Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-26 / 21. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1979, január 26., péntek Hogyan terveztek? Internacionalisták nyomában Télen a képernyők előtt Tizenöt tévéjáték és -film Egy őrült naplója A Finomkerámiaipari Művek Alföldi Porcelángyárának hód mezövásárhelyi majolikagyára munkaigényes majolika dísz­műárut — tálakat, vázákat, tányérokat — készít, nagy ré­szét exportra. A képen a festőműhely. Vészi Endre újabb íejcsóválása Már alaposan benne já­runk 1979. első negyedévé­ben, de talán még nem ér­dektelen átböngésznünk, mit is kínál a Magyar Tele­vízió a. téli hónapokra, mit láthatunk március végéig a képernyőn. Szükségtelen talán felso­rolni valamennyi adást, so­rozatot, egyebet, de a nagy érdeklődéssel várt tévéjáté­kokról, tévéfilmekröl. szóra­koztató műsorokról érdemes szót ejteni. Ezek pedig elég nagy bőséggel jelentkeznek. * Már világsikernek számít Gogol Egy örült naplója cí­mű monodrámája, Darvas Iván példa nélküli színházi produkciója. A mono drámát most televíziós feldolgozás­ban láthatjuk, rendezője ugyancsak Morvái István és természetesen Darvas Iván játssza. Jellegében hasonló egyszemélyes játék a „Buta Auguszt”, Jobba Gabi nép­színházbeli műsora. Berkest András regényeit sokan kedvelik, s azok bizo­nyára örömmel fogadják majd, a Küszöbök című re­gényéből készült hatrészes, folytatásos tévéfilmet. Ezt Mészáros Gyula rendezi. Szakonyi Károly két törté­netéből áll össze az Idege­nek című tévéjáték, Málnay Levente rendezésében. Hol­nap, január 27-én este lát­ható a Krétakör, Bódy Gá­bor rendezésében. Ez az is­mert történet eredeti kínai változatának a feldolgozása. Kétszemélyes játék a Vasár­nap délben, egy házaspár ál­modozása a lottó főnyere­ményről. írója Káló Flórián, rendelője Dobai Vilmos. Amerikai komédia címmel, Karinthy Márton rendezésé­ben kerül képernyőre Asz- lányi Károly komédiája. Munkácsi Miklós írta a Vég- kiárusitás című mai törté­netet, András Ferenc ren­dezett belőle tévéfilmet. Is­kolavár címmel, Iglódi Ist­ván rendezésében látható Czakó Gábor játéka egy fia­tal tanár konfliktusairól. Marlow—Brecht Angliai U. Edward élete Horváth Z. Ger­gely rendezésében látható. Ha este Várkonyi Gábor rendezésében tekinthetjük meg Jevgenyij Svarc A ki­rály meztelen című drámá­ját. Mad: Frisch Ha egy­szer Hotz úr dühbe gurul cí­mű tévéjátékát Bohál c György rendezte. G. Szabó Judit humoros írásaiból szü­letett Karinthy Márton ren­dezésében a Megérjük a Még a század elején, a hajdani Vörös Ökör ven­dégfogadó helyén épült Sá­toraljaújhely mai művelődé­si központjának és filmszín­házának épülete. A mozi­előadásokon kívül a szín­házteremben vendégszerepei­tek régen a vándortársula­tok, s itt szokták tartani a nagyobb ünnepi gyűléseket is, a többi teremben pedig kiállításokat rendeznek. A szép neoromán stílusú épület az elmúlt csaknem nyolc évtized alatt alaposan megkopott, s már régóta szűknek bizonyult annak a sokrétű feladatnak az ellá­tására. amit városi-járási szerepkörében végeznie kell. Ezért a városi tanács elha­tározta az épület teljes fel­újítását és kibővítését. Erre a célra 45 millió forintot fordítanak, s ennek felhasz­nálásával — már a restau­rálás eddigi eredményeiből pénzünket című tévéjáték. Rajnai András rendezte az indiai' Mahabharata történe­teire alapuló Szávitrit. Be­mutatják még a MAFILM és a Televízió közös produk­ciójában készült, Csurka Ist­ván írta Amerikai cigaretta című filmet, amelyet Dö- mölky János rendezett. , A Nyitott könyv sorozat­ban a minap látott Hiány­zik egy férfi után további kél művet mutatnak be. Barabás Tibor Török daráló és Lengyel József Neve: Bernhard Focisig című regé­nyének adaptációját. A Ze­nés Tévészínház Leoncaval­lo Bajazzók című operájá­nak, valamint a Bolond Is­tóknak bemutatását ígérik. Gazdagnak ígérkezik a filmműsor, amelyben most több magyar film is helyet kap. * Az ifjúsági és gyermek- műsorok közül kiemelkedik az V. országos vers- és pró­zaverseny, amely március 23-án kezdődik és május 4- ig tart. A záró adás Radnó­ti Miklós 70. születésnapjá­nak előestéjén lesz Győrött. Ugyancsak az ifjúsági mű­sorok között szerepel a Ma­gyarország állatai című tíz­részes természetfilm-sorozat, valamint a Közösségi ház című riportfilm. * Az aktuális politikai és is­meretterjesztő műsorok kö­zül feltétlenül kiemelendő a Szovjet Televízióval közösen készült Internacionalisták nyomában című háromrészes dokumentumfilm, amely a Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulójára emlékeztet. Ugyancsak érdemes felfi­gyelni a Tisztelendök című sorozat folytatására, újabb négy darabjára, a Megjelent a „Szabadság” című doku- mentum-riportfilmre, a Tu­dósklub című új tudomány- politikai vitaműsor sorozat­ra. * A negyedéves tervben meglehetősen magas a tévé­játékok, tévéfilmek száma. Jó lenne, ha ezek a lehető­ség szerint arányosan oszla­nának meg a tervidőszak­ban, és a televízió igen sok­féle művészeti műsorkíná­latában folyamatosan jelen lennének a saját készítésű, s elsősorban a mi életünkhöz kapcsolódó témákat körüljá­ró alkotások. (bm) is látszik — valóban gyö­nyörű, szinte teljesen új színházat kap Sátoraljaúj­hely. Az összeg túlnyomó részét a színházterem átépítésére, bővítésére fordítják. Meg- gyobbítják és korszerű tech­nikai, szcenikai berendezé­sekkel látják el a színpa­dot, amely új fény- és hang- effektusokat, a színészek számára mosdókat, öltöző­ket, klubszobát kap. Fel­újítják a nézőteret, ahol az ülőhelyek számát 600-ra nö­velik, s az egész épületet rá­kapcsolják a Dózsa György utcai hőközpontra. A munkálatokkal jó ütem­ben haladnak, s az újhelyi­ek remélik, hogy a pompás színházteremben nemsokára tapsolhatnak a Miskolci Nemzeti Színház és a deb­receni Csokonai Színházmű­vészeinek. Az elmúlt hét közepén lát­tuk a képernyőn a Parly cí­mű tévéjátékot, amelynek alapjául Vészi Endre novel­lája szolgált. Leegyszerűsít­ve: az író fejcsóválva adóit kifejezést rosszallásának, mondván, micsoda újmódi uraskodó igazgatófeleségek is akadnak, visszataszító ez a magatartás, ejnye-bejnye, de hát ha az a házimunkás me- lós olyan mafla ... Hétfőn a Rádiószínház so­rozatában hangzott el A sárga telefon. írója Vészi Endre. Korábban novella­ként már ismerhettük ezt a művét is. Vészi ebben is az urizálás, a magas pozíció­ban hajdani urakat majmo­ló magatartás torz kinövé­seit ábrázolja, s ismét meg­csóválja dorgáló módon a fejét. E hang játékbeli hőse, az urizáló szokásokat meg­honosító, á közelmúltban el­hunyt vezérigazgató puritán szellemű utódja ugyanis csak egészen rövid ideig képes el­lenállni a régi vezérhez szo­kott környezet és felettes főigazgató beidegződött rossz szokásainak, hamarosan be­adja a derekát, s már ő is igénybe veszi a sárga, tit­kos számú telefonon jelent­© A cikk felolvasása után csend lett az irodában. Első­ként Stern úr szólalt meg: — Szeretném tudni, honnan szagolta ki azt az uránt? Amikor az ember aranybá­nyát akar venni, akkor nem megy Géiger-féle műszerrel a zsebében. — Most már értem! — mondta Mr. Bracken —, ami­kor Wardcitybe megérkez­tünk, a város szállodájában laktunk, a tulajdonosa, mint régi ismerősét üdvözölte a taknyos Brettet. — Számomra világos! Min­den elő volt készítve. Uránt kerestek és Wardcity közelé­ben megtalálták. Akkor ér­deklődni kezdtek a régi aranybánya iránt. MacAreck mintha véletlenül ismerke­dett volna meg Brackennel és megjátszotta a naiv embert. Es a barátunk horogra akadt. Még tanácsot is adott neki, hogy játsszon a tőzsdén, és ahelyett, hogy a részvények­nek csak a felét adta volna el neki, amint az Alabamából való gazember akarta, eladta neki az összesét. Hogy nevet­tek rajtunk! — Ne háríts mindent rám. Te is olyan okos voltál. Hi­szen együtt határoztuk el, hogy eladjuk neki az összes részvényt. Én a magam fel­adatát a lehető legjobban teljesítettem. Nektek kellett megfelelően előkészíteni a bányát, hogy ne legyen olyan rettenetesen elhanyagolt. Ha nem sajnáltatok volna né­hány dollárt, s megkértek egy specialistát, az biztosan felhívta volna a figyelmete­ket az uránra. De számotok­ra kár volt minden dollárért és az adásvételi szerződést kező vezérigazgatói szerető szolgálatait, a névtelen be­súgó jelentéseit, a külön konyhai étel remekeket, egye­beket, folytatja a visszata­szító életvitelt ott, ahol az elődje abbahagyta. Az alapnovella és a Var­ga Géza rendezte hangjáték rendkívül érzékletesen mu­tatja meg, mennyire ökölbe- szorítóan, megvetésre méltó­an idegen a társadalom többségétől az ábrázolt ve­zérigazgatói életmód. Meg­mutatja, miként tenyésznek a főnöki környezet megfele­lő táptalajában a kártékony besúgó-férgek, a talpnyalók, a hízelgők, egyéb paraziták. De sajnos azt is megmutat­ta: ezek olyan erősek, hogy az újonnan jött embert rö­vid ellenállás után maguk­kal képesek sodorni. Vészi a kemény diagnózis után fejcsóválva regisztrálja: ez van. A Partyban a munkás ki- sompolygott az igazgatói re­zidenciából és elment a kis­kocsmába. A sárga telefon történetében az új vezér- igazgató elmegy az ígéretes főnöki cicababához. Ez van (?). (benedek) — Nézze csak — mond­ja a járási művelődési köz­pont igazgatója —, gyártjuk mi a papírosokat. Ezek itt éppen a községi közműve­lődési munkatervekhez írott javaslatainkat tartalmazzák. De feltehetek egy találós kérdést? Mit gondol, hány községi tanácstól kaptunk erre reagálási? — Nem akarok lú) pesz- szimistának tátszani, ezt mondom: — Gondolom, egy válasz csak érkezett. .. — Eltalálta. Elő is készí­tettem .. . Valahogyan így zajlott párbeszédeink egyike ott Szerencsen, a járási műve­lődési központban. Hudák Ferenc igazgatótól a közsé­gi közművelődési munkater­vek értékelésekor szerzett tapasztalatokról érdeklőd­tem. . — A munkatervek több­ségéről elmondhatjuk — kezdte az igazgató —, hogy megfelelnek a helyi igények­nek. Évről évre jobban tük­rözik a valóságos igényeket, egységesebbek és rétegekre építettek. Ez pozitívum, mint ahogyan az is az, hogy a munkatervek az aktiv köz- művelődési kiscsoportokra — szakkörökre, klubokra, amatőr művészeti csoportok­ra — koncentrálnak. Említ­hetem például a tiszalúcia- kat, a taktaszadaiakat... De ha már a jóval kezdtem, azt is meg kell említeni: ezek a pozitív vonások elsősor­ban a függetlenített népmű­velőt foglalkoztató községek munkaterveiben lelhetők fel elsősorban és jellemzően. — És a többiek? — Sajnos, az esetek több­ségében sablonokra kénysze­rülnek. Elsősorban a kisebb településeken, ahol a felté­telek eléggé mostohák. Pe­dig, ha valahol, hát éppen itt lenne nagy szükség a le­hetséges közművelődési mun­ka konkrét megfogalmazásá­ra ... Óhajtani és kívánni per­sze nem elégséges. A járá­si művelődési központnak — mint módszertani intézmény­nek is — tevőleges felada­tai vannak. Ilyen kötelessé­gük például a munkater­vek szakmai elemzjése, ja­vaslataik eljuttatása az ille­tékesekhez; és tanácsadás­sal, a jó módszerek „forgal­mazásával” segíteni a szű­kös feltételek között dolgo­zó közművelődési munkáso­kat. Emellett kulturális szol­gáltatásaikkal éppen az em­lített kis településeken kell megjelenniük. Nem feledik ezt Szerencsen, hogy csak egyetlen példát említsünk: az elmúlt évben a járási székhelyen dolgozó munkás- színjátszó csoport kilenc be­mutatót tartott kisebb köz­ségekben. És éppen beszélgetésünk ideje alatt születik döntés: a járási művelődési központ szakemberrel segíti a me- zőzombori kisállattenyésztő csoportot. A sors furcsa já­téka, hogy éppen az emlí­tett község az egyetlen, ahol — az eddigi ismeretek sze­rint — nem „jutott” anya­gi támogatás a művelődési háznak... — Járásunk 32 települé­sén 23 művelődési intéz­ményház, klubkönyvtár mű­ködik. Többségük tíz-har- mincezer forint állami tá­mogatással gazdálkodik ez évben. Vannak persze kivé­telek, jobbak: mint Tokaj, Tiszalúc, Abaújszántó, Tak- taharkány... Ám ha meg­gondoljuk, hogy az említett összegekből kell a tisztelet- díjasokat vagy a függetlení­tett népművelők bérét is fi­zetni, bizony, nem rózsás a helyzet... I — mondja Hu­dák Ferenc. — A szerencsi járást me­zőgazdasági jellegűnek mondják. Vajon a közműve­lődési tervekben érzékelhe- tő-e az, hogy a járásban élők nagy része a mezőgaz­daságban dolgozik? — A kérdésre igennel vá­laszolhatok. A termelést se­gítő közművelődési tevé­kenység tervezése ezt bizo­nyítja. Az ismeretterjesztő előadások elsősorban a Uis- állattenyésztöknek és a nö­vénytermesztőknek szerve­ződnek. Hadd említsem pél­dául Megyaszót, vagy a sze­rencsi szőlőtermesztő szak­csoportot. Nem titok azon­ban, hogy jobb együttműkö­dést várunk a téeszek tői és a művelődési intézmények­től. (t. n. j.) Jerzy «"se* Mister MacAreck üzletei FORDÍTOTTA: BÁBA MIHÁLY volt, hogy a bányát bezárta és minden alkalmazottat el­bocsátott. Fény derült arra is, hogy a bánya megvétele előtt mister MacAreck és Marty Brett fiatal mérnök, aki korábban évekig dolgo­zott az európai és afrikai uránbányákban, még a bánya megvásárlása előtt többször járt a kis városban, felmért minden területet. „Mister MacAreckhez sok­kal nehezebb bejutni, mint a Fehér Házba — írták a la­pok. — A bánya és a terü­lete teljesen megváltozott. A hatalmas területen minden bokrot kiirtottak, sőt még a füvet is lekaszálták. A terü­letet három méter magas szögesdróttal vették körül Ötvenméterenként hatalmas reflektorok világítják meg. A tíz méter magas őrtoronyban két-két fel fegyverzett őr. A szögesdrót mentén hatalmas, vad kutyák száguldoznak. A közeibe sem lehet férkőzni. Hatalmas táblák ielzik azt is. hogy „magánterület, idege­neknek tilos a bemenet”. A régi bánya elvkor! bejárata valóságos erődítményre ha­nyugodtan aláírtátok. Most meg üvöltőtök: — Bracken a bűnös, ő adta el a részvénye­ket. Mit tehettem volna? — Hagyjátok abba a ve­szekedést! Stern úr volt hár­mójuk közül a legnyugod­tabb. — Megtörtént, és ezen már nem lehet változtatni. És senki sem bűnös. Bracken a lehető legjobbat akarta. Ki gondolta volna, hogy ott van az az átkozott urán? Végül is ezen az üzleten elég jól ke­restünk. Hiszen a vételár há­romszorosáért adtuk el. Ha nem fedezik fel az uránt, ak­kor ugyanaz a Kané, aki most oly rettenetesen szidja Brackent, kezet csókolna ne­ki a remek üzletért. — Én nem mondom, hogy Bracken összebeszélt Mac- Areckkel, — mondta Kané —, de megüt a guta, hogy egy alabamai fajankó átvert bennünket. És ha arra gon­dolok, hogy az üzlet több milliót ér, és az a mi kasz- szánkban volt. Kerestünk. De mit jelent az, hogy kerestünk néhány százezret, amikor más rögtön milliókat inkasszál be. — Most már semmit sem tehetünk — mondta szomorú­an Stern. A New York-i újságban megjelent hír, bőséges kom­mentárral. megjeleni csak­nem minden újságban. Ward­citybe özönlöttek az újság­írók és részletesen beszámol­tak a rendkívüli felfedezés­ről. A New York Herald Tri­bune részletesen írt a kis vá­roskáról. ahol néhány hónap­pal korábban alig volt élet, hiszen a régi aranybányái teljesen elhanyagolták, végű. eladták. A lapok hírül adták, hogy a bányát mister Henry Mac- Areck gazdag ültetvényes vette meg, akinek első dolga sonlít. A sűrű szögesdrótháló háromszorosa, mindegyiken át kapu vezet. A harmadik csukott kapu mögött állig fel­fegyverzett őr áll és közli, hogy semmiféle információt nem adhat. Az újságíró hiá­ba ostromolja telefonon Mac- Arecket, vagy Marty Brettet, a titkárnőtől azt a választ kapják, hogv üzenetüket köz- lik mister MacAreckkel. Kü­lönben is hamarosan sajtó- konferenciát tart. Különtudó- sítónkat már el is küldtük.” Mister MacArecket idege­sítette. hogy az újságírók tel­jesen körülvették a bánya területét. A telefonos lány minden kérdésre azt vála­szolta. hogy a bánya igazga­tósága öt órakor sajtótájékoz­tatót tart, amikor minden kérdésre válaszolnak. A New York Herald Tri­bune így számolt be a szen­zációs eseményről: — Pontosan öt órakor, ami­kor megjelentünk a bánva bejárata előtt, az őr kinyitot­ta a harmadik kaput. Az ud­varon már várt bennünket az igazgatóság titkárnője és né­>

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom