Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-02 / 284. szám
T978. december 2., siombat ESZAK-M AGYARORSZÁG 9 A környezet védelmét is szolgálják Gyűjtő-kereskedői rendszer a MÉH-nél Hogyan juthatnak ilyen igazolványhoz? Környezetünk mindinkább elszennyeződik. Bizonyíték erre, hogy világszerte mind többet foglalkoznak a környezel védelemével. A környezetszennyezés ellen az átlagember is sokat tehet, a szemét, a hulladék egy része ugyanis — gondosan előkészítve — másodnyersanyagként jelentős ipari termék lehet. Ennek a másod- nyersanyagnak a begyűjtése, előkészítése és a megfelelő iparágnak továbbítása a MÉH Tröszt feladata, amely országos hálózatán keresztül tesz eleget az elvárásoknak. Borsod megyében e tevékenység az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalatra hárul. A vállalat azonban megfelelő segítőtársak nélkül feladatainak csak egy részét valósíthatja meg. Brosch Zoltán, az Észak- magyarországi MÉH Nyers- anyaghasznositó Vállalat osztályvezetője mondotta: —■ Tevékenységünknek meghatározói a gyűjtők, akik elsősorban a lakóterületeken, lakótelepen elfekvő hulladékot — tegyük hozzá: számunkra és az ipar szárnál« értékes másodnyersanyagot. — f ekutatják, s beszállítják átvevő telepeinkre. A korábbi években is megvolt a lehetőség arra, hogy i'lyen tevékenységgel gyűjtőket foglalkoztassunk, s jóllehet, az új jogszabályok már szabályozták, kik lehetnek gyűjtókereskedők. a jövőben is számítunk az ilyen munkát végzőkie. — Milyen volt a régi rendszer, * mik voltok ennek az esetleges hátrányai? — A lakóterületeken keletkezeti másodnversun'ya- gok visszagyűjtésére régen hármas csatorna állt rendelkezésünkre. Az egyik csatorna az állományos gyűjtök rendszere volt. Az ó munkahelyük vállalatuk, az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat volt. Munkabért kaptak tőlünk, megillették őket azok a juttatások, amelyekben vállalatunk más dolgozói is részesühettek. Ugyanakkor a vállala.i forgalom arányában jutalékban is részesülhettek tevékenységükért. A másik forma a MÉH- megbízottak rendszere volt. A megbízottak esősorban oyan területen tevékenykedtek. ahol vállalatunknak nem volt átvevőhelye. Saját portájukon alakítottak ki tároló és átvevő helyet, vállalatunk időről időre beszállította innen az átvett árul. amiért az átvételi ösz- ,szegen fúl a megbízottak jutalékot is kaptak. Végül harmadik formáció voll az igazolványos gyűitők tábora, akiket a rendőrség előzetes hozzájárulása alapián vállalatunk fényképes igazolvánnyal látott el. s a megye területén gyűjlhetlék be a másodnyersanyagot. Ezt salát szállítóeszközeikkel juttatták el vállalatunkhoz, amiért a beszállított áru értékén felül jutalékban részesültek. Ha voltak is kisebb-nagvobb zökkenők, e hármas csatorna a múlt, ban jól szolgálta tevékenységünket. — Mi colt e rendszer lényeges hátránya, amiért az új rendszer előnyösebb lesz? — Mindenekelőtt az. hogy sem a MÉH-megbizottak, sem az igazolványos gyűjtök nem szerepellek a vállalat állományában, így azután semmilyen juttatásban — mint SZTK. nyugdíj, családi pótlék, táppénz stb. — nem részesülhettek. Ezért is korszerűbb az új rendszer, amely a korábbi lehetőségeket — az állományos gyűjtök kivételével — megszüntette. — Beszéljünk akkor a belkereskedelmi miniszter rendeletéről, amely az új rendszert létrehozta. — A belkereskedelmi miniszter. 15/1978. (Vili. 2.) Bk. M. számú rendelete a korábbi lehetőséget — az állományos gyűjtők kivételével — megszüntette, s helyettük kialakította a gyűjtő-kereskedői rendszert. A rendelet szerint ennek hatályba lépése után magánszemély kizárólag gyűjtő- kereskedői igazolvány alapján folytathat ilyen tevékenységet. — Hogyan lehet ilyen igazolványhoz hozzájutni? — Meg kell mondjam, a bürokrácia útvesztőit kell végigjárnia annak, aki ilyenre szert akar tenni, de az nem a mi hibánk, a rendelet igy szabályozza. Tehát az ilyen foglalkozást vállaló személynek el kell jönnie vállalatunk központjába (Eszak-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat központja, kereskedelmi osztály, Miskolc, Sajópart), ahol egy nyilatkozatot kap. amelyben vállalatunk kötelezi magát arra, hogy a gyűjtő-kereskedő által felvásárolt — összegyűjtött — vas-, fém-, papír-, textil- és nyersbőr- hulladékot átveszi, az átvételre szerződést köt, Ezzel a nyilatkozattal az érdeklődőnek a területileg illetékes tanács szakigazgatási szervét kell felkeresni, ahol részére — amennyiben az egyéb követelményeknek is megfelel (erkölcsi bizonyítvány, tároló- és átvevőhelynek alkalmas helyiség stb.) — határozatot adnak ki, amelyben tájékoztatják, hogy a vállalatunkkal megkötött szerződés után a gyűjtő-kereskedői igazolványt megkapja. A részére kiadott ilyen értelmű határozattal ismét , vissza kell térnie vállalatunkhoz, ahol a hasznos másodnyersanyagok átvételéről szóló szerződést írásban rögzítik. A szerződés tartalmazza azon áruféleségek körét, amelyet a gyűjtő-kereskedő a vállalattól átvesz, s megjelöli azon egységünket is. ahol az átadás eszközölhető. A szerződés tartalmazza azon áruféleségek köréi, amelyet a gyűjtő-kereskedő a vállalattól átvesz, s megjelöli azon egységünket is. ahol az átadás eszközölhető. A szerződés mellékleteként csatoljuk az érvényben levő lakóterületi árakat, valamin! az átadáskor térítendő költségek jegyzékét is. A szerződésben szerepel a vállalatnak azon kötelezettsége. hogv a gyűjtő-kereskedő részére kifizetett bruttóösszegből — az ár- és a költségtérítés együttes összege — 8 százalék adóelőlegei kell levonni. A szerződés megkötése után a gyűjtő-kereskedést folytatni kívánó i személy a megkötött szerződéssel visz- sza kell. hogy menjen a határozatot kiadó tanácshoz, ahol a fenli iratok alapján részére a gyűjtő- kereskedői engedélyt kiadják. ezzel egyidőben munkakönyvébe és személyi igazolványába is bejegyzik ezt a tevékenységet. Tekintettel arra. hogy a gyűjtő-kereskedők felügyeleti, érdekvédelmi szerve a K1SOSZ Borsod megyei Titkársága (Miskolc, Régiposta u. 4. sz.), ezért a kiállított gyűjtő-kereskedői engedéllyel, személyi igazolvánnyal, valamint 2 darab 4x5 centi- méteres fényképpel ide is el kell menni, ahol részükre KISOSZ igazolványt állítanak ki, s nyilvántartásba is veszik. A KISOSZ igazolvánnyal kell-ismét a vállalatunk központjában jelentkezni, ahol az ipar- engedély számának feljegyzése után kezdheti meg tevékenységét az új gyűjtő- kereskedő. — Vitathatatlanul hosesza dal m a s, bit ro Ura tik u s út, ide-oda járkálásl kíván e.z. Mi az előnye a korábbi rendszerrel szemben? — Mint mondottam, nr. utat a rendelet szabja meg, * noha lehetne egyszerűbb is, ehhez tartani kell magunkat. A régi módszerrel szemben ennek előnye abban rejlik, hogy a tevékenységet végzőt gyűjtő-kereskedőként ismerik el. így minden juttatásra jogosult egyben. Ugyanakkor az sem megvetendő, hogy a munkaidő kötetlen, nincs tehát megszabva, hogy naponta R órát, hánytól hányig kell dolgoznia a gyűjtő-kereskedőnek. A kötetlenség éppen emiatt sokakat vonz. Másik lényeges előnye az új rendszernek. hogy a korábbi igazolvánnyal csak az adottj megyében folytathatott ilyen irányú tevékenységet megbízottunk. Az új rendelet értelmében a Borsod megyében kiadott igazolvány tulajdonosa a szomszédos megyékben — így esetünkben Heves, Szabolcs és Szolnok megyékben — is folyta Ihat gyűjtő-kereskedői munkát. — Ügy tudjuk, még mindig van lehetőség arra, hogy az ilyen munkát keresők jelentkezzenek a vállalatnál... — A rendelet megjelenése óta sokan kerestek már meg bennünket. Októ- ■ bér közepétől kezdtük meg a szerződések kötését az új gyűjtő-kereskedőkkel. Ez- idö alatt közel negyedszáz gyűjtő-kereskedővel létesítettünk munkaviszonyt. Ahhoz. hogy eredményesen oldjuk meg éves feladatainkat. legalább száz. ilyen foglalkozású új dolgozóra számítunk. Ezért is hívjuk fel ezúton mindazok figyelmét, akik kedvet éreznek e tevékenység végzéséhez, személyesen vagy írásban jelentkezzenek az Északmagyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Váilalat központjában. Brosch Zoltán áruforgalmi osztályvezetőnél, vagy telefonon a 34-781. a 34-782, a 34-783 vagy a 34-907-es telefonszá- mon. Felhívjuk azonban a jelentkezők figyelmét, hogy főállásúak másodállásként nem vállalhatnak ilyen jellegű tevékenységet, ugyanakkor nyugdíjasok csak az esetben kaphatnak gyűjtő- kereskedői igazolványt, ha tevékenységük idejére nyugdíj járandóságukat szüneteltetik. (X) GYÖNGY A A Szegedi Élelmiszeripari Főiskola Élelmiszeripari Kara felvételt hirdet áz 1979 /80. tanévre! AZ ÉLEI,MŰSZERIPARI KAR FELADATA: Az élelmiszeripari termelőtevékenység, a gyártástechnológiai folyamatok, az automatizált gépek, és berendezések üzemeltetési munkafolyamatainak irányítására és fejlesztésére alkalmas, továbbá munka- és üzemszervező, valamint higiénikus munkaterületen dolgozó szakemberek, élelmiszeripari üzemmérnökök -képzése. A pályázók az élelmiszer-technológia, vagy az élelmiszeripari gépész szakra kérhetik felvételüket. 1. ÉLELMISZER-TECHNOLÓGIA SZAK: felvehető 80 fő. A felvételi vizsga tárgyai: biológia és kémia (mindkettőből írásbeli és szóbeli). A szakon oktatott ágazatok: malom-, sütő-, keveréklakarmány-, édes-, hús-, baromfi- és tejipari, valamint az állati termékek hőkezeléses tartósítása ágazat. 2. ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZ SZAK: felvehető 40 fő. A felvételi vizsga tárgyai: matematika és fizika (mindkettőből írásbeli és szóbeli). A szakon oktatott ágazatok: gépészeti ágazat, műszerezési és automatizálási ágazat. Tanulmányi idő: 3 év (8 félév). A felvételt nyert pályázók — tanulmányi idejük alatt — tanulmányi ösztöndíjban és szociális támogatásban részesülnek Az eredményes államvizsgát tett hallgatók üzemmérnöki oklevelet kapnak. A végzett hallgatók élelmiszeripari gyáregységeknél, vállalatoknál, vállalatokat irányító központokban, kutatóintézetekben, minőségvizsgáló intézetekben, szakközépiskolákban, élelmiszergyártással és -feldolgozással foglalkozó állami gazdaságokban, szövetkezetekben helyezkedhetnek el. A jelentkezés rendjéről a középiskolák adnak felvilágosítást. IGAZGATÓSÁG 1
