Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-13 / 60. szám

1979. mérrcms T3,, kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 jUjjj I f v I j« r | f r | Egész évben csúcsforgalom — I cs/ííő gomiok, anyagi öszíön/ők a o n 7 — Benne vagyunk a ha­rapófogóban az igények és a körülmények szorongatnak bennünket — így jellemzi a Volán 3-as számú Vállalatá­ra háruló feladatokat dr. Juhász György igazgató. A feszítő gondok a termelés és a szállítás dinamikus fejlő­désével. a munka- és élet- k ö r ül m ény ek változásával, világpiaci kihatásokkal van­nak összefüggésben. — Nagyjából minden év­ben tízmillióval több ember utazik az autóbuszokon, s egymillió tonnával. több árut kell szállítanunk a te­hergépkocsikon, mint az előző évben. így 1979-ben a 6.5 ezer embert számláló vállalatnak 127 millió utast, s 12 millió tonna árut kell elszállítania, közel két és fél ezer járművel. — Kiemelt feladatnak te­kintjük' a munkásoknak a nagyberuházásokhoz való és onnan történő visszaszállítá­sát, .a megyei hivatásforgal- rpi feladatok — elsősorbart nagyüzemi munkásszállítá­sok — jó végzését, a menet­rendszerűség betartás áit, a csúcsforgalom csökkentését, a városi, elővárosi tömeg­közlekedés színvonalának emelését. E célkitűzés megvalósítása összefogási, s hallatlanul nagy erőfeszítést kíván. Ott kezdődik, hogy a 127 millió utas rendelkezésére nagyjá­ban a tavalyival azonos mennyiségű, 670 autóbusz áll. A vállalat már korábban megkezdte a járművek re­konstrukcióját. A különféle típusú elavult autóbuszokat selejtezik, s helyettük a kor­szerűbb, az Ikarus 200-as családhoz tartozó autóbu­szokat állítják üzembe. Ma már a járművek 60 száza­léka 260-as szóló, s 280-as csuklós autóbusz. A típus- váltás, felújítás elég lassan halad. Ez évben például 71 új kocsit kapnak, de 69 öreg ..járgányt” ki kell vonniuk a közforgalomból. A célkitű­zések szerint a rekonstruk­ciót 1983-ig végzik el. Az autóbuszok elosztásá­ban országos szinten torzu­lás érezhető. A Volán-vál­lalatoknak összesen 8245. de a közületeltnek 11 ezer (!) autóbuszuk van. A közületi autóbuszok száma Borsodban is meghaladja a 700—800 da­rabot. Nos, ebből az követ­kezik, hogy amíg a közle­kedési vállalat autóbuszai alaposan ki vannak hasz­nálva, vezetőik sokat dol­goznak, a vállalatok, intéz­mények saját autóbuszai csak úgy ahogy vannak, sza­bad szombaton és vasárnap egyáltalán nincsenek kihasz­nálva. Az előrehaladásnak más akadályai is vannak. Így például csuklós autóbuszt több helységbe azért nem tudnak indítani, mert meg­felelő hely hiánya miatt a jármű nem, vagy igen, ne­hezen tud megfordulni a végállomáson. Vannak túl szigorú előírások. így pél­dául Miskolcról Szikszó felé nem indíthatnak — a szik­A cím nem takar semmi érdekességet. Sem üvegház alatt termő almafát', sem va­lami különleges gyümölcsöt. Egyszerűen olyan almáról van szó, amit ősszel, szüretkor szedtek, s tavaszig hűtőház­ban tároltak. Hogy a Hejő- menti Állami Gazdaságban mégis büszkék rá, az csak annak köszönhető, hogy ter­mésük más gazdaság gyümöl­cséhez képest ragyogóul, szin­te minőségromlás nélkül el­tartható. Valószínű — nem tudják biztosan —, ezt a tu­lajdonságát a homoktenger­nek köszönheti, annak az ül­tetvény alatti talajrétegnek, amely ugyan méretben nem ■agy, de kiváló zamatú al­szol domb miatt — csuklós autóbuszt. Ez azért feltűnő, mert a mi Ikarus autóbu­szaink Kassán é(i környékén nagyobb dombokon is biz­tonságosan közlekednek. Itt egy csuklós helyett két szóló kocsit kell indítani, egy he­lyett két vezetőt köt le, s .gazdaságtalan. Gondoljuk csak el, hogy a két szóló kocsi 100 kilométeres úton 60 liter benzint fogyaszt, míg az ugyanannyi utast szállító egy csuklós autóbusz 35 litert. Borsod jellegéből adódóan roppant mértékben nő az áruszállítási igény , úgy- annyira, hogy ennek kielégí­tésére a jelenlegitől 200 te­hergépkocsival többre lenne szükség. E gond csak azért nem szerepel a fórumokon, mert besegít a 21-es, a 4-es és az 5-ös Volán Vállalat is. A Miskolcon székelő vál­lalat ez évben várhatóan több mint 200 jármüvet kap. de ebből 180 az öreg kocsikat „váltja” fel, s így mindössze 30—40-nel nő a teherkocsik száma. Az el­osztási torzulás ebben még jobban megmutatkozik: or­szágosan a vállalatok 120 ezer tehergépkocsijával szem­ben a Volán-vállalatok mind­össze 18 600 tehergépkocsi­val rendelkeznek, ennek el­lenére a Volán-járművek kétszer annyit teljesítenék, mint a közületi kocsik. Jelentősen változott a szál­lítási igény „szerkezete” is. Korábban kiemelt feladat volt. a nagyberuházásokhoz szükséges föld- és építési anyagok szállítása. A nagy- beruházások most. „kifutó­ban” vannak. A Volán új feladata szerint: be keli épülnie a nagyüzemekbe, a szállítási láncba. Ez azért szükséges, mert a nagyüze­mek számára nem gazdasá­gos a vállalaton kívüli szál­lítás, nagy összeget emészt fel. okosabb, ha azt a tech­nikai fejlesztésre fordít­ják. Ez azért is indokolt, mivel egy 200-as autóbusz több mint egymillió, egy te­hergépkocsi 600—700 ezer forintba kerül. — Legnagyobb partne­rünk — mondja az igazga­tó — az LKM. Évente 2,5 millió tonna építő- és alap­anyagot szállítunk a cím­zettekhez. A BVK-tól már­cius 1-től kezdődően átvet­tük a pvc-por szállítását. Kibéreltük a vállalat 15 tar­tálykocsiját és ezzel' szállít­juk az említett terméket ha­zánk különböző területeire és Lengyelországba. A TVK- val való megegyezés - alapján a kombinát üzemeiből na­ponta több mint 500 tonna árut .szállítunk a megrende­lőkhöz, A Volán-kocsik Nyékről kavicsot, a Hegyaljáról kö­vet, aszfaltot szállítanak az útépítéshez. .» cukor, a ce­ment, még egy sor áru to­vábbításával segítenek a túl­terhelt vasút gondjain is. A vállalat nem mentes a világpiaci áralakulási hatá­soktól sem. Az árnövekedé­sek „csak” benzinben és ak­kumulátorban 30 millió fő­műt terem. Az elmúlt évben az alma 80 százalékát nyu­gati országokba exportálták. Mivel az ültetvény kicsi, mindössze 250 hektár, az ága­zat elé olyan' célt (tűztek ki. hogy erről a nem nagy terü­letről a lehető legnagyobb árbevételt érjék el. Jó évben a gyümölcsös 15 millió forint nyereségei is termelhet, cie csak akkor, ha továbbra is 1'in.t többletköltséget okoztak a vállalatnak. Ezt nem „rak­hatják” rá a teherszállítás­ra. s természetesen nem nö­velhetik az autóbuszjegyek árát sem. Ebben a gondot az okozza, hogy 873 tehergép­kocsi benzinmeghajtású. Az elképzelések szerint, a régi ZIL-járműveket az új Diesel- meghajtású Kamaz-teher- gépkocsi családdal cserélik fel. Ebből azonban eddig csalt 10 kocsi van a válla­latnál. s iez évben kapnak még tízet. Mit. lehetnek hát? Minde­nekelőtt nagyobb figyelmet akarnak fordítani a jármű­vek karbantartására, a fő­darabok időbeni cseréjére, a kocsik kímélésével csökken­tik a felújítandó járművek számát. Takarékoskodnak az anyaggal és az energiákkal. Ez évben 3 millió forintér­tékű üzemanyagot akarnak megtakarítani. Az érem másik oldalaként igyekeznek egyre ösztön­zőbbé tenni a bérrendszert. Ennek eddigi kihatásaként lelassult a fluktuáció. Ta­valy a dolgozóknak mind­össze 10 százaiéiul ment el a vállalattól. A teherfuvaro­zás teljesítményhez van „kötve”. A bérrendszert új elemmel bővítik. A részese­dési alapból minden koráb­bitól többet tartalékolnak. Növelik a mozgóbér össze­gét és ennek kifizetését meghatározott többletteljesí­tésekhez kötik, például üzemanyag-megtakarításhoz, sürgős javítások elvégzésé­hez, s ahhoz, hogy a „piló­ta” minél több kilométert fusson gépével fődarabcsere nélkül. Szeretnének előre lépni a konstrukciós fuvarozásban, a .szállítási fuvarlánc kialakí­tásában, a rakodólapos kon­téneres szállításban. Ez a szükséges gépesítéssel együtt meggyorsítja az áru ki- és berakodását, kevesebb em­beri erőt igényel. A jobb feltételek biztosítása érde- kóbeh 1930—83 között Le- ninvárosban és Sárospata­kon új Volán-telepet építe­nek. Ózdon 32 autóbusz- állásos pályaudvart alakíta­nak ki, s a BÁÉV ottani épí­tésvezetőségén múlik, hogy az az idén elkészül-e, vagy csak a jövő év tavaszán. Gondot okoz, hogy az -LKM-nek és a DIGEP-nek szállító járművek számára máig se kaptak végleges te­lepépítési engedélyit, s így az emberek mostoha körülmé­nyek között dolgoznak. A Volán gyarapodott jármű­vekben, de nincs forgalmi te­lep ezek számára, s az ille­tékesek Miskolctól Málviig nem találtak erre alkalmas területet. A miskolci köz­ponti telepen tovább már nem építkezhetnek. nem kaptak építési engedélyt: a Búza téri autóbusz-állomás második ütemének kialakítá­sához, s állítólag azért., mert mindkét helyen 2000-ben új városi út halad át. De mi lesz addig? Csorba Barnabás sikerrel valósítják meg a leg­nagyobb odafigyelést kívánó munkát, a szüretet. Évek óta állandó idénymunkásai van­nak a gazdaságnak, s igv a korán érő ültetvényen kör- szedett almát szüretelnek csak. Mivel az iskolák több­sége is már törzspartnere az üzemnek, a jól begyakorolt diákság is társ lehet a minő­ségi célok megvalósításában. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja a? Országházban fogadta Lékai Lézer a A számítógéptermek egyik legfontosabb berendezése a sornyomtató, amelyeken megjelennek a gép által feldolgozott adatok. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató In­tézetében az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság Iá m o ga la savai kidolgozták lézeres változatát. Az új berendezés a hagyományos, mechanikus elven működő sornyomtatónál. mintegy négyszer gyorsabb, egy perc alatt egymillió számot vagy betűt ír ld. A lézersugár tiszta és szép betűi orma­ival rajzol, ezért a nyom­daiparban is használható a berendezés. A képen: a'lé­zersugaras sornyomtató. A művezető hangjában érezhető bosszúsággal vála­szol: — Igazolatlan hiányzá­sok? Nézze, az a jéghegy­nek csak a csúcsa! Van ma­gának fogalma arról, hogy mennyi az időveszteség csak a mi műhelyünkben?! A munkás panaszkodik: — Kétségtelenül durva fe­gyelmezetlenség, ha valaki nem jön be a munkahelyé­re. No, és én akkor mit csi­náljak, ha rossz a gépem, nincs anyag, hiányzik a megrendelés, s állok?! Fel­mérte-e már valaki az iro­dákban a kávézásra, tercie­rére elpazarolt órák sokasá­gai?! Az üzemvezető vonogatja a vállát, óvatoskodik: — Hol is kezdjem? Erről beszélni... tudja, ez kényes téma. írjunk neveket? Meg megsértődnek?! Mondjam csak általánosságban? Ak­kor meg minek?! A fentiekből is kitűnik, hogy az igazolatlan hiányzá­sokról, az igazolatlan hiány­zókról „anyagot gyűjteni” korántsem egyszerű dolog. A felvetett téma ugyanis egy nagy igazság részigazsága, azaz: veszteségidö. Cikksoro­zatunkban e részigazság ere­dőit, összetevőit boncolgat­juk, körbejárjuk a képzelet­beid jéghegy csúcsát, vállal­va az esetleges kiegészítése­ket, ellenvéleményeket. Csak egyet nem tehetünk: hogy nem írunk a beírt „H”-be- tülcrőL Adatok: országosan 1976- ban 4 millió 217 ezer mun­kanap ment veszendőbe a szocialista iparban, a kivite­lező építőiparban, a szállí­tásban, hírközlésben úgyne­vezett szubjektív okokból. 1977-ben ugyanez az érték 8 százalékkal csökkent. És szűkebb hazánkban, megyénkben mi a helyzet ? A Központi Statisztikai Hi­vatal Borsod megyei Igazga­tóságától csak 1977. évi ada­tokkal tudtak szolgálni. E- szerint az említett évben a megfigyelt ipari vállalatok­Márciusi alma lile Lékei László liierest László bíborost, esztergomi érseket, a magyar katolikus püspöki kai’ elnökét. A szívélyes légkörű talál­kozón eszmecserét folytattak i különböző világnézetű em­bereket egyaránt érintő kül- és belpolitikai kérdésekről. A találkozón részt vett. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. számítástechnikában a nevek után •X A statisztika szépít? nál a munkaidőalap 0,35 százaléka esett ki a terme­lésből igazolt, de nem fize­tett és 0,30 százaléka az iga­zolatlan hiányzások követ­keztében. A kivitelező épí­tőipari vállalatoknál ugyan­ez a két arány 0.29 és 0,53 százalék, a szállító, hírközlő vállalatok esetében 0,57 és 0,30 százalék. Vagyis a cik­künk szempontjából lénye­ges igazolatlan hiányzások a megfigyelt építőipari egysé­geknél okozzák a legtöbb időveszleseget. Az általánosságban való tájékozódás után. nézzük konkrétan: hol, mennyi az igazolatlan hiányzás? A Borsodi Szénbányák bér- és munkaerő-gazdálkodási osz­tályának vezetője Bertalan István mondja: — Vállalatunknál 1977-ben 15 ezer 902. — 1978-ban 14 ezer 581 volt az igazolatlan hiányzás. A dolgozónkénti éves átlag kereken 1, il­letve 0.93 igazolatlan mű­szak. A December 4. Drótmű­veknél Paróczai József, a munkaügyi osztály főelőadó­ja válaszol: — Nálunk tavalyelőtt 2,11 nap volt az egy főre jutó igazolatlan, az elmúlt évre ez lecsökkent 2,03 napra. Az üzemek közül a legrosszab­ban áll a huzalmű II., ahol az igazolatlan hiányzás két és félszerese a gyári átlag­nak. Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat munkaügyi osztályvezetője. Korniss Sándor így tájékoz­tat: — Amíg 1977-ben az iga­zolatlan hiányzások követ­keztében 3861 nappal keve­sebbet fordíthattunk az épít­kezési feladatok teljesítésé­re, addig 1978-ban már „csak” 3215 nap esett ki a termelőmunkából Ilyen ok miatt, A dolgozónkénti évi állag tehát 1.2 és 1 nap volt. ' A fenti vállalatoknál e- szerint a korábbinál ered­ményesebb a munkaerő-gaz­dálkodás, s ez megfelel az országos tendenciának. A kedvező változás a megtelt intézkedéseknek, a súlyo­sabb szankcióknak köszön­hető. Dr. Orosz Pál. a- drótgyár jogtanácsosa: — Az elmúlt esztendőben 19 dolgozó el­len kezdeményeztünk fe­gyelmi eljárást, igazolatlan hiányzások miatt. Volt eb­ben megrovás, mozgóbér-, ju­talom-, törzsgárdapénz meg­vonás, személyi alapbércsök­kenés, áthelyezés. Dr. Köllner Bertalan, az ÉAÉV igazgatási és jogi osztályának vezetője: — Mi 1977-ben hat igazolatlan hiányzó ellen folytattunk le fegyelmi eljárást, s mind­annyiszor a pénztárcája bánta a „bűnösnek”. Tavaly három dolgozónak csökken­tettük a személyi alapbérét. A szénbánya vállalathoz tartozó Mákvölgyi Bánya­üzemben évek óta sok a be­irt „H” betű, ezért különö­sen szigorú büntetéseket hoztak az elmúlt évben. Ga- radnai István jogi előadó: — Összesen 295 dolgozó ellen kezdeményeztünk fe­gyelmi eljárást. Négy notó­rius hiányzót bocsátottunk el az üzemből. Említettük az üzemvezető véleményét, miszerint: a statisztika szépít. Osztjuk is ezen megállapítást, s. vall­juk: a vállalatoknál, a fenn- tieknél több volt a munka­helyről való igazolatlan tá­volmaradás. Bizonyításul két művezető szavai: — Csak nem fogok egy fegvelmezetlenkedő miatt sújtani egy brigádot. Hát ja­vítottam . . — Van egy kiváló, de ita­lozó munkásom. Többször kijavítottam az igazolatlan­ját. Megtettem és ezután is megteszem, mert erre az emberre bármikor számítha­tok, ha túlórázásról, mun­kaszüneti karbantartásokról van szó. Feltéve persze, ha iózan.„ Kolaj László • (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom