Észak-Magyarország, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-25 / 278. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 f978. november 25., szombat mm Ünnepi megemlékezés Mezőcsáton Az utóbbi években egyre inkább előtérbe került az ál­lamigazgatási munka korsze­rűsítésének igénye, s a ta­pasztalatok arra utalnak, hogy e tekintetben már az előrehaladást szolgáló intéz­kedésekben sincs hiány. Az irányító állami szervek és a helyi tanácsok ilyen jellegű törekvéseit érezhetően az a határozott felismerés fűti, hogy a szervezeti változtatás, az egyszerűbb munkamód­szerek és a technikai eszkö­zök nagyobb mérvű megho­nosítása az állami munkában egyaránt hasznot jelent a la­kosságra és saját magukra nézve. Gyorsabbá, szaksze­rűbbé válhat az állampol­gárok ügyeinek intézése és az apparátus is jelentős ter­hektől mentesülhet. FORDULÓPONT: 1976-BAN Eléggé közismert, hogy az igazgatás korszerűsítése — ami egyébként is elsőrendű követelménye a szocialista államszervezet működésének — tíz évvel ezelőtt, a gaz­daságirányítás módosításával ev”időben vett nagyobb len­ek letet. A fordulópont azon­ban 1076-ban következett be, amikor a Minisztertanács az eddigi tapasztalatok értéke­lése mellett a további cé­lokról, feladatokról is hatá­rozott. Ettől kezdve már nemcsak a minisztériumok, főhatóságok, az érdekelt egyetemek és tudományos in­tézetek, hanem maguk a ta­nácsszervek is bekapcsolód­tak az államigazgatás éssze­rűsítésének sokrétű folyama­tába. Kiderült ugyanis hamaro­san, hogy ezek a törekvések nem szorítkozhatnak kizáró­lag az ügyintézés egyszerű­sítésére. Kétségtelen, hogy az államigazgatásnak ez. a te­rülete áll legszorosabb kapcsolatban a lakossággal, tehát, ami változás e tekin­tetben történik, az azonnal érzékelhetővé válik minden­ki számára — mégsem te­kinthető teljesnek az ilyen „féloldalas” siker. Ezért ke­rül mindinkább előtérbe az a szemlélet., ami már egymás­sal szervesen öszefüggő fel­adatnak tartja a tanácsi szervezet és a benne lezajló munkafolyamatok korszerű- sítését,v a testületi munka ésszerűsítését, az állampol­gárokat közelről érintő ható­sági ügyintézés egyszerűsíté­sét, gépesítését, valamint a túlszabályozottság fokozatos csökkentését. Viszonylag rövid időn be- Sül több ezer ötlet, javaslat született a különböző .tanács- szerveknél, , részben helyi, részben központi megoldásra várva: Sorra hozzák létre — s. ez alól ma már a borsodi nagy­községek sem kivételek — az újabb és újabb ügyfélszolgá­lati irodákat, számos helyen megszervezték az üzemi ügyfélszolgálatot is, az ügy- félfogadás rendjének szabá­lyozásával pedig további le­hetőséget nyújtottak arra, hogy a lakosság- a hivatalos munkaidőn túl is felkereshes­se ügyeivel a tanácsot. Egyes községi tanácsok részére — például építési és földügyek­ben — több olyan első fokú hatáskört adtak le, amelyek helyi gyakorlása különösen A KMP megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére a Gél ka Szolgáltató Vállalat pártbizottsága az ország egész hálózatára kiterjedő vetélke­dőt szervezett. Megyénkben az elődöntőt a megyei könyvtárban rendez­ték meg, nagyszámú érdek­lődő és jól felkészült csapa­tok részvételével. A 15 csa­nagy könnyebbséget jelent az állampolgároknak, amiként a nyomtatvány- és beadvány­minták használata is. Min­denfelé keresik a módját, hogyan lehetne „elviselhetőb­bé” tenni jelenlegi bonyolult információrendszerünket, el­sősorban az adatszolgáltatá­sok csökkentésével és a pár­huzamos nyilvántartások megszüntetésével. Ugyanígy fontos feladatuknak tekintik — főleg a gazdálkodással összefüggő területeken — a fejlett technikai eszközök al­kalmazását. S mindez még csak a tanácsapparátus mun­kájával kapcsolatos! EGYSZERŰBBEN — ÉSSZERŰBBEN Jócskán akad ésszerűsítés­re váró mozzanat a tanácsi testületek tevékenységében is. A tanács- és vb-ülések napirendjén általában a kel­leténél több téma szerepel, ami eleve lehetetlenné teszi, hogy a tanácstagok felelős­ségteljes döntését alapos vita előzze meg. Legalább ilyen probléma, hogy az előterjesz­tések is rendszerint terjen­gősek, adatokkal és számosz­lopokkal terheltek és fogal­mazásuk vagy olyan kezdet­leges, vagy annyira „szak­mai”, hogy végül is a vá­lasztott testület képtelen bennük kiismerni magát. Nem csekély gondot okoz az utóbbi időben a tanácsi bi­zottságok és szakbizottságok elszaporodása; ezek számá­nak csökkentése és munká­juk hatékonyabbá tétele a szocialista demokrácia érvé­nyesülésének szintén elenged­hetetlen követelménye. Ám arról sem feledkezhe­tünk meg: valójában a kor­szerűsítés körébe tartozik az igazgatási szervezetnek a te­lepüléshálózat fejlesztésével — községegyesítések, nagy­községi és közös tanácsok szervezése, egyes települések városkörnyéki községgé nyil­vánítása — egy időben vég­rehajtott egyszerűsítése is. Hasonló törekvések tapasz­talhatók a tanácsi üzemek és vállalatok, valamint az okta­tási, művelődési, egészség- ügyi, szociális és egyéb in­tézmények működésének ész- szerűsítésében, ami általá­ban ezek gazdaságos össze­vonását, közös fenntartását, illetve integrációját jelenti a gyakorlatban. S a másik nagy gondjuk: az adatszol­gáltatások terheinek mielőbbi csökkentése. NEM KAMPÁNYFELADAT Mindenesetre örvendetes, hogy a megyei tanácsok nem­rég összeállított és 1,935 vé­géig szóló feladatterveikben az államigazgatás egyetlen olyan területét sem hagyták figyelmen kívül, amiben va­lamiféle lehetőség kínálko­zik a munka egyszerűsítésé­re, vagy gazdaságosabbá té­telére. A jó néhány esztendő­vel későbbre meghatározott határidő pedig azt a helyes felismerést tükrözi a taná­csi szervek részéről, hogy az igazgatás korszerűsítése nem kampányfeladat, hanem hosz- szabb időt és sok vizsgáló­dást, valamint a központi és tanácsi szervek intézkedései­nek egész sorát igénylő fo­lyamat. pat hat óra hosszig tartó küzdelme utón dr. Duvalovsz- ky Zoltán igazgató, a zsűri elnöke a Leonardo, valamint a Kandó Kálmán szocialista brigádok továbbjutását je­lentette be. Jó helyezést ért el a mezőkövesdi, a sátor­aljaújhelyi és az edelényi csapat is. (Folytatás az 1. oldalról) előtt álló 'feladatok, amelyek a párt programjának lénye­ges alkotó elemei. A megyei pártbizottság ti t- kára a továbbiakban részle­tesen' szólt a KMP-nek a Ta­nácsköztársaság létrejöttében betöltött szerepéről, s arról a nehéz küzdelemről, ame­lyet a párt a fehérterror ide­jén, a II. világháború évei­ben folytatott. Beszélt az el­lenforradalmat kiváltó okok­ról, s a párt újjászervezésé­ről. Az ellenforradalom a párt és a nép számára egyaránt — bár drága áron — nyil­vánvalóvá tette, hogy csak együtt, egységben érhetnek el eredményeket a feladatok és a lehetőségek, teherbíró­Az Ózdi járási Pártbizott­ság csütörtökön délután Bán­révén tartott 'kihelyezett ülést. Soós Ottó, a járási pártbizottság első titkára kö­szöntötte az ünnepi ülés résztvevőit, a megjelent ven­dégeket, köztük dr. Havasi Bélát, a megyei pártbizott­ság titkárát, aki ünnepi be­szédében méltatta a Kommu­nisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfor­festményeiből készült kiállí­tás fogadta csütörtökön dél­után Kazincbarcikán az Eg- ressy Béni Művelődési Ház előcsarnokában az alkohol- ellenes diákfórum résztvevő­it, vendégeit. Torok Gyulá- né, a Vöröskereszt kazinc­barcikai városi titkára mu­tatta be a „termés” legjavát, azt a 126 rajzot, képet, ame­lyen a fiatalok az alkoholiz­musról mondták el vélemé­nyüket. A díjak odaítélésé­ről a diákfórum kezdete előtt leadott közönségszava­zatok alapján döntöttek. A művelődési ház színház- termében megtartott fórumot Lukács Tibor, a városi tanács kereskedelmi osztályának ve­zetője nyitotta meg, majd ezt követően Fekete János, a Magyar Vöröskereszt Orszá­gos Központja Alkoholellenes Órs'iigos Bizottságának tag­ja tartott vitaindító előadást Szó volt az alkoholfogyasz­tás alakulásáról és hasonlító adatok hangzottak cl az is­mert statisztikák említésével. A diákfórum négyszáz részt­vevője hallhatott azokról az képességünk alapos mérlege­lésével. Tehát csak tudomá­nyos alapokon nyugvó, a nemzetközi és nemzeti felté­teleket szigorúan számbavevő politikával, a pártegység és a társadalmi demokratizmus szüntelen fejlesztésével, az emberek meggyőzésével és meghallgatásával tudjuk cél­jainkat valóra váltani. Az is nagy és igaz tanulság, hogy a s’/r 'izmus biztonságának záloga: a proletár interna­cionalizmus, az egység és szövetség a szocialista tábor országaival, a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népekkel, a haladás, a de­mokrácia és a béke erőivel és híveivel világszerte. Az újjáalakuló párt — a Magyar Szocialista Munkás­párt — felhasználta ezekét a dulóját. Szólt a pártalapítás körülményeiről, 1918—19-es idők forradalmi küzdelmei­től, arról a hat évtizedes harcról, amelyet a magyar kommunisták vívtak az egész nép felemelkedéséért, majd ünnepélyesen átadta a bán­révei kommunistáknak a kö­zelmúltban elkészült párthá­zat. Az új pártházban ez al­kalommal jubileumi kiállítás nyílt a KMP dokumentumai­ból. egészségromboló, károsító következményekről is, amit a rendszeres alkoholfogyasz­tás okozhat. Hazánk az alko­holfogyasztásban az első tíz között van a világon, de a tömény italok, az égetett sze­szek fogyasztási aránya ná­lunk a legnagyobb, és nyil­vánvaló ennek fokozottabb egészségkárosító hatása is. Miért kerül diákfórumon fiatalok elé az alkoholizmus kérdése? A választ azok az adatok adják meg. melyek az elvonókúrán részt vett 18 —30 év közötti fiatalok egy­re növekvő arányát jelzik. Ehhez pedig, mint ismeretes csaknem egy évtizedes, de legalább hat-, nyolcéves rendszeres alkoholizálás ve­zet. Hasonló figyelmeztetést olvashatnak ki a szülők, a szakemberek az iskolás korú­ak körében végzett felméré­sek adataiból is, miszerint az általános iskolások jelentős százaléka ismeri már az al­koholt, jórészük éppen a szülők kínálgatása révén. Az előadás után a fiatalok kérdéseire adtak választ. tapasztalatokat, levonta a ta­nulságokat, s mindezeket őszintén feltárta az ország népe előtt — folytatta De­rne László. — Ez az őszinte­ség eloszlatta az eszmei zűr­zavart, helyesen tájékoztatta a tömegeket, helyreállította és elmélyítette a kapcsolatu­kat a párttal. Leleplezte az ellenforradalom jellegét, hát­terét. belső és külső okait, végrehajtóit. Ez a magyará­zata a politikai, gazdasági és tudati konszolidáció gyors si­kerének. a „magyar csodá­nak”, amit a burzsoázia máig sem ért, mert nem érti meg a kétfrontos harc legfőbb eredményét: politikánk igazi népi jellegét. E politika je­gyében végeztük el a szo­cializmus alapjainak leraká­sát, dolgozta ki pártunk a fejlett szocialista társadalom építésének tervét és fogad­ta el legutóbbi XI. kongresz- szusunkon új, hosszú távra szóló, egész történelmi kor­szakot felölelő programnyi­latkozatát. — Feddhetetlen, példamu­Ünnepség Ünnepségen emlékeztek meg tegnap este Miskolcon, a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulójáról. A Himnusz elhangzása után Fülöp Péter, a KISZ Miskolc városi Bizottságának első tit­kára köszöntötte a résztvevő­ket. A KISZ városi bizottsá­gának első titkára ünnepi kö­szöntőjében a kommunista párt létrejöttének történeté­ről szólt, a KMP születéséről. — Hatvan évvel ezelőtt megtörtént a döntő lépés, lét­rejött: az a tudatos, szervezett élcsapat, amely képes volt megfogalmazni és képviselni a munkásosztály, a nép for­radalmi céljait. A KMP rö­vid idő alatt megnyerte a munkások és a parasztok nagy tömegét, a társadalmi hala­A Magyar Népköztársaság Elnöki rfTanacsa pénteken ülést tartott. Módosította és kiegészítette a szerzői jogról szóló 1969. évj III. törvényt, figyelemmel a szerzői jogi törvény hatályba lépése óta szerzett egy évtizedes ta­pasztalatokra és a módosított Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseire. A törvény- erejű rendelet 1979. január 1-én lép hatályba. Törvényerejű rendeletet fo. ■gadott el az Elnöki Tanács az ipari minták oltalmáról. Az átfogó, korszerű szabályo­zás — amely összhangban van az iparjogvédelem más tör­vényszintű szabályaival és a nemzetközi együttműködésből fakadó kötelezettségeinkkel — 1979. március 1-én lép ha­tályba. Az Elnöki, Tanács törvényerejű .rendeletét, al­kotott a takarékszövetkeze­tekről. A szövetkezeti formá­ban működő pénzintézetek működésének előmozdítása Tegnap Gácsi Ferenc elnök vezetése alatt ülést tartott az SZMT székházában, Miskol­con a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának szervezési és káderbizottsága. A tanács­kozáson Juhász Dezső bizott­sági tag beszámolt a MEZŐ­GÉP Vállalatnál dolgozó szakszervezeti bizal m i ok munkájáról. A jog- és ha­táskör bővülésével kulcspozí­cióba kerültek a bizalmiak. A helytálláshoz jóval körül­tekintőbb munkára van szük­ség. Ezután Szalui István, az tató magatartásra, a szó és a tett összhangjára, töretlen egységére nevelte és neveli a párt tagjait. Arra neveli, hogy tartsuk tiszteletben a lenini normákat, bontakoz­tassuk ki az alkotó kezde­ményezéseket. legyen erőnk napról napra megújulni, té­vedéseinket, amelyektől nem vagyunk mentesek, helyre­igazítani. Pártunk megalaku­lásának 60. évfordulóját úgy ünnepelhetjük méltóan, " ha tisztelettel gondolunk elő­deinkre és elkötelezzük ma­gunkat példájuk követésére, tovább folytatjuk megkezdett munkájukat •— mondotta be­széde befejező részében De­ine László. Az ünnepi beszéd után a járás több ezer. úttörője ne­vében a megemlékezésen részt vevő pajtások vörös szegfűt nyújtottak ót az el­nökség tagjainak, kifejezve ezzel is tiszteletüket, meg­becsülésüket, majd a meg­emlékezés után ünnepi kul- túrműsort adtak az évforduló tiszteletére. Miskolcon dósért cselekedni akaró ér­telmiségieket, maga mellé ál­lította a nemzet sorsáért ag­gódókat. Ezt követően Fülöp Péter, a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártja harcáról, a Tanács­köztársaság vívmányairól szólt, majd így folytatta: , — A KMP később az ellen- forradalmi terror ellenére is bátran vezette az illegalitás­ban dolgozó kommunisták és más demokratikus erők har­cát. Ezt követően a KISZ városi bizottságának első titkára ha­zánk életének, történelmünk­nek legújabb szakaszáról, gazdasági építőmunkánk sir ■ kereiről, eredményeiről szólt. Ezután a miskolci fiatalok, ifjúkommunisták, a Közép­iskolai Diák Művészeti Ön­képzőkör ünnepi műsora kö­vetkezett. érdekében a jogszabály — a szövetkezetekről szóló tör­vény keretei között — meg­állapítja a takarékszövetke­zetek alakulására, szerveze­tére, működésére, továbbá a tagok jogaira és kötelezett­ségeire vonatkozó szabályo­kat,! A törvényerejű rendelet 1979. január 1-én lép hatály­ba, végrehajtásáról és az át­meneti rendelkezések megál­lapításáról — a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Ta­nácsával egyetértésben — a pénzügyminiszter gondosko­dik. Az Elnöki Tanács döntése értelmében a győri Tanító­képző Főiskola felveszi a ki­váló pedagógus, Apáczai Cse­re János nevét, és a jövőben Apáczai Csere János Tanító­képző Főiskola néven foly­tatja működését, Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb, folyamatban levő ügyeket tárgyalt. SZMT politikai munkatársa javaslatot tett az 1979. évi munkaprogramra. Zombori Ferenc, a szervezési és ká­derosztály vezetője értékelte/ a bizottság ez évi tevékenvJ súgót,. Kovács Kálmánná, a« SZMT titkára előadásában átfogó képet adott a népgaz­daság egyensúlyi helyzetéről és az ezzel kapcsolatos szak- szervezeti feladatokról. Befe­jezésül a jó munkát végző bizottsági tagokat tárgyjuta­lomban részesítették. A Gelka brigádjainak vetélkedője Új pártházat avattak Bánrévén Kazincbarcikai diákfórumon: Fiataloknak az alkoholizmusról Tanulóíiatalok rajzaiból Bizottsági ilés az SZMÍ-ben Demc László ünnepi beszédét mondja. kerszerikkH

Next

/
Oldalképek
Tartalom