Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-14 / 61. szám

__ ÉSZAK-MAGYARORSZAG A

1

979. március 14., szerda

Einstein világa

Születésének századik évfordulójára emlékezünk

Albert Einstein századunk egyik legis- mwitebb természettudósa volt, aki korunk fizikájának számos területét gazdagította alapvetően új felismeréseivel. Tudományos megállapításainak egy részét elfogadták kortársai, más részüket viszont vitatták. Lassan-lassan bebizonyosodtak igazságai, s megbékélt velük a nemzetközi tudósvilág. A laikusok, a „kívülállók” viszont épp ekkor kezdték fölfedezni öt, s e. felfedezési hullám, valamint „tanainak” a csodálata ma is tart.- Einstein neve fogalommá vált, amelyet általában akkor használunk, ha valami felfoghatatlannak tűnik számunkra.

1871). március 14-én született egy német kisvárosban, Ulmban. Münchenben, majd Aarauban tanult, 1896-ban pedig a zürichi műszaki főiskolára iratkozott be. Nem volt különösebben jó tanuló — s talán éppen ezért választják ma többen példaképül —, hiszen volt vizsga, amelyen meg is bukott. Nem lelkesedett különösebben a matematikáért, 1900-ban nagy nehezen mégis oklevelet szerzett. Ezt már akkoriban sem lehetett egykönnyen felhasználni, így nem tehetett mást, s ßern Szövetségi Szabadalmi Hivatalban helyezkedett el.

Ügy látszik, hogy az ott folyó ügyek nem terhelték le túlságosan agytekervé- nyeit, s maradt ideje jócskán elmélkedésre is, melynek eredményeképpen 1905-ben négy, világképet átalakító cikket publikált, sőt még abban az évben bölcsészdoktor is lett Zürichben. Négy évvel később végleg megvált hivatalától, mert egyetemi katedrát kapott. Ezt követően Prágában tanított, majd ismét Zürichben, végül Berlinbe került. Az ottani Porosz Tudományos Akadémia' ekkor tagjává választotta, s úgy tűnt, hogy országának megbecsült tudósa lett, A tizenkilenc, Berlinben töltött év azonban korántsem volt nyugalmas.

A nyugtalanságot főként nem családi gondjai, nem a kor tudományának mozgása, nem is a jóhiszemű tudósok elméleteivel szembeni értetlenkedései okozták, sokkal inkább a fasizálódó német politika. E borzalmakat Einstein így summázta: „Ha olyan emberekről hallok, akik azt állítják, hogy az egyik fajt a másik fölé kell helyezni, úgy tűnik nekem, hogy ezeknek az embereknek az éleiében az agyteker- vények semmiféle' szerepet nem játszanak.”

Az einsteini világkép 1916-ban még teljesebbé vált, akkor jelent meg ugyanis általános relativitáselmélete. A húszas években előadókörúton vett részt, 1928- ban a Szovjetunióban is járt, ahol 1927- ben a Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. Ez alatt az idő alatt — főként nem a relativitáselmélettel kapcsolatos dolgozataiért — fizikai Nobel-dí- jat is kapott.

És ez idő tájt alakult meg hazájában az Anti-Einstein Liga, melynek egyik vezetője a magj’ar származású, Nobel-dijas fizikus, Lénárd Fülöp volt, E kör faji alapon támadta Einstein fizikai elméleteit, hogy aztán azokat összegezvén 1938-ban megjelentessék a „Száz szerző Einstein ellen” c. könyvet. „Azt kell látnunk, hogy mindenben a társas viszonyban levő állatokra hasonlítunk” — reagált Einstein. És ez különösen igaz egykori hazájára, 1933- ban ugyanis Amerikában telepedett le.

Princetonban végre nagy megbecsülésnek örvendett, s ott 'értesült 1939-ben a Hahn—Meitner-féle maghasadás fölfedezéséről. Ennek nyomán javasolta Roosevelt elnöknek e témakör azonnali, mélyebb ku_ tatását, mely a Hanháttan-tervhez, s végső soron az atombomba elkészítéséhez vezetett. E gyilkos eszköz előállítása már csak igen közvetve kapcsolódik Einsteinhez, aki hamarosan fel is ismerte ennek veszélyeit, de bevezetését mégsem tudta megakadályozni.

1949-ben hozta nyilvánosságra általános térelméletét, melyben igyekezett kibékíteni egymással a gravitációs és elektromágneses teret. E kísérletei végül is nem jártak sikerrel, ahogyan azok sem, melyekben azzal foglalkozott, hogyan lehetné a békés egymás mellett élést a Föld népeinél megvalósítani.. Előremutató terveit csak részben teljesíthette, mert 1955-ben váratlanul elhunyt. És halála után a ban- dungi értekezlet elfogadta a békés egymás mellett élés öt alapelvét.

Einstein főként négy szaktudományi problémával foglalkozott: a Brown-mozgás elmélete, a fotoeffektus és a vele kapcsolatos kvantumelmélet, a relativitáselmélet és az általános térelmélet. Ezek között relativitáselmélete a legismertebb, s ehhez kapcsolódott a legtöbb kétely is. E dolgozatait Einstein 1905 és 1916 között publikálta, de azok egyik megállapítását, a fény nagy tömegek melletti elhajlását csak 1919-ben sikerült kísérletileg igazolnia. Két évvel később neki ítélték ugyan a fizikai Nobel-díjat, de mivel a relativitáselméletet még mindig kétkedés övezte, a díj indoklásában csak ez áll: érdemdús matematikai-fizikai kutatásaiért, különös tekintettel a íotoelektromos-effektus törvényének felfedezésére. Vagyis egy 1905- ös felfedezését már 1921-re díjazhatónak minősítettek. .

Közvéleményünk úgy tartja, hogy hazánkban elég későn leltek befogadókra ezek a modern elméletek. A relativitáselmélet esetében ez nem áll, hiszen oly szaktudósok foglalkoztak nálunk Einstein elméletével, mint a Műegyetem professzora, Zemplén Győző; a jeles középiskolai tanár, Mikola Sándor; a Tudományegyetem professzorai Ortvay Rudolf és Wo- detzky József, illetve a bencés tanár. Olasz Péter. Zemplén már 1911-ben megismertette a hazai tudományos körökkel a speciális relativitáselméletet, az általánost pedig 1916-ban Ortvay Rudolf varázsolta közérthetővé. Már 1905 és 1925 között Magyarországon mintegy 60 nagyobb publikáció jelent meg erről az elméletről.

E cikkek nagyobb része ma már elsüly- lyedt, íróikról elfeledkeztünk, s már csak annak a neve óiaradt meg emlékezetünkben, akivel e cikkek írói vitába szálltak, akinek elméletét a hazai olvasókkal megismertették: Einsteiné.

Gazda István

A nevelés és az oktatás egységében

Kommunista pedagógusok

aktívája

A szál; középiskolák ban dolgozó kommunista pedagógusok részére tartott tegnap délután a-megyei pártbizottságon aktívaértekezletet Csendes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese. Az aktívát Dame László, a megyei párt- bizottság titkára nyitotta meg, köszöntve a megjelenteket, s ismertetve az összejövetel célkitűzéseit. Megjelent Kovács László, a városi pártbizottság titkára és Bujdos János, a megyei tanács elnök- helyettese.

Csendes Lajos idézte azt a két fontos dokumentumot, (1972-es oktatáspolitikai határozatunkat és a Politikai Bizottság 1978. szeptemberi határozatát), mely az oktatáspolitikai munka alapját képezi. Milyen körülmények között kell megvalósítanunk a dokumentumokban foglalt határozatokat? Az utóbbi időben megszaporodott a születések száma, ami demográfiai hullámot eredményez általános iskoláinkban. Ennek tetőzése 1988-ig várható. Akkor az 1972—73-as tanévhez viszonyítva 300 ezerrel több gyermekkel kell számolnunk. Ez mind a pedagógusképzésben, mind a tantermek számának növelésében, stb. jelentős feladatokat ró ránk. A mennyiségi változások közepette azonban nem mondhatunk le az iskola minőségi javítását szolgáló célkitűzéseinkről sem. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a feladatok gyors ütemű megvalósításának szűkösek az anyagi feltételei. Az ötödik ötéves tervben pártunk és kormányunk kiemelt feladatnak tekintette az oktatás fejlesztését, s annak tekinti a következő tervciklusban is. Ennek ellenére számolnunk kell azzal, hogy az anyagi lehetőségeink megcsappantak, Éppen ezért nagyon fontos, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi erőket és eszközöket (a többi között az oktatás- technikai eszközöket és segédeszközöket) a legcélszerűbben használjuk fel.

Ezután az új tantervekről esett szó. A témával kapcsolatban a korszerűbb ismeretek átadásáról, illetve a középfokú intézmények oktatási céljainak módosításáról beszélt Csendes Lajos. Hangsúlyozta, hogy középiskoláinkban a szakképzést az alapozás irányába kell fejleszteni. Ennek következtében a különböző oktatási intézmények nem „naprakész” szakembereket bocsátanak ki, hanem olyanokat, akik megfelelő alapozásban részesültek, s így az igényeknek megfelelően sajátíthatják majd el munkahelyükön a speciális ismereteket.

Hosszan foglalkozott az előadó szakközépiskoláinkkal, s a szakközépiskolai képzés ellentmondásaival. A szakközépiskolák működése közben az itteni, tanlerv bizonyos korrekciójára lesz szükség, ezt „menet közben” kell majd elvégezni. Nagyon fontos', hogy a szakközépiskolában végzettek ne kerüljenek hátrányba a továbbtanulás során. Ennek megfelelően korszerűsíteni. illetve módosítani kell egyetemi, főiskolai felvételi rendszerünket. A szakközépiskolai képzéssel összefüggésben kitért Csendes Lajos a technikusképzésre is. Technikusokat a jövőben sem képeznek — hangsúlyozta — nappali tagozaton, esti és levelező oktatás keretében azonban igen. Technikus lehet. akinek szakmunkásbizonyítványa és érettségije van, illetve szakközépiskolában szerzett végbizonyítványt és kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

A szocialista nevelés javításának követelményére is nyomatékosan felhívta a je-'V lenlevők figyelmét a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese. Részletesen beszélt az oktatás és a nevelés egységéről, a kiaknázatlan tartalékokról. az iskolák nevelőmunkájának még jellemző spontaneitásáról és a nevelés differenciáltságának fontosságáról. Elmondta, hogy ezzel kapcsolatban milyen feladatok hárulnak az iskolára, az iskolában tanító tanárokra, mint — egységes elveket valló — testületre és természetesen a szülői házra.

Befejezésül az iskoláztatás tartalmi, kérdéseit taglalta Csendes Lajos. Középiskolásaink 55 százaléka szakközépiskolában, míg 45 százaléka gimnáziumban tanul. A nyolcadik osztályt végzettek 93—95 százaléka tanul tovább. Nagyfokú azonban a lemorzsolódás. A KNEB felmérése alapján kiderült, hogy a középiskola első-második osztályában minden száz gyerekből tízen morzsolódnak le. A magvar iskolarendszer távlati célkitűzéseinek megvalósítása érdekében rendkívül fontos, hogy az óvodától kezdve következetes és egységes hatások érjék a gyermekeket; erősíteni kell a tartalmi munkát.

Gv—

Orosz nyelvoktatási folyóiratok

j

szerkesztőinek nemzetközi konferenciája

Kedden az Eger melletti Felsőtárkányban megkezdődött az orosz nyelvoktatói folyóiratok szerkesztőinek negyedik nemzetközi konferenciája. Az orosz nyelv- és irodalomtanárok nemzetközi szövetsége — a MAPRJAL — és az MSZBT Országos Elnöksége közös rendezésében lezajló 4 napos tanácskozáson kilenc európai ország képviselői vesznek részt.

A nemzetközi konferenciát Nagy Mária, az MSZBT főtitkára nyitotta meg. Szólt arról, hogy az MSZBT 1945 óta foglalkozik rendszeresen iskolán kívüli orosz nyelv- oktatással.

Az e célra szervezett Gorkij Nyelviskola fővárosi és vidéki tagozatain jelenleg mintegy négyezren tanulják az orosz nyelvet.

Kontárkodás?...

Miskolc egyik legnépszerűbb vendéglátóipari egysége — üzletpolitika ide, haszon oda — „ráfizetéses” vasárnap délelőttöket tart a Tokaj étterem presszójában.

A „ráfizetés” a szó anyagi értelmében értendő. A vendégek ugyanis gyerekek. Gyerekek, akik egész délelőtt szórakozhatnak, játszhatnak; jól eltölt hetik szabad idejüket. Nem konyakot' Isznak, hanem colát, s ha megéheznek, süteményt vásárolhatnak zsebpénzükhöz méreteEinstein igen keveset olvo- sott, s főként a szakirodalmat kerülte. Infeld egyszer egy matematikai számítással kapcsolatosan a következő javaslatot tette számóra:

— Professzor úr, nézzük meg, hogy e számítást hogyan végezték el mások. Sok időt megtakarítunk vele.

Einstein persze tovább számolt és ezt mondta:

— Hagyja csak, így gyorsabban végzünk. Már elfelejtettem, hogyan kell a könyvekben valaminek utánanézni.

Einstein egy kisvárosba költözött, ahol egy régi barátja kereste fel. Beszélgettek, sétálgattak az utcán, melynek végén ismerőse megjegyezte:

— Professzor úr, ne haragudjon, hogy ezt mondom, de miért jár ebben a kopott ka.

Néhány történet Einsteinről

botban, Még megszólják érte!

— Ugyan! Itt engem senki sem ismer.

Egy évre ró ismét találkoztak, s a költői kérdés megismétlődött :

— De professzor úr, még mindig ebben a kabátban jár? Még megszólják érte.

'— Ugyan. Itt engem már mindenki ismer.

Einstein feleségével együtt látogatást tett egy csillagvizsgálóban, ahol megszemléltek egy hatalmas távcsövet is. Felesége megkérdezte a szakemberektől;

— És mondják, mire jó ez az óriás műszer?

— Segítségével fürkésszük a világegyetem titkait, asszonyom — hangzott a válasz.

— Furcsa. A férjem rendszerint gyűrött borítékot használ erre a célra ...

Einstein igénytelen ember volt, s ezért barátai szerették volna valami különleges étellel meglepni az egyik közös vacsorán. Választásuk a kaviárra esett, melyet vajas kenyérre kenve, citrommal ízesítve tálaltak fel.

Természetesen vacsora közben is folyt a tudományos vita, s eközben fogyott a kaviá- ros szendvics. Midőn az utolsó is elfogyott, a barátok megkérdezték Einsteintől, hogy ízlett a kaviár. Válasza tömör és jellemző volt:

— Szóval ez kaviár volt? — és tovább folyt a szakmai vita.

Einstein egyik, legismertebb népszerűsítő müve a „Hogyan

lett a fizika nagyhatalom", mely magyar fordításban is megjelent. A könyv amerikai kiadósát kővetően, felhívta öt telefonon a New York Times című napilap egyik munkatár. sa, s kérte, mondjon néhány szót a könyvről. Einstein ezt Válaszolta:

— Amit a könyvről mondhatok, az benne van a könyvben.

*

Fia egyszer megkérdezte tőle:

— Mondd papa, miért lettél oly híres ember?

— Tudod, fiam, ez a véletlen műve. Mert gondold csak meg: ha egy vak bogár egy gömb felületén mászkál, nem fogja észrevenni, hogy az általa megtett út görbült. Én azonban oly szerencsés voltam, hogy észrevettem.

zeit árakon. Mindez éneklés, sei, játékkal körített program keretében, amelynek népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt vasárnapon csaknem négyszázan vettek részt ezen a gyermekdélelőttön.

A matiné vendége Halász Judit volt, s a következőkben is népszerű művészeket várhatunk.

Barna György üzletvezető bízik abban, hogy ez a vasárnaponként! műsoros délelőtt egyre több gyereket vonz majd a jövőben is. Igaz, reménykedésébe némi keserűség is vegyül. No, nem a kudarctól fél; egészen más bosszantja. Nevezetesen az, hogy az utóbbi időben bizonyos megjegyzések jutottak el hozzájuk. Némelyek úgy tartják, belekontárkodnakf I) olyan feladatokba, amelyek a művelődési házak hatáskörélje tartoznak. Úg.y tartják, csakis anyagi érdekből csinálják azt, amit csinálnak, hiszen — sokaknak elképzel, hetetlen — hogy ezen a „bolton” ne nyernének . ..

Engedtessék meg egy gyakorló apa észrevétele. Minden szülő oda viszi gyermekét szórakozni, ahol — érzése szerint — a legszínvonalasabb. legszínesebb program várja a kicsit. S ha ezt éppenséggel egy vendéglátó- ipari egységben kap1a> nem fanyalog. Inkább elgondolkodik: miért nem szerveznek a közművelődési Intézmények is vasárnaponként legalább olyan érdekfeszítő programot, mint a vendéglátóipar?

r. t.