Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-03 / 28. szám
T979. febreór 3., szombat ' ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Ujj módon,új módszerekkel Február 5-én, 6-án és 8-án Ma a gazdaság szervezésében, irányításában adódó tokozott követelményekkel párhuzamosan a gazdaság- politikai irányító, ellenőrző tevékenységben is a végrehajtás helyes megszervezése, a munkamódszerek továbbfejlesztése válik szükségessé. Tekintsük át — a teljesség igénye nélkül — a főbb rendező elveket helyzetünkkel és módszereinkkel összefüggésben. Tapasztalható, hogy a végrehajtás súlypontja egyre inkább a vállalati, üzemi, a termelő munkahelyekre tevődik át. Megnő a helyi politikai irányítás jelentősége. egyúttal felelőssége is. Feladatunkat képezi a pártszervek olyan helyzetbe hozása, hogy képesek legyenek a továbbfejlődést szolgáló, komoly előkészítő munkát kívánó döntések felelősségteljes meghozatalára, következetes megvalósítására, ellenőrzésére. Ebben a munkában rendkívül fontosnak tartjuk az alapszervezeti gazdaságpolitikai irányító, szervező és koordináló munka színvonalának emelését. Pártszervezeteinkben megvan a képesség a magasabb szintű tevékenység megvalósítására. Kétségtelen azonban, hogy ehhez fokozott felkészülés, alapos és önkritikus munka szükséges. Látni kell, hogy a megnövekedett követelmények ugyanúgy differenciálni fognak a pártszervek munkájában, ipint a gazdasági vezetésben. Nem lehetséges ugyanis olyan helyzet, hogy a politikai irányítás hibátlan, miközben a vállalat tönkremegy. Érezniük kell a pártszerveknek, hogy döntéseik nem lehetnek egyazon időben politikailag helyesek, gazdasági vetületben helyter lenek. Szükséges ezért döntéseik előkészítő szakaszában a fokozott közgazdasági elemző és szintetizáló szemlélet és módszer erősítése. Hogyan közelítsenek tehát pártszerveink a ma feladatának megoldásához? Elsősorban vallják és hirdessék a gazdasági munkában is a politika elsődlegességét. Meg kell értetni és el kell fogadtatni azt az elvet. hogy minden nagyobb gazdasági döntésnek politikai jelentősége van a vállalat életére, a kollektíva sorsára nézve. Tartsák szem előtt a népgazdasági, vállalati és egyéni érdek összhangjának érvényesítését. Merjenek áldozni a mából — az öntudatos mupkáskollek- tívákra, törzsgárdatagokra és elsősorban a párttagokra építve — a jövő érdekében. Elemezzék sokoldalúan a népgazdaság helyzetét, illesszék be kollektívájukat, gazdasági egységüket a változó körülmények közé. Törekedjenek a kialakult szemlélet gyökeres megváltoztatására. Miben jelent ez minőségileg újat? Szükségesnek tartjuk, hogy az eddigiektől eltérően, új felfogásban közelítsék meg a gazdasági növekedés és az egyensúly viszonyát. Foglalkozni kell azzal a tétellel, amit korábban vallottunk — és általánosságban igaz —. hogy a nagyobb növekedési ütem, az ebből származó többlet forrás fedezetet nyújthat adósságainkra. Ma mór tud luk, hogy nálunk a nagyobb ütem nem eredményezte a nemzeti jövedelem növekedését. Ennek jól kimutatható oka, hogy jelenlegi áruszerkezetünkben, nemzeti jövedelem termelő struktúránkban, a jövedelem egységnyi növekedése aránytalanul sok élőmunkát és anyagot, mindezen keresztül rendkívül nagy importot igényelt. A szocialista országok hasonló helyzete, valamint a KGST áru- és pénzkapcsolatok viszonylag kötött formái miatt az importnövekedés döntően a tőkés elszámolású piacról volt lehetséges. Ilyen helyzetben az ütemnövelés nem járható út. Ismert azonban, hogy a gazdaság szerkezetének átalakítása a legkorszerűbb technika és technológia, a fejlettebb műszaki színvonal meghonosítását igényli. Ez ••alt részben képzelhető el A Vetőmag-termeltető és Értékesítő Vállalat Rottenbilier utcai belföldi ellátóközpontja a közelgő szezonra 38 millió iasak vetőmagot hoz forgalomba a kiskerttulajdonosoknak. A zöldség- és virágmagokat az ország 1500 üzletében árusítják. A képen: csomagolják a vetőmagokat. A jövő heten három újabb kertbarát szakmai találkozóra kerül sor a Borsod megyei AGROKER Vállalat, az Unió Áfész és a TIT rendezésében. A kerthasznosítási szakcsoport részéről megnyilvánuló nagy érdeklődésre való telíintettel ezúttal nemcsak Miskolcon, hanem február 5-én. hétfőn délután 18 órai kezdettel az arnóti kultúrházban is rendeznek kertbarát-találkozót. A miskolci TIT-ben, a Széchenyi utca 16. szám alatti emeleti előadóteremben február 6-án. kedden és 8-án, csütörtökön, mindkét alkalommal 15 órára várják az érdeklődőket. A kertbarátok, kerthasznosítási szakcso- porttagok a kiskertek eszközellátásáról. korszerű növényvédelméről. műtrágyázásáról kapnak vetítettképes tájékoztatást. Ezt követően a kiskertek különböző szakmai kérdéseiről konzultálhatnak a tarcali szőlészeti kutató- és a növényvédelmi állomás szakembereivel. (X) Az Autóklub tervei saját fejlesztés nyomán, többségében a gazdasági fejlődésben élenjáró, főként tőkés országokból szerezhető be. Látszólag tehát bezárult kör, jobb struktúra csak jelentős áldozatokkal hozható létre, ehhez pedig éppen az elmaradott struktúra miatt nem képződik elég erőforrás. Ez azonban csak első pillantásra igaz. Akkor, ha minden differenciálás nélkül kívánjuk termelésünket fejleszteni. Amennyiben a jelenlegi körülmények között már ma is korszerű, vagy korszerűvé tehető, legnagyobb eredményt hozó. a népgazdaságot árkiegészítéssel, dotációval nem terhelő termékek fejlesztését helyezzük előtérbe, a helyzet változik. A meglevő erőforrásainkból erre akkor telik, ha a gazdaságtalan, ráfizetéses tevékenységek, áruk termelését fékezzük, vagy megszüntetjük. Ilyen módon szabad utat kell biztosítanunk a gazdaságos, minden piacon értékesíthető gyártmányainknak, a minőség, az értékesítési kultúra emelésének, új kooperációk kialakításának, a termelés és a tudományos kutatás szorosabb összekapcsolódásának. Mindez a termelés növekedési ütemének lefékeződéséhez vezet átmenetileg. Addig, míg felkínált termékeink anyag- és energiaigényessége, műszaki színvonala és minősége — vele együtt önköltsége és ára — nem lesz versenyképes a fejlett országok termékeivel. Mindezek érvényesítéséhez számos tartalékunk van: a tervgazdálkodásban, a gazdasági mechanizmusban, a termelékenység növelésében, a jobb munkaszervezésben rejlő lehetőségek. Külső és felbecsülhetetlen előnyünk a KGST-integráció. a szakosodás a szocialista országok között, és nem utolsósorban a 350 milliós szocialista piac, amely a termelés és értékesítés gazdaságos nagyságát biztosítja. Felmerül, hogy milyen mértékig törekedjenek vállalataink szocialista piacon való értékesítésre? Jelenleg az ellentételek struktúrája és mennyisége miatt a lassú fejlesztés szükséges. Azt azonban látni kell, hogy minden szocialista országnak — nekünk is — vannak stratégiai („kemény'’) termékei, amelyet szükségleteiből adódóan elsősorban tőkés valutáért hajlandó áruba bocsátani. Az egymás közötti kereskedelem akkor növelhető a tervezettet meghaladó mértékben. ha a szocialista közösség hajlandó ezekből ellentétélezni. A megoldás —, mint általában — önmagunkban keresendő. Amint termékeink elérik a legmagasabb nemzetközi mércét, a kívánt mennyiségben lesz számunkra lengyel koksz és színesfém, szovjet olaj és vegyipari anyagok, csehszlovák és NDK-gép. A termék- szerkezet átalakításához nagyobb teret kell engedni a differenciálásnak. Ez a szemléletváltozás másik legnagyobb lépése. Véget kell vetni a vállalatok védelmének a szabályzókkal szemben. Mit jelent ez? Azt, hogy hagyjuk érvényesülni a nagyobb követelmények, a nemzetközi értékítélet minősítő hatását. Egy időben büszkék voltunk, hogy a világgazdasági ármozgások hatását határainkon lefékeztük, mert ez vállalataink jó részét készületlenül érle volna. Ezzel együtt azonban a preferenciák, a dotációk, a „pénzügyi hidak” tömege elfedte a növekvő igények kategorizáló. jót a gyengétől megkülönböztető szerepét. Szocialista fejlődésünkbe veteti rendíthetetlen hitet erősítette az életszínvonal tartós és a lehetségesnél nagyobb fejlődése, de azzal a következménnyel is járt, hogy az emberek kevéssé érzékelték tényleges gazdasági nehézségeinket. Állapotunkat a valóságosnál jobbnak ítélik még ma is meg, Ez nem mozgósított a hatékonyság fokozására, a fegyelem megszilárdítására, sót, leszerelő hatású volt. Ahhoz, hogy megyénk munkássága aktívan részt vegyen terveink valóra váltásában, szükséges, hogy mélyen átérezve ismerjék a gazdasági realitásokat. Gazdaságpolitikai munkánknak ezért elválaszthatatlan része az eredményes, értelemre és érzelemre ható agitáció. Szükséges feltétel továbbá a gyors és megbízható információ, a párt politikájának folyamatos magyarázása, a dolgozók bevonása a döntésbe.. Nem hiányozhat eszköztárunkból az egészséges operativitás és gyakorlatiasság. Ez nem beavatkozást, hanem álásfoglalást jelent a helyes út mellett, erőt a hibák, döntések felülvizsgálatához, azok kijavításához, az új intézkedések kezdeményezéséhez, ha azt a népgazdaság érdeke úgy kívánja. A tennivalók egyre világosabban láthatók, a végrehajtás programjai elkészültek. Párttagságunk, megyénk dolgozói készek a feladatok következetes megvalósítására, ehhez határozott irányítást, pontos célkitűzést, őszinte információt várnak, amelyet pártszerveink minden körülmények között biztosítanak. Tolnai Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője A Magyar Autóklub évről évre igyekszik bővíteni szolgáltatásait, vagy javítani a meglevő szolgáltatások színvonalát. Így van ez Borsodban is. ahol a klub hat és fél ezer tagot számlál, ahol külön, önálló helyi csoportok működnek Kazincbarcikán. Edelényben. Leninvá- rosban, de önálló csoportot képviselnek a Borsodi Szénbányák autósai is. Az Autóklub Borsod megyei szervezetének miskolci műszaki állomása 1976 júliusától végez különböző szolgáltatásokat a klubtagok számára. Vannak nagyvárosok az országban, ahol már két műszaki állomás látja el a klubtagok által megrendelt munkákat, beállításokat, az alváz- és üregvédelemmel kapcsolatos teendőket- Miskolcon úgy alakult, hogy a klub az állomást „készen kapta”, így mosószervíz is rendelkezésre áll. Jakó Ferenc, a klub műszaki bizottságának vezetője elmondta, hogy az idén tovább bővülnek a szolgáltatási lehetőségek: tavasszal három szabadtéri mosó ke?.- di meg a működést, melyeket a klubtagok maguk kezelhetnek, így megszűnik a sorbaállás. Három évvél ezelőtt még csak egy „sárga angyal” cirkált a megyei utakon, most már öt teljesít szolgálatot. Az indítószolgálat nemcsak a hideg téli napokon, hanem egész évben segítségére siet azoknak, akik az indítással hiába próbálkoznak. A szolgálat dolgozói mindenfajta járművet „szólásra bírnak”. Előfordult, hogy a makacs négykerekű azért nem indult, mert nem volt benne benzin. Örömmel fogadták az autósok, hogy az időszakos műszaki vizsgáztatás jogát megkapta a műszaki állomás és 1978 novemberétől már 196-an jelentkeztek kötelező vizsgára. Tizennégy járművet találtak olyan állapotban. hogy nem felelt meg a követ el menyeknek. Amikor a klubtag műszaki vizsga előtt közlekedés- biztonsági felülvizsgálatot kér, a szakemberek megállapítják, mit kell kijavítani a vizsgára. Ha ez a vizsgálat kitűnő eredményt állapít meg, a forgalmi engedélyt érvényesítik. Az ilyen persze valószínűleg igen ritka lehet: Az Autóklub ugyanolyan értékeket mérő műszerekkel végzi ezt a munkát, mint a felügyelet. A vizsgára való felkészítés is jó színvonalúnak mondható. — Ez lehet az egyik oka, hogy évről évre növekszik az Autóklub tagjainak száma, akik több éve elismerően nyilatkoznak az állomás munkájáról — mondta Jakó Ferenc — és annak ellenére, hogy szolgáltatásainkat csak klubtagok vehetik igénybe, az állomásra mind nagyobb feladatok megoldása vár. N. J. „Kazincbarcika a hazám fi városépítők emlékeztek a a Negyven meghívót postázott januárban a Hazafias Népfront Kazincbarcikai Bizottsága. A meghívó visszaemlékező beszélgetésre invitált, s a címzettek a most 25, éves szocialista város első építői voltak. Az ünnepi eseményre csütörtökön délután 5 órai kezdettel, az Egressy Béni Művelődési Központban került sor, s a késő esti órákban ért véget. Elsőként Gyúrók Lászlónak, a város első Ló-építésvezetőjének visszaemlékezését idézzük: — A .Lágymányosi Építőipari Vállalatnál dolgoztam, s Debrecenben gyógyszer- gyárat építettünk, amikor hívattak a feletteseim. Sa- jókazincon egy 40 000 lakosú város épül majd. mondták, s te leszel a munka irányítója. Bevallom, csak sejtettem, merre van ez a település. Sajószentpétert tudtam, hogy hol keressem: annak akkor volt egy jó futballcsapata, amely osztályozó! játszott az általam gyakran látogatott Üllői úton. Elindultam tehát, S két nap bolyongás után ide- talál.am. Hoztam magammal egy bőröndöt, hónom alatt szorongattam az építési terveket, majd szétnéztem a környéken. — 1951. augusztus 18-án kitűztük az első épületeket, az „A” és a „C” jelűt. Akkor 200 emberem dolgozott az építkezésen. Istállóban, szalmán aludtunk, s egy ipoly- sági asszony főzött nekünk. Az első vacsoránk borsóle- ves volt, az ízét ma sem feledem. Kiváló segítőtársaim voltak, mint például az azóta már meghalt Börcsök Ferenc brigádvezető. Fiatalemberek voltunk, jómagam 25 éves. tele lelkesedéssel. Nem kellett felozolásra nógatni az embereket. Átvettük a szovjet sztahanovista, Makszimenko építési módszerét, s hihetetlen teljesítményeket tudtunk felmutatni. Emlékszem, volt alkalom. amikor 1482 százalékra teljesítettük a tervet, ma is állítom, valós körülmények között. A legjobb női dolgozók egyike volt abban az időben Gégény Márta, asszonynevén Szűcs Lászlóvá. — lbrányból. 21 évesen jöttem a városba — mondta. — Első munkahelyemen kőművesnek tanultam, át- képzős tanfolyamon. A mestereméi Korpás Lászlónak hívták. Berentén volt a ki- rendeltség. itt vettek fel, s havi 600 forintot, teljes ellátást és ingyen szállítási kaptam. Amikor 1953. január 3-án felvettem a munkát már állt öt ház a városból. Később ifjúsági brizádoi alakítottunk, s hihetetlen akarással dolgoztunk. Egymás után nőttek ki a házak a földből, s kezem munkája benne van minden kazincbarcikai lakásban. Gyárépítő és városi főépítész volt idős Járat János. Ezeket mondta: — Negyven évig laktam Budapesten ugyanabban a lakásban, ahol születtem, s onnan irányítottak Barciká- ra. A Borsodi Hőerőmű építésénél 1400 embert irányítottam, s 1955-ben már üzemelt az első gépegység. Dolgoztak a kezem alatt német szerelők is, ők építették a kazánokat. Hőerőművet építeni nehéz, felelősségteljes munka, de volt már benne gyakorlatom, hiszen Inotán szerezhettem tapasztalatokat. Később rám bízták a városépítés vezetését: ezer bányászlakást építettünk fel egyetlen év alatt. Ezek a házak ma a Lenin, az Építők és a Május 1. úton állnak. ^ Sorolhatnánk még az emlékezéseket, hiszen abból elhangzott tucatnyi. Nézzük inkább az említett három ember későbbi életútját. Gyű rák László: — Vezetőként dolgoztam a megyei pártbizottságon, később a megyei tanácson. Nyolc éve vagyok igazgatója a BORSODTERV-nek. A Kazincbarcikán végzett munkámért kétszer adtak kormánykitüntetést. Megtanultam tisztelni ezt a várost, s az ország egyik legszebb településének tartom. Szűcs Lászlóvá: — Tizenöt évig dolgoztam a városépítésnél. Utána elhelyezkedtem a főiskolánál, s ma a művelődési központban vagyok kisegítő. Két gyereket neveltem fel. kaptam kitüntetéseket. Kazincbarcika a lakóhelyein. Idős Járai János: — 1958 után a Borsodi 'Szénbányákhoz kerültem, majd a Mákvölgyi Bányaüzem építési részlegét vezettem. Onnan mentem nyugdíjba. Kazincbarcika a hazám. Odakint régen sötét volt már. amikor a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára, Szalont ai La- josné megköszönte a meghívottaknak a múltra visz- szatekintö emlékezéseiket. Kolaj László Kertbarátok sTakmai találkozói