Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-04 / 2. szám

T979. január 4.» csutörtolc ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Feszített tervek._ Számvetés a megyei beruházóknál Az év vége, illetve az év első napjai mindenütt a számvetés ideje. Emberi sor­sok egy szakasza zárul le év végén és az elmúlt év meg­határozza a rákövetkező évet. Ezt tapasztalhatjuk, búr lé­nyegesen nagyobb méretek­ben a vállalatoknál is, ahol nem egy helyen — műszáki tanácskozásokon — értékel­ték az elmúlt év munkái ' és elemezték, hogy az <... esztendőben mit kellene job­ban végezni. 1122 lakás Ez történt a Borsod me­gyei Beruházási Vállalatnál is, ahol a vállalat kirendelt­ségvezetői, szocialista brigád­vezetői ezt a számvetést már „könnyű helyzetben” kiala­kított recept szerint — a Központi Bizottság december 6-i ülésének és a megyei pártbizottság december 13—i ülésének határozatai alapján végezték. A beruházási szféra hosz- szú idő óta népgazdaságunk fejlődésének és a helyi fel­adatok megvalósításának is viszonylag gyengébb pontja. A rendelkezésre álló pénz­eszközök és az építőipari ka­pacitások közötti különbség vitathatatlanul jelentős be­ruházási feszültséget okozott és azt is eredményezte, hogy a kivitelezők erőfölényoe ke­rültök a beruházókkal szem­ben. A beruházások költség- növekedése is rendszeresen visszatérő gond volt. Egyebek mellett ezek mi­att is örvendetes, hogy a Borsod megyei Beruházási Vállalat az 197Í1. évi feszített feladatait is eredményesen oldotta meg. A lakásépítési feladatokat maradéktalanul teljesítették és így átadásra kerülhetett 1122 lakás. Biz­tosították a telepszerű és a kolónia bányászlakások ütem­szerű előkészítését is. Meg új hód ott munka Á lakásépítés kiemelt fel­adat. Sikeres és időbeni át­adásukkal a beruházásban részt vevő vállalatok sok-sok ezer ember égető gondjain enyhítenek. A lakóhelyváltoz­tatással kapcsolatos „hagyo­mányos” gondok kialakulá­sát akadályozta meg. hogj' elkészültek a lakások kap­csolódó létesítményei is. Ka­zincbarcikán 200, Tibolddaró- con és Boldván 50—50 fős óvodát adtak át. Tizenkét tantermes általános iskola épült lel Ózdon, Putnokon korszerű, 80 gyermek elhe­lyezését megoldó általános iskolai diákotthon falait húz­ták fel. Elkészült a sátoraljaújhe­lyi kórház rekonstrukciós munkája során a konyha-mo­soda, Kazincbarcikán az \ij ÁBC-áruház és szolgáltató épület emelkedett. Terven fe­lül megvalósult a mezőköves­di 100 fős óvoda is. Ezek voltak a teljesség igé­nye nélkül — az elmúlt év, a tegnap eredményei. A fejlő­désnek viszont most olyan szakaszában vagyunk, élet- körülményeink, életszínvona­lunk javítási krónikájának olyan lapjait írjuk, amikor az anyagi termelésben és az azzal összefüggő tevékeny­ségekben is a jövő feladatai­nak megalapozása az elsőd­leges ! Ez a törekvés, ez a cél mindenkitől többet, job­ba ’; megújhodott cselekvése­ket vár. Csökkenthető kockázati elemek Az 1978-as esztendőben a Beruházási Vállalat dolgozói az előkészítési feladatok jó szervezésével elérték, hogy a feladatokat képező 1573 lakás­ból 1278 lakásra már kiviteli szerződéssel rendelkeznek? A megvalósítandó lakásokból mintegy 1000 alapozása elké­szült. Az 1979. évi kapcsoló­dó létesítmények — óvoda, bölcsőde, ÁBC-áruház, orvo­si rendelő, stb. — előkészí­tettsége és kivitelezési hely­zete a lakásokéhoz hasonlóan kedvező. Ezek az eredmények pozi­tív jelei annak, hogy a Be­ruházási Vállalat dolgozóinak munkája nem volt hiábava­ló. Ez egyben lehetőséget te­remtett arra is, hogy az igen bonyolult beruházási munka egyes elemeinek összehango­lásában; a műszaki-gazdasági előkészítésben, az építési és szerelési munkák, valamint az üzembe helyezési munkák irányításában és koordinálá­sában a vállalat dolgozói előbbre léphetnek. A beruházás-lebonyolítási munkájuk javítása pedig egy­részt csökkenti a kockázati elemeket; javítja a beruházás hatékonyságát; azaz a meg­valósítási költségeket és az átfutási időt is. Ez pedig nemcsak a Borsod megyei Beruházási Vállalat számá­ra előnyös, segítséget, kötele­zettségteljesítést jelent a me­gye építési feladatainak meg­valósításában. A tömeges lakásépítésen és az ehhez kapcsolódó keres­kedelmi hálózat és kommu­nális beruházás fejlesztésén keresztül hozzájárulnak a megyei pártbizottság 1979. évi cselekvési programjábán kifejezésre juttatott felada­tok teljesítéséhez. Ezzel elő­segítik pártunk életszínvonal- politikájának megvalósulását, népgazdaságunk terv szerinti fejlődését. Bucherl Miklós s' Végeredmény: száz literrel több mint tavaly. Ez 403 te­hén átlagában nem is rossz eredmény, különösen, ha az emődi Szabadságharcos Ter­melőszövetkezetben az elmúlt évben egy tehéntől 3530 li­ter tejet fejtek. Ilyenkor szo­kás megkérdezni; és elége­dettek-e? A válasz: majdnem, mert ha az utolsó másfél hónapban nem lett volna hi­ánycikk a sörtörköly, akkor magasabb hozammal számol­hattak volna. Ez a mellék- termék ugyanis talán a leg­jobb tejtermelést fokozó ta­karmány. Az év vége még több viharos meglepetéssel is szolgált a szövetkezet sza­kosított telepén. A nagy hő­ingadozás az elektromos há­lózatban okozta a legtöbb kárt. A telep sokszor áram nélkül maradt, a generátor csak a fejőshez, s a világítás­hoz tudott áramot szolgál­tatni. Ezért az itatás nehéz­ségekbe ütközött. Igaz, ezt mégis könnyebb volt megolda­ni, mint megfelelő számú bú­várszivattyút tartalékolni, mert mikor egy elromlik, azt fél évig 1 javítják. Hogy mi köze a szivattyúnak a tej­termeléshez? Sok, hiszen egy szakosított telep azért kor­szerű, mert a termelést gépek segítik. És újévi jókívánság­ként ezt figyelembe vehet­nék az Egri Finommechani­kai Vállalatnál. A KGST-országok közül a Szovjetunió a legjelentősebb osztrák kereskedelmi part­ner. Tavaly az osztrák im­port 8,4 miiliárd schilling, az export pedig 4,6 milliárd schilling volt. A Szovjetunió és Ausztria közötti külkeres­kedelmi kapcsolatokat a jö­vőben is erősen befolyásolja Ausztria energia-, ill. nyers­anyagszükséglete. hiszen jó­formán egész földgázszükség­letét és barnaszén-szükségle­tének több mint 30 százalé­kát, vasércszükségletének pe­dig 20 százalékát a Szovjet­unió szállítja. * A nyugatnémet vállalatok a múlt év első telében 791 millió márkát ruháztak be a többi közös piaci országban, s így a nyugatnémet beru­házások állománya megha­ladja a 17 milliárd márkát. A nyugatnémet tőke, elsősor­ban Belgiumba, Luxemburg­ba, Franciaországba és Hol­landiába vándorol. A bonni kormány kedvező jelnek tart­ja a nyugatnémet beruházá­sok növekedését az Egyesült Államokban, ahol 1977-ben — az 1975. évi • 748 millióval szemben — összesen 1,34 milliárd márka beruházást tartottak nyilván.-* Az olasz kormány néhány héten belül végleges formá­ba önti azt a tervet, amely a súlyos nehézségekkel küsz­ködő vegyipar talpra állítá­sára szolgál. Néhány „meg- menthetetlen” üzemet be kell zárni, az állam azonban lépéseket fog tenni, hogy munkát találjon azoknak a dolgozóknak, akik nem kap­nak állást a vegyiparban — nyilatkozta Prodi iparügyi miniszter a továbbiakban közölte, rövidesen az Egye­sült Államokba és az NSZK- ba utazik, elsősorban azért, hogy beruházásokra bírja rá az amerikai és á nyugatné­met vállalkozókat. *■ Az amerikai autógyárak 1985-ig a jelenlegi felhasz­náláshoz képest mintegy egy- harmaddal csökkentik az acél mennyiségét az autó­gyártásban. Emiatt növekszik az előállításban a műanya­gok és az alumínium jelen­tősége. A jelenlegi átlagos 945 kilogrammos acélfelhasz­nálás 1985-ben már csak 680 kilogramm lesz, míg az ön­töttvasé a mostani 260 kilo­grammról 159 kilogrammra csökken. Kitűnően vizsgázott Bővítik a felhasználási lehetöségeket Az új pvc-gyár üzembe helyezéséig, egy esztendő alatt 40 ezer tonna pvc-t gyártott a Borsodi Vegyi- kombinát. Az elmúlt évben, mint ismert, megkezdődött a korszerű, világszínvonalon álló. évi 150 ezer tonna pvc gyártására alkalmas gyár, a PCV—111. próbaüzemeltetése. Az új létesítményben a ter­veknek megfelelően 50 ezer tonna pvc előállítását irá­nyozták elő a kombinát ve­zetői, tehát a BVK-ban, a régi és az új pvc-gyárban 1978- ban több mint 90 ezer tonna jó minőségű pvc-t ál­lítottak elő. December 13-án jelentették a pvc-gyár ve­zetői. hogy az üzemek ter­melőberendezései összességé­ben előállították ezt a meny- nyiséget és lehetőség volt rá, hogy az esztendő végéig mintegy 5 ezer tonnával többet gyártsanak. A kombinátban napjaink­ban örömmel beszélnek ar­ról, hogy a pvc-gyár min­den tekintetben kitűnően vizsgázott. Folyamatosan működnek a nagy értékű termelőberendezések, s a mi­nőséggel sincs baj. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az előállí­tott pvc-por többségét' ex­portpiacokon értékesítik. A BVK kereskedelmi kap­csolatairól beszélgettünk Páz- mándi Gyula kereskedelmi igazgatóhelyettessel. — Az elmúlt évben 32 or­szágba szállítottunk pvc-port — mondja az igazgatóhelyet­tes. Kereskedelmi partne­reink között számos nyugat- európai ország szerepelt, de megjelentünk az afrikai, ázsiai és a dél-amerikai pia­cokon is. A megnövekedett termékmennyiséget tehát sike­rült a piacokon elhelyezni. Ez természetesen nemcsak a kereskedők érdeme, inkább azt mondanám, hogy a ma­gas színvonalú műszaki mun­kát jól követte a kereske­delmi tevékenység, a jó pia­ci előkészítés. A második fél évben tetemesén megnö­vekedett az exportszállítások üteme, ennek érzékeltetéséül elmondanám, hogy 1978-ban elértük azt a szintet, amit 1979- re terveztünk. A máso­dik fél évben ugyanis 40 ezer tonna pvc-port helyez­tünk el az exportpiacokon, több mint 24 millió dollár értékben; a rubelelszámolá­Aulomata csomagológép sú exportunk pedig megha­ladja az 5 milliót. Ez az eredmény kiemelkedő a vegyiparban, s azt jelenti, hogy megdupláztuk tőkés exportunkat, s a tervek sze­rint 1979-ben további 10 mil­lió dollárral növekedik majd az export, s elsősorban a tő­kés piacokon értékesítjük pvc-termékeinket. •— Mi teszi ezt hihetővé? s— Elsősorban az új pvc- gyár termékeinek jó minő­sége. Ez ugyanis garanciát jelent: a piacon. Jelentősen növekszik a termelés mer»y- nyisége, hiszen 60 ezer ton­nával több pvc-pcwrt állít majd elő az új gyár. A ter­melés összességében megha­ladja majd a 150 ezer ton­nát. A kereskedelmi munká­kat ehhez kell igazítanunk; szerencsére nincsenek gond­jaink a piaci elhelyezésben, sőt elmondhatom, hogy a rendelkezésre álló árualap jelenleg kevesebb, mint amennyit értékesíteni tud­nánk. — Mi a legfoistosabb tenni­való ebben az évben? — Fő feladatunknak az ár­munka javítását tekintjük. Ez azt jelenti, bogy realizál­ni fogjuk az árakban azt a tényt, hogy a BVK-ban gyár­tott pvc-por minősége az él­vonalba tartozik. Tőkés pia­cokon a jelenleginél lénye­gesen magasabb áron érté­kesítjük a pvc-port, s mint­egy 80 eaer tonnát expor­tálunk. A kombinátban gyár­tott pvCí-por 75 százalékát tőkés piacokon helyezzük el, míg- a fennmaradó mennyi­séget <i szocialista országok­ba szállítjuk. Mondanom sem kell, hogy az jelentősen hozzájárul .népgazdaságunk fizetési mérlegének javításá­hoz, különösen akkaw, ha fi­gyelembe vesszük, hogy ex­porttevékenységünk tőkés import tartalma, nem éri el a 10 százalékot. — Mi várható a hazai pia­cokon? — Jelentősen fejlődik ha­zai piaci tevékenységünk is. A pvc-gyár üzembe helye­zésével gyakorlatilag meg tudjuk szüntetni a szuszpen- ziós pvc-por importját. Ter­mékeinkkel a hazai mü- anyagfeldolgozó vállalatok is elégedettek. Természetesen a termelés mennyiségének nö­velése mellett, nagy gondot fordítunk a feldolgozókapa­citás növelésére is. Az el­múlt hónapokban is növel­tük pvc-granulátum terme­lésünket, csökkentettük az importot és számos új, kor­szerű termékkel jelentkez­tünk a hazai piacokon. Meg­említeném a pvc-keményfó- lia gyártás beindítását. Ezt a terméket elsősorban az élelmiszeripar és a gyógy­szeripar használja tol. Meg­indult a kemény pvc, a pvc-hullámlemez, a pvc-ből készült álmennyezet gyártá­sa, a közelmúltban új, kor­szerű pvc-fóliagyártó gép­sort helyeztünk üzembe. A közeljövőben viszont meg­kezdődik a pvc-zsugorfólia gyártása, s az esztendő kö­zepén üzembe helyezzük azt a termelőegységet, ahol a pvc-termékek minőségének javításához szükséges segéd­anyagokat gyártja a kombi­nát. Ezzel a következő évek­ben bővülhet a pvc felhasz­nálásának lehetősége. Sz. D. A muzsikáló traktoros Ha Ároktőin vagy kor­nyékén lagzit tartanaik, farsangi mulatságot ren­deznek, akkor szinte biz­tos, lrogy a „traktoros”, az­az Hizsnyik Pál és zeneka­ra húzza a talpaláralót, ment tudja a vonó a dol­gát, ha az ő kezében van. Foglalkozása — a muzsi­kálást tekintve — rendha­gyónak tűnik, hiszen trak­toros az ároktői tsz-ben. és csak hétvégeken fogja ke­zébe a hangszerét. Muzsi­káló traktoros, vagy trak­toros muzsikus. Hát ez is, az is. Mindig szerette já­tékával szórakoztatni az embereket, de a traktoron is már 27 éve ül. Jó pár kiló kenyér megszáradt már ez alatt a „nyereg” alatt. Jóval túl van már azöt- venen, lassan már inkább közelebb a hatvanhoz. Sorsa nem különbözik a korabeliekétől. Ha valami­ben eltér, csak annyiban, hogy a jókedély sosem hagyta el. De hát kellett olyan valaki is, aki egy kis vidámságot teremt. — Elég korán. 1938-ban, tizennégy évesen lettem sum más Ernődön. Szinte gyerekemberként húztam ott le négy nehéz nyarat. Az ország különböző ré­szeiből verbuválták a nagy­birtokra a sommásokat, cselédeket. Innen Ároktő­ről, ahol sok volt a nincs­telen, földnélküli ember, ötvennégyet. Később Bara­nyába kerültem. Ott vol­tam 18 évesen először már felnőttszámba vett sum­mái. Abból az időből is kaptam egy jó karéjjal. De, ha későn este véget ért a nehéz munka, bármilyen fáradtak is voltunk, ha ci- teráztam, s a többiek éne­keltek. könnyebb volt el­viselni azt az életet. — A földosztáskor édes­apám hat hold földet ka­pott, s utána már magunk gazdálkodtunk. Volt akko­riban életemnek egy rö­vidke szakasza. amikor Pesten, mint hivatásos ze­nész dolgoztam. Furcsa tör­ténet, mesébe illő. de még­is csak így volt. Egy étte­remben ültem, s hogy-hogy nem, a prímás ideadta a hegedi. >ét. Eljátszottam egy nótái. s ez megtetsz­hetett a zenészeknek, mert azonnal maguk közé hív­tak. Csak néhány hónapig tartott, aztán hazajöttem. Itt szoktam meg, gyer­mekkorom óta itt élek, s nekem a paraszti munka után jelentett csak élve­zetet, örömet a muzsikálás. — A gépész, a traktoros szakmát. 1951-ben kezd­tem. Máig is emlékszem, másfél forintos órabérrel alkalmazlak a gépállomá­son. Hat évvel később ke­rültem az ároktői terme­lőszövetkezetbe traktoros­nak. Az első gépem egy jó öreg. az embert alaposan összerázó Hoffer volt. Nyolc évig nyer geltem. Most egy DT—75-össel dolgozom. Azt hiszem, hogy nemcsak itt, de a megyében is a leg­öregebb traktorosok közé tartozom. Hat gyermekem van és tíz unokának is örülhetek. — Summásévek után kö­zel három évtized trakto­ron, bizony még a leged­zettebbeket is kikezdi. De még bírom, csak a lábam érzi az időt. Azért, remé­lem, hogy nyugdíjig még engedélyezi, hogy a gépen maradhassak. — Bármennyire fárasztó, annyira sohasem. hogy munka után héttagú népi zenekarommal ne menjek el szívesen a környékre muzsikálni. Eljutottunk már Debrecenen túlra is. Saj­nos a kottát nem ismerem. A családomban többen is tudtak valamilyen hang­szeren játszani. így hallás­ból tanultam meg citeráz- ni. hegedülni. Van egy má­sik szenvedélyem is. a hor­gászás. Ez a pihentető. Kö­zel ran a Tisza, kínálja az alkalmat. A tél. a fagy az öreg traktorost leszállította a nyeregből, de alig várja a kitavaszodást, hogy a fel­újított. kijavított géppel folytathassa a szántást a határban. A muzsikálás azonban addig sem szüne­tel. Óévet búcsúztat, új esztendőt köszönt hegedű­vel. citerával a muzsikáló traktoros. Csanálossi Béla /

Next

/
Oldalképek
Tartalom