárlási akció H lé! eseményei képekben A közel-keleti különalkut a vi­lág számos részén tiltakozó megmozdulásokkal fogadták. „A Palesztin Felszabaditási Szer­vezet győzni fog” — olvasható egy Los Angeles-i felvonulás résztvevőjének tábláján is. A szénbányászat folyama­tos termelésének elősegítésé­re, a lakosság téli tüzelőjé­nek b'Ztosítására, nem utol­sósorban az őszi csúcsforga­lom tehermentesítésére, a kormány költségvetési támo­gatással az idén is lehetővé tette az engedményes tüzelő­akció megszervezését. Az április 2-án kezdődő akcióban az állami és a szö­vetkezeti kereskedelem a ha­zai brikettekre és a hazai sze­nek többségére — kizárólag a lakosság részére — enged­ményt ad, amíg a meghatá­rozott 1 150 000 tonnás kész­let tart. A hazai szeneket — barnaszén, lignit, iszapszén, háztartási kevert szén — má­zsánként egységesen 11 fo­rinttal, a hazai briketteket 8 forinttal árusítják olcsób­ban. Ezzel a lakosság mint­egy 125 millió forintot taka­ríthat meg. Ugyancsak hétfőn kezdődik a dolgozók és a nyugdíjasok részletvásárlási tüzelőakciója is, amelynek külön előnye, hogy a 600 és a 900 forintos utalványokra — függetlenül a beváltás időpontjától — szintén kedvezményesen vá­sárolható tüzelő. Angliában előrehozzák az or­szágos választásokat, miután a Parlament megvonta a bizal­mat a munkáspárti kormánytól. Képünkön: Callaghan miniszter- elnök — még a bizalmi szava­zás előtt "k Az ENSZ főtitkára több közép­európai országot érintő körútja során az NSZK-ba érkezett. Ké­pünkön: Kurt Waldheim (jobb­ra) a frankfurti városházán. Hétfőn este Washingtonban megkötötték az - amerikai közve­títéssel létrejött - egyiptomi-izraeli különbékét. Képünkön: Szá­dot egyiptomi és Carter amerikai elnök, valamint Begin izraeli miniszterelnök a Fehér Ház kertjében tartott aláírási ünnepsé­gen. Képes-e megszüntetni a feszültségért: a Közel-Keleten az egyiptomi—izraeli külön- béke-megállapodás? Nézzük a tényeket: az arab világban és a közel-keleti térségben, vajmi kevesen vállalkoztak Szadat védelmére, annál többen bírálták megalkuvó politikáját A különbéke- megállapodásrt helyeslők so­rát az ománi sejk nyitotta meg, a másik oldalon a pa­lesztinok, az irakiak, a szí­rek és a líbiaiak foglalnak a legkeményebben állást az elutasítás frontjában. Per­sze, s eat már megszokhat­tuk, az „arab egységei” min­denáron keresők között a nyugattól és az imperializ­mussal szövetséges reakció* rendszerek képviselői is be­folyásosak tudnak lenni: * bagdadi Béke-palotában szerdán összeült 19 arab or­szág többsége csak enyhébb és főként politikai szankci­ók meghozatalára rolt haj­landó. Emiatt a PFSZ kül­döttsége, majd Szíria, Líbia és Irak delegációja egy idő­re ott is hagyta a tanácsko­zást . .< Amerikai lapjelentésekben egyre több szó esik arról, hogy milyen súlyos és koc­kázatos katonai kötelezettsé­geket vállalt az USA Izrael védelmére. Egy példa: Wa­shington állítólag hajlandó katonai erővel felszámolni adott esetben egy Izrael el­leni tengeri blokádot... Hlyen körülmények között csak még helytállóbbnak tű­nik az MSZMP Központi Bi­zottságának az az álláspont­ja, hogy az amerikai közve­títéssel megkötött egyipto­mi—izraeli különbéke nem szünteti meg, ellenkezőleg, állandósítja a feszültséget a Közel-Keleten, Ami pedig a tényleges rendezés feltételeit illeti, az MSZMP Központi Bizottsága újra kifejtette: nélkülözhetetlenül szükséges az izraeli csapatok teljes ki­vonása a megszállt arab te­rületekről, a Palesztina! arab nép törvényes jogainak hely­reállítása, beleértve az önál­ló állam létesítésének jogát is. A tartós béke csak az összes érdekelt fél bevoná­sával folytatott tárgyaláso­kon teremthető meg, ahol a Palesztinái arab nép egye­düli törvényes képviselője csak a PFSZ lehet. 2 Mi lehet az iráni iszlám köztársaság tartalma? Irán­ban népszavazást rendeztek az ország jövőbeni államfor­májáról. Az eredmény még nem ismeretes, de valószínű, hogy az „igen” elsöprő több­ségével fogják kikiáltani az iszlám köztársaságot. Ezzel végleg és jogszerűen meg­szűnik a monarchia, a csá­szárság. .. Teheránból érke­zett jelentések szerint a népszavazás rendben folyt le, annak ellenére, hogy ko­rábban a kurd és más nem­zeti kisebbségek, valamint egyes vallási csoportok, to­vábbá a fegyveres fedajinok a referendum bojkottjára szólítottak fel. A politikai megfigyelők véleniém e szerint 'Khomeini győzelmét hozza a népsza­vazás. De... sokasodnak a kérdések, ho ;y mire és ho­gyan használja fel az idős főpap újra megerősített po­litikai hatalmát? Az iráni köztársaság mohamedán val­lási alapokra való helyezése a tőkés rendet szilárdítja-e meg? Tudnivaló ugyanis, hogy a Korán a magántu­lajdon szentségét mondja ki. Márpedig Irán népének föld­reformra van szüksége, a gazdasági rendet pedig meg kell szabadítani a császár uralma alatt kialakult kor­rupciótól, bürokráciától. Re- za Pahlavi sah felülről en­gedélyezett „látszat-forra­dalmi” reformtörekvései he­lyett igazi, nagy társadalmi és gazdasági reformokra van szükség. Az MSZMP Központi Bi- aotlsága megállapította, hogy a magyar nép üdvözli az iráni forradalmi változáso­kat, a monarchia megdönté­sét. Mély rokonszenvvel kí­séri az iráni haladó erők, a nép küzdelmét a reakció és az imperializmus ellen, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi felemelkedésért. A lényeg az, hogy az iráni nép külső beavatkozás nél­kül dönthessen saját sorsá­ról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom