Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-08 / 56. szám

1979. március 8., csütörtök ÉSZAK- MAGYARORSZÁG 3 Négy tcrmelőszövelliczeínek segítene Ei» öllel, t * ■ r lö A Petőházi Cu5:orgy ’ \ nagycenki drazsírozó üzeméből megkezdték a répamag kiszállítását a termelőszövetkezeteknek. Idén 40 vagon vetőmagot juttatnak el a gazdaságokba. A kiszállított mennyiség nagyobb hányada drazsirozott, azaz agyagásvánnyal bevont. Használjuk ki a lehetőséget J Jé vetigiHÓ, nagyoi taurgonyatermés — Valami újat kell* erre találni, meg nem tudnám ne_ vezni, hogy mit, de így már nem mehet tovább. Kinek jó. ha felszámoljuk a tehenésze­tet? Elárulom, egyedül ne­künk. A tehenészetben dol­gozó brigád már annyira idős. hogy egy pár éven belül min­den ember nyugdíjba megy. Helyükre senki nem jelent­kezik. És ilyenkor jörtnek az ér­vek, illetve ellenérvek: a tej­termelés népgazdasági érdek: annyira fontos, hogy külön ösztönző rendszert dolgoztak ki rá ... A főállattenyésztő, aki kifakadt, keserűen le­gyintett: — Az állomány is annyira öreg, hogy legfeljebb préssel tudnánk kifacsarni több tejet belőlük. De végső -soron nem pénzkérdés ez. Ta­lán lenne is pénzünk fejlesz­tésre, de minek. Nincsenek emberek. Ügy tűnik, egymással el­lentétes irányba hatnak a termelés tényezői. Pedig meg­számolni sem merem, hogy hány szövetkezetünk van ha­sonló helyzetben. Ahol rossz, szerfás istállókban, kicsi, alig tejelő állományokat fejnek a fiatalnak sehol nem mond­ható állattenyésztők. És e he­lyeken szinte mindenütt rá­fizetésesen. Persze, keresik a megoldást. Inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az útkeresőknek egy biztatás: a mezőesáti járás­ban, a közeljövőben elkez­dődhet valami, ami pont erre a fogas kérdésre ad meg­nyugtató megoldást. Fehér György, a Hejőmenti Állami Gazdaság igazgatóhelyettese: — A járási pártbizottságon született egy olyan ötlet, ja­vaslat, amely, ha megvalósul, akkor merem remélni, nagyot lépünk előre. Hiszem, hogy ha ez az ötlet megfogan, ak­kor a környék szövetkezetei­nek könnyebb dolga lesz. Miről is van szó? Pótlásról, bővítésről, de nem teljes be­ruházásról. Az állami gazda­ság 44 millió forintért létesí­tett egy 530 férőhelyes, kor­szerű tehenészeti telepet. En­nek termelésére jellemző, hogy a ■-beüzemelést követő nyolc hónapban még nem volt borjúelhullás, s a tele­pen egy tehéntől fejt tej mennyisége meghaladta az el­múlt évben a 4700 litert. Es ezek az eredmények voltak alapjai annak az ötletnek, ameiy a járás négy termelő­szövetkezetén segíthet. A megoldás részleteiről az igaz­gatóhelyettes a következőket mondja: — A megyében először lét­rehozunk egy egyszerű tej­termelési társulást. Az indokok: az állami gaz­daság a tehénlétszámot már nem tudja fejleszteni, hiszen ennek útjába áll a takar­mánytermő terület adottsága. Röviden: a terület behatárol­ja az állatállomány számát. Ha a kettő egyensúlyban van, nincs tovább. A gazdaság je­lenleg itt tart. Viszont fej­lesztésre gondolva, a ko.rsze- rű telepet eleve úgy létesítet­ték, hogy bővíthető legyen. Például a fejőházba, a meg­kétszereződő létszámhoz csak berendezést kell vásárolni. Mivel az utak, a villany, a vízvezeték-hálózat már meg­van. az eredeti beruházás 44 millió forintjával szemben a bővítés csak 21 millió forint­ba kerülne. A járásban négy termelő­szövetkezet csatlakozna ehhez a társuláshoz. Azok, ahol az elöregedés jelenti a legtöbb gondot, ahol kicsi, vagy gyen­ge a tehénállomány: régiek, rosszak az istállók. És ezek­ben. ha nem js létérdek, de jövedelmezőségi érdek lenne a tehenészetek felszámolása. A terv szerint a felszámo­lás helyett egy helyre adják a teheneket. Mármint azokat a kimagasló képességű álla­tokat, amelyek az eddigi 2500 liter helyett, játszva adnak jobb körülmények közölt 4000 litert is. A szövetkezetekben felszabadulnak a férőhelyek egy-'egy gazdaságosabban ter­melő ágazat számára, s fel­szabadul a munkaerő is. Hi­szen a legkorszerűbb techno­lógiát; az állami gazdaság adja. Őszintén: tetszik ez a tár­sulás. A formája, a miértjei. A közeli gazdaságok —• a szállítási távolságok csökken­tése miatt — a tömegtakar- mányokal termesztik, a távo- labbiak az abrakot. Kialakul egy 1000 férőhelyes szakosí­tott tehenészet, mindazokkal az előnyökkel, amit a korsze­rűség jellemez. Hiszen senki nem tagadja, hogy az állami gazdaságok előrébb tartanak. Termelési szintben, szakmai szintben. És ha ők takarítják be a takarmányt, ők vizsgál­ják a takarmányt, hogy mennyit ér, s ha ők nézik meg vérvizsgálatok alapján: milyen vitaminra, nyomelem­re van szükségük a tehenek­nek a termeléshez, akkor az előrelépés biztos. Hiszen ál­lami gazdaságaink eredmé­nyeik alapján országosan a második helyen állnak tej­termelésben. Jó, hasznos elképzelés. Mi­előbb valóra kell váltani... — kármán — Megyénk háztáji gazdasá­gaiban és kiskertjeiben éven­te mintegy 0000 hektáron termesztenek burgonyát. Saj­nos, a legtöbb helyen igen alacsony átlagtermést sike­rül csak elérni, és legtöbb esetben a főleg saját szük­ségletekre termelt háztáji burgonya minősége is gyenge. A kis átlagtermés és a gyen­ge minőség oka elsősorban a hosszú esztendők óta után- termeszlett, rossz minőségű vetőgumó. Az idén azonban lehetőségük nyílik a kister­melőknek a vetőgumó lecse­rélésére. Nagy mennyiségben, s az előző éveknél olcsóbb áron, számos fajtából. így desiree-böl, alkuból, jártából. Somogy gyöngyéből. UT—1- esbő] és ÜT—2-esből kiváló minőségű, elit. vagy első, má­sodéves utántermeszlett vetőgumó áll rendelkezésre. Országosan mintegy 150 ezer mázsa a jó mi­nőségű vetögumókészlet. s ha ezt ültetik el a háztáji­ban, a kiskertekben, akkor lényegesen javulni- fog a burgonya minősége. A, jóval nagyobb terméshozamok pe­dig lehetővé teszik, hogy a kistermelők az eddiginél ki­sebb vetésterületen termel­jék meg burgonyaszükségle- ■ ükét. Több áfész és tsz már fel­mérte tagságának háztáji szükségletét. A halmaji és a szendröi áfész például 600. il­letve 400 mázsa, a1 felsözsol- cai Lenin Tsz 500, a mezőkö­vesdi Matyó Tsz 600 mázsa vetőgumót rendelt a Vető­magtermeltető és Értékesítő Vállalattól. Akad még né­hány 200—300 mázsás rende­lés, de sok körzetben csak 50—60 mázsa az igény, s akad a megyében áfész. és tsz. ahol a jobb háztáji bur­gonyatermés érdekében ed­dig nem .éltek a vetőgumó felújításának lehetőségével. A burgonya ültet és kezdetéig már csak rövid hetek vannak hátra. Érdemes lenne sürgő­sen gondoskodni róla hogy a jó minőségű vetőgumó ne vesszen kárba. r — Mennyit ér az egyforin­tos villamosjegy? — Két forint ötvenkét fil­lért-. — Ezek szerint a kétforin­tos autóbuszjegy ... — öt forint négy fillért. — Ez ho an lehet? — Kevesen tudnak róla — magyarázza az MKV díjsza­bási osztályvezetője. Mályus László —, hogy az állam minden forint bevételhez még egy forint ötvenkét fil­lérrel járul hozzá. Máskép­pen anyagi okok. veszteség miatt nem tudnánk közle­kedtetni az autóbuszokat, villamosokat. Nem tudnánk elég bért fizetni az utasok szállítását végző embereknek, nem volna miből vásárolni új kocsikat, hajtóanyagot. Kicsit elgondolkodtató. Itt élünk a megyében Miskolcon, s nem tudunk róla. hogy az állam gondoskodó keze nap­ról napra mennyiben meg­könnyíti az életünket. Meg­könnyíti. hiszen ha megvon­ná az anyagi támogatást, ak­kor a Tiszai pályaudvartól a Mr jális-parkig való utazás tíz forint nyolc fillérbe ke­rülne. Egy öttagú család Bükkbe való ki- és vissza­utazása több mint egy szá­zast vinne el. Van az éremnek egy má­sik oldala is. Tavaly a mis­kolci villamosokon és autó­buszokon kettőszázhélmillió embei utazott. Az ellenőrzé­sek szerint az előző évinél ötezerrel többnek, lekerekít­ve 28 ezer utasnak nem volt (!) menetjegye, s az előző évinél háromszázzal többen, 1767-en vettek igénybe olyan járművet, amelyre érvényte­len volt a bérletük. Ez az ellenőrzés adata, s lehet,- hogy a jegy nélkül utazók száma £ feljegyzettnek a két­szerese volt. — Az esetek egy része nem szándékosságból ered. hanem abból hogy az utasok nem is­merik az autóbusz-díjsza­básban levő. a rendestől el­térő viteldíjakat. Az autó­busz — egy- vagy kétvonalas — . bérietek csak az igazol­ványban feltüntetett vona­lon és a vele azonos útszaka­szon közlekedő járatokon ér­vényesek. Így például a be­tűjelzés —. például a Zs-s járaton —, csak menetjegy­gyei lehet utazni, a bérlet nem érvényes. Az 1-. 6-, 16- os járatra szóló, illet ve az összvonalas bérlet az újdiós­győri piactól a Marx téri megállóig a villamosra is ér­vényes abban az időben, ami­kor az autóbuszok nem men­nek be a vasgyárhoz. Az. osztályvezető még foly­tatná. hogy hol. mikor, mi­lyen jegy, bérlet érvényes. Szerintem a magyarázatra már nincs szükség, hiszen a járművek sok éve kalauz nélkül közlekednek, minden­kinek ismernie Íveli, mi sza­bályos,- mi nem, s az utasok lelkiismeretétől függ. hogy megveszik-e és kezelik-e a jegyeket. A statisztika szerint tulaj­donképpen elégedettek lehe­tünk, hiszen csak minden hétezernégyszázadik ember utazik jegy nélkül vagy ..fe­lejt“ el jegyet venni. A jegy nélkül utazók számának nö­vekedése sem mond sokat, hiszen tavaly az előző évihez mérten 5.5 százalékkal több Miskolcon lakó és vidékről bejáró, a városon átutazó em­ber utazott villamoson, autó­buszon. Gyakori, hogy ami­kor az ember más ruhát kap magára, sietségében elfeledke­zik magához venni a bérletet. Emberi dolog, előfordulhat. Az azonban elgondolkodtató, hogy tavaly az előző évinek duplája, 12 ezer ember nem volt hajlandó megfizetni a pótdíjat, s ez a bíróságnak is különmunkát jelentett. Ez olyasféle érzést okoz. mint aki jó szívvel van valaki iránt, segít, megkönnyíti az életét —. ez esetben ezt szol­gálja a tisztes állami hozzá­járulás —. s a segítséget ka­pó ember pedig visszaél e lehetőséggel, s a jó szándé­Hogyan lesz a négyből nyolc? Jó rcccpí Sajószenípétcrről Elbocsátások a Sajószent- péteri Vegyesipari Szövetke­zetben? — kapom fel a le­jem. Nem, nem, szó sincs er­ről — nyugtat meg örhalmi László főkönyvelő. A 4 szá­zalékos létszámcsökkenés csupán a „természetes” le­morzsolódásból. a környező ipar elszívásából, munka­hely-változtatásokból. szülés­ből. költözködésekből adódik. Mégis jó recept és min­denhol kiváltható az, amit a Sajószentpéteri Vegyes­ipari Szövetkezetben eb­ben az évben alkalmaznak. Az idén mindössze 4.2 száza­lékkal növelik a termelési értéket. A 4 százalékos lét­számcsökkenést figyelembe véve ez 8 százalékos terme­lékenység-növekedést jelent. Harc a forintokért A szövetkezet nyolc — la­katos. asztalos, konfekció, kárpitos, villanyszerelő, la­káskarbantartó. üvegező, ci­pész — részlegében dolgozók tavaly több mint 46 millió forintos árbevételt értek el. Gazdaságilag kiegyensúlyo­zott év volt tehát az 1978-as esztendő, amit az is mutat, hogy két és fél millió forin- lós fejlesztési alap képződött. De ennek a pénznek is az elégnél több már a helye. Üj raktár épül. és jelentős összegeket fordítanak a munkakörülmények javításá­ra. Az asztalosüzemben por­elszívó berendezéseket sze­relnek fel. a lakatosüzem új esztergagépet kap. Az elmúlt évben a konfek- ci óüzemben szinte minden gépet kicseréltek. Tizenkét varrógéppel, egy englizögép- pel és egy gomlyukvarróval korszerűsödött az üzem. Megújult a szövetkezet szál­lítóparkja is: négy tehergép­kocsi beszerzésére került sor. Minőségi kifogás nélkül A fejlesztéseket látható módon átgondolt tervezés előzi meg. Következik ez ab­ból is. hogy a konfekcióipari termékek —. amelyeknél nagyarányú fejlesztés történt — az árbevétel 20—25 száza­lékát adják. Az alsóruházati termékek, pizsamák, otthon­inak. munkaruhák, poliuretán kért ráadásul durva sértés­sel fizet. Igen. le lehet írni. hogy durvasággal fizet, hiszen ta­valy felelőtlen emberek száz- nyolcvanöt autóbusz- és száz­kilencvenhét villamosülést rongáltak meg. tettek tönkre. Ehhez tartozik, hogy többek között 24 m- belsőkárpitot j (dekoritlemezt) roncsoltak, szét, 15 ablakot törtek be, sí a hátsó vezetőállásról 20 le­szül tségmérőt loptak el. A kár 50 ezer forint többlet­költséget okozott a vállalat­nak, hiszen a tettes rendsze­rint ismeretlen, vagy éppen több közönyös utas szeme 'áttára végzi a rombolást. Egy sor következtetés, ta­nulság levonása kívánkozna ide. A tapasztalat azonban az. hogy a kár okozói nem túlságosan vonzódnak a mű­velődéshez, nem olvasnak könyvet, bele se kukkantanak az újságba, hiszen ha az ál­lami gondoskodást egyáltalán tudomásul vennék, kevesebb lenne a bosszúság, sok em­bert mentenének meg a kü­lönmunkától- és egy kicsit még kulturáltabban utazhat­nánk. Csorba Barnabás szivacstermékek, nagy keres­letnek örvendenek a külön­böző nagykereskedelmi vál­lalatoknál. A lakatosüzem fejlesztését is sürgeti az idő. Termékeik: a különböző fém nyílászárók, az ajtók, az ablakok, a log­giarészek. korlátok, vagy é*s~ pen a rugalmas ütközést biz­tosító fém útkorlát szerke­zeti elemei igen keresettek. A BÁÉV-en kívül jó vevők ezekre a termékekre a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat és az /Ütépítő Tröszt különböző igazgatóságai is. Ezek az igények távlatok­ban vizsgálva sem csökken­nek. Énpen ellenkezőleg, a lakásépítések, az útépítések üteme mind sürgeti a jelen­legi szűk kapacitások felol­dására irányuló beruházások megvalósítását. A jó bornak nem kell cé­gér... Az elmúlt évben egyetlen minőségi kifogás. reklamáció sem érkezeti a szövetkezethez. Talán a hi­bátlan munkának köszönhe­tő, hogy az igen mérsékelt piaci munka ellenére is sta­bil vevőkkel rendelkeznek. Erre az évre már minden termelőüzemnek. minden részlegnek olyan rendelési állománya van. ami a gyár­tási kapacitásokat teljes egé­szében leköti. Lakossági szolgáltatások A kis. 225 fős kollektíva jó munkáját egyebek között a Pénzügyminisztérium ta­polcai üdülőinek, vagy a BVK polimerüzem homlok­zatának felújítása is dicséri. Ám nemcsak az építőipari tevékenység erős oldala a szövetkezeinek. Minden év­ben jelentős asztalosmunkát is végeznek. Eddig jóformán csak jókat mondtunk el a szövetkezet­ről. Nem lenne teljes és va­lósághű a szövetkezetről al­kotott kép. ha megfeledkez­nénk. hogy a lakossági szol­gáltatások területén még bő­ven van tennivaló. Igaz. az elmúlt évben szá­mottevően fejlődött ez a te­vékenység. Ám az idén csak a szintentartással számolnak. Amikor a főkönyvelőt ennek okáról faggatom, széttart ka­rokkal mondja: — A szövetkezeteknek alapvető feladatuk az ipari vállalatok tevékenységének a kiegészítése. Ám az is igaz, és ez jelenti a legtöbb aka­dályt. hogy ezeket a munká­dat. a lalMSsági szolgaltatast nagyon nehezen lehel gépesí­teni. A cipőtalpalás. az ab­laküvegezés. stb. még sokáig olyan tevékenység lesz. ami­nek fejlesztése csak létszám­bővítéssel oldható meg. A dóig k 90 százalékát teljesithiénybérben foglal­koztatják. Ez maga is ösz­tönző. Ügv látszik azonban, hogy ezzel még nem elége­dettek a szövetkezetben, hi­szen most azon törik , a fejü­ket. hogyan alakíthatnának ki még ösztönzőbb, és a dol­gozóknak is megfelelő bére­zési formákat. Mert. amint mondják: — Nekünk minden forint számit. Buchcrt Mikló»

Next

/
Oldalképek
Tartalom