Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-09 / 290. szám
1978. december 9,, szombat ESZAK-MAGYARQRoZaG 3 is Mi mindentől függ egy szó-, cialisla vállalat eredményessége? Meghatározó szerepe van az anyagi-műszaki-tech- nológiai szervezetnek, a gazdásági-jógi-értékalkotó apparátusnak. a dolgozók közösségének, s azt is figyelembe kell venni, líogy az adott termelőegység a népgazdaság része. Amennyiben a felsoroltak valamelyikét is elhanyagolják, az gátolja a vállalat működését, fejlődését verseny képességét. Az említett rendszerek közül a harmadikra, az emberi kollektívákra csak az utóbbi időben fordítanak kellő hangsúlyt. Ma már viszont egyre szélesebb körben elterjed a vélemény, hogy kevés csgk a korszerű gépi berendezéseket üzembe állítani, meri ez önmagában még nem garantálja a vál l sikert. Nem elégséges felderíteni és megszüntetni az objektív veszteség- forrásokat, ugyanis az egyénektől függő termeléskiesések is számottevőek. Ebből a fontos felismerésből kiindulva végeztek különböző vizsgálatokat a Borsodi Szénbányáknál. A tapasztalatokat két figyelemre méltó tanulmányban összegezték, s a szénbányászatban még kevésbé elterjedt módszereknek minden bizonnyal úttörő szerepe lesz a munkaszervezésben. A téma egyik avatott ismerője dr. Kisvárko- nyi Arnold okleveles bányamérnök — a vállalat munkaszervezési és üzemgazdasági osztályának előadója —, vele beszélgettünk. — Hogyan tudná röviden megfogalmazni: miért szükséges az emberi tényezők elemzése a termelővállalatoknál? — A termelés növelésének első számú tartaléka az ember. Hozzáteszem: a legkevésbé anyagi ráfordítást igénylő is. A modern technológia sok pénzbe kerül, jelenlegi népgazdasági helyzetünkben ugyanakkor takarékoskodnunk kell a pénzzel. Az emberi lehetőségek jobb kihasználása mindössze észszerű intézkedéseket követel. Vallom, valljuk: a vállalatok az embereket is szervezni eredményesebb munkájához kell! — Hol és hogyan végeztek felméréseket? — Vizsgálódásaink színhelyei a termelés zömét biztosító komplexen gépesített tömegtermelő munkahelyek voltak. Az analízisben részt vettek a tervtárói, az edelé- nyi, a feketevölgyi, az ormosbányai, a farkaslyuki. a lyukóbánvai és a rudn]Belepi frontokon dolgozó kollektívák. A vizsgálatokat kérdőíves felvétellel. . úgynevezett interjú módszerrel folytattuk le. A veszteségforrásokat felmérd és a szociometria szak- irodalmában „D”-típusú eljárásról csak annyit: a kérdőíveken tíz, a személyes tulajdonságokat is elemző kérdésre kértünk választ. — A szocialista brigádokon belül közismerten jón az emberi kapcsolatok. Érdekelne. hogy milyen ^megállapításokra jutotta k a vizsgálatok során. — A brigádok tagjait a hivatalos .munkakapcsolatokon túlmenően általában érzelmi kapcsolat is fűzi egymáshoz. Az érzelmi kapcsolat léte, vagy hiánya persze csak részben hat ki a teljesítményre. Vannak olyan közösségek, ahol az érzelmi motívum háttérbe szorul, s mégis zökkenőmentes, magas színvonalú a termelés. Ezeknél a brigádoknál azonban, ha valamilyen ok miatt személyi változásokra kerül sor. s csökken például a létszám, akkor megindul a torzsalkodás. Szélsőséges esetekben ez az ellentét a csapat széthullásához vezethet. Megjegyzem: a termelés környezeti tényezői hek kedvezőtlenné válása is előidézheti a vi- szálykodás erősödését, a fluktuációt. — Mindazokban a munka- csoportokban, ahol az érzelmi háttér kialakult, adott a normális légkör a munkavégzéshez. Nem biztos természetesen, hogy ezek a brigádok állandóan a termelés élvonalába tartoznak, folyamatosan kiemelkedő munkasikereket produkálnak. Az érzelmi háttér inkább csak záloga a munkatársak viszonylag hosz- szú időn keresztül való együttmaradásának. Ezek a brigádtagók segítik egymást, kitartanak egymás mellett jóban, rosszban, s gyakran még saját egyéni érdekeiket is háttérbe szorítják a közösség javéra. — Gondolom, az émber- ' közelség lényeges a beosztottak és a vezetők viszonyában is. S emellett még sok más tényező is befolyásolja az egyes ember és a közösség munkáját. — Így igaz. Ezért a farkas- lyuki aknánál javaslatokat tettünk a dolgozók és a vezetők kapcsolatának javítására, a munkahelyi demokrácia kiszélesítésére. Fekete- völgyön szükség volt a brigád összetételének a módosítására is, mivel a felmérések során kiderült, hogy a tagok között széthúzás van. Farkas- lyukon, Ormosbányán és Tervtáron a bányászok a' kultúráltabb utazási, tisztálkodási lehetőségek mellett is szót emeltek. Könnyű belátni, hogy jókedvvel, eredményesén csak az dolgozhat •'kinek rendezett a magánélete. aki érzi, hogy megbecsülik. s igénylik a munkáját. Egyes brigádoknál baj Az Egyesüli Izzó hajdúböszörményi «yáriVb'-’n izzólámpák hoz radioes! Wicz készítenek Izzös'' • ~Icat. A" ‘zzósz-iloUní Nagykanizsán, Budapesten és Vácott szerelik be a lámpákba. A sajtolómühclyben két műszakban préselik a vasmag lemezeit. (A képen balra.) Készülnek a gépkocsik oly nélkülözhetetlen öninditó behúzó tekercsei. (A képen jobbra.) lÉrcsIfészíl Több mint félszázan dolgoznak Tokajban a Borsod megyei Finommechanikai Vállalat IV számú üzemében. A telefongyár részére különböző típusú és méretű tekercseket gyártanak. Készítenek alkatrészeket az Autóvillamossági Berendezések Mezőkövesdi Gyárának is. Havonta 35 ezer darab öninditó behúzó tekercset szállítanak Mezőkövesdre. A tokaji üzemben egytized millimétertől két és fél milliméter vastagságú vörösréz huzalból készülnek a tekercsek. Négyezer liter felett A transzformátor vasmagja sok vékony lemezből áll össze. van a tulajdonosi szemlélettel; ill fejleszteni kell a ..miénk” tudatot. — Szavaiból kitűnik, hogy a felmérések után javaslatokat tettek. — Igen, mindenkor rámutattunk a hiányosságok felszámolásának módjára. Jóleső érzés volt számunkra, hogy az aknáknál megfogadlak a javaslatainkat. Ha már itt tartunk, elmondom, hogy mind űz előkészítésben, mind az érdemi munkában a termelőegységek vezetői megfelelő támogatást nyújtónak. A brigádok is megértették a felmérések jelentőségét. hasznos segítőtársaink voltak. — Az emberi tényezők feltárásán kívül még milyen felmerésekéi végeztek? t — Egy éve bizonyos alkalmasság-vizsgálatokat. is beiktattunk. Először az ormosbányai, majd a rudolftelepi fronti brigádoknál végeztünk tesztvizsgálatot. Azt elemeztük, hogy milyen a brigádtagok műszaki-szakmai intelligenciája, mennyire gyors és pontos a gondolkodó-, illetve feladatmegoldó képessége. Ezt nevezi egyébként a szakirodalom a Benett-féle műszaki intelligencia tesztnek. — Milyen eredményeket ériek cl, illetve várnak a szóban forgó felmérésektől? — A teljesítményjavulást csak hozzávetőlegesen lehet megállapítani. A geológiai viszonyok, a technológiai sajátosságok,- a gépi berendezések üzemzavarai, a szállítási rendszerek meghibásodásai, nem utolsósorban a járulékos és segédfolyamatok hatásai égyaránt közrejátszanak a teljesítmény alakulásában. Ha mégis számszerű termelésnövekedést kell mondanom. úgy a felmérések tapasztalatainak hasznosításából eredő termelési, vagy I ermelékenysési növekedést három-négy százalékra becsülöm. — Nem alacsony ez a teljesítményjavulás? Másképpen: kifizetődő-e éveken ál ilyen mélyrehatóan foglalkozni ezekkel a felmérésekkel? — A válaszom egyértelműen igen. A 3—4 százalék valóban szerénynek tűnik, de ha a vállalat évi több mint ötmillió tonnás termelését veszem alapul, akkor ez már mintegy 200 ezer tonnát jelent.. A későbbiekben pedig a befektetés kamatos kamattal negtérü 1 — mondotta dr. Kisváekonyi Arnold bányamérnök. Az ország lakosságának több mint a fele, 5,5 millió ember vallhatja magát városlakónak — a településhálózatban 117 várost tartanak nyilván, s 1979. január 1-ével újabb kilenc település kap városi rangot. Jelentős részük úgynevezett kisváros — jelenleg 63 tartozik e kategóriába —. amelynek egyenkénti népessége nem éri el a 40 ezret. E települések kereskedelmi ellátását, a bolthálózat és az árukínálat helyzetét vizsgálta pénteki ülésén a Hazafias Népfront Országos Tanácsának településfejlesztési' albizottsága. fiz ítész ek ipari termelése Az áfész-ek és ipari vállalataik termelésének idei összértéke várhatóan megközelíti a 8 milliárd forintot. A szövetkezeti üzemek —alapvetően a helyi munkaerő- és nyersanyagforrások hasznosításával — sokféle áruval bővítik az üzletek, áruházak választékát. A húsüzemekben — mint amilyen Mezőkövesden is működik — az idén mintegy 500 ezer sertést és 40 ezer mázsányi kisállatot dolgoznak fel. Csaknem négy- százezer mázsa kenyeret és 35 millió darab finom pékárut sütnek, körülbelül 900 ezer hektoliter szikvizet állítanak elő szövetkezeti üzemekben. Jelentékeny az az ép itöa ny ági pari termékmeny- nyiség is, amit az áfész-ek adnak a kisjakásépitési program megvalósításához, a lakáskarbantartáshoz, korszerűsítéshez. Csaknem 300 millió forint értékű betonárut, mozaiklapot, cserepet, téglát, ajtót, ablakot gyártanak. Az apró települések, a falvak ellátásának feladata is a kisvárosokra hárul — ezért is nagy gondot kell fordítani kereskedelmi hálózatuk bővítésére. Mindössze 20 kisvárosban ítélhető például kielégítőnek a bolti alapterület nagysága, 27-ben közepes és 16-ban gyenge. A dunántúli városok többségében kedvezőbbek a körülmények — Kapuváron a legjobb: 4,5-szerese a leggyengébbekének — az ország középső és keleti részén, például Százhalombattán, Hajdúnánáson. Kazincbarcikán azonban gondokkal küzdenek. A sárospataki Kossuth Termelőszövetkezet elnöke. K a rajz Miklós lassan már megkezdi felvázolni, hogy mi képezze majd a gerincét, mi minden szerepeljen a vezetőség zárszámac sí beszámolójában. Az egész évi szorgalom gyümölcseinek zöme már ismert. Az elért eredményekkel „szemben”, sajnos ott -vannak az időjárás okozta gondok, elsősorban az ár- és belvíz okozta súlyos károk. Mert mennyivel jobban zárhatnák ezt az esztendői, ha a Bodrog két partján elterülő gazdaságban a viz, a természeti csapások nem okoztak volnak csaknem 15 millió forintos árbevételi kiesést? Kukoricából például a tavalyi alig száz vagonnal szemben, még így is mintegy 3ÜU vagonnal termett. Egy- egy szebb táblán, amelyet nem „foltozott” ki a víz, az átlagtermés a 80 mázsát is elérte. 9 Rendkívül jó a hatása a gazdaságban végzett meliorációs munkáknak. Különösen az alagcsövezés jelenteti valóságos természetátalakítást a Füzesér közelében levő táblákon. Ez év végével már 300 hektárnyi alagcsö- vezett szántóterülettel rendelkeznek, sőt e táblák egy része az idén már termett, s nagyszerűen vizsgázott. — Olt. ahol az előző négy évben csak a nagy ráfordítás. a sok költség volt meg. és végül semmi sem termelt, most. az alagcsövezés utált hektáronként 50 mázsánál több búzát, vagy 60 mázsányi kukoricát takarítottunk be — mondja az elnök. — És egy barázdával odébb, ahol még nincs lefektetve az alagcső, most sem volt termés.' Hasonló eredményekkel jár a tsz-beri az intenzív gyep- razdálkodás, az új gyepek elépítésé és a régiek felújí- 'ása. megjavítása. A „régi” telepített és felújított 860 hektárnyi gyepet az idén további 88 hektárral növelték. A gyep biztosította a szarvasmarha-állomány takarmányszükségletének zömét. Es a „füvek” legjobb dicsérete a tejtermelésben elért jó eredmény. • A 420 darabos magyartarka tehénállomány (az első F—1 borjak még csak meat szüleinek) az év első háromnegyedében az első helyre kerül, jónéhány „fejhosz- szal” vezet a megye termelőszövetkezeti tehenészetei között. Már az első 9 hónapban tehenenként 735 (!) literrel növekedett a tejtermelés az elmúlt év hasonló, időszakához viszonyítva. Egy már biztos; ' a tejtermelési ..végeredmény” nem hármas, hanem négyes számjeggyel kezdődik majd. Ez azt jelentené, hogy a tsz-ek közül megyénkben a sárosnataki Kossuth Tsz lépi át először a tehenenként! éves teiterme- lésben a „bűvös” 4000 litert. Hústermelésben is a legjelentősebb gazdaságok közé tartozik megyénkben a Kossuth Tsz. Pecsenyecsirkéből 1,2 millió darabot „termeltek” s 80 ezer darab pecsenyekacsát is értékesítettek. A hízőmarhával együtt több, mint 210 vagon húst küldtek a bel- és külföldi piacra. e A háztáji ágazat, a vele való törődés eredményé is külön fejezetet érdemel majd a zárszámadási beszámolóban. Karajz Miklós elmondhatja, hogy ez az ágazat több. mint 10 millió forint értékű tejel és húst értékesített, de számottevő az is, amit önellátásra termelt. Nagyon sok minden szerepel még az elnök zárszámadási „előjegyzésében”. Az egyik legfontosabb, „pirossal is aláhúzott” rész. amiről sokat lesz érdeme szólni: a 14 szocialista brigád 370 tagjának példamutatása, helytállása. De a többit majd a zárszámadáson ... (p. s.) Ivói aj László fi kisvárosok keresieifelmi ellátásiról