Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-07 / 31. szám
1979. február 7., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 I A szocialista életmód Kibővített ülést tartott, a megyei pártbizottság A munka, a közéletiség és a családi élet hármas egyse' gének szempontjából vizsgálta meg a megyei pártbizottság február 5-én tartott kibővített ülésén a szocialista életmód fejlesztésével kapcsolatos Borsod megyei feladatokat. A témát a párt legfelsőbb fóruma már néhány évvel ezelőtt a politika rangjára emelte, hiszen a XI. kongresszus is foglalkozott az életmód kérdésével. Örömmel tapasztalhatjuk, hogy tudomárIVos kutatóinknak is egyre inkább felkeltette érdeklődését. De a „miből élünk, hogyan éljürjk?” kérdése intenzíven foglalkoztatja közvéleményünket is. így hát szükségképpen került a téma a megyei pártbizottság napirendjére. Az életmód kérdése Borsodban is sokoldalú vizsgálódást igényel. Alapvető jelentőségű az életmód szempontjából a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válása és fokozatos erősödése. Borsodban a termelőeszközök mintegy 90 százaléka szocialista tulajdonban van. Az utóbbi években tovább erősödött a munkásosztály vezető szerepe, koncentráltsága. Jelenleg az aktív keresők 03 százaléka munkás, 9 százaléka szövetkezeti paraszt, 21 százaléka értelmiségi és alkalmazott, s mintegy 2 százalékra tehető a kisáruter- melők, kiskereskedők; szabad foglalkozásúak aránya. Ez a néhány tény már önmagában is sok ellentmondást rejt. Egyet kell tehát értenünk azzal a véleménynyel, mely szerint az első és legfontosabb feladatunk ezeknek az ellentmondásoknak a felismerése, illetve elismerése. Vagyis bátran szembe kell néznünk az adott tényekkel, mert csak így tudunk változtatni a mostani helyzeten. A pártbizottság úgy ítélte meg, hogy — bár az életmód fogalmába az emberi élettevékenység egésze beletartozik — nem lenne célravezető, ha a téma megközelítésénél a teljességre törekednénk. Sokkal inkább annak van értelme, ha kiemeljük a szocialista életmód formálódásának néhány objektív és szubjektív feltételét és ennek a feltételrendszernek a kereteihez kapcsolódva a politikai szempontból legfontosabb területek helyzetképét, illetve legidőszerűbb feladatait vázoljuk fel. Az életmód változásának i kétségtelenül legfontosabb feltétele a társadalom anyagi bázisának fejlődése. Ezért a szocialista életmód a jövőben is feltételezi az objektív társadalmi viszonyok további fejlődését. A szocialista termelési viszonyok tökéletesítésére. a termelés tervszerű fejlesztésére kell törekednünk elsősorban. Meg kell oldanunk számos — jórészt a múltból örökölt — szociális problémát. Feladatunk, a szocialista életmód gazdasági, szociális és kulturális feltételeinek kiszélesítése, a szocializmusnak, mint politikai rendszernek állandó tökéletesítése és nem utolsó sorban a szocialista demokrácia fejlesztése. Életmódunk szubjektív és objektív feltételeit jól tükrözte az a jelentés, mely a pártfórum elé került. Ebből — a többi között megállapítható —, hogy ma még a tudati viszonyok fejletlensége gátolja a szocialista életmód kiteljesedését. A tudati változás természetesen nem jön létre spontán módon; meg kell teremteni ennek a megfelelő tárgyi, és intézményi feltételeit. Tisztázandó egy nagyon fontos elvi kérdés is ezzel kapcsolatban: Mennyire szocialista mai életmódunk? Nos, objektíve az, hiszen a szocialista termelőmód keretei között élünk, ez azonban nem jelenti azt, hogy eljutottunk már a szocialista életmód megvalósításáig. Ennek az életmódnak alapfeltétele a munka. Mint ahogy a munka tette emberré az embert, úgy az egyre jobb munka teremti meg azt az embertípust is, mely képes új módon — a szocialista társadalom normatívái szerint élni. Társadalmunkban jól szervezett, következetesen véghezvitt munkavégzésre van szükség, a megfelelő demokratikus keretek között, x A szocialista életmód fejlesztése komplex feladat, de a meghatározó tényezők közül — a szocializmus építésével párhuzamosan — megnő a tudati eszmei-politikai kulturális nevelő munka szerepe, illetve felelőssége. A XI. kongresszus hangsúlyozta ennek a munkának megnövekedett jelentőségét, a szocialista tudatosság erősítésének követelményét. Fontos, hogy minden területen kritikusan vizsgáljuk meg lehetőségeinket, azok felhasználását, önkritikusan tárjuk fel a munka még meglevő gyengeségeit és növeljük az aktív tudatformálás szocialista életmódot alakító hatását. Vagyis a konkrét helyzet, konkrét elemzésére van szükség. Ebben sokat segítenek a Nehézipari Műszaki Egyetem életmóddal kapcsolatos tudományos kutatásai; a pártbizottság indokoltnak és szükségesnek tartja a megyében ezek kiterjesztését. Ugyancsak támogatást érdemel a TIT megyei szervezetének rendezvénysorozata. mely a miskolci nyári, egyetem keretei között vállalta és végzi a szocialista életmód témakörének feldolgozását. De sokat tetiet a tömegpolitikai, az agitációs és propagandamunka, valamint a tömegtájékoztatás is a szocialista életmód fejlesztéséért. A demokratizmusnak különösen nagy ereje, hatása lehet termelő, társadalomépítő tevékenységünkben (megvannak ennek a megfelelő fórumai), tudnunk kell azonban. hogy a demokratizmus . nemcsak jogokat jelent, hanem kötelezettségeket is ró ránk. Arra van tehát szükség, hogy az emberek — az élet minden területén — nemcsak saját lehetőségeiket ismerjék, hanem „népben, nemzetben gondolkodva” munkálkodjanak jobblétük érdekében. Milyen nálunk a munka társadalmi rangja? — ez a kérdés intenzíven foglalkoztatta a megyei pártbizottság kibővített ülésének résztvevőit. Egyértelműen kiderült, hogy még korántsem tekinthetjük a munkát a személyi- ' ség sokoldalú megvalósulásának eszközeként. Ennek egyik oka az, hogy a teljesítményeket nem differenciáltan honoráljuk. Korábban ezt ,a kérdést tette fel — a magyar társadalom kiváló ismerője — Erdei Ferenc egy vitában: „Vajon elegendő kiterjedésű- ek-e. s különösen elég hatékonyak-e a jó munka megbecsülését kifejező módszereink, s vajon kellő hatásuk lehet-e ezeknek a rossz munkához fűződő komolyabb követelmények nélkül?” „Vajon az egyéni — avagy ritkábban csoportos — jutalmazások, premizálások, kitüntetések egész rendszere a szocializmus távolabbi perspektívájából. vagy akárcsak a mai gyakorlatból nézve helyes-e?” — tette fel a kérdést Veres Péter. Ezek a kérdések ma is aktuálisak. A társadalmi gyakorlat, ezen belül egy-egy munkahely gyakorlata orientál. Hogyan állunk az értékmérőkkel? Sajnos, gyakran ezek nem egységesek még egy üzemen belül sem. Magyarán: olykor a nem-dolgozóknak is (vagy a kevésbé jól dolgozóknak) ugyanúgy fizetünk, mint akik feladataikat becsületesen. gondolkodva — „fantáziával — végzik. Így "természetes, hogy kevesen érzik az „én csináltam” örömét. Sürgős feladat tehát — mind a bérezésben, mind a premizálásban — az egyenlősdi felszámolása. Csak így válhat társadalmunkban belső szükségletté a munka. Egyébként az eléggé el nem ítélhető fogyasztói szemlélet üti fel a fejét. Nagy szükség van tehát jó példákra (szocialista brigádközösségek) és ezek népszerűsítésére. A példamutató közösségeket vonzóbban, színvonalasabban kell bemutatni, ábrázolni. Viszont nagyon fontos, hogy csak azokat az efnbereket — idősebbeket és fiatalokat — népszerűsítsük, akik valóban rászolgáltak az elismerésre. Nincs igazuk azoknak, akik az anyagi ösztönzés fontossága mellett az erkölcsi hajtóerők emlegetését csak frázisnak vélik és nem veszik észre az emberben rejlő értelmi és érzelmi lehetőségeket. Ismeretesek a magyar népgazdaság egyensúlygondjai, amelyek tulajdonképpen termelési gondok. Ezeken csak ugv segíthetünk, ha a mostaninál sokkal intenzívebbé válik az élet minden területén a munka, s ha az valóban becsület dolga lesz. Vagyis minden munka az egyén önmegvalósulása legyen. Teljes egészében csak akkor jöhet ez létre, ha — Marx szavaival élve — a termelésben minden ember nemcsak, „mint meghatározott módon idomított természeti erő”, de mint „minden természeti erőt szabályozó” szubjektum is jelen van egyben, ha az emberi fantáziát, gondolkodást, kezdeményező erőt minél intenzívebben igénylő tevékenységgé válik a munka. Egyszóval az emberek alkotó jelenlétére van szükség, s éppen ezért nagyon fontos feladat feltárni a szocialista közösségekben (a megyében 12 500 szocialista brigád van) rejlő alkotó erőt. Csak így lehet nálunk nagyobb jólét, így teremtődhetnek meg a tartalmasabb élet feltételei. Ebben a munkában nagy feladat vár a párt- és állami élet irányítóira, a gazdasági vezetőkre, a .tömegszervezetekre, s nem utolsósorban a társadalom legkisebb egységére, a családra is. „A szocialista életmód csak a munka, a közélet és a magánélet harmonikus egységében fejleszthető” — hangsúlyozza a pártbizottság elé került javaslat — „s ebben jelentős szerepe van a családnak, mint az egyén és a társadalom közötti legfontosabb összekötő kapcsok egyikének”. Mindebből következik, hogy a jövőben — a szocialista életmód tendenciáit erősítendő — nagyobb gondot kell fordítani az újszellemű családi közösségek kialakítására; az emberek személyes gondjaira. Erősíteni kell a család és az iskola kapcsolatát is ... Annál is inkább, mert. a ma iskolájának szocialista világnézetű, közéleti érdeklődésű elkötelezett embereket kell nevelnie, hiszen csak a másokkal való közösségben válik lehetővé az egyéniség kiteljesedése, szabadsága. Progresszív történelmi múltunk vezérlő gondolata — „Hass, alkoss, gyara- píts...” — most is időszerű. TYK-stlípreci :éibsl készül A Kender-Juta új vcgyizsáküzcmc január 26-án megkezdte termelését. Az idén 12 millió vízhatan, tartós zsákot gyártanak a TVK polipropilén alapanyagából lölcg exportra. Képünkön: a szövődé. A bérfejlesztésről tanácskoztak az LKM-ben Immár a harmadik fórum tárgyalta a Lenin Kohászati Művekben az 1979. évre szóló bérfejlesztést. A január végi műszaki-gazdasági konferenciát és a február 2-i szakszervezeti tanácsülést követően tegnap az operatív végrehajtást végző párt-, szakszervezeti-, KISZ- és gazdasági vezetők, munkaügyi szakemberek hallgatták meg Sötét Károly gazdasági igazgató tájékoztatóját a bérfejlesztésekről. az egységes végrehajtásról. A vállalattal szemben támasztott hatékonysági követelmények, és az 1979. év terveinek figyelembevételével mindkét állománycsoportban 5 százalék bérfejlesztést irányoztak elő. A keretösszeg közös jellemzője mind a fizikai, mind a nem fizikai állományú dolgozóknál, hogy az egységesen meghatározón bérfejlesztésen kívül. rendelkezik a kategóriák alsó határának betartásáról és a differenciált felosztásról. Mindkettőt az egyéni munkavégzés alapján kell megállapítani úgy, hogy a helyes bérarányok kialakítása mellett a magasabban képzett, többet, jobbat nyújtó szakemberek végzett munkájuk arányában részesüljenek bérfejlesztésben. A tanácskozáson jóváhagyott irányelveknek megfelelően a bérfejlesztést január elsejei hatállyal hajtják végre, és kifizetésére a februári zárfizetéskor kerül sor. A Csepel Művek nemcsak, a termelésben, hanem az energia-felhasználásban is elsők közé tartozik az országban. A gyáróriás idei energiaköltsége kb. egymilliárd forint. Tervszerű energia-gazdálkodással, az energiát fogyasztó berendezések fejlesztésével, a vállalatok energia-felhasználásának ellenőrzésével 1979- ben csaknem harminchárommillió forint értékű energiát kívánnak megtakarítani. A képen: Az erőmű hőkicserélő egysége, innen indulnak a fűtővezetékek a Csepel Művek gyáraiba. Szükség van rá! GyöiaölcstermelésüRk reitlszere Tudjuk róla, hogy van, már létezik, nevet kapott, de valahogy elsiklunk felette. Az elvekkel tisztában vagyunk, s éppen ezért le merjük szögezni: szükség van rá, pár év múlva nélküle nem is boldogulunk. És ebben a fogalmazásban benne van; most még igen. Ezek után egy név: Borsodi Gyümölcstermelési Rendszer. Jó egy éve, hogy megalakult, központja Sárospatak, gesztor gazdasága a Bodrogközi Állami Gazdaság. Elfogultsággal lehet vádolni: (bárkit, akit illet), de ez a rendszer, ez a magasabb termelési szint, körzetre terjed ki és nem ágazatra. Magyarán: a megyénkben belüli gondokat igyekszik megoldani. Nem fogja át több tucat üzemen keresztül az almatermesztés egészét, hanem kiragad egy földrajzilag behatárolható vidéket, s azon belül minden gyümölcstermesztési ágazatot képvisel, minden ágazatot tud fejleszteni. Egy olyan megyében. ahol híres a szomolyai cseresznye, ahol Szabolccsal versenyeznek az almaültetvények, ahol a kajszibarack országos hírnevet vívott ki, ott tényleg szükség van egy olyan szervezettségre, amelyet csak rendszer tud biztosítani. Kérdés: miért? Válaszol: Rudolf Imre a Bodrogközi Állami Gazdaság igazgatója: — Mert nemcsak az értékesítés, hanem a termelés és a feldolgozás egészére terjed ki. Vagyis átfogja a termelés egészét. Sokan mondják, az almaültetvényekkel addig jóformán nincs gond, amíg meg nem kezdődik a szüret. És itt nem a szervezéssel akadnak problémák, sokkal inkább a megtermett alma értékesítésével. Antikor az egész országban jó az időjárás, kedvezőek a feltételek, a nagy terméssel szemben a kereskedelem sokszor zavarba kerül, tehetetlen. Hogy lehet ezen segíteni? — Csak hűtőházakkal — érvelt az igazgató. — De, mivel beruházási költségei akkorák, .hogy egy üzem nem bírja saját erőből felépíteni, egyetlen megoldás létezik: az összefogás. A rendszer erre jó lehetőségeket biztosít, hiszen a meglevő 400 vagonos hűtőházunkat a közeljövőben 5500 tonnára tudjuk bővíteni. Azt is tudjuk, hogy ez a mennyiség nem váltja meg a világot, röviden: nem tudja a rendszergazdaságok gondjait megoldani, ezért elhatároztuk, hogy a megye egy másik körzetében meg egy hűtőtárolót létesítünk. Persze ezek távlati tervek. De egy újonnan megalakuló, tapasztalatokat napjainkban szerző, termelést irányító rendszertől, amelynek csak kilenc tagja van, nem lehet várni, hogy egy megyei szintű gondot önmagában megszüntessen. Ráadásul akkor, ha egy másik eddig elvesztegetett lehetőséget, jövedelmet teremtő forrásként tud a tagok szolgálatába állítani. Az igazgató: — A minisztériumtól megkaptuk az engedélyt egy léüzem létesítésére. Ez az ezer vagon almalésűritményt előállító „üzemecske”, s amelyhez 45 millió forint hitelt veszünk fel, képes lesz arra, hogy a rendszer gazdaságaiban, az eddig a fa alatt tönkremenő gyümölcsöt hasznosítsa. — Az elmúlt év végén a rendszer beindította a szervizszolgáltatást. Lényegében, a gyümölcsösben alkalmazott géphez, mi biztosítjuk az alkatrészellátást. Természetesen könnyebb lenne, ha egyforma típusú gépeket kellene ellátnunk, de a jövőben mindenképpen arra törekszünk, hogy a szövetkezetek, gazdaságok gépparkja tipizált legyen. Tavaly viszont már beszereztünk 26 darab pneumatikus metszőollót, pontosabban berendezést, amelyek megkönnyítik a gyümölcsös legfontosabb munkáját, a metszést. Előnye: nők is alkalmazhatók az eddig nehéz fizikai munkát kívánó metszésnél. Ennek a rendszernek lényege: a jobb, az eddigiektől jobb. Tudjuk: sokan vívódnak azon, hogy belépjenek-e, vagy sem. Hogy a tárgyalások. a rendszer és sok gazdaság között hosszú hónapok óta tartanak. De minek? A léüzem létesítésének ötletébe több szervezet, vállalat, gazdaság belépett, anélkül, hogy termő gyümölcsöse lenne. Vajon, miért? Ha erre a kérdésre, válaszolni tudnának a habozok, akkor ... és ezt ne fejezzem be. — kármán —
