Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-09 / 290. szám
OSZAK-MAGYARORSZÄG 4 1973, december 9., szombat \z oktatáspolitikai párthatározat a végrehajtás útján Tapasztalatok a miskolci járásból A járás 24 településén végzett brigádvizsgálat ' tapasztalatait tárgyalta a közelmúltban a Miskolc járási Púrt-végrehajtóbizottság. Azt elemezte, hogy a helyi sajátosságokat figyelembe véve milyen volt az oktatáspolitikai párthatározat végrehajtásának előkészítése, s milyen eredményeket értek el az eddig eltelt időszakban. A figyelmet a járás oktatási intézményeinek jelenlegi tevékenységére, a nevelő-oktató munka tárgyi-technikai és személyi feltételeinek alakulására fordították és választ kerestek arra a manapság egyre gyakrabban megfogalmazott kérdésre: hol tartunk a nevelés társadalmasítása, a „nyitottság” elvének érvényesülése terén. A járás oktatási intézményeinek tárgyi-technikai felszereltsége jelentős ' mértékben javult a határozat megjelenése óta. Ennek ellenére az 1978—79-es tanévtől folyamatosan bevezetésre kerülő új oktatási és nevelési tervek eredményes végrehajtásához sem ,az intézmények korszerűsége, sem felszereltségük nem biztosított. Különösen súlyos gondokkal küzdenek a még be nem körzetesített tagiskolák és a körzeti iskolák jó része is. (Például Gesztely, . Bocs, Onga, Parasznya.) A községi tanácsok a karbantartásra, a fenntartásra kevés pénzt fordíthatnak. Az emelkedő, szükséges fenntartási és karbantartási költségeket nem követi rugalmasan a tanácsok költségvetésében e célra fordíható összegek nagyságrendje. Központi járásként szoktuk emlegetni a miskolci járást. Ennek ellenére még mindig van olyan település, ahol nincs sem óvoda, sem napközi otthon, a meglevőknek pedig szinte mindegyike szűkös és túlzsúfolt. Az óvodás korú gyermekeknek csupán 47,3 százaléka nyert óvodai felvételt, a férőhely kihasználtsága: 114 százalékos. Az iskolás korú gyermekeknek csupán 20,8 százaléka napközis. Az oktatási intézményeink felszereltségét tekintve — a javulás ellenére — nem csökkent közöttük a színvonal- . beli különbség. Van jól felszerelt, új iskolánk tornateremmel, úszómedencével — és vannak részben osztott, egytantermes tagiskoláink. A KB-határozat megjelenése óta nőtt a járásban működő pedagógusok száma. Nőtt azonban a képesítés nélküli nevelők - száma is (1972-ben 5,3 százalék, 1978- ban 8,3 százalék). Közöttük sok a pedagóguspályára alkalmas, diplomaszerzésre képes fiatal. Vannak azonban, akik kényszerből, sikertelen és merőben más pályán tett felvételi vizsga után kerül- . tek pedagógus munkakörbe. Gyakori a járásban az úgynevezett „ugródeszka”-jelen- ség: a diploma megszerzése után — zömmel Miskolcról kijárók lévén — a városi iskolákban helyezkednek el. A bérezéssel kapcsolatos intézkedések hatására tovább javult a nevelők anyagi megbecsülése. A rendelkezésre álló anyagi lehetőségekhez képest a tanácsok törekednek a nevelők helyhezköté- íére. Űj és bevált kezdeményezés, hogy a megüresedő szolgálati lakásokban több egyedül illő pedagógust helyeznek el. Az erkölcsi megbecsülés terén tapasztalható fejlődés viszont lassú. Számukhoz, munkájuk jelentőségéhez viszonyítva kevés az elismerési lehetőség. Az egyszázalékos jutalomkeret nem ad módot a megfelelő, differenciált jutalmazásra. Javult az iskolai demokratizmus, a tantestületek légköre. Községeinkben a pedagógusokat megbecsülik és tisztelik. Az esetenként előforduló, nem pedagógushoz méltó magatartás azonban rontja a pedagóguspálya presztízsét. Egyre ritkábban tapasztalható a tantestületeken belüli széthúzás, az igazgatóval való személyes ellentét. Elfogadott, bár még sokszor nem megfelelően értelmezett az igazgatók határozott idejű megbízásának rendszere. Jogos észrevétel a tantestületek részéről, hogy gyakran igényelnek az iskoláktól felettes szakmai irányítóik párhuzamos jelentéseket, sok az adminisztrációs feladat, amely főleg az igazgatókat hátráltatja a nevelő-oktató munkában való hatékonyabb részvételben. Nem teljesen kiforrott még a pedagógusok szakmai továbbképzésének rendszere sem és gyakran emelnek kifogást a tö- megpropaganda-tanfolyamok színvonala ellen is. A járási párt-vb úgy foglalt állást, hogy a tanulók világnézetének, magatartásának, életkori sajátosságuknak megfelelő politikai fogékonyságának alakulásával alapvetően elégedettek lehe- . tünk. Soha nem tapasztalt mennyiségű ismerethalmazzal rendelkeznek a világról, a társadalmunkról. A kapott ismeretek szelektálása, rendszerezése, egységes világképpé, világnézetté rendezése viszont minden eddigitől nagyobb felelősséget kíván a nevelőktől. Az üzemek, a szocialista brigádok, a tömegszervezetek és -mozgalmak helyi szervezetei, a szülők és az iskola kapcsolataira még mindig elsősorban az anyagi segítségnyújtás a jellemző. Kialakulóban van azonban a tanulókkal való foglalkozás olyan formáinak (közös kirándulások, ünnepélyek, közös úttörőrendezvények) alkalmazása, amelyek már valóban a gyermekek világnézeti, politikai, erkölcsi arculatának alakításához nyújtanak nagy segítséget az iskoláknak. A legtöbb segítséget a pályára irányításban, a pálya- választásban kapja az iskola. Ennek eszközei, módszerei egyre szélesebb skálán mozognak. A pályaválasztásban a legnagyobb gondot még mindig a szülők szemlélete jelenti. Felfogásuk ezen a téren kevésbé változott: a divatos, jól kereső szakmák felé ~ orientálják gyermekeiket, a gyermekek alkalmasságánál még mindig nagyobb jelentőségű a protekcióba vetett hit. A pá lyaválasztással kapcsolatos gyakori észrevétel még, hogy a gyárlátogatások során a tanulók nem mindig azt tapasztalják a munkaerkölcsről, a munka és munkahely szépségéről, amit a tankönyvekből tanultak. Persze, a tankönyvek hibája is, hogy néhány vonatkozásban még mindig idealizálják a való ságot. A tankötelezettségi törvény végrehajtásában is jelentős eredmények születtek a járásban. Fokozatosan csökken a lemorzsolódó tanulók száma. (1972-ben 9,4 százalék, 1978-ban 4,6 százalék). Azí elvártnál lassabban csökken 1 azonban a mulasztás miatt ismétlők száma. Az eredményesebb munkát sok helyen gátolja még az, hogy a KB-határozat megjelenése után elkészített saját intézkedési terv végrehajtásában nem elég következetes néhány községi tanács szak- igazgatási szerve. A tankötelezettségi tör- ' vény végrehajtásával kapcsolatban a legtöbb problémát a hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett környezetben élő tanulók okozzák. Az iskolák közművelődési intézményekkel való kapcsolata megfelelő irányban, de nem töretlenül fejlődik. A jelenlegi feltételek — elsősorban a nagyközségekben — jobbak, mint ahogy az iskolák élnek vele. Sikeresnek bizonyult az „Építsünk játszóteret, sportpályát” akció, amelynek során az üzemek, a szocialista brigádok, szülők, KISZ-esek, jelentős támogatásával tovább gazdagodott, bővült az iskolák testi nevelést szolgáló lehetőségeinek kora A járási párt-végr eh ajtóbizottság úgy összegezte a brigádvizsgálat során feltárt tapasztalatokat, hogy a szocialista nevelés társadalmi üggyé tételében, az iskolán kívüji nevelési tényezők hasznosításában, a nevelő iskola megteremtésének folyamatában az eddigi, kezdeti eredményeink biztatóak. Ezeket csak mint a továbbfejlődéshez szükséges alapot, kiindulópontot kell tekintenünk. Az ipari építőmunka még hátra van. Póczos Barnabás, a Miskolc járási Pártbizottság PMCS-vezetője Táj. Nagy Lajos rajza Koncert Patakon Növendékhangversenyt adnak a Sárospataki Állami Zeneiskola növendékei közül azok, akik a korábban, Sárospatak várossá nyilvánítása 10. évfordulójára meghirdetett zenei versenyen arany és ezüst fokozatot értek el. A koncert december 10-én, délután fél 4 órakor kezdődik, a Rákóczi Gimná- \ zium dísztermében. Könyv és műalkotás a fák alatt 1 Megjelentek az utcákon, a lebontott házak helyén született grundokon a drótfonattal körülkerített alkalmi árusítóhelyek és fenyőillat költözött a környékre. Árulják a fenyőt, amely nemsokára feldíszítve karácsonyfává változik, hogy békességet, szeretetet hirdessen az otthonokban. Készülődnek az emberek a karácsonyra. A falakon, hirdetőtáblákon jégvirágos ablakon betekintő mosolygós gyermekarc, alatta hevenyészve lerakott könyvoszlopok. Az évről évre visszatérő téli könyvvásár plakátja ez. Miskolcon a Kazinczy könyvbolt előtt teherautóról hordják az utánpótlást a polcokra: folyamatosan érkezik a vásárra szánt sok-sok kiadvány, kötet. (Sajnálatos, hogy éppen a téli könyvvásár időszakára ért a bolt elé a nélkülözhetetlen sortatarozás, s most borítja állványerdő a kirakatot, meg a bejáratot, de a könyvbarátok hihetőleg így is megtalálják.) Itt is, más boltok-, ban is növekszik a böngészők, a vásárlók száma. Hasonlóképpen nőtt azoknak a száma, akik műtárgyakat kívánnak ajándékozni szeretteiknek, s ezért meg-megfordulnak a Képcsarnok szalonjában, a Sző- nyi István-teremben, egy- egy dolgot többször is megnéznek, fontolgatnak. A könyv és a műtárgy szerencsére már régen elnyerte helyét a fenyőfa- alatt, értékes ajándékként fogadja a betű szerelmese, a könyv barátja, a képző- és iparművészeti tárgyakat kedvelő ember, és különösen örömteli izgalmat is jelenthet az ajándékozónak annak kitalálása, vajon minek örülne legjobban a megajándékozandó, öröm rátalálni másnak a művészeti ízlésére, olvasási igényére. A könyvesboltok rendszeresen jól felkészülnek a karácsonyra. A téli könyvvásár — a nyári ünnepi könyvhét mellett — a könyvke-, reskedelem második legnagyobb évi akciója, és már nevében is hordozza bevallottan kereskedelmi jellegét. Ilyenkor nem az irodalmi rendezvények dominálnak, nem az új olvasók megnyerése az elsődleges cél, hanem a mind szélesebb körű könyvkínálat: legyen miből választani ajándéknak valót. Az idei téli könyvvásárra — amelynek külön jellegzetessége és új vonása, mint arról már írtunk, e gyermekkönyvhét megrendezése — 188 művet adtak ki a hazai könyvkiadók és ezen a számon belül is igen nagy a megoszlás, széles körű a választék. A gyermekek és az ifjúság részére szánt- és már korábban bemutatott 39 műről Utmost nem szólunk. De érdemes megemlíteni, hogy nyolc verseskötet jelent meg, köztük a régóta nélkülözött Petőfi összes költeményei és megjelent Nagy László verseinek és versfordításainak gyűjteménye, három kötetben, és igazán örülhet, aki ajándéknak kapja Arany János Kapcsos könyvének új kiadását. Különösen szép ajándék a 12 kötetes Tevan amatőr sorozat. A prózai írások kedvelői pontosan félszáz kötet között válogathatnak, azoknak több mint a fele magyar regény és elbeszélés, köztük több új kiadás, illetve első • kiadás, mint például Csáth Géza Egy elmebeteg nő naplója című regénye, vagy korábbi nagy sikerű művek újrakiadása és klasszikusok ismételt megjelentetése. Bizonyára igen nagy siker lesz Széchenyi István Naplója. A vásár egyik érdekessége Zi- lahy Lajos A fegyverek visszanéznek című regényének kiadása. (Itt “zárójelben Csütörtökön este nyílt meg Rékassy Csaba grafikáinak kiállítása a művész jelenlétében, „ajtónyitással”, a szokásos megnyitó formaságok nélkül a József Attila Könyvtár kiállítótermében. Személyében a miskolci grafikai kiállítások állandó szereplőjét, a VIII. grafikai biennálé nagydíjasát is üdvözölhetjük. Kiállításán rézmetszeteit, ceruzavázlatait, valamint — fotókon — tárgyait láthatjuk. Szívesen adott helyet a kiállítóterem a bemutatkozásnak, hiszen eddigi program- . jával is . igyekezett olyan művészeket bemutatni, akik a könyvhöz valamilyen formában kötődnek. Rékassy kötődését a könyvekhez nem illusztrációs szándék vezeti. A felfedezés öröme, a múlt és a ma közös csomópontjai, az ezekben rejlő mára is érvényes tanulságok izgatják. Lényeglátó lapjait a jó szem és a biztos gondolat metszi. Képes summázni, összefogni, megragadni a történésben azt a pillanatot, amely alkalmas a sűrítésre. Tiszteli a tárgyakat, a részleteket, de nem vész el bennük. Kézműves eszközökkel egy már alig használt sokszorosító technikát művel a. mesteremberek szorgalmával és művességé- vel, képíró tehetségével helyettünk is elmondja véleményét a világ kis és nagy dolgairól. Lapjai nem elvontan fogalmazottak, azonban csapdát állíthatnak: a könnyen érthetőség csapdáját. Munkái igénylik az időt, s ha valaki nem sajnálja ezt a ma oly nagy kincset, együtt örülhet és bánkódhat Rékassy parányi hőseivel. Egy- egy grafikája oly sok nézni- értenivalót kínál, mint más kiállítás együttvéve. Cyrano: Holdbéli utazásánál tudja, hogy „fönt” is csak emberek lakhatnak. Ovidius Átváltozások című - művéhez készített lapjain szemmagasságból látja a mitológiát, bennük a történések magvát, a sok örökérvényű tanulságot. E lapokat azonban igazán érteni és élvezni csak úgy van reményünk — bár nein illusztrációk —, ha Ovidius művét ismerjük. A Daphnét megkapni akaró Apolló történetében szépen példázza a babérok Aiegszerzésének órát. Callisto és Areas történetében — mely nem más, mint a Medve és a Nyilas csillagkép szép-szomorú legendája — a féltékenységi tragédia egy drámai pillanatát jeleníti meg, vagy a Pygmalion- ban elmesélt művészsors és a többi mind tovább változnak Rékassy lapjain, ma is érvényes emberi tanulságokat hordozva, vagy az idők műhelyében simára csiszolt történetek egy-egy emberi hangú pillanatát kiemelve. Noé. mint egy sokat átélt fedélzetmester, megsejtve a vízözönt, — vagy már át is élt többet —, építi hajóját. Társaival a munka öröme köti össze. Körülöttük zajlik az élet. Magányos dudás szomorú dalt fúj, magányos és kiszolgáltatott a szerelem is. M.. C. Eschernek tisztelgő legújabb lapjain — úgy tűnik — új utak felé veszi útját, más optikai látásmóddal gazdagodva. Rékassy vonalai hordozzák a fényt és az árnyékot, a kérdéseket, a gondolatokat. Nagyítót kivannak lapjai, melyben nemcsak a metszés, de az élet is látszik. Metsző- kése írószerszám, mely átírt élet-gondolatokat forgácsol. Látja és érzi 'az emberek szürke kicsinységét, ostoba értetlenségét, hunyorgó szűklátókörűségét, lihegő gonoszságát, de látja az embert a nagyszerű pillanatokban is. Együtt gyötrődik, szenved kés-szőtte figuráival, de tud együtt örülni is velük. Olyan ő, mint Apuleius aranyszamara, aki látta az emberek pőre valóját, s aki evett az élet fehértüzű rózsáiból és ivott a megismerés áttetsző kristályvizéből. Fejér Ernő megjegyzendő, hogy a Zila- hy-könyvek aránytalanul magas árával mesterkélten keletkezik valamiféle nimbusz e művek körül.) Rop.- pant széles, változatos a külföldi prózai választék is, itt most csak két művet emelünk ki, amely igen szép ajándék a fenyőfa alatt: Maupassant összes regényei és Anna Karenina Tolsztojtól. Az egyéb kategóriákban is van miből válogatni, különösen érdekesek a történelmi, művelődéstörténeti munkák és kifejezetten a fa alá kívánkoznak egyes művészeti kötetek. Például Bognár Botond Mai japán építészet című munkája, Dobos Lajos Magyar műemlékek című fotóalbumának második kötete, Egri Mária Mednyánszky, Körner Éva Derkovits, Haulisch Lenke Vaszary János című albumszerű kötete, Koczogh Ákostól a Szép tárgyak dicsérete és még sok más kiadvány. Van hát mit választani, van minek örülni, ha megkapjuk. Számszerűleg talán kisebb a választék műtárgyakból, bár ott nincs kifejezetten karácsonyi kínálat és például a Szőnyi István-terem festmény- és grafikai választéka változatlanul igen nagy. De bizonyára a fenyőfa alá sokan nem festményt akarnak tenni, azok számára ott van a sok iparművészeti remekmű, dísztárgy, elsősorban a bőrművesség remekéi, a sok kisplasztika, falra helyezhető plakett és igen nagy a kerámiaválaszték. Nagyon sokan keresik és vásárolják ajándéknak az ötvösművészek divatékszereit. Aki kapja, biztos örül neki. A könyvön és a műtárgyon kívül feltétlenül megemlíthetnénk még a felso- rolhatatlanul nagy hanglemez-választékot. De nem valamiféle karácsonyi árjegyzék közreadása a célunk, pusztán a figyelmet szeretnénk ráirányítani arra, hogy a maradandó értékű, művészi rangú ajándékok is. elférhetnek és el is férnek már a fenyő ágai alatt. (hm) Első díj Kiemelt első clíjjal jutalmazta a bíráló bizottság az általános iskolák hetedik osztályos új földrajz tankönyvének alkotóit: Udvarhelyi Károlyt, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola nyugalmazott tanszékvezető tanárát és Nagy Vendelnét, az' Oktatási Minisztérium főelőadóját. Az új' tankönyvekből a gyerekek három év múlva kezdenek tanulni.
