Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-08 / 56. szám
1979. március 8., csütörtök ÉSZAK- MAGYARORSZÁG 3 Négy tcrmelőszövelliczeínek segítene Ei» öllel, t * ■ r lö A Petőházi Cu5:orgy ’ \ nagycenki drazsírozó üzeméből megkezdték a répamag kiszállítását a termelőszövetkezeteknek. Idén 40 vagon vetőmagot juttatnak el a gazdaságokba. A kiszállított mennyiség nagyobb hányada drazsirozott, azaz agyagásvánnyal bevont. Használjuk ki a lehetőséget J Jé vetigiHÓ, nagyoi taurgonyatermés — Valami újat kell* erre találni, meg nem tudnám ne_ vezni, hogy mit, de így már nem mehet tovább. Kinek jó. ha felszámoljuk a tehenészetet? Elárulom, egyedül nekünk. A tehenészetben dolgozó brigád már annyira idős. hogy egy pár éven belül minden ember nyugdíjba megy. Helyükre senki nem jelentkezik. És ilyenkor jörtnek az érvek, illetve ellenérvek: a tejtermelés népgazdasági érdek: annyira fontos, hogy külön ösztönző rendszert dolgoztak ki rá ... A főállattenyésztő, aki kifakadt, keserűen legyintett: — Az állomány is annyira öreg, hogy legfeljebb préssel tudnánk kifacsarni több tejet belőlük. De végső -soron nem pénzkérdés ez. Talán lenne is pénzünk fejlesztésre, de minek. Nincsenek emberek. Ügy tűnik, egymással ellentétes irányba hatnak a termelés tényezői. Pedig megszámolni sem merem, hogy hány szövetkezetünk van hasonló helyzetben. Ahol rossz, szerfás istállókban, kicsi, alig tejelő állományokat fejnek a fiatalnak sehol nem mondható állattenyésztők. És e helyeken szinte mindenütt ráfizetésesen. Persze, keresik a megoldást. Inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az útkeresőknek egy biztatás: a mezőesáti járásban, a közeljövőben elkezdődhet valami, ami pont erre a fogas kérdésre ad megnyugtató megoldást. Fehér György, a Hejőmenti Állami Gazdaság igazgatóhelyettese: — A járási pártbizottságon született egy olyan ötlet, javaslat, amely, ha megvalósul, akkor merem remélni, nagyot lépünk előre. Hiszem, hogy ha ez az ötlet megfogan, akkor a környék szövetkezeteinek könnyebb dolga lesz. Miről is van szó? Pótlásról, bővítésről, de nem teljes beruházásról. Az állami gazdaság 44 millió forintért létesített egy 530 férőhelyes, korszerű tehenészeti telepet. Ennek termelésére jellemző, hogy a ■-beüzemelést követő nyolc hónapban még nem volt borjúelhullás, s a telepen egy tehéntől fejt tej mennyisége meghaladta az elmúlt évben a 4700 litert. Es ezek az eredmények voltak alapjai annak az ötletnek, ameiy a járás négy termelőszövetkezetén segíthet. A megoldás részleteiről az igazgatóhelyettes a következőket mondja: — A megyében először létrehozunk egy egyszerű tejtermelési társulást. Az indokok: az állami gazdaság a tehénlétszámot már nem tudja fejleszteni, hiszen ennek útjába áll a takarmánytermő terület adottsága. Röviden: a terület behatárolja az állatállomány számát. Ha a kettő egyensúlyban van, nincs tovább. A gazdaság jelenleg itt tart. Viszont fejlesztésre gondolva, a ko.rsze- rű telepet eleve úgy létesítették, hogy bővíthető legyen. Például a fejőházba, a megkétszereződő létszámhoz csak berendezést kell vásárolni. Mivel az utak, a villany, a vízvezeték-hálózat már megvan. az eredeti beruházás 44 millió forintjával szemben a bővítés csak 21 millió forintba kerülne. A járásban négy termelőszövetkezet csatlakozna ehhez a társuláshoz. Azok, ahol az elöregedés jelenti a legtöbb gondot, ahol kicsi, vagy gyenge a tehénállomány: régiek, rosszak az istállók. És ezekben. ha nem js létérdek, de jövedelmezőségi érdek lenne a tehenészetek felszámolása. A terv szerint a felszámolás helyett egy helyre adják a teheneket. Mármint azokat a kimagasló képességű állatokat, amelyek az eddigi 2500 liter helyett, játszva adnak jobb körülmények közölt 4000 litert is. A szövetkezetekben felszabadulnak a férőhelyek egy-'egy gazdaságosabban termelő ágazat számára, s felszabadul a munkaerő is. Hiszen a legkorszerűbb technológiát; az állami gazdaság adja. Őszintén: tetszik ez a társulás. A formája, a miértjei. A közeli gazdaságok —• a szállítási távolságok csökkentése miatt — a tömegtakar- mányokal termesztik, a távo- labbiak az abrakot. Kialakul egy 1000 férőhelyes szakosított tehenészet, mindazokkal az előnyökkel, amit a korszerűség jellemez. Hiszen senki nem tagadja, hogy az állami gazdaságok előrébb tartanak. Termelési szintben, szakmai szintben. És ha ők takarítják be a takarmányt, ők vizsgálják a takarmányt, hogy mennyit ér, s ha ők nézik meg vérvizsgálatok alapján: milyen vitaminra, nyomelemre van szükségük a teheneknek a termeléshez, akkor az előrelépés biztos. Hiszen állami gazdaságaink eredményeik alapján országosan a második helyen állnak tejtermelésben. Jó, hasznos elképzelés. Mielőbb valóra kell váltani... — kármán — Megyénk háztáji gazdaságaiban és kiskertjeiben évente mintegy 0000 hektáron termesztenek burgonyát. Sajnos, a legtöbb helyen igen alacsony átlagtermést sikerül csak elérni, és legtöbb esetben a főleg saját szükségletekre termelt háztáji burgonya minősége is gyenge. A kis átlagtermés és a gyenge minőség oka elsősorban a hosszú esztendők óta után- termeszlett, rossz minőségű vetőgumó. Az idén azonban lehetőségük nyílik a kistermelőknek a vetőgumó lecserélésére. Nagy mennyiségben, s az előző éveknél olcsóbb áron, számos fajtából. így desiree-böl, alkuból, jártából. Somogy gyöngyéből. UT—1- esbő] és ÜT—2-esből kiváló minőségű, elit. vagy első, másodéves utántermeszlett vetőgumó áll rendelkezésre. Országosan mintegy 150 ezer mázsa a jó minőségű vetögumókészlet. s ha ezt ültetik el a háztájiban, a kiskertekben, akkor lényegesen javulni- fog a burgonya minősége. A, jóval nagyobb terméshozamok pedig lehetővé teszik, hogy a kistermelők az eddiginél kisebb vetésterületen termeljék meg burgonyaszükségle- ■ ükét. Több áfész és tsz már felmérte tagságának háztáji szükségletét. A halmaji és a szendröi áfész például 600. illetve 400 mázsa, a1 felsözsol- cai Lenin Tsz 500, a mezőkövesdi Matyó Tsz 600 mázsa vetőgumót rendelt a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalattól. Akad még néhány 200—300 mázsás rendelés, de sok körzetben csak 50—60 mázsa az igény, s akad a megyében áfész. és tsz. ahol a jobb háztáji burgonyatermés érdekében eddig nem .éltek a vetőgumó felújításának lehetőségével. A burgonya ültet és kezdetéig már csak rövid hetek vannak hátra. Érdemes lenne sürgősen gondoskodni róla hogy a jó minőségű vetőgumó ne vesszen kárba. r — Mennyit ér az egyforintos villamosjegy? — Két forint ötvenkét fillért-. — Ezek szerint a kétforintos autóbuszjegy ... — öt forint négy fillért. — Ez ho an lehet? — Kevesen tudnak róla — magyarázza az MKV díjszabási osztályvezetője. Mályus László —, hogy az állam minden forint bevételhez még egy forint ötvenkét fillérrel járul hozzá. Másképpen anyagi okok. veszteség miatt nem tudnánk közlekedtetni az autóbuszokat, villamosokat. Nem tudnánk elég bért fizetni az utasok szállítását végző embereknek, nem volna miből vásárolni új kocsikat, hajtóanyagot. Kicsit elgondolkodtató. Itt élünk a megyében Miskolcon, s nem tudunk róla. hogy az állam gondoskodó keze napról napra mennyiben megkönnyíti az életünket. Megkönnyíti. hiszen ha megvonná az anyagi támogatást, akkor a Tiszai pályaudvartól a Mr jális-parkig való utazás tíz forint nyolc fillérbe kerülne. Egy öttagú család Bükkbe való ki- és visszautazása több mint egy százast vinne el. Van az éremnek egy másik oldala is. Tavaly a miskolci villamosokon és autóbuszokon kettőszázhélmillió embei utazott. Az ellenőrzések szerint az előző évinél ötezerrel többnek, lekerekítve 28 ezer utasnak nem volt (!) menetjegye, s az előző évinél háromszázzal többen, 1767-en vettek igénybe olyan járművet, amelyre érvénytelen volt a bérletük. Ez az ellenőrzés adata, s lehet,- hogy a jegy nélkül utazók száma £ feljegyzettnek a kétszerese volt. — Az esetek egy része nem szándékosságból ered. hanem abból hogy az utasok nem ismerik az autóbusz-díjszabásban levő. a rendestől eltérő viteldíjakat. Az autóbusz — egy- vagy kétvonalas — . bérietek csak az igazolványban feltüntetett vonalon és a vele azonos útszakaszon közlekedő járatokon érvényesek. Így például a betűjelzés —. például a Zs-s járaton —, csak menetjegygyei lehet utazni, a bérlet nem érvényes. Az 1-. 6-, 16- os járatra szóló, illet ve az összvonalas bérlet az újdiósgyőri piactól a Marx téri megállóig a villamosra is érvényes abban az időben, amikor az autóbuszok nem mennek be a vasgyárhoz. Az. osztályvezető még folytatná. hogy hol. mikor, milyen jegy, bérlet érvényes. Szerintem a magyarázatra már nincs szükség, hiszen a járművek sok éve kalauz nélkül közlekednek, mindenkinek ismernie Íveli, mi szabályos,- mi nem, s az utasok lelkiismeretétől függ. hogy megveszik-e és kezelik-e a jegyeket. A statisztika szerint tulajdonképpen elégedettek lehetünk, hiszen csak minden hétezernégyszázadik ember utazik jegy nélkül vagy ..felejt“ el jegyet venni. A jegy nélkül utazók számának növekedése sem mond sokat, hiszen tavaly az előző évihez mérten 5.5 százalékkal több Miskolcon lakó és vidékről bejáró, a városon átutazó ember utazott villamoson, autóbuszon. Gyakori, hogy amikor az ember más ruhát kap magára, sietségében elfeledkezik magához venni a bérletet. Emberi dolog, előfordulhat. Az azonban elgondolkodtató, hogy tavaly az előző évinek duplája, 12 ezer ember nem volt hajlandó megfizetni a pótdíjat, s ez a bíróságnak is különmunkát jelentett. Ez olyasféle érzést okoz. mint aki jó szívvel van valaki iránt, segít, megkönnyíti az életét —. ez esetben ezt szolgálja a tisztes állami hozzájárulás —. s a segítséget kapó ember pedig visszaél e lehetőséggel, s a jó szándéHogyan lesz a négyből nyolc? Jó rcccpí Sajószenípétcrről Elbocsátások a Sajószent- péteri Vegyesipari Szövetkezetben? — kapom fel a lejem. Nem, nem, szó sincs erről — nyugtat meg örhalmi László főkönyvelő. A 4 százalékos létszámcsökkenés csupán a „természetes” lemorzsolódásból. a környező ipar elszívásából, munkahely-változtatásokból. szülésből. költözködésekből adódik. Mégis jó recept és mindenhol kiváltható az, amit a Sajószentpéteri Vegyesipari Szövetkezetben ebben az évben alkalmaznak. Az idén mindössze 4.2 százalékkal növelik a termelési értéket. A 4 százalékos létszámcsökkenést figyelembe véve ez 8 százalékos termelékenység-növekedést jelent. Harc a forintokért A szövetkezet nyolc — lakatos. asztalos, konfekció, kárpitos, villanyszerelő, lakáskarbantartó. üvegező, cipész — részlegében dolgozók tavaly több mint 46 millió forintos árbevételt értek el. Gazdaságilag kiegyensúlyozott év volt tehát az 1978-as esztendő, amit az is mutat, hogy két és fél millió forin- lós fejlesztési alap képződött. De ennek a pénznek is az elégnél több már a helye. Üj raktár épül. és jelentős összegeket fordítanak a munkakörülmények javítására. Az asztalosüzemben porelszívó berendezéseket szerelnek fel. a lakatosüzem új esztergagépet kap. Az elmúlt évben a konfek- ci óüzemben szinte minden gépet kicseréltek. Tizenkét varrógéppel, egy englizögép- pel és egy gomlyukvarróval korszerűsödött az üzem. Megújult a szövetkezet szállítóparkja is: négy tehergépkocsi beszerzésére került sor. Minőségi kifogás nélkül A fejlesztéseket látható módon átgondolt tervezés előzi meg. Következik ez abból is. hogy a konfekcióipari termékek —. amelyeknél nagyarányú fejlesztés történt — az árbevétel 20—25 százalékát adják. Az alsóruházati termékek, pizsamák, otthoninak. munkaruhák, poliuretán kért ráadásul durva sértéssel fizet. Igen. le lehet írni. hogy durvasággal fizet, hiszen tavaly felelőtlen emberek száz- nyolcvanöt autóbusz- és százkilencvenhét villamosülést rongáltak meg. tettek tönkre. Ehhez tartozik, hogy többek között 24 m- belsőkárpitot j (dekoritlemezt) roncsoltak, szét, 15 ablakot törtek be, sí a hátsó vezetőállásról 20 leszül tségmérőt loptak el. A kár 50 ezer forint többletköltséget okozott a vállalatnak, hiszen a tettes rendszerint ismeretlen, vagy éppen több közönyös utas szeme 'áttára végzi a rombolást. Egy sor következtetés, tanulság levonása kívánkozna ide. A tapasztalat azonban az. hogy a kár okozói nem túlságosan vonzódnak a művelődéshez, nem olvasnak könyvet, bele se kukkantanak az újságba, hiszen ha az állami gondoskodást egyáltalán tudomásul vennék, kevesebb lenne a bosszúság, sok embert mentenének meg a különmunkától- és egy kicsit még kulturáltabban utazhatnánk. Csorba Barnabás szivacstermékek, nagy keresletnek örvendenek a különböző nagykereskedelmi vállalatoknál. A lakatosüzem fejlesztését is sürgeti az idő. Termékeik: a különböző fém nyílászárók, az ajtók, az ablakok, a loggiarészek. korlátok, vagy é*s~ pen a rugalmas ütközést biztosító fém útkorlát szerkezeti elemei igen keresettek. A BÁÉV-en kívül jó vevők ezekre a termékekre a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat és az /Ütépítő Tröszt különböző igazgatóságai is. Ezek az igények távlatokban vizsgálva sem csökkennek. Énpen ellenkezőleg, a lakásépítések, az útépítések üteme mind sürgeti a jelenlegi szűk kapacitások feloldására irányuló beruházások megvalósítását. A jó bornak nem kell cégér... Az elmúlt évben egyetlen minőségi kifogás. reklamáció sem érkezeti a szövetkezethez. Talán a hibátlan munkának köszönhető, hogy az igen mérsékelt piaci munka ellenére is stabil vevőkkel rendelkeznek. Erre az évre már minden termelőüzemnek. minden részlegnek olyan rendelési állománya van. ami a gyártási kapacitásokat teljes egészében leköti. Lakossági szolgáltatások A kis. 225 fős kollektíva jó munkáját egyebek között a Pénzügyminisztérium tapolcai üdülőinek, vagy a BVK polimerüzem homlokzatának felújítása is dicséri. Ám nemcsak az építőipari tevékenység erős oldala a szövetkezeinek. Minden évben jelentős asztalosmunkát is végeznek. Eddig jóformán csak jókat mondtunk el a szövetkezetről. Nem lenne teljes és valósághű a szövetkezetről alkotott kép. ha megfeledkeznénk. hogy a lakossági szolgáltatások területén még bőven van tennivaló. Igaz. az elmúlt évben számottevően fejlődött ez a tevékenység. Ám az idén csak a szintentartással számolnak. Amikor a főkönyvelőt ennek okáról faggatom, széttart karokkal mondja: — A szövetkezeteknek alapvető feladatuk az ipari vállalatok tevékenységének a kiegészítése. Ám az is igaz, és ez jelenti a legtöbb akadályt. hogy ezeket a munkádat. a lalMSsági szolgaltatast nagyon nehezen lehel gépesíteni. A cipőtalpalás. az ablaküvegezés. stb. még sokáig olyan tevékenység lesz. aminek fejlesztése csak létszámbővítéssel oldható meg. A dóig k 90 százalékát teljesithiénybérben foglalkoztatják. Ez maga is ösztönző. Ügv látszik azonban, hogy ezzel még nem elégedettek a szövetkezetben, hiszen most azon törik , a fejüket. hogyan alakíthatnának ki még ösztönzőbb, és a dolgozóknak is megfelelő bérezési formákat. Mert. amint mondják: — Nekünk minden forint számit. Buchcrt Mikló»
