Észak-Magyarország, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-25 / 278. szám

1978. november 25., szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 r

A világpiacon csak a minőség „megy”

Májusra elkészül

/

— Az 1978. évi árbevételi tervünket november 1-ig-teljesítettük. Így az év végéig a múlt évihez viszonyítva a szocialista országokba közel 10 és a tőkés államokba 27 százalékkal több, nagyobb értékű árut szállítunk — mondja Lantos Miklós, a Hegyalja Ruházati Szövetkezet elnöke. -— A nyugati országokba szállított termékekért az 1977. évitől fél millióval több, 3 millió dollár bevételt érünk el. Hazai pénzbeh — az anyagértéket is figyelembe véve — a tavalyitól várhatóan 98 millióval több, 348 millió forint termelési értéket könyvelhetünk el. Jellemzésül hadd mondjam el, hogy a világpiacon ma már csak a minőséget lehet eladni.

Végvári János, a 43 tagú Béke szocialista brigád, e napokban kitüntetett vezetője elmondotta: szigorú önmeó- zást végeznek. A munkában millimétemyi eltérést se engednek meg. Nem, hiszen az egyik NSZK-beli cég technikusa szinte óránként jelenik meg, ellenőrzi és meózza a szalagon dolgozók munkáját.

A brigádvezető 26 évvel ezelőtt szabósegéd volt, így van fogalma, tapasztalata a kisipari munkáról. Éppen ezért hitelesen hangzik a megállapítása:

— Kisiparos képtelen ilyen minőségű munkát végezni, ahogy mi dolgozunk a szalagon ... Csak egy gondunk van: a külföldiek Ids tételű megrendeléseket adnak, s így egy hónap alatt hatszor- nyolcszor át kell szervezni a munkát, ki kell cserélni a gépeket, s mire a közösség jól begyakorolná magát, máris itt az új átszervezés, az újfajta modell készítése.

Egész véletlenül találkoztam Dvorák Antonnail. A csehszlovák férfi korábban 8 évvel ezelőtt az egyik bécsi cég megbízottjaként került kapcsolatba a szövetke- - zettel. Most a nyugatnémet Goidig céget képviseli. Kereskedőkre jellemző, óvatos válaszokat ad:

— Ä cég magas minőséget követel, a szövetkezet igyekszik ennek eleget tenni. Már most megkezdtük gyártatni a tavaszi, a nyári ruhákat. Évente 35—40 ezer darab ruhát veszünk át. Termesze- ■ tesen meg vagyunk elégedve a munkával, mert egyébként más cégnek adnánk a megrendelést. i

Pál nappal ezelőtt Lantos elvtárs, a KISZÖV elnökével, együtt járt a kapcsolatok megerősítése végett az NSZK- ban. A nyugatnémet—magyar közös külkereskedelmi vállalat ottani igazgatója elmondotta, hogy elégedett a szövetkezet munkájával. Annyi megrendelőt, s megrendelést küld. amennyinek a Hegyalja ki bírja elégíteni az igényeit, s csak a kapacitás határa szabja meg az igények nagyságát.

így történt, hogy az egyik cég 110 ezer darab ruhát kért, de a szövetkezet csak 80 ezer darab elkészítését tudta vállalni.

A külföldi megrendelés növekedése szoros összefüggésben van a jó minőségben végzett munkával. E jellemzésben nincs semmi elfogódottság. Nincs, hiszen a Londonban székelő IVS. a nemzetközi kiváló áruk fóruma — mint erről már hírt adtunk — kitűnőnek minősítette a Hegyalja Ruházati Szövetkezet termékeit és a szövetkezetét felvette tagjai sorába, amelynek előnyeit — piaci információt, kapcsolatmegteremtést — a jövő évvel kezdődően érezheti majd.

A közösség a tőkés államok közül a legtöbb terméket. kabátokat, blézereket, női ruhákat Hollandiába szállítja. A holland céggel most 3 évre szóló együttműködésben állapodtak meg. E szerint a megrendelő „szállítja” az újhelyi és a vidéki üzemekbe a szervezést, a technológiát, sőt a munka végzéséhez szükséges speciális gépeket is. Ellenértékéként évente 15 ezer blézerrel, női ruhával akar többet kapni a holland cég. Ugyanilyen együttműködést valósítanak meg a Qolding céggel is, amely hasonlóan évről évre több árut igényel a szövetkezettől.

A közösség a piaci igényekkel, az anyagi lehetőségekkel, támogatással számolva 70 millió forint értékű beruházást akar megvalósítani. A raktár készítését rövidesen befejezik, s megkezdik az új, hated ntes üzemház építését, amely a termelőterület bővítését eredményezi, s egyben az utánpótlás nevelését is biztosítja.

Mi a nagy felődés. a tx- lágpiaci siker forrása?

Többek között az, hogy növelték a hazai alapanyagú termékek arányát. Külföldre közel ötször, belföldre több mint négyszer annyi hazai szövetből készített terméket szállítottak, mint az elmúlt évben. A tavalyitól 98 millió forinttal nagyobb termelési értéket kizárólag a termelékenység növelésével érik el. Ehhez a feltételeket jó, magas színvonalú szervezéssel, műszaki fejlesztéssel biztosítják.

Az eredmények legfőbb forrása a dolgozók, elsősorban az egymással vetélkedő szocialista brigádok vezetőinek, tagjainak jó hozzáállása, a közös ügyért való lelkesedése, ' a több száz ember pontos munkája, szinte a másodpercekért való küzdelme. Az évi több százezer ruha, ki tudja hány milliárd öltés, magával cipeli a nagyvilágba a szövetkezet tagjainak keze munkáját, évről évre tovább növelve a közösség hírnevét.

Az elnök azt mondja, hogy a szervezésben, a fejlesztésben, a termelésben nincs megállás. Nincs, hiszen a külföldi megrendelők már teljes egészsébén lekötötték a szövetkezet 1979. évi kapacitását, így zökkenő nélkül „léphetnek” át az új évbe. amely az ideitől is nagyobb feladatokat rak a közösség tagjainak vállaira.

Csorba Barna

Növekszik az érdeklődés a nagyüzemi sertéstartó telepek építése és rekonstrukciója iránt, mert az AGRO- BER-nél az év alsó három negyedében a szokásosnál több tervdokumentációt rendeltek. ötször annyi tervezési munkára adtak megbízást a gazdaságok, mint például az elmúlt év azonos időszakában. Megszűnőben van a •tartózkodás a nagyüzemi •ertéstartás bővítésével szemben. Tavaly visszafogott volt az érdeklődés. Az idén 33- féle típusterv áll a gazdaságok rendelkezésére, jövőre ez a szám 43-ra növekszik, még nagyobb lesz a választási lehetőség. Az AGROBER valamennyi tervezőirodájának előírta, hogy a sertés- tartási beruházások műszaki előkészítését és tervezését soron kívül készítse; eh

Kábán, az épülő Hajdúsági Cukorgyárban a lengyel építők már a gépek nagy részét is beszerelték. A gyár, amely évente 6—7000 vagon cukrot állít majd elő, jövő év májusára elkészül, a következő feldolgozási szezonban pedig megkezdi a próbaüzemelést. A gyár szennyvíztisztító medencéi. (Képünk ön jobbra.) Munkában a lengyel szerelő. (Képünkön balra.)

II viiáuazdaság hírei

Látogatás Miskolc áj ííííoimívcbcn

Zavartalan a Willis...

Közeledik a tél, várhatóan enyre hidegebbek lesznek a napok, időszerű tehát a mindannyiunkat érintő fűtésről beszélnünk, gondoskodnunk. A téma aktualitása kapcsán szervezett üzemlátogatást tegnapra az Építőipari Tudományos Egyesület miskolci csoportja Miskolc új fűtőművébe. A műszaki képzettségű vendégeket Petőfi Zoltán, a távfűtőmű üzemvezetője fogadta, tájékoztatta és .kalauzolta ,a létesítményben.

Az elmúlt években sok gond volt megyénk székhelyén a hőszolgáltatással. Ezen nehézségek végleges megoldására, a hőszolgáltatás zavartalanságának biztosítására tervezik megépíteni a szóban forgó városi fűtőmű- vet. Négy évvel ezelőtt láttak hozzá a beruházás kivitelezéséhez a Tatár utcában, s a nagyarányú munka a VI. ötéves tervre is áthúzódik. Három ütemben kívánják felépíteni a hőszolgáltató üzemet, tucatnyi vállalat közreműködésével. Ennek során két 50 és két; 100 gigakalóriás kazánt helyeznek majd üzembe.

Napjainkban már hőt szol- . gáltat a két 50 gigakalóriás PTVM-típusú berendezés, s természetesen folytatják a beruházási munkálatokat. Az egyik kazán a belvárosban 8938 lakás fűtését és használati melegvíz-ellátását biztosítja ; ebben az értékben benne vannak a közintézmények is. A másik kazán az avasi- lakótelepre juttatja el a hőt;

5154 lakás fűtését, illetve 522 lakás előfűtését látja el. A hőtermelő és kisegítő berendezések zavartalanul üzemelnek, s folyamatos üzemelésükre összesen 38 dolgozó felügyel.

Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy Miskolcon napjainkban, de a közeljövőben sem lehet gond a hőszolgáltatás lebonyolítása. A már említett; két 50 gigakalóriás kazánon kívül ugyanis az LKM-ben js üzemel egy 50 gigakalóriás kazán, továbbá egy 25 gigakolóriás fűtőturbina. A két rendszer úgy van megépítve, hogy meghibásodás esetén egymást kisegít- hetiv A távfűtőműnek a jövő év első negyedében egyébként 104 gigakalóriát kell a város felé biztosítani, ezzel szemben a rendelkezésre álló hőmennyiség 175 gigakalória.

Honnan tudják a fűtőműben, hogy mikor mennyi hőt adjanak? A meterológiai jelentések adatait betáplálják a városi ingatlankezelő vállalatnál egy számítógépbe, s az okos masina kiszámítja a várható átlaghőmérsékletet. Ennek figyelembe vételével határozzák meg aztán a fűtőműben a kibocsátandó hőmennyiséget.

Visszatérve a beruházás folytatásához: az első 100 gigakalóriás kazán alapjai már elkészültek, s a berendezések háromnegyede is megérkezett '

(kolaj)

A KGST-országoknak csaknem 1 milliárd dolláros érdekeltségük van a tőkés államokban. A szocialista országoknak 312 kereskedelmi, termelői és szolgáltatói vegyesvállalatban, valamint 23 bank- és hitelintézetben van érdekeltségük. A részvény- többség rendszerint a szocialista partner tulajdona. A hl leiint ézetek 340 millió, a többi vállalat kereken 600 millió dolláros tőkével rendelkezik. A közös vállalatok többsége — szám szerint 223 — kereskedelmi vállalkozás, a többi szolgáltató, szállítmányozási és szállító vállalat. A legtöbb, azaz 84 vegyesvállalatot a Szovjetunió n hozta létre, ezt követi Lengyelország 65 és Magyarország 58 vegyesvállalattal. A legfejlettebb szocialista országok — Csehszlovákia 26 és az NDK 15 céggel vesznek részt az ilyenfajta vállalkozásokban. Minden hatodik közös vállalat az NSZK-ban működik, s így ez az ország tekinthető a kelet—nyugati tevékenység központjának.

*

A Dow Chemical 1977-ben elvesztette világelsőségét a vegyiparban — állapította meg egy Angliában végzett felmérés. A 25 mutatóra (köztük: forgalom, hozzá- adott-érték alkalmazottanként, egy alkalmazottra jutó állótőke, értékesítési változás, profit, adósság, saját tőke aránya, bérek, tiszta haszon stb.) alapozott felmérés szerint tavaly első a Du Pont, második az ugyancsak amerikai Merck, harmadik az angol ICI. a Dow Chemical pedig „csak” a hetedik. Amíg tiszta haszon szempontjából a Dow Chemical továbbra is a vezető helyet foglalja el, teret vesztett azáltal, hogy jövedelmezősége csökkent, kamatfizetési kötelezettségei és kölcsönfelvételeinek aránya ugyanis nőtt. A Du Pont ezzel szemben kiegyensúlyozottabb mérleget tudott felmutatni és sokat köszönhet koncentrált kutatási-fejlesztési tevékenységének is.

*

Nemzetközi kávéár-stabili- záló alapot létesítenek a latin-amerikai kávétermesztő országok — közölte a kolumbiai kávétermesztők szövetségének ügyvivője. Ezért az érinteti országok a napokban tanácskozást tartanak Gua- temala-városban, hogy megvitassák az alap működési mechanizmusát, pénzügyi fedezetét és egyéb ezzel kapcsolatos témákat. A nyolc alapító ország: Brazília. Kolumbia, Costa Rica, Salvador, Guatemala, Honduras, Mexikó és Venezuela hozzájárulása összesen 140 millió dollár lesz. A többi országét különböző feltételek alapján határozzák meg, ezek közül is legfontosabb a termelés nagysága. Az afrikai kávétermelő országok részvételéről egyelőre még nem esett szó. A latin-amerikai termelők ezzel az árstabilizációs alappal akarják kiküszöbölni a kávépiacon egyre gyakrabban jelentkező, nagy bizonytalanságot keltő spekulációs ügyleteket.

Többet, jobbat, olcsóbban

Szerény külsejű s vékonyka, alig húsz oldalas íüze- tecske az, amely a Borsod megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat gondozásában, „Többet, jobbat, olcsóbban” chilinél bemutatja a prügyi Tiszamente Termelőszövetkezet „sertésprogramját”. Akik elolvassák a tapasztalatcseréül szánt ismertetést, (érdemes!) meggyőződhetnek róla, hogy a nagyüzem és a háztáji összefogásával, érdekeinek egyeztetésével milyen nagyszerű megoldás született Prügyön a sertéstartás fellendítésére, gazdaságossá tételére.

Mi a lényege a prügyi példának?

Kezdődött azzal, hogy a tsz-ben, még 1976-ban úgy döntöttek: tekintettel természeti és közgazdasági adottságaikra és szem előtt tartva a népgazdasági igényeket is, a sertéstenyésztésre, hizlalásra szakosodnak. Mégpedig úgy, hogy a csökkenő tendenciájú háztáji sertéstartást fellendítsék, hogy a nagyüzem és a háztáji kiegészítpriiiyi

se egymást, folyamatot alkosson.

A szakosodás eldöntésekor a tsz egy 10 ezer hízó kibocsáT tására alkalmas új sertéstelep megépítését tervezte. Ez azonban összesen 110 millióba került volna. A szükséges összeggel, a támogatásokkal együtt sem rendelkeztek. Ezt követően született meg az ISV-vel közösen az az újabb beruházási javaslat, hogy a tsz három tanyáján lévő régi férőhelyekből teremtsenek újat. A fő cél a költségek csökkentése és a beruházás kivitelezhetőségének meggyorsítása volt.

Az ISV javaslatainak elfogadásával a tsz az eredetileg évi 10 ezer hízó kibocsátását 22 ezer fölé növelheti, ugyanakkor az összes; bekerülési költség lényegesen kisebb, mintegy 78 millió forint Ezt a beruházási progpélda...

ramot három ütemre bontották, úgy, hogy egy-egy ütem befejezése után az érdekelt telep már azonnal termelhet

is.

A háztáji kocatartásra és malacnevelésre alapozott; beruházás eredménye az, hogy az egy hízóra vetített férőhely-költség 3500—3600 forint körüli, ugyanakkor a még 1975-ben befejezett szakosított sertéstelepi beruházásoknál ez a költség átalá- ban férőhelyenként 17 250 forint volt.

A prügyi példát bemutató ismertető füzetecskéből azt is megtudjuk, hogy nemcsak a beruházást oldják meg olcsón, gyorsan, hanem a takarmányozásban is kihasználják a legolcsóbb, leggazdaságosabb módszereket.

' A kocatartó, a nagyüzem részére malacot, hízó alapanyagot nevelő tagok is

„megszólalnak” a füzetben. Például Péter József, aki háztáji gazdaságában 10 anyakocát tart s egy kocánál évi 19,3 darabos malacszaporulatot ért cl. Péter József figyelemmel kísérte kiadásait és bevételeit, s az a véleménye, hogy kocánként évi 6500— 7500 forint jövedelem érhető el, amelyben természetesen munkadijának ellenértéké es épületeinek amortizációja is benne szerepel.

A prügyi Tiszamente Termelőszövetkezet jó példája, nagyszerű „sertésprogramja”, a tervek szerint a jövő év végére már teljesen elkészülő és termelő beruházásai remélhetően utat mutatnak más tsz-ek számára is, ahol keresik a gazdaságosabb sertéstartásra a jó megoldást.

Cigándon, Tiszakarádon, de megyénk más közös gazdaságaiban is találhatók a prü- gyihez. hasonló adottságok. És mivel a több sertéshúsra mind a belföldi ellátáshoz, mind pedig az exporthoz szükség van, jó lenne megteremteni a lehetőségekei an- hoz,. hogy a prügyi módszerrel fellendüljön megyénkben a jelenleg igen kismértékű sertéshízlalás.