Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-16 / 296. szám
1978. december 16., szombat ÉSZAK-MAGYAROR5ZÁG 5 A szellemi siiotisok Karinthy Frigyes volt a feltalálója annak a feltalálónak, aki feltalálta a nemrepülő gépet. Ez a feltaláló, amikor szabadalmi oltalmat kért a zseniális találmányára, kérelmét azzal indokolta, hogy találmánya a legtökéletesebb masina —, ami egyáltalán megszerkeszthető —, mert a nem- repülő gép akkor- is rendeltetésszerűen működik, amikor meghibásodik. A repülőgépnél az üzem közbeni meghibásodás csaknem elkerülhetetlenül tragédiához vezet. A nemrepülő gépnél a meghibásodás ilyen veszélyforrást nem hordoz magában. A meghibásodás esetén is rendeltetésszerűen működik a nemrepülő gép: mert ilyenkor sem repül. Ez a találmány szabadalmi oltalmat természetszerűen, nem kaphatott, de Karinthy „szerzői jogát” senki sem vitathatja el. A világ hét csodáját á nyolcadik: a teremtő emberi gondolkodás nyilván felülmúlja. Ez a nyolcadik csoda tette az embert óriássá. Ez a nyolcadik csoda teremtett: isteneket, vallásokat, hatalmakat, országokat, társadalmakat és forradalmakat. A világ nyolcadik csodájának köszönhetjük a megismerést, az emberi haladást és azt az értékekkel mérhetetlen ismeretanyagot, amit az emberiség kultúrájában mostanáig felhalmozott. Noha évmilliókhoz viszonyítva, csak másodpercekkel mérhetjük az űrkutatást — hiszen csak két évtizede tart a világűrkorszak —, ennek eredménye a tudományos információkat tekintve már régen túlhaladta mindazt, amit az emberiség a világegyetemről eddig évszázadok alatt megtudott. Nem csoda tehát, ha az ember szellemi alkotásait a fennálló jogrend is meghatározott keretek közölt, meghatározott védelemben, sőt a védelmen , túl, oltalomban is részesíti. Ennek az oltalomnak a lényege legfőképpen az, hogy bizonyos szellemi termékek alkotóit alkotásaik felhasználására kizárólagos jog illeti meg. A jognak ez a törekvése jelentkezik egyfelől abban, hugy szabályozza az újítók es újítások jogát, másfelől védelemben részesíti a jelentős műszaki alkotásokat: a találmányokat, valamint a művészei i és tudományos alkotásokhoz szerzői joghatásokat fűz. A szellemi termék létrehozóját: űz alkotói részben vagyoni, részben személyiségi természetű jogosítványok illetik meg. Bár a szellemi termék kétségkívül egy, vagi' több, de meghatározott számú személy műve, mégsem lehet kétséges, hogy minden ilyen mű az emberi kultúra és a tudomány már közölt, tehát korábbi eredményeire támaszkodik. Emiatt, de azért is, mert a szellemi alkotásoknak igen széles társadalmi kapcsolataik vannak a szellemi alkotások lelett fennálló szellemi tulajdont a hatályos jogrend többirányú korlátozása aló vonja. A jogi szabályozás a szellemi alkotásokat orientálhatja, befolyásolhatja, fékezheti, vagy serkentheti. Ezért nem mindegy, hogy a jog milyen tartalommal szabályozza a szellemi alkotások jogát. Polgári Törvénykönyvünk ez évi módosítása ezen a területen is lényeges változást: fejlődési eredményezett. Ma már a törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabály: a találmányokról rendelkező jogszabály, az újítások jogáról rendelkező jogszabály, a szerzői jog, vagy a védjegyjog nem rendelkezik, de amelyek társadalmilag széles körben fel- használhatók és még köz- kinccsé nem váltak. A Polgári Törvénykönyv új rendelkezése szerint, a személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében. Ezzel az intézménnyel bekerült a Polgári Törvénykönyvünkbe a know-how jogintézménye. A gyártási folyamatok a műszaki és szervezési ismeretek megszerezhetőségének jogi rendezettsége közvetlenül kapcsolatban van gazdasági rendünk eredményességével. Ezért a Polgári Törvénykönyv új rendelkezése lényegesen kiterjeszti a szellemi alkotások jogi védelmének a körét azzal, hogy minden vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismeretet és tapasztalatot védeni rendeli: azokat is, amelyek nem érik el sem az újítás, sem pedig a találmány küszöbét. Eddig csak az újítások és találmányok joga volt perfekt. Az új szabályozás ezen a területen egy lényeges lépést tett. Valamely ország műszaki fejlesztési potenciálja csak meghatározott mennyiségű műszaki fejlesztési feladat ellátására képes és ez a fajta kapacitás csak lassan bővíthető. Ezért célszerűbb a külföldi licencek vásárlásának a fokozása — mint újra feltalálni —, méghozzá nagyobb terjedelemben és gyorsabb ütemben, mint ahogyan eddig tettük. Sajnos, hogy a hazai piac különösebben gyors, vagy kockázatos „újításra” ezen a területen nem igen kényszerítelte még a vállalatokat. A lassú kor- iszerűsítés miatt előadódó esetleges külpiaci árveszteségüket a költségvetés mindeddig lényegében finanszíi ózta. Ilyen gazdasági és műszaki közegben mostanáig csak az újítások és a találmányok voltak jogilag védettek. A Polgári Törvény- könyv ez évi módosítása azonban a védelem körét lényegesen kiszélesítette. Ma már minden vagyoni értékű gazdasági, műszaki cs szervezési ismeret, vagy tapasztalat jogi védelmet kap. Gondoljunk csak arra, hogy a Nehézipari Műszaki Egyetemen évente több, mint 600 mérnöki diplomamunka készül cl! Egy évtized alatt, ez több, mini hatezer vagyoni értékű gazdasági, műszqki, vagy szervezési szellemi alkotás! Ezek, ha nem érték el az újítás, vagy a találmány küszöbét: védelem nélkül maradtak. Ma mór erre az értékek szellemi terméktömegre a jogi védelem is kiterjed. Tímár László Nutriatenyésztés Nemes szőrmét szolgáltat,ó nulriák tenyésztését kezdte meg a Fejér megyében gazdálkodó — Sárszenlmihályi Állami Gazdaság. A nutria-' prém iráni igen nagy az érdeklődés a világpiacon, ezért tenyésztésében nagy lehetőségeket látnak a szakemberek. Jobban kell gazdálkodnunk Ma már nem elég, ha mindenki egy kicsit jobban dolgozik. Aoban van a tartalék, Hogy ott dolgozzanak jobban, ahol gazdaságos termékkel rukkolnatnak ki a piacra. Ahol pedig ráfizetéses a vállalati muntca, olt mindenképpen le keli mondani a ter- meies növekedéséről. Feltétlenül June gazdálkodósra van szükség a jövő esztendőben. Kedvezőtlen jelenseg volt az ev folyamán a rossz készlet- guzdaikodas és a termeléssel Közvetlenül össze nem függő vállalati költségek gyors növekedése. A túlzottan magas készletek ellen, 197í)-ben életbe lépteinek egy régebbi rendeletet: ha a felhalmozódott kohászati anyagok mennyisége túllépi az engedélyezett határt, a vállalatok a szokásosnál jóval magasabb eszközlekötési járulékot fizetnek. Nagy szükség van az importanyag ésszerűbb és lakai ékotabb felhasználására, a hazaival való pótlására. A szénbányákban jövőre is számolni kell túlórákkal, a gza- bad szombati műszakokkal, de ezt az anyagi elismerésnél figyelembe veszik. Közszükségleti cikkek vonalán azért is támadtak hiánycikkek, mert megszüntették a termelését, miután gazdaságtalannak tartották. Most Svédországból importáljuk a patkószöget. A szakmai bértáblázatok alsó határát 1979. március 31-ig kell elérni a vállalatoknak. A jövő évi tervekből azonban nyilvánvaló, hogy erre nem lesz nagy 'az an,yági fedezet. Ügy néz ki, hogy a határozat végrehajtására valószínűleg halasztást kérnek a kormánytól. Barlangok világa Földünk felszínét az évmilliók során különféle erők formálták, alakították. A hő és a . fagy aprózta a sziklákat, a csapadékvíz lemosta a kisebb törmelékeket, elszállította, majd valahol lerakta őket.. A szél ereje koptatta az ellenálló kőzeteket is. a folyók által lerakott finom homokot pedig továbbszállította. A mészkő anyagú területeken a leszivárgó víz csodálatos alakzatokat hozhat létre. A közelrepedésekbe szivárgó szénsav- és humuszt artatmú csapadékvíz oldo hatásával mélyíti és tágítja a réseket. Nagyobb mennyiségű szénsavas víz oldó tevékenysége, amelyet növel á rhészkötömeg belsejében a nagyobb nyomás, hatalmas üregeket hozhat létre, barlangok és barlangrendszerek alakulhatnak ki. A járatok helyenként boltozatos, tágas termekké bővülnek, és a boltozat magasságát a meglazult kőzettömegek időnkénti leszakadása növeli. A mészkőben nyomás alatt mozgó szénsavas karsztvíz a repedéseken átszivárogva, az üregek, járatok felületére kijut, nyomása csökken, és az oldott mész fölös része kicsapódik, bekérgezés vagy cseppkő lesz belőle. A barlang falón végigcsorgó vizekből kicsapódó kalcium-karbonát a barlang falát bekérgezi, míg a barlang mennyezetén átszivárgó és lecsöppenő vízcsep- pek csodálatosan szép fehér, olykor (vas, mangán stb. jelenlétében) színezett cseppkőképződményeket hoznak létre. A mennyezetről lecsüngő cseppkövek az ún. sztalaktitok. á barlang fenekén képződött és felfelé .növő cseppkövek a szta- lagmitok. Ha e kétfajta képződmény összenő, cseppkő- oszlop keletkezik. Hazánk gazdag barlangokban, s miután létrejöttükhöz hallatlanul hosszú idő szükséges, természetvédelmi törvényeink valamennyit szigorú védelemben részesíti. Csupán a Bükki Nemzeti Park területén a barlangok száma meghaladja a négyszázat. A lillafüredi István-barlang részlete Szőnyegválaszték A kiváló áru 4 már nem kiváló Háromezerrel több új otthon A vásárlók egyre inkább a jó minőségű, tartósabb velúr, bükié, gépi perzsaszőnye- geket keresik. Jövőre várhatóan 2,4 millió négyzetméter szőnyeget ad ót a Soproni Szönyeggyár a belkereskedelemnek. De besegít a szövetkezeti ipar is. Növekedni fog a mennyiség, és tovább gazdagodik a választék, mintegy 1,4 millió négy’zetméterre tervezett importtal. Bútorszövetből is több lesz. Nőtt a ko- pásállóbb, a gyapjú típusú cikkek arány'a. Takarókból a tiszta, szintetikus, vastag, könnyű, otthon is jól tisztítható, selyemmel szegett tetszetősebb termékek javára gazdagodott a választék. A Kiváló Áruk Fórumának titkársága minőségi kifogások miatt, megvonta a kiváló tulajdonságot tanúsító megkülönböztető jelzés használati jogát a Békés megyei Téglagyártól. A színezett gerinccserép minősége megromlott, a szinezőréteg megvékonyo- dolt és hiányzott róla a felerősítéshez szükséges furat is. A nemez-háziipari szövetkezet gyártmánya, az autó- csomagleszoritó-gumikötél szintén nem felel meg annak a mintának, amelyet a gyártás kezdetekor bemutattak. Szakitóereje a felére csökkent, a gumiszálak elszakadnak. A Kiváló Áruk Fóruma rendszeresen ellenőrzi a kiválónak minősített termékeket. Jelenleg több mint ezer ilyen termék van forgalomban. Az ein iúlt két évben méltatlanná vált a mogyorós tejcsokoládé, az idén pedig a Vilupál parkettiakk. A védjegyhasználatnak megtiltása nem jelenti azt, hogy’ az érintett termékek használatra alkalmatlanok, csupán eltérnek a szigorú előírási követelményektől. Amennyiben a vállalatok a kifogásokat megszűntei ik, visszaszerezhetik termékeik jó hírét. Az építési ágazat az 1975—■ 1978. közötti tervet tíz százalékkal túlteljesítette. Nagy örvendezésre azért nincs ok, mert több nagyberuházás építése csúszik és lényegében csak a lakásépítés érdemel egyértelmű elismerést. Az idén a tervezettnél 3000-rel több új otthont adtak ót. ,A jövő évi terveket a népgazdasági egyensúly javítására és a hatékonyabb munkára építették. Meggyorsítják az exportnövelő beruházások munkálatait. Üj, nagy építkezést nem kezdenek. Csökkenteni kívánják az építési időt. Hol a hal? A jó halásznak is vetni kell ahhoz, ■ hogy’ gazdagon arathasson, a jó telepítés az egyik feltétele, hogy az őszi hálóhúzáskor a következő években is tízezrével akadjanak fenn a kövér pontyok. A széles Hortobágy tízezer holdas tóvilága az idén szerényebb termést adott, mint máskor és ezt azért érdemes elmondani, mert jóllehet Borsod bővelkedik folyóvizekben, tavakban, a halat a szomszédos megyéből kapjuk. A régi halászok már ősz előtt tudják, hogy' mit várhatnak a víztől, látják a halmozgásból, az időjárás alakulásából. Mert a „haltermést” mindig is lehetett a gabonaterméshez hasonlítani. A hosszú, forró nyarakon, szép, napfényes őszökön jó étvágyú a hal, sokat eszik, sokat gyarapszik. Éppen ellenkezőleg, mint az idén. Hát kevés a hal? Kevés, mégpedig 350 Vagonnal kevesebb, mint amennyire az idén számított a piac. Miskolcon a Bajcsy-Zsilinszky utcában, a halboltban, aztán a Búza téri és a diósgyőri vásárcsarnokban, valamint hét húsboltban árusítanak halat bolti akváriumból. A vásárló gyakran megáll ezek előd a sötétzöld üvegtáblák előtt, és bárhogy sietne, perceken át nézi miként levegóznek zsúfolódva a teny’érnyi potykák. A harcsa, a ponty elég jól viselik maguk körül az üvegfalakat, de a busa, az amúr egykettőre a hátára fordul benne, a süllő, a fogas pedig még a szállítást sem bírja ki. Ezért küldik a napokban várható szállítmányt is hűtve Fonyódról. Amíg a korábbi években csak egy'-egy hétre tűnt el az élő hal a boltokból, az idei nyáron, olykor két hétig sem lehetett kapni. Helyette csontkeményre fagyott heket, filézett halhúst, konzervet tudtak kínálni. Persze, hogy kényelmesebb a konyhakész hal sütése, de hát olykor nem lehet lemondani róla, hogy magunk tisztítsuk, készítsük elő. Ha tetszés szerint ragadjuk ki az állítólag Karinthytól származó szlogen egy részletét. hogy „olcsóbb a hal, mint a hús”, akkor máris rá kell kérdezni, hogy most melyik hál, és milyen húsnál olcsóbb? Meri az egy kiló feletti fogas 103 forintba kerül, a kisebbekből is 92 forintot fizetünk egy kilóért és a harcsa is 65 forintba kerül. Igaz. hol vannak már a halaskoíak, akiknél lehetett alkudni, akiknél az árakat mindig szabályozta, hogy a hal romlandó! A hűtőgép, a bolti akvárium megvédi a kereskedelmet az ilyen károktól. Különösen karácsony előtt. Akad néha kapitális példány is, amelyik ugyancsak vízben érkezik és a halszakmában dolgozók szerint, a 20 kilón felüli harcsához csak az nyúl a farkánál, aki eladdig csupán kilós halakat látott, mert emlékezetes csapásokkal tartja távol bámulod az óriás harcsa. Az ilyenek is halászcsárdákban végzik, ugyanúgy, mint a legértéktelenebb kis halak. Farkas Pál, a miskolci halbolt vezetője mondja: nem egyformán ismeri a halat a halász, meg aki a hallal foglalkozik. Aki telelteti, neveli, hizlalja, annak az egész évi munkáját mérik meg ősszel a hálóhúzáskor. A vevő ezzel nem törődik, ha halat szeretne készíteni, nem érti miért nem kaphat bármikor. A lávák nagy része eliszaposodott, felújításra szorulna, hogy ismét sokat teremjen, jó ízű halat. Kevés a hazai piacon a hal, olykor meg nincs is, az idei év a halellátásban ínséges volt. Csak most karácsony előtt, illetve az őszi halászások idején mondható jónak az ellátás. Ponty is, harcsa is, süllő és fogas is várható, ha mindegyikből nem is lesz bőségesen. Nálunk a növényevő halakat nem nagyon kedvelik, pedig ha a busának, az amúrnak lehúzzák a bőrét, a húsuk megszabadul sajátos ízétől, amit sokan nem szeretnek. Állunk a nagy akváriumok előtt szatyrokkal felszerelve, piacokat, boltokat járva az ünnepek előtt, és a halról sem akarunk lemondani. — Tiszai, vagy más folyami hal nincs? — kérdezi a sor végéről valaki, és sokáig nem kap választ. Jó folyami hal. aminek a húsát átjárja a folyó gyors sodrású vize, hát azt ne a boltokban keressük, hanem a Tiszában, a Hernád vizében. Akinek ehhez engedélye, horgászfelszerelése. elegendő szabadsága van, az ünnepekig talán hozzá is juthat. \ Nagy József
