Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-02 / 27. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1979, február 2„ péntek Diák kutatók Budapest, február 12—17. Honismereti kör Miskolcon i Ver Andor, feleségével és leányával (Buenos-Aires). A huszonöt-harminc dol­gozat egybefűzve-kötve te­kintélyes kötetet képezne. Ki tudja, egyszer talán majd nyomtatásban is napvilágot látnak ezek a dolgozatok. Legalábbis a legjobbak. Min­denesetre a 3-as számú Ipari Szakközépiskolában három esztendővel ezelőtt létrehí­vott honismereti kutatókör­nek van mivel büszkélked­nie. A munka, amivel dr. Kár­páti Béla tanár úr vezetésér vei vállalkoztak, nemcsak tiszteletre méltó, hanem hi­ánypótló is. Tudniillik, a hi­vatásos kutatóknak, szakem­bereknek sok mindenre jut .idejük, erejük, márpedig ép­pen ezek az évek kínálják az utolsó lehetőséget, hogy — a kortársak, sorstársak sza­vaival — megszólaljon tör­ténelmi múltunk; összegyűl­jenek a tárgyi emlékek és a szellemi hagyaték. A kör an­nak idején csak irodalmi ku­tatásokra vállalkozott, a mis­kolci irodalomtörténet egy- egy alakjának megismerteté­sét tűzte ki célul. Később azonban szélesebb körben — s immár több iskola tanulói­nak részvételével — terjesz­tette ki vizsgálódásait. Az utóbbi időben a Molnár Bé­la Ifjúsági és Üttörőház vállalta a kör fenntartását, s a következőkben élvezhe­tik a városi tanács művelő­désügyi osztályának, a Haza­fias Népfrontnak, ék a KISZ városi bizottságának anyagi és erkölcsi támogatását is. Hogy ezt a támogatást mennyire megérdemlik, azt mindennél ékesebben bizo­nyítják a pályadíjat nyert ta­nulmányok. Érdemes közelebbről is megismerni a diák kutatók tevékenységét és a vizsgáló­dási körüket. Az első dolgo­zat még az 1976—77-es tan­évben született, s Hajdú Bé­la Termés című folyóiratát dolgozta fel. De foglalkoztak az ifjú kutatók a Miskolci Szemlével, Gergely Sándor Miskolcon töltött éveivel és Sassy Csaba munkásságával is. Már az ifjúsági ház ke­retében működő szakkör dol­gozta fel Vándor Sándor éle­tét, a perecesi Bányamécs Olvasó- és Dalkör történetét, a diósgyőri olvasó- és dal­kör munkásságát, s a telki­bányai tányérfestés történe­tét. A szerzők neve — leg­alábbis egyelőre — semmit sem mond az olvasónak, elég ha annyit jegyzőnk meg ró­luk, hogy valamennyien szakközépiskolások, akik má­sodik, harmadik vagy negye­dik osztályosként láttak — tanári irányítás mellett —a kutatáshoz. Mire a legbüszkébbek? Kárpáti Béla szerint mos­tanság arra, hogy Siválc Ist­ván és Sallai Gábor kutató­munkája következtében si­került Vér Andor költő és vöröskalona életútját feltár­ni. Ugyancsak ismeretes már előttünk Groszmann Zsig- mond élete és munkássága is. (Eördögh Béla és Tirk Sán­dor negyedik osztályos tanu­lók). Feldolgozták a kör tag­jai a miskolci görög koló­nia történetét (a tanulmány­ról érdemes volna részlete­sebben is Írni), megismer­kedhetünk munkájuk nyo­mán a mezőkeresztesi Arany­kalász kórus történetével. Csapó Andrással, a borsodi bányászpoétával és Juhász Józseffel, a miskolci költő­vel. Ezek a tanulmányok a későbbiek folyamán bizonyá­ra hasznos adalékul szolgál­nak majd a hivatásos kuta­tók számára is. Ez azonban csak egyik haszna a kör mű­ködésének. Mert a legfőbb haszon minden bizonnyal az, hogy a középiskolások ked­vet kapnak félmúltunk tör­ténelmi és társadalmi ese­ményeinek megismeréséhez, feltárásához. Többségük ter­mészetesen nem lesz hiva­tásos kutató, de valameny- n.yien értőbben szemlélik majd jelenünket, melyről a munkáselődök álmodoztak. Tevékenységükért nem re­mélnek különösebb elisme­rést. A különböző fórumo­kon nyert pályadíjakra azon­ban különösen büszkék. Az 1977-ben rendezett sárospa­taki diáknapokon egy máso­dik díjjal, 1978-ban négy' má­sodik díjjal és két harma­dik díjjal jutalmazták mun­kájukat. ★ Dr. Kárpáti Béla szerint mindez csak a kezdet. Az idén — immár jobb lehető­ségek közepette — újult erő­vel folytatja a kör tevékeny­ségét. Remélhetőleg találko­zunk majd az ifjú kutatók­kal a sárospataki diáknapok, valamint az Istvánffy hon­ismereti pályázat díjnyerte­sei között is. A honismereti kör követ­kező összejövetele február 5-én délután 4 órakor lesz az Ifjúsági Házban. (gyarmati) Közérdekű közlemény! Értesítjük T. bérlőinket, hogy 1979. JANUÁR 1-VEL ÁTTÉRTÜNK A SZÁMÍTÓGÉPES ADATFELDOLGOZÁS Ü.I FORMÁJÁRA, mely bérlőink befizetésének eszközlésére számlát biztosit. A kezdeti nehézségek áthidalásáig is türelmüket kérjük. MISKOLCI INGATLANKEZELŐ VÁLLALAT Mától, február 2-ától, 63 fővel növekedett az Ózdi Kohászati Üzemeknél fog­lalkoztatott' szakmunkásta­nuló fiatalok száma, ök ed­dig a 102. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet tanmű­helyében részesültek szakmai alapképzésben. A vállal"t területén jelenleg 228 tanuló­fiatal gyakorlati képzése fo­lyik — különböző szakmák­ban. * Csillagászat és űrkuta­tás címmel nyílik kiállítás a Kun Béla Művelődési Ház­ban február 13-án. A kiállí­tást Zombori Ottó, az Uránia Csillagvizsgáló tudományos munkatársa nyitja meg- A kiállítás időtartama alatt a csoportos látogatók részére filmvetítési szervezlek. Gyermekrajzokból rende­zett szép kiállítás hívja fel a figyelmet Sárospatakon az ifjúsági klubban arra. hogy a város társadalma különös gonddal és szeretettel veszi körül ez idén, a nemzetközi gyermekév alkalmából a gyermekeket. Kanesütz L a- josnénak, a művelődésügyi osztály vezetőjének irányí­tásával rendező bizottság alakult, amely már el is ké­szítette az év eseményeinek gazdag, változatos program­ját. Eszerint az év folyamán különböző versenyeket, pá­lyázatokat. színházi és báb­előadásokat rendeznek a gyermekek számára. E'enkí- vül maradandó értékek lét­rehozásával kívánja a város emlékezetessé tenni a nem­zetközi gyermekévet. Az egészsépház melletti téren felavatják Andrássy Kurta János „Anya gyermekéve!” c. szobrát, továbbá az üzemek, vállalatok, intézmények ado­mányokkal. társadalmi mun­kával segítik az újhutai út­törőtábor. a városban pedig két játszótér megépítését. ' zeneiskola Több mint tíz éve műkö­dik már Sárospatakon önál­ló intézetként az állami ze­neiskola. Ezalatt a tanárok és a tanítványok száma szé­pen gyarapodott, s ma már évente csaknem 300 diák ta­nul hangszeres zenét az is­kolában. Sok gonddal, nehézséggel kellett eddig megküzdenie a Csehi Ferenc igazgatása alatt levő iskolában a tanárok­nak' és a diákoknak. Ugyan­is nem voit és még jelenleg sincs az iskolának saját ott­hona, hanem több helyen, különböző kisegítő intézetek­ben folyik a zeneoktatás. Sárospatak város Tanácsa korábban elhatározta, hogy a múlt században épített egyik ókollégiumi épületet, az úgy­nevezett „gólyavárat” — a benne lakó elsőéves joghall­gatókról és teológusokról ne­vezték így annak idején —, felújítják és zeneiskolai épü­letté berendezik. A restaurálási munkák, amelyekre több millió forin­tot irányzott elő a tanács, már megkezdődtek. XI. magyar játékfilmszemle Tizenegyedik alkalommal rendezik meg a magyar já­ték filmszemlét. a magyar játékfilmmü vészel immár igen rangos éves ' számveté­sét. Ez alkalommal Buda­pesten. február 12-e és 17-e között tartják még a szemle bemutatóit, vitáit, nem utol­sósorban találkozóit. A játékíilmszémle, mini azt a minapi sajtótájékozta­tón ismételten hangsúlyozták. elsősorban munkujellegü és nem fesztivál. Nincsenek ki­tűzött díjak, ellenben mér­legre tesznek minden olyan magyar játékfilmalkotást, amely az elmúlt évben, il­letve ez év február elsejéig készült a magyar játékfilm­stúdiókban; bemutatnak to­vábbá televízióval közös pro­dukcióban készült műveket, kisíilmeket, nem utolsósor­ban alkotói sorozatot is. összegészében a szemle ve­títési programja igen széles betekintést láván nyújtani a magyar játékfilmművészet mai életébe, helyzetképet kíván rajzolni az egyes stú­diók és az egyetemes ma­gyar filmművészet állásáról. A szemle során olyan új magyar filmek is vászonra kerülnek, amelyekkel a kö- zönség még nem találkozha­tott. Sőt, olyan filmet is be­mutatnak, amely — trilógia lévén — csak részben ké­szült el. A szakmának és a nagyközönségnek így módja lesz sokféleképpen tájéko- zódni és egyéves összevetés­ben látni a magyar filmet. öt moziban folyik majd a szemle programja. A Vörös Csillag Filmszínház vásznán jelennek meg a közönség ál­tal még nem látott új fil­mek, valamint néhány más, az elmúlt évben készült al­kotás. A Toldi, a tanács, a Horizont (korábban Híradó) moziban a szemlé filmjeinek ismételt bemutatásával, tele­víziós filmekkel, kisfilmek összeállításával találkozhat az érdeklődő. A Szikra mozi kamaratermében Máriássy Félix emlékére rendeznek bemutatósorozatot a rendező filmjeiből, végül a Filmmú­zeum is bemutat néhány ko­rábbi magyar filmet a szem­le programjához kapcsolódva. Az elmúlt évet huszonnégy Alin reprezentálja majd és közülük tizenkettő olyan,’ amely még nem találkozott a közönséggel. A nyitó dísz- ünnepségen február 12-én. este Jan cső Miklós Magyar rapszódia című filmjét, az Életünkéi és vérünket című trilógia első részét mutatják be. a záró ünnepséged pedig február 18-án este Zaía/cja- vicsasz rendezésében a Ken­taurok című szovjet—magyar koprodukcióban készült film látható. Az új filmek sorá­ban szerepel Oláh Gábor Fogjuk meg és vigyétek, Lá­nyi András Tiz év múlva, Ádám Ottó Csillag a mág­lyán, Szinetár Miklós Az erőd, Jeles András A kis Valentino, Szomjas György Hossz emberek, Sándor Pál Szabadíts meg a gonosztól, Szőn.yi G. Sándor Kinek a törvénye.?, Kezdi Kovács Zsolt, Kedves szomszédok, Rózsa János A trombitás cí­mű műve. A főiskola hall­gatóinak, a Balázs Béla Stú­dió tagjainak munkáiból ké­szült összeállítások, Gyar- mathy Lívia, Gothár Péter, András Ferenc filmjei, vala­mint kis filmstúdiók összeál­lításai teszik teljessé a be­mutatási programok Magyar film, 1978 címmel dr. Újhelyi Szilárd előadása alapján rendezik meg a szemle nagy szakmai vitá­ját, azon kívül még egy ta­nácskozás lesz. amelyen a külföldi kritikusok és más filmszakemberek cserélik ki véleményüket a hazai kriti­kusokkal és filmalkotókkal a magyar filmről. Igen nagy számúnak ígérkezik a kül­földi részvétel: a szocialista országokon kívül huszonki­lenc országból megközelítő­én száz újságíró és más fil­mes szakember várható és természetesen delegációval képviseltetik magukat a ba­ráti országok. A nagyközön­ség számára is rendeznek egyes filmek bemutatása után alkotó—közönség talál­kozó kai. (bm) © Jerzy Mister MacAreck üzletei FORDÍTOTTA: BÁBA MIHÁLY A, portás mindenre figye­lő tekintete észrevette, hogy az egyik bőröndön egy kis diszkréten rajzolt kereszt volt. Nemzetközi jel. A szál­lodák portásai kölcsönösen tájékoztatják egymást a ven­dégeikről. Ez a kereszt azt jelenti, hogy az érkező ven­dég nem fösvény, nem taka­rékoskodik a borravalóval és nincs vele sok baj. Valószí­nű londoni szállodában tet­ték rá a keresztet, mert a bőröndre teljesen új szállo­dai címke val.t ragasztva. — Kérem, írja be a nevét a vendégkönyvbe. Kérem az útlevelét a rendőrségi beje­lentés miatt. Az új vendég kivette a zsebébő] az elegáns tollát és nagy olvasható betűkkel be­írta nevét a vendégkönyvbe: „Henry MacAreck, New York”. Aztán a pikolófiú kí­séretéljen, felment a szobá­jába. Egy ;jó óra múlva is­mét megjelent: a hallban. Ezúttal könnyű, szürkéskék öltönyben volt. — Tessék az útlevelem — az amerikai letette a főpor­tás elé az útlevelét. —Sze­retnék beszélni a szálloda igazgatójával. — Kérem, balra az első ajtó — tájékoztatta a por­tás. A vendég arra indult, ki­nyitotta az aitót és bement. — Mibei állhatok szolgá­latára? Nem elégedett a szobájával? r- kérdezte az igazgató, amikor üdvözölte vendégét. — De kérem! A szoba nagyszerű, pompás kilátás van a tengerre. Teljesen meg vagyok vele elégedve. New Yorkban az ismerőse­im el vannak ragadtatva az önök szállodájától és látom, hogy egyáltalán nem túloz­nak. Ha lenne a számomra egy perce, szeretném taná­csát kérni. — Örömmel állok szolgá­latára. Kérem foglaljon he­lyet. Cigaretta vagy szivar? Bor vagy egy pohárka ko­nyak ? — Köszönöm. Alkoholt na­gyon keveset fogyasztok, az önök cigarettája pedig egy kissé erős a számomra. In­kább én kínálom meg ma­gát szivarral. Igazi havannai — Hallgatom. uram — monda az igazgató, amikor szivarra gyújtott. — Tudja, uram — kezdte MacAreck. — Amerikai gyá­ros vagyok, de az üzlet gya­kori európai látogatásra kényszerít. Állandóan úton lenni,, szállodában lakni, ma itt. holnap ott, mar nem ne­kem való. Elhatároztam, hogy Európában egy állandó tá­maszpontot teremtek, ahol úgy érezném magamat, mint New Yorkban. Ért engem, uram'? — Igen. Sok amerikai üz­letember cselekszik hasonló­an. — Az én választásom a Riviérára esett. Különben nem lehet ezen csodálkozni. Gyönyörű itten, és a klímá­ja mérsékelt. Nem olyan, mint a mi benzinszagú New Yorkunk. A szálloda igazgatója bó­lintott. így köszönte meg a dicsérő szavakat. Az ameri­kai folytatta: ' — Ezért elhatároztam, hogy házat veszek. Nem nagy villát, legfeljebb 10—12 szo­básat. Egy családi házat, kerttel, garázzsal, közei a tengerhez. Persze motorcsó­nak cs vitorlás is legyen. Va­lamikor hajóztam. A hábo­rú alatt nem is olyan na­gyon messze innen. Máltá­ban hadihajó-parancsnok vol­tam. Nem feltűnő villát aka-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom