Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-08 / 56. szám

ESZAK.MAGYARORSZÁG 4 1979, március 8,, csütörtök Fslmlevél Jancsó Miklós rendez Csillag a „A színpadon még az sem fontos, ami történik, oly le­nyűgöző a történés sorsérté- .kének hatásai a mozi ban a történés hogyanja a min­den egyebet uraló erő.” Mindezt Lukács György ál­lapítja meg még 1 ill 3-ban a két művészeti ág — a film és a színház — egymás mel­leit éléséről szólva. A vita azóta is időről időre fellán­gol, valahányszor jelentős dráma születik újjá a film­vásznon. A nagyközönségnek még be sem mutálták a fil­met, a televízióban máris el­hangzott: a Csillag a mág­lyán jelentős esztétikai ér­tékei ellenére sem több,' mint fényképezett színház. Mindenekelőtt sietünk le­szögezni: rendkívül örven­detes. már önmagában vé­ve az a tény is, hogy — a nagy színházi siker után — a. film segítségével egyre több ember kincsévé válik Sütő András mély tartalmú drámája. Ádám Ottó úgy vitte filmre a drámát, hogy töretlen maradjon annak gondolatisága, s ezért nem szorgalmazta a kifejezetten filmes eszközöket.- Végül is nem lett volna nehéz nagy tablókban, tömegjelenetekben érzékeltetni a XVI. század szellemi — vallási — moz­galmait. A téma arra is ál­ltaimat adott volna, hogy a korabeli hitviták, s az egyre kegyetlenebb inkvizíció, mint látvány jelenjen meg előt­tünk. Egyszóval Kálvin Já­nos és Szervét Mihály nagy mérkőzésének remek képi hátteret lehetett volna te­remteni. így minden bizony­nyal filmszerűbb filmet lát­hatnánk, de azt hiszem, le kellene mondani a dráma —• két ember küzdelme — né­hány lényeges momentumá­ról. Ádám Oltó tehát csínján bánt a filmes eszközökkel, de tisztán mutatta fel ne­künk Sütő drámáját. Még­pedig úgy, hogy nem egy .színházi előadást rekonstru­ált, hanem úgy, hogy vissza­fogottan, ízlésesen — főleg közelképekben, az arcokra koncentrálva — érzékeltette azt a hatalmas szellemi küz­delmet, amelyet Szervét és Kálvin egymással folytatott. Mielőtt a dráma érdemi tárgyalására térnénk, szük­séges elmondani — immár a legszélesebb közönség szá­mára —, hogy a történelmi személyek életútjának is­meretében ne vessék a drá­maíró szemére, ha netán a valóságnak meg' nem felelő tényeket közöl. Arról van szó nevezetesen, hogy Szer­vet és Kálvin a valóságban nem voltak ifjúkori barátok, hogy De la Fontanine. Kál­vin genfi titkára, sohasem volt a viennej érsekség jegy­zője, és így tovább ... Tudniillik, Sütő András számára nem a történelmi tények precíz közlése volt a máglyán legfontosabb, hanem a kél kivételes képességű — kez­detben együtt induló, egy harcot vívó — ember küz­delme. Mert mindketten újítók — reformátorok, akik a régi vallás bilincseiből ki akarják szabadítani az . embereket. Később, azonban útjaik el­válnak. Míg Kálvinnak sike­rül Genfben megszilárdítania halalmát, s legfőbb törekvé­se most már, hogy a külső és belső támadások ellen mindenáron megvédje \egy- házát, addig Szervét lobogó szellemmel továbbkutat, gondolkodik, kételkedik, mígnem eljut a Szenthárom­ság tagadásáig. Mindkét reformátornak ádáz ellensége u katolikus inkvizíció; új tanaival azon­ban Szervét Mihály kivívja a kálvinisták .ellenérzését is. Bár ö — mint az inkvlzítor érsek mondja —, ngm ellen­fele Kálvinnak, csupán el­lenzéke, s ez szinte megbo- csáthatatlanabb bűn, mintha valaki a „másik -oldalról” tá­mad. Furcsa helyzet, hogy a római egyház máglyatüzélől megszabadul Szervét Mihály, de nem szabadulhat meg Kálvinék pusztító indulatá­tól. Mindebből természetesen nem következik az — és ezek a dráma igazi ismér­vei, értékei —, hogy csupán Szervét Mihály megpróbálta­tásairól van szó. Kálvin, mi­közben kikovácsolódik benne a kórlelhetetlenség, mellyel egykori barátját és reformá­tortársát máglyára küldi, ugyancsak megjárja a poklo­kat. Mégsem tehet mást, mint amit tesz, hiszen egész életművét nem veszélyeztet­heti még a hozzá legköze­lebb álló ember sem. A ne­hezen megszerzett hatalom kérielheletlenségével pusztít el most már minden új gon­dolatot, s ezeknek a gondo­latoknak képviselőit. Aho­gyan egyik esztétánk írja: Kálvin az EGÉSZ súlyát he­lyezi a. RÉSZ-igazság fölé. A maga módján természete­sen igaza van (igazsága tör­ténelmi igazság), ennek el­lenére a CSILLAGOK-at so­ha sem fogja a máglyatűz... A film két nagyszerű szí­nésznek, Sztankai Istvánnak (Kálvin) és Huszti Péternek (Szervét) adott alkalmat ma­radandó emlékű alakítására. A nehé/.veretű dráma gon­dolatiságát töretlenül juttat­ták el hozzánk. Ebben rend­kívül nagy szerepe van a jó színész-vezető rendezőnek és Illés György operatőrnek is. (gyarmati) A múlt jelenével Messzi útra indultak az elmúlt hét végén a bodrog­közi és a hegyközi dalosok, táncosok; a népművészeti hagyományok őrzői, A meg­tisztelő meghívás Kalocsára szólította őket, hogy mutat­kozzanak be a népművészek színpadán. # Itthon, a megyében is na­gyon ritkán láthatunk olyan sokszínű. változatosságában is eggyé épülő folklórműsort, amilyen ezúttal Kalocsán megyénk e két tájegységének népművészeti hagyományait felvonultatta, A kölcsönös „szóbeli üd­vözlések" után a nyíri asz- szonyok táncai és dalai gon­doskodtak arról, hogy az egymástól k' ométerek szá­zaival elválasztott emberek közeli-egy üttélő ismerősökké legyenek. A pusztafalusiak tréfás verbuválása még erő­sebbé fűzte a színpadra állók és a nézőtéren helyet, fögl alók kapcsolatát, s mór így hallgathattuk, közösen, a nagyhutai asszonyok szlovák nemzetiségi dalait. A henvközi „blokk” vi­szonzásaként. a bodrogköziek műsorának előzeteseként a vendéglátók képviselőinek, a kalocsai együttes népi kóru­sának tapsolhattunk. Majd következett a nagy színpadi kavalkád. .. az emlékezet már nem is tud­ja sorrendjét a karcsal dal és mese, a cigándi kemény- csárdás. az alsóberecki ha- toztató és a koszorú köszöntő egymásutánjának. S mindez talán attól is van, ami e részben lett igazán a zemp­léniek bemutatkozásának kö­tőanyagává: a Hegyalja Né­Jcincsó Miklós rendezte Hernódi Gyula: Hasfelmetsző Jack című darabját. A bemutatóra március­ban a Népszínház Várszínházában került sor. A képen: a próbán, középen Jobba Gabi és Jancsó Miklós. Az „Irkulszki történél.’* című Arbuzov-drámá kél Tel— vőnásos bu 1 élt vá 1 loza I á nak, Andrej Espáj és Jurij Grign- rovics „Angara” című művé­nek bemutatójával csütörtö­kön kezdi meg hatnapos bu­dapesti vendégszereplését a Szovjetunió Állami Akadé­miai Nagyszínházának ba- letje^jy iittese — jelentették be a vendégtársulat szerdai operaházi sajtó tájékozta ló­ján. Május eleién szokás sze­rint isméi megrendezik a bu­dapesti sportf ilmfesztivált. A vetítésre kerülő külföldi mű­vek egyik legérdekesebbje alighanem az a Londonban forgatott film lesz, amelyet nemrégiben a világ első „egy­napos” öttusa versenyéről készítettek, s amelynek egyik szereplője az olimpiai bajnok lengyel Janusz Peciak mö­gött ezüstérmet nyert ma« gyár Horváth , László. Rádió mellett Kirobbanó ok a kabaréra Minden hónap első hétfő­jén este eljön a Rádió Ka­barészínházának soros mű­sora. Ha van ró mód, valami aktualitáshoz kapcsolják, ha nincsen, úgy is jó. Elmegy az csak úgy apropó nélkül is. A márciusi kabarét Ho­zsánna Zsana! címmel és Tűzről pattant kabaré a zsa- nai művelődési otthonból alcímmel hirdették és sugá­rozták, mivelhogy ez össze­állítás apropójául az elmúlt hetek egész országot izgató eseménye, a zsanai gázkitö­rés, illetve annak elfojtása szolgált. Szerencsére ma már ez a vész-jellegű mozzanat olyannyira a múlté, hogy kabarétréfává is szelidíthetök epizódjai. A kabaré most ip sajátos és jól bevált receptje alap­ján készült, sok vihart meg­állt panelvázaira építette fel szórakoztató betétszámait. Igaz, így is csak a műsor­időnek mintegy kétharmadát töltötte ki Zsana, a többi olyan számokból tevődött össze, amely minden apropó nélkül, minden kabaré-össze­állításba bekerülhetett volna. Nem lehetett túl könnyű szerzőknek és rendezőnek olyan kabarét szerkeszteni, amely szórakoztató, nevette­tő formában szól egy — bátran mondhatjuk — hős­tettről, meg egy közösség példamutató magatartásáról, helytállásáról. Meg kellett dicsérni az egyes embert és a közösséget úgy, hogy a hallgató egyben derüljön is rajta. Így született meg a mentés és oltás enyhe erő­szakkal derűsre oltott kró­nikája, amely mint hétfői kabaré semmivel sem volt jobb és rosszabb e sorozat átlagánál. Jelen volt a ver­bális humor — „jelszavunk: hívásra gázhoz megyünk", vagy „Feltüzelt fiatalembe­rek Zsanára jöttek gáztűzné- zöbe” stb. —, a derűs be­számoló — Bodrogi Gyula —, a tréfásra hangszerelt inter­jú, Pécsi Ildikó nagyszerűen előadott, más hasonló ese­ményekhez könnyen átfor­málható magánszáma, s más kabaré-járulék. A Zsanához nem kapcsoló­dó számok közül a lapok árának emelkedésével kap­csolatos jelenet emelkedett ki, ha nem is újszerűségé­vel, hanem időszerű voltával. Egészében a hetven perc jól telt el. Ha különösebben emlékezetes nem is volt, bosszúságot sem okozott, s közben nemegyszer derül­tünk. Többet nem is nagyon vártunk. (bcnedck) pl Együttes színpadi jelenlé­tétől. Ha korábban is már műsor közben,* a fiatalok és az idős emberek együtthang- zó dalait és együvé dobbanó táncait látva arra gondol­tunk: a Bodrogközben és Hegyközben nem múlt még minden, ami hagyomány — akkor a Hegyalja programja végképp meggyőzött arról, hogy ezen a tájon jól sáfár­kodnak az értékekkel. * Kalocsára, az évszakhoz képest, jó időben érkeztünk. Bemutatkozás után az ott élő —- a messzi tájak nép­művészete iránt is nagy ér­deklődési tanúsító,— fiatalok és öregek paprika-pirosra tapsolt tenyerüket nyújtva szorítottak sűrűn kezet a hegyközi és bodrogközi dalo­sokkal és táncosokkal- Kö- szöntve a folklór láthatóvá tett szépségét, az őrzők lel­kesedését erősítve. A sikert minősítve, tehát, elégedjünk meg az ő ítéletükkel, Egyébként is: nem történi más, mint amit egyik köz­ponti napilapunk már egy hétlel korábban hírül adott. Hogy tudniillik, nagy siker­rel mutatkoztak be a hegy­köziek és a bodrogköziek Kalocsán, a népművészek színpadán. (lénajry) Dandin György diákelőadásban Megyénk középiskolái a diákok önállóságra nevelése céljából minden tanévben önkormányzati napot rendez­nek. Ilyenkor diák ül az igazgatói székben, diákok tartják az, egyes tanítási órá­kat, vezetik az osztálynaplót, látják el az osztályfőnöki teendőket, ők bírálják és an­nak rendje-módja szerint, osztályozzák is társaik fele­leteit. A kollégiumok, diák­otthonok pedig egész hetet szoktak engedélyezni tanuló­iknak az önkormányzati jo­gok és kötelességek gyakor­lására. Sárospatakon a Zrínyi Ilo­na Középiskolái Leánykollé­gium önkormányzati hetét is a diáktanács bonyolította le Szigeihy Albertné igazgató és a kollégiumi nevelők irá­nyításával. Ezt követően kedves esemény telte emlé­kezetessé az idei , önkor­mányzati hetet: ugyanis be­t fejezésül a színjátszó diákok Ruszkay András tanár ava­tott előkészítésében bemu­tatták Moliére mulatságos vígjátékát, a Dandin Györ­gyöt. A gimnázium. dísztermét zsúfolásig megtöltötte a kö­zönség, amelynek soraiban nemcsak a diákok tapsoltak lelkesen társaik, különösen Varga Magdolna, Pozsü Ág­nes nagyszerű játékának és Szabó Ilona rendezői tehet­ségének, hanem a közeli-tá­voli községekből, városokból érkezett sok szülő, nagyszü­lő. rokon is önfeledtén él­vezhette a diáklányok mű­vészi játékát. A nagy közön­ségsikerhez nagyban hozzá­járultak a Sípos István gim­náziumi' tajiár készítette pompás színpadi díszletek is. A VOLÁN 3. SZ. VÁLLALAT (Miskolc, 'József Attila u. 70. sz., bejárat a Tüzér utca felől) az AUTÓKÖZLEKEDÉSI TANINTÉZETN ÉL hivatásos férfi A költségeket a vállalat téríti. 1 Jelentkezési feltétel: legalább íi általános iskolai végzettség, büntetlen előélet, 20 éves életkor. Jelentkezés 1979. március 13-án 7 órakor a vállalat ebédlőhelyiségében. Bodrogköziek és hegyköziek Kalocsán

Next

/
Oldalképek
Tartalom