Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-16 / 296. szám
ESZAK-MAGYARORSZÄG 4 T973. december 16., szombat Szerves egységben: A szakmai és világnézeti nevelés „A Központi Bizottság 1976. október 26-i határozatának szellemében jelentősen javítani kell a pártoktatásban, az egyetemeken és a főiskolákon a marxizmus—leniniz- mus oktatását, fokozni kell meggyőző erejét. A színvonal emelésének elengedhetetlen feltétele, hogy az eljnéleti alapok meggyőző kifejtése párosuljon a szaktárgyak marxista—leninista szellemű oktatásával és a hallgatókat foglalkoztató aktuális kérdések megválaszolásával.” (Az MSZMP Központi Bizottsága 1978. április 19—20-i határozatából.) A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem nappali és levelező tagozatán mintegy 2700 hallgató tanul. Az egyetemen folyó magas szintű szakemberképzés szerves része a hallgatók világnézeti nevelése. Az egyetem egységes nevelési rendszerében speciális helyet foglal el a Marxizmus—Leninizmus Tanszék. Dr. Kun László tanszékvezetővel az itt folyó oktató-nevelő és tudományos kutatómunkáról beszélgettünk: A tanszék múltjáról, fejlődéséről kérdezem: Az 1949-ben alapított egyetemen 1950-ben kezdődött meg a marxizmus—leninizmus oktatása. Az alig néhány fős tanszéki csoportot 1952-ben tanszékké szervezték, majd az egyetem jelenlegi szervezetének kialakulása után, 1965-ben a Bányamérnöki Kar szervezetébe integrálták — változatlanul hagyva az egyetem mindhárom karára kiterjedő oktatási tevékenységet. Jelenleg mi vagyunk a kar legnagyobb oktatói létszámmal rendelkező tanszéke. — Hogyan foglalná össze a tanszék legfontosabb feladatait? — Oktatási tevékenységünk hosszú távú feladatait az MSZMP KB illetékes szerveinek — mindenekelőtt az Agitációs és Propaganda Bizottságnak — állásfoglalásai határozzák meg. Feladatunk lényege — egyben a tanszék nevelési-oktatási célja —, ogy a magunk eszközeivel özreműködjünk olyan szilárd marxista—leninista világnézetű szakemberek képzésében, akik ismerik a marxizmus—leniinzmus elméleti alapjait, és ennek segítségével képesek eligazodni a hazai szocialista építés és a nemzetközi osztályharc kérdéseiben, akik’ magukénak vallják a párt által megfogalmazott, a szocializmus építésére vonatkozó történelmi perspektívát, és az ezért folytatott elkötelezett, aktív társadalmi tevékenységet. — Az egyetem oktatási „nagyüzem” is. A viszonylag magas létszám nem gátolja-e a nevelési-oktatási célkitűzések megvalósítását, megvannak-e az eredményes munka feltételei? — Igen, bizonyos mértékig tanszékünk is „oktatási nagyüzem”, hiszen az alaptárgyak: a politikai gazdaságtan, a filozófia és a tudományos szocializmus, valamint a speciális kollégiumokkal együtt tanszékünk 17 tárgy oktatását látja el, s ez tanévenként mintegy 6000 óra megtartását igényli. Magam is meglepődtem, amikor a közelmúltban összeszámoltam: tanévenként mintegy 4200 érdemjegyet „osztunk ki”, 2850- fet kollokviumi. 600-at szigorlati. 750-et pedig gyakorlati jegy formájában. Ide kívánkozik, hogy az érdemjegyek átlaga 3—3,8 között- van, az elégtelen jegyek aránya pedig évek óta rendkívül alacsony: 3-—5 százalék között tozik. Hangsúlyozom, hogy egyetemünkön elfogadott gyakorlat : a hallgatók világnézeti nevelése nem a Marxizmus— Leninizmus Tanszék monopóliuma, hanem az egyetem valamennyi szervezeti egységének létéből, illetve munkaköri kötelességéből következő feladata. Természetesen speciális helyet foglalónk el e tekintetben, hogy a mi, senki másra át nem ruházható, közvetlen feladatunk — a szorosan vett tantárgyaink tanítása mellett és azok segítségével —, hogy integráljuk azokat a különböző pozitív irányú világnézeti nevelési hatásokat, amelyek hallgatóinkat egyetemi ta- nulfnányaík folyamán érik. A tanszék tevékenységének egésze nemcsak szűkén vett szakmai, hanem politikai kérdés is. Többek között ez magyarázza, hogy az illetékes területi pártszervek rendszeresen figyelemmel kísérik az általunk végzett munkát, testületi üléseiken értékelik azt — kijelölve- a legközelebbi jövő legfontosabb feladatait is. A tanszékvezető elmondotta, hogy a megyei párt-végrehajtóbizottság legutóbb 1976 júliusában foglalkozott az egyetemen folyó marxista —leninista, oktatás helyzetével. Többek között megállapították, hogy az oktatás közelebb került a fejlett szocialista társadalom építésének gyakorlatához. Meggyőző választ ad napjaink világnézeti, társadalmi és politikai kérdéseire. Fejlődött a szocializmus melletti elkötelezettségre nevelés színvonala, az osztályszemlélet erősítése. Markánsabb az anti- marxista, téves nézetekkel való elvi vita, a nézetek visz- szautasítása. Az oktató-nevelő munka eredményei és hiányosságai elsősorban természetesen a gyakorlatban jelentkeznek. A végzett mérnökök világnézeti, politikai és szakmai arculatában ott vannak a tanszék munkájának pozitív vonásai és az időnként kétségkívül méglevő gyengeségei is. — Milyenek a tanszék munkájának személyi-tárgyi feltételei? — A tanszék dolgozóinak összlétszáma a másodállású oktatókkal együtt 37 fő. Ügy tűnik, a 70-es évek elején tapasztalható kádermozgások után tanszékünk a stabilizálódás periódusába került, s a jelenleg itt dolgozó kollégák többségének munkájára hosz- szú távon is számíthat az egyetem. A tanszék kézikönyvtára egyik Észak-Ma- gyarország legteljesebb társadalomtudományi gyűjteményeinek. Rendelkezünk azokkal a technikai eszközökkel, amelyek a szemléltető oktatáshoz szükségesek. Ezek alkalmazását'azonban nehezíti, hogy az egyetem tantermeinek felszereltsége még viszonylag sok kívánnivalót hagy maga után. ■— Milyen az oktatók szakmai-tudományos fejlődése, van-e lehetőség tudományos kutatómunkára? — Oktatóink szakmai-tudományos fejlődését az egyetem. a Bányamérnöki Kar és a tanszék minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja. Ez a támogatás egyrészről a szakmai-tudományos fejlődés ösztönzésében jut kifejezésre— ami az oktatókkal szemben támasztott követelményekben ölt testet —, másrészt pedig a megkezdett tanulmányok anyagi támogatását jelenti. A tanszék maga „neveli” a kádereit, sőt bizonyos mérvű „káderexportot” is folytat — sok helyen találhatók az országban olyan szakemberek, akik itt kezdték pályafutásukat. Mindhárom kandidátusunk és 11 egyetemi doktorunk közül tíz a tanszék tá- ^ mogatásával szerezte meg a tudományos, illetve egyetemi doktori fokozatot, s hét oktatónk szerzett emellett a filozófia, vagy a tudományos szocializmus oktatására képesítő második diplomát. — Az ismertetett tények azt igazolják, hogy a tanszéken élő gyakorlat a régi igazság: tudományos színvonalon csak az oktathat, aki maga is alkotó módon műveli a tudományt. Milyen témákon dolgoznak a tanszék tanárai? — A tudományos kutatási témák kiválasztásánál sokféle szempontot kell figyelembe vennünk: kapcsolódjanak az országos kutatási irányokhoz és az oktatáshoz, a forrásmunkák Miskolcról is elérhetők legyenek és természetesen jó, ha a téma borsodi, de nlindenképpen finanszírozható legyen. Csak néhány szempontot soroltam fel. A tanszéken az alaptárgyaknak megfelelő szakcsoportok dolgoznak, s ezek mellett 1969-ben hoztuk létre a szociológiai kutatócsoportot. Foglalkozunk a borsodi iparvidék gazdasági-politikai fejlődésével, a vállalati inni- váció kérdéseivel, de vannak konkrétabb kutatási témáink is, például a DIGÉP részére egyes termékek műszaki fejlesztésének emberi feltételeit vizsgáljuk. Kandidátusi disz- szertáció foglalkozott az 1956- os ellenforradalom borsodi eseményeivel, vagy egy most készülő, a borsodi munkás- mozgalom kialakulásával és fejlődésével a század elején. Nemcsak megrendelésekre dolgozunk, és nem készítünk „recepteket”, de minden törekvésünk arra irányul, hogy az oktatók elméleti munkássága rövidebb-hosszabb távon a gyakorlati gazdasági-politikai munka hasznára legyen. Persze tudományos tevékenységünket úgy kell fejleszteni, hogy ne menjen se az aznapi oktatási feladat, sem a nem csekély mennyiségű közéleti feladat rovására. A tanszék oktatói közül többen ott vannak nemcsak az egyetem, de a város közéletében, a kari pártvezetőségben és az egyetemi párt- bizottságban, különféle munkabizottságokban, szerkesztő- bizottságokban. Jó munkakapcsolatuk van a megyei pártbizottság Oktatási Igazgatóságával; legutóbb a NOSZF 60. évfordulóján közösen rendeztek emlékülést, a tanszék több oktatója tanít az esti egyetemen, de egyre fejlődnek kapcsolataik az egyetem testvérintézményeivel, többek között például a Kassai Műszaki Egyetem marxista tanszékével. „Jó a műhelymunka” — mondta a tanszékvezető; a készülő tanulmányokról munkahelyi, tanszéki vitákat, konferenciákat rendeznek. Az idősebb oktatók szakmai és közéleti tapasztalata és a fiatalok dinamizmusa jól kiegészítik egymást. Csak néhány mozzanatát villanthattuk fel a . miskolci egyetem marxizmus—leninizmus tanszék oktató-nevelő és tudományos munkájának, de talán sikerült érzékeltetni, hogy az eddig végzett munka alapján minden remény megvan arra, hogy egyre magasabb színvonalon meg tud felelni a megnövekedett követelményeknek. Petra József Hétfőn este: Makrisz Agamemnon Kossuth-díjas szobrászművész gyűjteményes kiállítása nyílt meg a Budavári Palota C-épülcté- ben Händel A messiás című oratóriuma szerepel az Országos Filharmónia miskolci téli bérleti sorozatának december 18-i, színházbeli műsorán. Az este fél nyolckor kezdődő hangversenyen a Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Miskolci Bartók Kórus szólaltatja meg Händel oratóriumát Reményi János vezényletével, valamint Pász- thy Júlia, Horváth József, Németh Zsuzsa és Bordás György énekművészek közreműködésével. A jubileumi évre készülve Ki'kicsoda Kazincbarcikán? Kazincbarcika jövőre ünnepli várossá nyilvánításának negyedszázados évfordulóját. A jubileum előkészületeiben igen jelentős szerepet vállalt a már országos ismertségű Városi Könyvtár is, amely többek között néhány új kiadvánnyal igyekszik tartalmasabbá, emlékezetesebbé tenni a város ünnepét. * A Kazincbarcikai Városi Könyvtár — többek között — helytörténeti adatgyűjtő és kiadási tevékenységével is kivívta a megyehatáron messze túl is ismert rangját, korábbi városismertető kötetei, bibliográfiái, egyéb kiadványai igen nagy mértékben segítették a tájékozódást a város múltjában és jelenében. A most kiadásra tervezett munkák közül kiemelkedik átfogó jellegével a Ki kicsoda Kazincbarcikán? 1950—1955. című. Ennek előkészítője, szerkesztője Papp Attila, a könyvtár igazgatója. Utoljára 1974-ben jelent meg az Ismerkedjünk Kazincbarcikával című városismertető kötet, ugyancsak Papp Attila munkájaként, de ez — tekintettel a város rendkívül gyors és dinamikus fejlődésére — sok adatát tekintve máris elavult. A város negyedszázados jubileumára tervezett újabb városismertetőt, amely már a jelzett Ki kicsoda Kazincbarcikán? 1950—1955. címet viseli majd, olyan kötetnek szánják, amely a városalapítóknak állít elsősorban emléket. A kötetet Boldizsár Ivánnak, a város serdülőkoráról szóló írása vezeti be, majd azokat az embereket kívánják bemutatni, akik segítettek a várost életrehívhi, megteremteni, felépíteni, illetve a A neve csak nyomtatásban, a plakátokon volt Ütő Endre, mindenki Ütő Bandiként emlegette, szólította. Egy híján húsz évadon át dolgozott a Miskolci Nemzeti Színházban, innen ment a tevékeny nyugdíj állapotába is, amikor ugyan mór nyugdíjasként emlegették, de a tervezőművész csak a bérjégyzéken lehet nyugdíjas, amíg él, alkot. Az egy híján húsz miskolci évada alatt egy híján százhúsz, azaz száztizenkilene színházi előadás díszleteit tervezte. Az 1951—52-es évadban kezdte itt munkálkodását, s mindjárt az első évben olyan darabok díszleteit készítette el, mint például • a Farkas a havason, Az apák ifjúsága, a Tűzkeresztség, a Három a kislány, Ukrajna sztyeppéin^ Bánk bán, Luxemburg grófja. És a további évekből szinte fel sem lehetne sorolni kezdeténél munkálkodtak a legfelsőbb szintű vezetőktől a betonvasat hajlító segédmunkásokig. Papp Attila eddig mintegy ötszázötven levelet küldött szét a hajdani városépítőknek, a kazincbarcikai kooperáció hajdani munkálóinak, kérve, küldjék el életrajzukat és fényképüket a kiadvány céljaira. Papp Attila is azok közé tartozik, akik az első lépésektől nyomon kísérték, akik személyes munkájukkal is formálták Kazincbarcika fejlődését a kezdetekben, s azóta is azonos munkaterületen munkálkodik a városban. E kötet előkészítésére és szerkesztésére legalkalmasabbnak ő mutatkozik. Eddig mintegy kétszáz válasz, illetve életrajz és fénykép érkezett be a könyvtárhoz. Igen jó lenne, ha a felkértek mielőbb elküldenek adataikat, illetve életrajzukat, fényképeiket, vagy éppen segítenének munkatársak felkutatásában, mert az idő sürget. A könyvtár ez úton is kéri az egykori első kazincbarcikaiakat, sürgősen vegyék fel a kapcsolatot vele. Egyébként a felkérések még folyamatosan mennek napjainkban is. Az egykori bar- cikaiak között igen sok magas rangú, magas beosztású ember is van, nagyon sokan kerültek a legkülönbözőbb irányító posztokra, de a városismertető kiadványban, a Ki kicsoda Kazincbarcikán? 1950—1955. lapjain nemcsak a vezetőkkel számolnak, hanem minden érdemes dolgozót, a város minden építőjét szeretnék bemutatni. * A nagyobb szabású vállalkozás mellett több más kiadvány is előkészítés alatt áll. emlékezetes munkáit. Ö tervezte többek között a nagyhírű Antigone-előadós díszleteit, igen sok nagyoperett csillogó kereteit, de Az ozorai példa, a Pygmalion, a Csongor és Tünde, a Szent- ivánéji álom, a Romeo és Júlia, a Ványa bácsi, az újjászületett színházat nyitó Kormos ég is az ő álmodta- tervezte díszletek között vált emlékezetessé. Munkásságának elismeréseként" kapta „A Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja” kitüntető címet, ami — mint neve is jelzi — a színházhoz való örök kötődést jelenti. Most vastag gyászkeretes közleményben olvashattuk a nevét: Ütő Endre 75 éves korában elhunyt. Ütő Bandi nincs többé, de embersége, 119 munkájának emléke tovább élteti köztünk. (hm) Pl. 6 évvel ezelőtt megjelent egy 200 kérdés 200 felelet Kazincbarcikáról című érdekes helyi adattár Papp Attila összeállításában. Ennek mintájára, mintegy második kiadásként jelenik meg jövőre az 500 kérdés — 500 felelet Kazincbarcikáról című füzet, ami két és félszeres terjedelmet és tartalmi bővülést jelent. Egressy Béni, a város egyik elődjének, Sajókazincnak a szülötte, kultuszát a városban híven ápolják, s ebben igen nagy szerepet tölt be a könyvtár. A korábbi Egres- sy-bibliográfiálc pótlására most újabb bibliográfia készül, de az már az időközben életrehívott fonotéka anyagával is bővül. Ugyancsak Egressy Béniről szól a dr. Lukács József né szerkesztette 110 kérdés — 110 felelet Egressy Béniről című füzet. Meg kell még említeni két kiadás előtt álló ajánlást: Pedagógiai irodalom a Városi Könyvtárban a címe a tansegédlet értékű és jellegű bibliográfiának, a másik pedig egy népszerű szándékú, a gyes-en levő kismamáknak, illetve elsősorban nekik szánt olyan ajánló biblográ- fia, amely az otthoni idejük jobb eltöltéséhez, továbbtanulásukhoz, a gyermekneveléshez kíván segítséget adni. * A jubileumi évben és azt követően e várható kiadványok sokakat hoznak majd közelebb Kazincbarcika ismeretéhez, a Ki kicsoda Kazincbarcikán? 1950—1955. című kötet pedig alighanem fontos forrásanyag lesz a város története majdani kutatói számára, egyben szép tisztelgés az úttörők előtt. (bencdek) Mezőkövesden, a városi- járási pártbizottság székházában tegnap délután dr. Bodó László, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tanára „A honvédelmi nevelés tervei és gyakorlata az általános és a középiskolákban” címmel előadást tartott a város több mint száz pedagógusának. Előadás után a résztvevők a helyszínen megvásárolhatták a Zrínyi Katonai Kiadó olyan könyveit, amelyek tanulmányozása révén bővíthetik a honvédelmi neveléssel kapcsolatos ismereteiket. Ütő Bandi
