Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-16 / 296. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 j 1978. december 16., szombat E vek múlásával meg­szoktunk egyfajta biz­tonságot munkában és hellyel-közzel véleménynyil­vánításban is, mely kis hí­ján kitermelte a gondolán restséget, a kényelmesség­nek azt a fajta változatát, amelyet, a közhiedelem úgy őriz: Jobb ina egy veréb, ■mini holnap egy túzok. Vét­kesen kanosai ez a régtől rá nkhagyot t. k özmondás, nemcsak gazdasági, hanem morális tekintetben is. Ve­szélyessége egyfelől abban rejlik, hogy kimondva, ki­mondatlanul tegnapi önma­gunkhoz hasonlítja holna­punkat, másfelől pedig ab­ban, hogy konzerválja, ha úgy tetszik, kimerevíti az elképzelések szárnyalását. Olyan túlbiztosított óvatos- kodást formálgat, amelyben elfakul a kezdeményezési készség, színtelenné válik a mindennapi élet színes pa­lettája. Kimondom, ha szent­ségtörésnek hangzik is: .di­vatját múlt fogalommá szür­kül a kockázatvállalás bá­torsága. Kétségtelen kitaposott ös­vényen haladni mindig ké­nyelmesebb. és engedtessék meg leírni: biztonságosabb is, mint elképzelni egy új utal — s azon elindulni, söl másokat is bátorítani a kö­vetésre. Vonatkozik ez iro­dalomra, művészetre, csak­úgy, mint gazdaságpolitiká­ra, műszaki és tudományos témákra, valamint tervezés­re és együttes cselekvésre. De abban a pillanatban, amikor már nemcsalt az utal méregetjük, hanem a cél. is kutatjuk, vállalni kell az új ismeretek elsajá­títását, és az új módszerek alkalmazását. Vezetők és beosztottak többsége nincs híján az ilyenfajta tulajdonságoknak, mégis kísért a kényelmes­ség valamiféle vélt bizton­sága. Pedig a korszerű ve­zetési módszerek alkalmazá­sa nagyon egyértelműen fel­tételezi az új iránti fogé­konyságot, a kezdeményező­készséget. ha a helyzet pa­rancsa követeli, a kockázat­va 11 a lás ba I o rságá t. Félreértés ne essék, nem a kalandorkodásról van szó, nem is valamiféle esélytelen virtuskodásról, hanem az idő diktálta reális körülmények között körülhatárolható cé­lok megvalósításáról —- s a megvalósítást gyorsító sze­mélyi. valamint, tárgyi fel­tételek megteremtéséről. Al­ternatívák megvitatásáról és a lehetséges legjobb kivá­lasztásáról. Olyan megoldá­sok sürgetése képzelhető el. amelyeknek akkor van alapjuk, ha má nem annyi­ra többet teszünk tegnapi önmagunkhoz képest, hanem máskép csináljuk, azt. amire korábban csak odáig futot­ta, termelékenységben, haté­konyságban. gazdaságosság­ban és minőségben, ahová addig eljutottunk. Miskolci üzemek, vállala­tok idei munkája kapcsán, már így, az esztendő vége előtt is kitűnik, hogy a kül­kereskedelmi mérleg arányát nem sikerült a korábban él- határozottak szerint javítani. Az is látszik, hogy a ter­melési szerkezet átalakítását szorgalmazó intézkedések sem gyümölcsöznek úgy. mint ahogy elképzeltük. Sől, az is áll. hogy a hatékony­ság növelése, jelen időszak­ban nem biztosítja a gazda­ságos tőkés export jelentő­sebb fokozását. Nos, a kül­gazdasági feltételekben meg­levő és számunkra minden­képpen kedvezőtlen tenden­ciák és gazdálkodásunk gyengeségei a korábbiaktól jobban sürgetik azt, hogy már rövid távon is próbál­tunk változtatni. De ehhez r r r ismét vállalni kell a kocká­zatát annak, hogy a rendel­kezésre álló anyagi forráso- '•at és munkaerőt holnap hatékonyabban és célszerűb­ben használjuk le', mint ma A mérce tehát nem lehet a bázis, a tegnapi önmagunk, hanem a holnapi igény és lehetőség értelmes találkozá­sa. S amikor azt mondjuk, hogy az eljövendő esztendő­ben nem többet kell í'pr- melni, hanem másképp keli dolgozni, kimondva, kimon­datlanul is arra gondolunk, hogy „egv-egy vállalat minő­sítésénél a lő mérce a gaz­daságosság lesz. nem pedig a mennyiségi növekedés. A mérsékeltebb növekedési ütem tehát feltételezi az ed­digiektől hatékonyabb és gazdaságosabb munkát. A Központi Bizottság leg­utóbbi ülésén elhangzottak­ból egyértelműen kitűnik, hogy a jövő esztendei gaz­daságpolitikai követelmények eredményes teljesítése min­den korábbitól nagyobb po­litikai felelősséget igényel, valamennyiünktől. Ez egyben azt is jelenti, hogy a veze­tői és irányítói munkál min­den szinten a szigorúbb fel­tételekhez kell igazítani, ösz­tönözve a nagyobb tervszerű­séget és a fegyelmezettsé­gei. Politikai eszközökkel is jobban kell segíteni az ön­állóságot, a (bátor kezdemé­nyezőkészséget és a felelős­ségvállalás feltételeinek for­málódását. Borsod nagyüze­meiben és vállalatainál a szépen terebélyesedő mun­kaversenyeknek is e célok megvalósítását kell segíteni­ük. sajátosan szép eszkö­zeikkel. Abban a pillanatban, ami­kor nem a bázishoz hason­uljuk a jelenlegi helyzetet, hanem a piachoz — a belső és a világpiachoz —. máris vállaljuk összmunkánk mi­nősítését. De ez csupán első lépés, melyet követnie kell továbbiaknak. Hiszen a piac az igény. Ennek kielégítése már konkrét intézkedéseket és rugalmasan gyors gon­dolkodást, valamint cseleke­detet kíván S a döntések ■láncolatában nagyon hamar elválik a helyes a helytelen­től, a korszerű a túlhala­dottól, a rutinmunka az új­szerűtől. A hatékony válla­lati gazdálkodás csakis a ha­tékonyságot javító területek nagyon is célszerű számba­vételével, és a lehetőségek gyors hasznosításával kép­zelhető el. Ezért az üzem- és munkaszervezés alkalmá­val. az élőmunka termelé­kenységével, a termelőbei en- dezések kapacitáskihasználá­sának fokozását is ajánlatos számbavenni. A túlbiztosításból fakadó eredményesség csalóka csillogás, még akkor is, ha pillanatnyilag előnyök­kel jár. Hosszú távon csak az lehet kifizetődő, ami nemcsak új, hanem jobb is n régitől. Ami nem mennyi­ségben, hanem minőségben, ha úgy tetszik, használati értékben múlja felül min­den elődjét. De ahhoz, hogy megszülethessek az új — ami jobb a régitől —, va­lakinek mindig kell vállalnia a kockázattal járó kényel­metlenségeket. Meri a ké­nyelmesség nemcsak gazda­ságilag káros, hanem ntorá- lisan is Egy határeseten túl ugyanis már azonos úton halad az ostobasággal. Hi­szen az aki kényelmes — iifm akar főbbéi. Aki pedig nem akar többet és jobbal — elnézést a „sarkas” fo­galmazásért —, az ostoba pipi bér. Patilwvit» Agwito* A világsazdasá iirei Az Ózdi Kohászati Üzemek legkorszerűbb üzeme, a rúd-dróthengermüvek Mizerák István felv. Korszerűsítik az Ózdi Kohászati Üzemek irányítási szervezetét A KGST-országok vegy­ipara 1977-ben gyorsabban fejlődött, mint a tőkés világ legfejlettebb országcsoport­jainak ez a szektora — ezt a következtetést támasztják alá a KGST titkársága által kibocsátott legfrissebb ada­tok. A termelés átlagosan 7.2 százalékkal gyarapodott, a KGST vegyiparának kibo­csátását nyugati szakértők 92 milliárd dollárra becsü­lik. Romániában és Bulgá-. fiában érlék el a leggyor­sabb növekedési, 13.9. illet­ve 12.3 százalékkal. Az em­lített két ország után követ­kezik Magyarországi — 9.3 százalékos növekedési rátá­val. Hazánk vegyipara pél­dául tavaly 148 ezer tonna különféle műanyagot és gyantát állított elő. fi szá­zalékkal többel, mint egy év­vel korábban. A műtrágya­termelés meghaladta a 800 ezer tonnát. * Közel tíz. éve. hogy a szov­jet Energomasexport a NI- KEX-szel kötött megállapo­dások szerint ellátja Buda­pestet metrókocsikkal. Az V. ötéves tervben 131 da­rab metrókocsi importja vár­ható az államközi megálla­podások értelmében. Eddig eddig fii darabot szállított le a szovjet vállalat, a hát-,’ ralevő 70-et pedig jövőre és 1980-ban küldik. A metró­kocsik fejlesztése, tovább folytatódott a Szovjetunió­ban, s elkészült a legújabb változat, amelyből az Ener­gomasexport a prágai met­rónak már szállított Az új metrókocsikból a NIKEX 1979. 1. negyedévében hoz be néhány darabot, amelyekkel megkezdik' a 25 ezer kilo­méteres próba járatást. A Szovjetunió 250—300 millió dollár kölcsönről tár­gyal a félig állami japán Eximbankkal. a jövő évre rendeli nagy átmérőjű japán acélcsövek importjának fi­nanszírozásához. A szovjet külkereskedelmi szervek és négy japán acélvállalat, köz­tük . a Nippon Steel Corp előzetesen megállapodtak, hogy a japán vállalatok jö­vőre 700—800 ezer tonna acélcsövet szállítanak a Szovjetuniónak. A bank az idén már folyósított 230 millió dollár kölcsönt 700 ezer tonna acélcső exportá­lásához. a jövő évi szállítás finanszírozásához azonban nagyobb összegre van szűk- | ség, mert nőtt az export ! mennyisége és emelkedtek | az acélárak. (Folytatás az 1. oldalról) megteremteni a folyamatos munkavégzés még jobb le­hetőségeit, a minimumra csökkenteni az időbérben foglalkoztatottak számát, s végrehajtani a szükséges normakarbantartást. Munkacsúcsok, idénymun­kák idején gyakran gond, hogy a régi, állandó dolgo­zók kevesebbet keresnek, mint az idénymunkások, így például a gépi juhnyírók és más alkalmi ‘besegítők. A MEDOSE Borsod me­gyei Bizottsága a továbbiak­ban a Borsodi Erdő- és Fa. feldolgozó Gazdaság és az Észa k - m agy a rorszá gi V í zü gv i Igazgatóság sajátos gondjaik a nem telepített, hanem tá­voli, szétszórt munkahelyü­kén (erdőkben, vízfolyások mentén, gátakon) dolgozó munkásainak szociális ellá­tottságáról készített tájékoz­tatóját vitatta meg. Mind az erdészet, mind a vízügy távoli munkahelyein a szükséges munkaerőt csak akkor tudják megtartani, ha x kereseti lehetőségeken túl A párt Központi Bizott­sága legutóbbi ülésén is nyo­matékosan felhívta a figyel­met a munka szervezettségé­nek további javítására, a tartalékok folyamatos feltá­rására és felhasználására. Ezt a fontos követelményt mindig is szem előtt tartot­ták és tartják az Ózdi Ko­hászati Üzemekben. A nagy­beruházások sikeres befeje­zésével, termelésbe állításá­val a nagyvállalatnál most lezárult egy szakasz. A ter­melés további növelése, a minőségjavítás, a hatékony­ság fokozása érdekében a vállalat vezetése a nagyüze­mi pártbizottsággal és a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben a vállalat irá­nyítási szervezetének kor­szerűsítését határozta el. Er­ről adóit, tájékoztatást Pe- thes. András vezérigazgató lapunk m u n k a társa na k. Bevezetőjében elmondotta, hogy az utóbbi években a körülmények változása, va­lamint a vállalat belső, ter­mészetes fejlődéséből eredő­en esetenként problémák je­lentkeztek az irányító tevé­kenységben, amelyek akadá­lyozták különböző szinteken a termelési és a gazdálkodási folyamatok gyors áttekinté­sét, a megfelelő döntéseket, intézkedéseket. Ezért vált szükségessé a vállalat , irá­nyítási rendszerének íelül­i a munkakörülmények szín­vonalának fejlesztéséről, a szociális körülmények meg­javításáról is messzemenően gondoskodnak. Évente tíz­milliókat költenek például a munkásszállítás megjavításá­ra Az ÉV1ZIG már 40 kü­lönböző 'autóbusszal rendel­kezik, de emellett a Volánt, és nyári időszakban még ponyvás tehergépkocsikat is igénybe vesz, hogy dolgozóit — nem egy esetben száz kilométerről is — naponta a munkahelyekre szállítsa, A BEFAG gondjai hasonlók: az idén 7 millió forintért vá­sároltak szállítójárműveket, s több mint 16 millió forintot költöttek munkásszállításra, i Nagy erőfeszítéseket tesz­nek ánnak érdekében is. hogy a távoli munkahelye­ken a tisztálkodás, étkezés lebonyolítására is alkalmas létesítmények, melegedők álljanak a dolgozók rendel­kezésére. A készen vásárol­ható melegedők, öltözők rendkívül drágák, s nehezen is ..mozgathatók”. Ennél jobb és olcsóbb a vízügy ..házi” megoldása: regi lakókocsikat alakítanak át ilyen célra. vizsgálata, korszerűsítésének előkészítése. Az átszervezés legfontosabb céljaként a ve­zérigazgató az összetartozó folyamatok irányításának gyáregységi szinten történő összevonását, a gazdálkodás szervezeti feltételeinek javí­tását. és a vállalat funkcio­nális szerveinél a vállalat egészét érintő, összetett, bo­nyolult. kérdésekkel, illetve fejlesztési koncepciókkal összefüggő, átgondolt dönté­sek feltételeinek megterem­tését jelölte meg. Mint hang­súlyozta, az egyik legfonto­sabb szempont az volt, hogy a termelési folyamatok vég­rehajtását es közvetlen irá­nyítását végző üzemek le­hetőleg változatlanok marad­janak. a vállalati szintű ve­zetés pedig csak a legszük­ségesebb mértékben módo­suljon. ami által a vállalat működése az átszervezési munka során is viszonylag stabil legyen. Alapvető szem­pont a kedvezőbb méretű gyáregységek kialakítása, mégpedig úgy, hogy a rokon technológiával dolgozó és- a szorosan összetartozó funk­ciót ellátó gyárrészlegek gyáregységi szintű szervként működjenek. A gyáregységi szintű vezetésnek így nö­vekszik az önállósága, de ez­zel természetesen a felelős­sége is. A nagyobb gyáregy­ségi önállóság minden bi­E/.ek a tízszemélyes ..mele­gedők" vontathatok is a köz­utakon. A BEFAG hasonló megoldásokkal próbálkozik, régi lakókocsikat, kimustrált autóbuszokat alakítanak át. Újabb próbálkozás, hogy jö­vőre 10, 1980-ra pedig 40 darab, úgynevezett fűthető, finn sátrat rendeltek mun­kásmelegedők céljára Mind­két helyen tervbe vették, hogy a földutakon is köz­lekedni tudó, terepjáró UAZ típusú, 8—10 fős brigád szál­lítására alkalmas gépkocsi­kat vásárolnak, amelyek a munkásszállításon túl a munkahelyi szociális ellátási is segítenek megoldani. Ha ugyanis sikerül ilyen gépko­csikat beszerezniük, s az il­letékesek azok belső átala­kításához, melegedővé való ..átformálásához” is hozzájá­rulnak, akkor megoldódna a szétszórt, távoli munkahe­lyek nagy gondja. Sajnos — hiába van meg rá a forint —, UAZ-t nem tudnak vá­sárolni. De nem kapható a távoli munkahelyek ivóvíz­ellátásához nélkülözhetetlen, kettősfalú, hőszigetelt ivóvíz­tároló sem. zonnvai jobban kibontakoz­tatja a kezdeményezőkészsé­gei, jobb feltételeket bizto­sít a gyáregységi, gazdasági tevékenység magasabb Szint­re való emelésére. Az át­szervezés folytán a jelenlegi kilenc gyárrészlegböl hat gyáregységet alakítanak ki. Üj és lényeges változás, hogy mindegyik gyáregység­nél önálló terv- es közgaz­dasági szervezetek jönnek léire, amelyeknek feladata a termelésük és a gazdasági folyamatok vizsgálata, nap­rakész elemzése. Sokai vár­nak e szervezetek működé­sétől a gazdasági tevékeny­ség továbbfejlesztésétől. A gyáregységeknek ezen túl önálló szociálpolitikai tevé- kenységet is el kel! lát­niuk. A vállalat funkcionális szerveinél a bonyolult, a vállalat egészére, s jövőjére vonatkozó döntések haté­konyságának továbbfejleszté­sét tűzték célul. Fontos szem­pont a vállalatvezetés irá­nyítási szervezete korszerű­sítésénél a különböző irá­nyítási szintek számának csökkentése, a vezető, a be­osztottak arányának jobb kialakítása. Az irányítási rendszer korszerűsítése során nagy gondot fordítanak ar­ra. hogy minden helyre a legjobban rátermett, a mai követelményekhez alkalmaz­kodni legjobban tudó veze­tők kerüljenek. Bár bizo­nyos vezetői munkakörök módosulnak, egyesek meg is szűnnek, ez azonban —mint a vezérigazgató hangsúlyoz­ta — nem jelenti azt, hogy a vállalatnak ne lenne szűk-' sége továbbra is a ,ió szak­emberekre. Ugyanakkor a szervezeti korszerűsítés nem jár együtt az alkalmazotti létszám növekedésével Az irányítási rendszer korszerű­sítése a fizikái dolgozókat, a termelés közvetlen irányítóit közvetlenül nem érinti. — Meggyőződésem —- mondotta a vezérigazgató—, hogy az átszervezés a vál­lalat kollektívájának érdekét szolgálja, hiszen miáltal jobb feltételeket biztosít a külön­böző szintű döntések meg­hozatalához. a termelési fo­lyamat eredményesebb irá­nyításához, feltétlenül a gaz­dasági eredmény javításá­hoz kell vezetnie. Ez pedig nemcsak vállalati. hanem népgazdasági érdek és kö­vetelmény. Az átszervezés­ben érintett vezérigazgatói hatáskörű vezetőket már de­cember elsején kineveztük. Január elsejétől az új szer­vezeti követelményeknek megfelelően működik az Óz­di Kohászati üzemek hat gyáregysége. Ezzel azonban nem fejeződik be az átszer- vezés folyamata: a részié’ adatok további végrehajtói a következő időszakban re: lizálödik. Oravec János A MEDOSZ napirendjén: Béreli, linUiiményel, szeciális elolts!

Next

/
Oldalképek
Tartalom