Észak-Magyarország, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-25 / 278. szám
AZ MSZMP BORSOD-ABAŰJ-ZEMPLEn MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ünnepségek a KMP fakulásának évfordulóján Koszorúzás a Munkásmozgalmi Emlékműnél XXXIV. évfolyam, 278. szám Ára: 80 fillér Szombat, 1978. november 25. Emil Kossuth-díjas színművész Komját' Aladár: Proletár Magyarország marsol című költeményét szavalta el, majd elhelyezték a kegyelet és a megemlékezés virágait. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának képviseletében Németh Károly, az MSZMP KB titkára és Nemes Dezső, a Nép- szabadság főszerkesztője, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai koszorúzták meg az emléktáblát. A KISZ nevében Barabás János, a KISZ KB titkára és Sze- geczkiné Fehér Éva, a KISZ KB tagja koszorűzott. A jubileum alkalmából pénteken koszorúzási ünnepséget tartottak a főváros XII. kerületében is, a Városmajor utca 42. számú házának falán elhelyezett emléktáblánál, amely a KMP megalakulásának színhelyét jelöli. A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága nevében Méhes Lajos első titkár és Szabó Piroska, a végrehajtó bizottság tagja koszorűzott. A Visegrádi utcában Németh Károly és Nemes Dezső ko- szorúzott. A párt megalakulásának (10. évfordulója alkalmából pénteken koszorúzási ünnepséget rendeztek a Visegrádi utcában, a Kommunisták Magyarországi Pártja Központi Bizottságának először otthont adó háznál, a 15. számú épületnél. Az emléktábla előtt díszőrség sorakozott fel. A Himnusz elhangzása után Keres A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén részt vett magyar küldöttség pénteken délelőtt látogatást tett a Magyar Népköztársaság moszk- 7i nagykövetségén és találkozott a magyar kolónia képviselőivel A küldöttséget dr. Szűrös Mátyás nagykövet köszöntötte. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a delegáció vezetője tolmácsolta a küldöttség üdvözletét a Szovjetunióban dolgozó magyaroknak és baráti beszélgetést folytatott a találkozó részvevőivel. Pénteken délután elutazott Moszkvából a magyar . pártós kormányküldöttség,, amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén. A küldöttség vezetője Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, tagjai: Lázár György, a Politikai Bi. zottság tagja, miniszterelnök, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter. , Szocialista srszlpi milaú iifiiiBíi A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjainak vezetői és kormányfői megvitatták a Közel-Keleten kialakult helyzetet és- határozottan elítélték az Egyesült Államok égisze alatt fogant egyiptomi—izraeli különutas egyezségek politikáját, amely újabb veszélyes bonyodalmakhoz vezet a térségben. Kifejezték meggyőződésüket, hogy az ilyen különutas arabellenes alkudozás ellentétben áll a térség összes népeinek, közöttük az izraeli népnek a javát szolgáló átfogó politikai rendezés érdekeivel, ellentétes a nemzetközi biztonság követelményeivel és az ENSZ határozataival. A testvéri országok kommunista és munkáspártjainak vezetői és kormányfői kijelentették, hogy támogatják az arab országok állam- és kormányfőinek bagdadi értekezletén született határozatokat. Ügy vélik, hogy ezek a határozatok fontos és hasznos sze- , repet játszanak majd a közel-keleti probléma hatékony és igazságos rendezéséért, a közel-keleti és az általános békéért vívott harcban. Losanczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai pénteken az Országházban fogadták a jugoszláv nemzetgyűlés — Dragoszlav Markovicsnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzet- gyűlése elnökének, a JugoA bolíviai hadsereg pénteken államcsínyt hajtott végre és az első jelentések szerint megdöntötte Juan Pereda elnököt és kormányát. A hatalomátvételt a hadsereg fő- parancsnoka, David Padilla Arancibia tábornok jelentette be hivatalos közleményben. A főparancsnok közlemény szerint haladéktalanul általános választásokat írnak ki, és az ország új alkotmányos elnökét. 1979 augusztusában fogják beiktatni. Négy hónapon belül ez már a második katonai államcsíny a latin-amerikai országban. Mint ismeretes, Juan Pereda a nyáron Hugo Banzer tábornokot félreállítva került az elnöki székbe. szláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága tagjának vezetésével — hazánkban tartózkodó küldöttségét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Péter János, az országgyűlés alel- nöke és dr. Vitomir Gasparo- ixics, a Jugoszláv Szdcialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. La Pazban nyugalom uralkodik. Attól eltekintve, hogy fegyveresek őrzik a bolíviai főváros kulcsfontosságú pontjait, semmi jel sem utal a hajnalban lezajlott katonai államcsínyre. Pereda elnök hollétéről ellentmondásos jelentések érkeztek: egyes értesülések szerint hivatalában fogva tartják, mások szerint — mint a légierő volt főparancsnoka — arra a légitámaszpontra menekült, ahonnan a júliusi hatalomátvételt előkészítette. Meg nem erősített rádiójelentések tudni vélik, hogy repülőgépen elhagyta az országot, s feltehetően Chilében vagy Paraguayban keres menedéket A KMP megalakulásának 60. évfordulója alkalmából tegnap délben megkoszorúzták Miskolcon a Munkásmozgalmi Emlékművet. A megyei pártbizottság képviseletében dr. Havasi Béla megyei titkár. a városi pártbizottság képviseletében Drótos László első titkár, a járási pártbizottság képviseletében Bialis József első titkár helyezte el a koszorúkat az emlékmű talapzatán. A tanácsok részéről dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke. Rózsa Kálmán. a városi tanács elnöke ■és Nikita Ferenc, r. járási hivatal elnöke koszorúzolt. A hála és kegyelet virágait a Szakszervezetek Megyei Tanácsa képviseletében Tóth József, az SZMT vezető titkára helyezte el... Az ünnepségen részt vettek a megyei, a városi és a járási KISZ, a Hazafias Népfront, s a fegyveres testületek képviselői is Fotó: Laczó József Jubileumi emlékkiállítás a Herman Ottó Múzeumban Ha belépünk a Herman Ottó Múzeum földszinti kiállítótermeibe, azonnal szembetűnik egy tépett, kopott nem. zetiszínű zászló, rajta a felirat: „1737-ben alakult;f magyar lakatos-társulat”. Munkásmozgalmunk kezdeteinek elikviái és dokumentumai sorakoznak előttünk a falakon. A miskolci és borsodi ipar első időszakai tekintenek ránK a régi képekről, majd ipartestületi dokumentumok idézik a múlt századot. Ott olvashatjuk, mindjárt az első összeállításban a Miskolci Általános Munkásönképző Egylet alapszabályait. A kiállítási anyagok tovább kísérnek a történelemben: főszolgabírói j hentesek az alispánhoz, ózdi bánvászlajstromok, a munkásélet és a munkások elnyomatásának dokumentumai sorjáznak. A szemközti falon Ferenc József híres, Népeimhez! című, 1914, július 28-i felhívása, a háborús élet ío- tódokumentumai, a polgár- mester utasítása az elesett katonák bejelentéséről. Hadiélelmezés és háborús ellátás nyomorúságos szele csap meg a bolti táblákról, a jegybeváltási hirdetményekről, árjegyzékekről. de már ott az eredeti plakáton a rajzos felhívás: ;,Proletárok! Előre! Ti vagytok a világ megváltói!”, s ott a petíció megszámlálhatatlan aláírással, amelyben a munkások képviseletet követelnek maguknak a város vezetésében. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére nyílt- a jubileumi kiállítás a Herman Ottó Múzeum földszinti termeiben. Fő célja az adott, sorsfordító jelentőségű időszak történelmi összefüggéseinek bemutatása. A már ismerteteti első teremben, valamint a további helyiségekben a miskolci és borsodi munkásmozgalom tárgyi és dokumentációs emlékei láthatók a múlt század utolsó három évtizedében és századunkban, a Tanácsköztársaság bukásáig. A további termekben már a forradalmi időszak relikviái és dokumentumai sorakoznak. „Minden gyáritok legyen munkászászlóalja!” — követeli egyik eredeti plakát, majd megtekinthetjük a miskolci események dokumentumait, a Tanácsköztársaság helyi szerveinek megalakulásáról szóló jelentéseket, táviratokat, űjságbeszá- moíókat, az 1919-es harcok emlékeit, látjuk Kun Bélát a miskolci, tetemvári népgyűlésen. A sok értékes dokumentumból összeállított kiállítás egésze szemléletesen érzékelteti az ipari munkásságnak az első világháborút megelőző időszakban megmutatkozott szerveződését, kialaku- lásqt, mozgalmának jelentősebb állomásait, majd a háborús terheket, s a fokozódó elnyomás szülte megmozdulásokat. Végül, de nem utolsósorban, igen markánsan mutatja meg ez a tárlat, miként is zajlott le az 1918 novemberétől, a KMP megalakulásától 1919. augusztus 1-ig tartó történelmi időszak szőkébb pátriánkban. A kiállítást pénteken délután dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg a nagy számban összegyűlt érdeklődő — köztük a város és a megye párt-, állami, társadalmi közéleténél: reprezentánsa; — előtt. Megnyitójában először u Kommunisták Magyarországi Pártja 60 év előtti meg alakulásának jelentősegét, történelmet formáló erejét méltatta, s azt elemezte, mit jelentett akkor a párt színrelépése. Beszélt az I. világháború évei hozta társadalmi változásokról, vázolta az akkor kialakult társadalmi helyzetet, amelynek keretében a munkásság felhívásának hatására, valamint ax egyre növekvő elégedetlen^ ségtől serkentve megmozdulások követték egymást a megyében, például Sajóbábony- ban, Sajószögeden, Ároktőn^ Edelényben, nem utolsósorban Diósgyőrött és Özdon, Sátoraljaújhelyen pedig a baloldali szociáldemokrata párt befolyására voltak jelentős megmozdulások. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját említette a* továbbiakban dr.' Havasi Béla, majd a KMP célkitűzéséről és helyi tevékenységéről beszélt, részletesen ismertetve a miskolci, illetve borsodi megalakulás körülményeit, mozzanatait. A párt munkájának tükrében mutatta be az 1918 novemberét követő időszakot, majd a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásáról, harcairól, elárultatásáról, illetve bukásáról beszélt, valamint arról, hogy a kegyetlen fehérterror miként semmisítette meg a Tanácsköztársaság vívmányait, s hogy vele szemben az illegalitásban dolgozó párt hogyan tartotta ébren a forradalom parazsát. A hat évtizedes küzdelmekről szólva kegyelettel emlékezett a harcos elődökre, és méltatta a kiállítást, amelynek anyaga ezt a hat évtizedet és annak előzményeit, illetve annak helyi vonatkozásait igen érzékletesen tárja a látogatók elé. Végezetül dr. Szabadfalvi József megyei múzeumigazgató ajánlotta a jövő év tavaszáig nyitva tartó kiállítást Borsod és Miskolc közönségének figyelmébe. Jnnepi megemiekezés Mezőcsáton A KMP megalakul ás ura emlékezve, tegnap, pénteken délután az MSZMP Mezö- csáti járási Bizottsága ünnepséget rendezett Mezőcsáton. A járási művelődési központ nagytermében sorra került ünnepi megemlékezésre eljöttek a párt, a magyar munkásmozgalom régi harcosai. Az elnökségben foglalt helyet Deme László, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára, Újvári István, a Leninvárosi Pártbizottság titkára, a mezőcsáti járásban élő veteránok és a 45-ös párttagok képviselői, a járási párt-végrehajtóbizottság tagjai. Az ünnepi megemlékezés résztvevőit Korács József, a Mezőcsáti járási Pártbizottság első titkára köszöntötte. Megnyitó szavai után Deine László, a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. — A KMP megalakulására emlékezve elsősorban az általa vezetett több évtizedes küzdelmek legfontosabb ered - hiányét, a megalapozott és fejlett szakaszában épülő szocializmust ünnepeljük — mondotta bevezetőjében. — Számunkra- a történelem már kézzelfoghatóan bebizonyí- totta, hogy a KMP programja reális volt. Ezért nekünk a feladatunk, hogy megmutassuk, miként valósultak meg az 1918-ban megfogalmazott célok, milyen tapasztalatokat nyújt a párt 60 éves küzdelme mostani feladataink megoldásához. — Viharok közepette született a kommunista mozgalom, így a magyar kommunista párt is — mondotta a továbbiakban. — A kommunista mozgalom a társadalmi változások, a munkásmozgalom fejlődésének terméke, de egyben az ellentmondások megoldásáén folytatott forradalmi harc lendü’etének és sikerének feltétele is volt. A KMP megalakulásával először vált valódi élcsapat a munkásosztály vezető magjává, s ezzel a proletariátusnak lehetősége nyílt, hogy önálló, forradalmi politikát folytasson, és bizonyítsa, hogy érdekei valóban megegyeznek a nemzet többségének alapvető érdekeivel, hogy vezetésével megoldhatók a nemzet (Folytatás a 2. oldalon)
