Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-15 / 295. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1978. december 15., péntek Ifjúsági parlamentek az egészségügy és a KIOSZ fiataljainál Szerte az országban, ezek­ben a napokban tartják meg az üzemek, intézmények, vál- lajatok fiataljai ifjúsági par­lamentjüket, ahol számot ad­nak az eltelt két évben vég­zett munkáról, elmondják, megvitatják tapasztalataikat, termelést segítő hasznos ja­vaslataikat és meghatározzák a következő két esztendő programját, legfontosabb fel­adatait, amelyről intézkedési tervet fogadnak el. A közel­múltban tartotta meg ifjúsá­gi parlamentjét a Borsod megyei Kórház-Rendelőinté­zet, valamint a Borsod me­gyei Kisiparosok Országos Szervezetének fiatalsága is. Az egészségügy területén foglalkoztatott fiatalok a me­gyei kórház kultúrtermében jöttek össze az értekezletre, ahol meghallgatták a kórház és rendelőintézet főigazgató­jának beszámolóját. A jelen­legi tervidőszak orvos-szak­mai és gazdasági feladatai­nak ismertetése után a fő­ként fiatalokat érintő gon­dok kerültek napirendre. Az intézetnek közel 400 orvosa és egyéb diplomával rendelkező dolgozója van. Az összlét- szám több, mint háromezer. Az ápolónőkkel, adminiszt­ratív dolgozókkal együtt a KXSZ-tagok száma meghalad­ja a négyszázat. Közös gond­juk, hogy az elmúlt évben az intézet jelentős szakdolgozó­hiánnyal küzdött. Súlyosbí­totta a helyzetet az egészség­ügyi szakiskola átszervezése is, amely miatt a szakdolgo­zók megfelelő utánpótlását a munka melletti képzéssel tudták csak biztosítani. Prob­lémák merültek fel a vidéki orvosok helyettesítésében is. A lakosság megfelelő egész­ségügyi ellátása érdekében két év alatt több mint 150 esetben rendeltek ki orvoso­kat vidéki körzetekbe. Az in­tézmény vezetői a szakszer­vezeti és KISZ-bizottsággal közösen nagy figyelmet for­dítanak a pályakezdő dolgo­zók munkahelyi beilleszkedé­sének segítésére, megkönnyí­tésére. Korábban probléma­ként merült fel az orvosok, egészségügyi dolgozók, külö­nösen a pályakezdők bérezé­se. A központi bérrendezés, az ügyeleti díjak megemelé­se, a munkaköri pótlékok rendezése azonban pozitívan érezteti hatását e téren. Nem újkeletű és még mindig ak­tuális gond viszont a lakás­kérdés megoldatlansága. Kü­lönösen a letelepedésnél okoz nehézséget, s ez azért is fon­tos, mert Borsod megye köz­tudomású orvoshiánnyal küzd. A beszámolóban szó volt még az intézet fiatal orvosaiból álló tudományos bizottság munkájáról, valamint az if­júsági klub működéséről és a tömegsportmozgalom feltéte­leinek biztosításáról is. Ugyancsak a napokban tar­tották ' meg ifjúsági parla­mentjüket a Borsod megyei KIOSZ-hoz tartozó fiatalok, közösen a Hajdú és Sza­bolcs megyei KIOSZ KISZ- eseivel. A borsodiak beszá­molójából kitűnt, hogy a KIOSZ vezetői minden tá­mogatást megadnak a fiata­loknak, tudásuk gyarapítá­sához, képességeik kibon­takoztatásához. Szükség is van erre, hiszen a szervezet dolgozóinak több mint 40 szá­zaléka harminc éven aluli. Munkájukat lelkesen végzik, több helyen, mint például Edelényben, Encsen és Úz- don kimagasló eredményeket érnek el. A körzeti titkári funkciót is jelentős többség­ben fiatalok látják el, több mint ötven százalékban. Az eredményes munka elismeré­seként 1977-ben 5,5 százalé­kos, 1978-ban pedig 9,3 szá­zalékos béremelést kaptak a fiatalok. A béremelések elbí­rálásánál a szervezet vezetői figyelembe vették a szak- szervezeti és a ICISZ-bizott- ság véleményét. Hasonlóan történtek a jutalmazások is. Az új dolgozók munkahelyi beilleszkedése mellett nagy figyelmet fordítanak a fiata­lok továbbképzésére, tovább­tanulására. Többen elvégez­ték a Marxista—Leninista Esti Egyetemet és középisko­lát, s jelentős számban vesz­nek részt fiatalok az állami oktatás különböző területein. Számos javaslattal, hasznos elképzeléssel járultak hozzá a szervezet szolgáltatásfej­lesztési tervéhez, amelynek következtében emelkedett az iparosok létszáma, eredmé­nyes volt a lakosság körében kifejtett propagandamunka. Megindult a kisipari munka- brigád-mozgalom, egyre töb­bet tesznek a szolgáltatások színvonalának további emelé­se érdekében. A jövőben a legfontosabb feladat, a lakos­ság rétegeinek, területi elhe­lyezkedésének és igényének leginkább megfelelő, optimá­lis szolgáltatási formák ki­alakítása. (monos) Husszein a Közel-Keletről Hétfőn kezdődött hivatalos franciaországi látogatásának befejeztével csütörtökön Ró­mába, nyugat-európai kőrút­jának következő állomására utazott Husszein király. A jorclániai uralkodó párizsi látogatása során elsősorban azt hangsúlyozta, hogy „Nyu- gat-Európára és a Szovjet­unióra aktívabb szerep vár a közel-keleti kérdés globá­lis megoldásában”. Csütörtöki sajtóértekezle­tén a király azt hangoztat­ta, hogy miután a Camp Da- vid-i megállapodások nem teszik lehetővé az igazságos rendezést, az Egyesült Álla­mok, a Szovjetunió és Nyu­gat-Európa, ez utóbbin belül elsősorban Franciaország kö­zös akciójára lenne szükség, esetleg az ENSZ Biztonsági Tanácsának keretei közt. Ez — a király szerint — lehetővé tenné a Biztonsági Tanács 242. ijzámú határoza­tának újrafogalmazását oly módon, hogy egyértelműbb állásfoglalás szülessen az Iz­rael által elfoglalt területek visszaszolgáltatását és a pa­lesztinok jogait illetően. Egy ilyen kezdeményezés — a BT összehívása — lehetővé tenné •i király szemében valameny- nyi érdekelt fél, köztük a palesztinok bekapcsolását a rendezésbe. Begin Ismét nemet mondott A jelek szerint kudarcot vallottak az amerikai diplo­máciának arra irányuló erő­feszítései, hogy a Camp Da- vidben kitűzött időpontig, de­cember 17-ig aláírják az iz­raeli—egyiptomi békeszerző­dést. Vance és az izraeli ve­zetők szerdai tárgyalásain — mint maga Begin is közölte —. Tel Aviv nem fogadta e! az amerikai—egyiptomi egyetértéssel kialakított mó­dosító javaslatokat. Hivatalosan • az amerikai külügyminiszter és az izrae­liek szerdai megbeszéléseinek eredményeiről semmit sem közöltek. Vance újságíróknak csak annyit mondott, hogy „nem nevezné a történteket vál­ságnak”. Mindazonáltal — je­lentette ki — számos, igen fontos kérdést kell megbe­szélnie Carter elnökkel, aki­nek utasítására megrövidíti közel-keleti küldetését. Ülést tartott a Minisztertanács Figyelmeztetés Hanoiból A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány az Országos Tervhivatal elnökének elő­terjesztésére határozatot ho­zott az 1979. évi népgazdasági tervről és a végrehajtással kapcsolatos feladatokról. A pénzügy- és az igazság­ügyminiszter előterjesztése alapján, a Minisztertanács megtárgyalta az 1979. évi ál­lami költségvetésről szóló törvény tervezetét, amelyet az országgyűlés elé terjeszt. A Nemzeti Bank elnökének javaslatára a kormány meg­határozta a jövő évi népgaz­dasági terv céljainak meg­valósítását szolgáló hitelpoli­tikai irányelveket és hitelke­reteket. A Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége és a mun­kaügyi miniszter előterjesz­tése alapján, a kormány ren­delkezett az alacsony össze­gű nyugellátások felemelésé­ről. Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese jelen­tést tett a magyar—román gazdasági együttműködési ve­gyes kormánybizottság ülés­szakáról. A kormány elfogad­ta a jelentést és megbízta a nemzetközi gazdasági kap­csolatok bizottságát, hogy dolgozzon ki intézkedési ter­vet az ülésszakon elfogadott határozatok végrehajtására. A közlekedés- és postaügyi miniszter javaslatára a Mi­nisztertanács módosította a közületi szervek gépjármű­veiről szóló jogszabályokat. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A japán kormány meghí­vására csütörtökön este To­kióba érkezett Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság kormányá­nak elnökhelyettese, külügy­miniszter Észak és Dél egye­sülése óta személyében a leg­magasabb rangú hanoi ven­déget fogadják a szigetor­szágban. A vietnami állam­férfi, akinek 11 tagú kísé-- rétében van Le Khac, az Ál­lami Tervbizottság alelnöke és Phan Hien külügyminisz­ter-helyettes is, felkeresi Ohira Maszajosi új japán kormányfőt, s két alkalom­mal tárgyal partnerével, Szonoda Szunaóval A japán vezetőkkel min­denekelőtt áttekinti az indo­kínai—délkelet-ázsiai térség­ben előállott helyzetet, vala­mint a japán—vietnami köl­csönös politikai-gazdasági kapcsolatok fejlesztésének le­hetőségeit. Csütörtöki japán lapjelsn- tések szerint Szonoda Szu- nao külügyminiszter kijelen­tette a vasárnap Moszkvába induló Aszukala Icsiónak, a' Japán Szocialista Párt elnö­kének: a vietnami külügy­miniszter tokiói látogatása és a Vietnamnak nyújtott japán segítség azt mutatja, i .gy Japán és Kína eltérő Viet- nam-politikát folytat. a z Indokínában kialakuló helyzet veszélyességére hívta fel az ENSZ Biztonsági Tanácsának figyel­mét a Vietnami Szocialista Köztársaság kormánya. A tanács soros elnökéhez intézett levelében a VSZK ál­landó ENSZ-nagykövete rámutatott arra, hogy az országa és a szomszédos Kambodzsa között fennálló határkonflik­tus hátterében Kína délkelet-ázsiai terjeszkedési poli Il­kája rejlik. Ez a hegemonista célokat követő politika konkrét esetben arra irányul, hogy harcba sodorja egy­mással a három indokínai országot, s Vietnam és Laosz ellen hangolja az ASEAN, a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének tagállamait. Az utóbbi évek során Peking több tanújelét adta a füg­getlen külpolitikát folytató, s így szükségszerűen terjesz­kedési tervei útjában álló Vietnam iránti ellenséges ér­zületéről. Kezdődött azzal, hogy Kína megszállta a Viet­namhoz tartozó Paracel-szigeteket, majd lelbujtotta a Kambodzsában uralomra került maoista színezetű rend­szert a Vietnammal való fegyveres határkonfliktus ki­robbantására. Végül pedig mesterségesen felszította a Vietnamban élő kínai kisebbség körében a nacionalista szenvedélyeket, s „elnyomó politikával” vádolván a hanoi kormányt, teljesen beszüntette az addig folyósított kínai segélyt. Azóta a kínai határprovokációk is megszapo­rodtak. Üj tényező az indokinai térség békéje és biztonsága szempontjából a nemrég megkötött szovjet—vietnami ba­rátsági és együttműködési szerződés, amelyet két napja ratifikált a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége. A két nép mély barátságát immár intézményesen is meg­pecsételődő szerződés feltétlenül stabilizáló hatással lesz a térségben. Ez a szövetség nem irányul senki ellen, de hatodik cikkelye előírja: amennyiben a felek egyikót tá­madás érné, vagy azzal fenyegetnék, a két ország hala­déktalanul megkezdi a konzultációkat a közös ellenintéz­kedésekről. Értékes segítség ez a békés szocialista mun­kát folytató Vietnamnak, amely élharcosa a térség biz­tonságának, a fennálló vitás kérdések tárgyalásos rende­zésének is. Ami Kambodzsát illeti, biztató fejlemény a Kambod­zsai Nemzeti Egységfront megalakulása és a Phnom Penh- ben uralmon levő kilkk elleni fegyveres harcának a ki­bontakoztatása. A marxizmus—leninizmushoz hű maradt kádereket és a kegyetlen terrort kifejtő maoista kormány­zattal szemben álló hazafiakat tömörítő front léte reményt nyújt arra, hogy Peking indokínai tervei idővel teljes ku­darcot szenvednek. Közlemény A LEMP KB plémima A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak plénumán Edward Gie- rek, a Központi Bizottság első titkára tartott csütörtö­kön záróbeszédet. A plénum — a második napirendi pont keretében — egyhangúlag két határozatot fogadott el. Az első dokumentum jóvá­hagyta a Politikai Bizottság­nak Edward Gierek által előterjesztett beszámolóját az 1979-es társadalmi-gazdasági feladatok teljes végrehajtá­sáról és a végrehajtás párt­ós állampolgári felelősségé­ről. A másik határozat szerint a LEMP Központi Bizottsá­ga teljes mértékben jóvá­hagyta az Edward Gierek vezette pártküldöttségnek a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé moszk­vai ülésén kifejtett állásfog­lalását, amely — mint a ha­tározat hangoztatja — össz­hangban van a lengyel nép érdekeivel. A MAGYAll—OSZTRÁK VÍZUMKÉNYSZER MEGSZÜNTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓKRÓL A Magyar Népköztársaság kor­mánya és az osztrák szövetségi kormány 1978. július 5-en egyez­ményt kötött a vízumkényszer megszüntetéséről. Az egyezmény 1979. január l-én lép hatályba. Ettől az időponttól kezdődően mindkét ország érvényes útlevél­lel rendelkező állampolgárai ví­zum (eiőzetesen kiadott beutazá­si engedély) nőikül utazhatnak egymás országaiba, ahol harminc napig külön engedély nélkül tar­tózkodhatnak. Á diplomata- és szolgálati útlevéllel rendelkezők tartózkodási idejét az egyez­mény ettől eltérően állapítja meg. A vizummentcsség a kőt or­szágnak azokra az állampolgárai­ra is vonatkozik, akik nem ha­zájukban. hanem más ország te­rületén élnek. A hazatérési igazolvánnyal ren­delkező magyar állampolgár ví­zum nélkül utazhat át Ausztria területén és ott az osztrák ha­tóságok külön engedélye nélkül legfeljebb bárom napig tartóz­kodhat Az egyezmény hatálya nem terjed ki azokra a magyar, il­letve osztrák állampolgárokra, akik állandó tartózkodás (lete­lepedés), vagy munkavállalás céljából kívánnak a másik or­szágba utazni. Részükre vízu­mot a külképviseletek adhat­nak. A KGST-ORSZÁGOK GAZDASÁGI EREDMÉNYEI 1977-BEN AZ (PARI TERHELÉS NÖVEKEDÉSE A YILLAMOSENERGIA-TERMELÉS ACÉLTERMELÉS (millió tonna) —— Móoya'(vj7*o —WonQfliia ——---WÖK A KGST-OflSZÁGOK TERMaÉSÍ Traktor 7 »C (V00 (Hb) Te*W*uto 70S0P0 Srnrwáy^cpxpcfci 1777 000 MŰTRÁGYAGYÁRTÁS (M*r tonna) A KRST-ors7óQOk óssz#seir T62G0 hbbol: s«‘imEEi!u,s''’ „ '/yy/JT?.. CrenszjovíWu r?!1 7Bftg 185 MapyA'orv* <16 ’//sWj. NDK 44|i 1811 ÍínQydo»RMr NPK A CEMENTGYÁRTÁS FEJLŐDÉSE (1976-100) KI aGST-ORSZÁGOK reszesedese a YILÁG CEMENTTERMELESÉBÖL <•/«) Az általános nemzetközi gya­korlatnak megfelelően, mindkét ország fenntartotta azt a jogát, hogy az általa nem kívánatosnak tekintett személyek beutazását megtagadja, illetve tartózkodási engedélyét megvonja. Ennek alapján Magyarországra vízum­mentesen nem utazhatnak be azok az osztrák útlevéllel ren­delkező magyar állampolgárok, akik 1963. március 22-ét követő­en hagyták cl a Magyar Nép­köztársaságot, s az illetékes ma­gyar hatóságok engedélye nélkül tartózkodnak külföldön. E ma­gyar állampolgárokat a külkép­viseletek a Jelenlegi gyakorlat­nak megfelelően látják el beuta­zási engedélyekkel. Az egyezmény értelmében oz Osztrák Köztársaságban, illetve a Magyar Népköztársaságában tar­tózkodó magyar és osztrák ál­lampolgároknak be kell tartani­uk az érvényben levő törvénye­ket és előírásokat. A Magyar Népköztársaságba beutazáskor az osztrák állam­polgároknak adatlapot kell ki­tölteniük, amely statisztikai cé­lokra és egyben a lakeímbcte- lentés igazolására, illetve szük­ség szerint a tartózkodási enge­dély meghosszabbítására szolgál. A határátlépési gyorsítja, ha az osztrák állampolgárok a határát­kelőhelyekre már olvashatóan kitöltött adatlappal érkeznek. Ausztria területén az adatlapok a bécsi magyar külképviseleten, az reUSZ Wien-nél. a magyar és osztrák utazási irodáknál szerez­hetők be. A lakcímbe’e’rniés rendje változatlan marad4 Az a magánútlevéllel rendel­kező osztrák állampolgár, aki 30 napnál hosszabb ideig kíván Ma­gyarországon tartózkodni, leg­később a 28. napon kérje n tar­tózkodási engedély meghosszab­bítását. a tartózkodási engedély meghosszabbítását a bejelentőit magyarországi lakhely szerint Il­letékes városi, tárás! rendőrkapi­tányságokon. a megye! rendőr- PőkaoltFnwágokon. Biidapccion a kér iP éti rendőrka oit''Pvsé,,ekon, Mich*log f, Buclnoo.su Tbrnrl~t-í7í- kapitánvság jgazo«4 ' - --n»1 - o|| osztályán (Budapest vi.. Mén- köztársaság ét ki i?.i lehet ké-ni. Ha a7 osztrák állampolgár <?'q- nié’vj okmán váll (n41ov£i, tartóz­kodási en íredéi v. Adatlap ki” példánya) elveszíti. vagv az meg­semmisül. ezt a legközelebb! rendőri szervnél be kell jelente­nie. A vietnami iiipiniszier Japén&an

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom