Észak-Magyarország, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-10 / 239. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG * 1978. október 10., kedd A képernyő előtt Yalóságcserepek Nincsen szándékomban erőszakosan összekapcsolni az elmúlt heti Nyitott /cönj/r-adást, s az abban látott Rafjai Sarolta írta regény ismertetését, meg a másnapi tévéfilmet, az Illetékteleneket, de valami mégis kapcsolatot teremt a két műsor között, a műfaji eltérések ellenére is. Mindkettő napjaink valóságából merített, életünk más-más szakaszának valóságcserepein tükrözteti mindennapjaink egy-egy vonulatát, s míg az egyiknél, a Nyitott könyv adásnál Katkó István, e sorozat szerkesztője volt a beszélgetőpartnere Raffai Saroltának, s feltehetően az ő szerkesztői közreműködésével'válogatták ki a regény tévédramatizálásra került részleteit, az Illetéktelenek című tévéfilmnek ő az írója. Messze esik egymástól a bálintpusztai megfélemlített, az üzemegységvezető diktatúrájától rettegő tanyasi emberek világa és Raffai Sarolta kisvárosi értelmiségi asszonyainak élete, magánéletük alakulása, mégis napjaink két jellemző vonása alakul ki a két alkotásból, ha nem is egyenlő plaszticitással, művészi erővel. Nézzük először a Nyitott könyvet. Raffai Sarolta most bemutatott regénye, a Jöhetsz holnap is csaknem fél esztendővel ezelőtt, az ünnepi könyvhétre jelent meg, jórészt el is fogyhatott, így az adás figyelemfelhívó ereje talán csökkent is. Ez azonban kevéssé befolyásolhatja a tévéadás értékeit. Ez az adás feltétlenül a sorozat legjobbjai közé tartozik. A rendszeres tévénézőnek régi ismerőse Raffai Sarolta, s aki a hatvanas évek eleje óta figyeli a képernyőt, meg a nem sokkki később jelentkezett Nyitott könyvet, Színházi albumot, tanúja lehet egy írói pálya kiteljesedésének is. Mintha tegnap faggatta volna Raffait az egyik műsorvezető sikeres színművének bemutatása után, hol és hogyan ismerkedett a színpaddal, s csodálkozva hallhattuk, hogy az akkor kis településen dolgozó pedagógus még nem is járt tulajdonképpen színházban. Az írónő azóta élő irodalmunk legjelesebbjei közé emelkedett, az országgyűlés alelnöke, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, s szinte évről évre letesz az olvasók asztalára egy-egy izgalmas kötetet, regényt, vagy verset, sőt színműveket is. Kitűnő életismeret, a vidéken élő és dolgozó értelmiségiek, helyi vezető emberek szakmai és magánéletének belülről ismerése és láttatása, s ezen belül az itt élő asz- szonyok gondjai, örömei, titkolt és csak nagyritkán feltáruló belső vívódásai, illetve azoknak roppant érzékletes ábrázolása Raffai egyik legfőbb írói erénye. A Jöhetsz holnap is című regényében is a látszólag kiegyensúlyozottan és hangsúlyozott köztiszteletben élő asszonynak egy olyan életepizódját ragadja meg, amely alkalmas egy nagyon jelentékeny társadalmi réteg élet- és gondolkodásmódjának felmutatására. Katkó István szerkesztése úgy válogatta ki a regény epizódjait, hogy azok sora Gaál Albert rendezésében csaknem a filmadaptáció elejével volt képes a regény mondandóját és értékeit tolmácsoini; Szegedi Erika és Gyöngyössy Katalin szereplése külön is kiemelendő. Katkó Istvánnak Raffaival folytatott beszélgetése — jóllehet sablonos kérdésektől sem volt mentes — igen jól egészítette ki a regény bemutatását, gazdagította az olvasóban az íróról élő képet. Az Illetéktelenek ugyancsak Katkó valóság iránti érzékenységét igazolja. A Mihúlyfy Sándor rendezte filmben azonban az alkotók — úgy tűnik — valamivel többet markoltak, mint amennyit a valóság töredékének jelmutatásából a művészet szintjére emelve átfogalmazni képesek lettek volna. A szociológiai felmérés végett a tanyavilágba ruccanó egyetemisták szemével láttatni egy lecsúszott választott vezető ember immár- szűkebb területen folyó, de nem kevésbé veszélyes kiskirálykodását, az ő meglátásaikkal rányittatni a néző-százezrek szemét a mai valóság tagadhatatlanul még jelenlevő káros jelenségeire — elsősorban keret, megközelítési mód, s nem lehet felmentés az emberábrázolás olyan követelményei alól, hogy egyénített jellemekből ismerjük meg a történetet és annak nagyon-nagyon valóságos és kemény mondanivalóját, s ne a nagyon sok valóságelemet felvillantó történet — kicsit túl is zsúfolt történet! — szerepeit játsszák el, illetve mint valami illusztrációban, megjelenítsék.^ Az Illetéktelenekben kirajzolódó kép nagyon is hihető, élő és figyelmeztető. Katkó itt is a valóság egy nem kis szeletét ragadta meg. megvalósulásában, mint film, feltétlenül több művészi törődést kívánt volna Társadalmi mondandóját azonban így is megszívlelendőnek kell ítélnünk. Benedek Miklós 1078. október 9-tól 15-ig Mezőkövesden az áfész — Matyóföldi áruházában, — szaközletciben, valamint Szentistvánon, Bogácson és Borsodivánkán a szaküzletekben. Ez alkalommal október 9-én este 7 órakor MEZŐKÖVESDEN a művelődési házban műsoros divatbemutató a Skála Áruházzal közös rendezésben. A divatbemutató előtt cukrászipari és hidegkonyhai termékek bemutatója. Mezőkövesd és Vidéke Áfész Illusztráció Ady: Föl, föl dobott kő... című verséhez Barczi Fái munkája A Csendes háború — könyvben Egy héttel ezelőtt sugározta a televízió a nagy visszhangot keltett dokumentumfilmet, a Csendes háborút. A film írója és egyben hőse, Szabó Miklós író-újságíró, az egykori hírszerző, aki hírszerzői tapasztalataiból eddig hét könyvet írt — Foglalkozásuk: emigráns, Hontalanok, Hazatértek, Zsoldosok, hazaárulók, A 117-es ügynök, A hirtenber- gi ördögfiókák és az Alfa Team címűeket —, valamint az 1964-ben bemutatott Fény a redőny mögött című film forgatókönyvét, a filmen látott történetet könyvre is átírja, s így a Csendes háború a tévé-dokumentumfilm után olvasmányként is közkincs, csé válik. A hamarosan elkészülő könyv sok sok dokumentumfotót, fénymásolt dokumentumanyagot tartalmaz, s izgalmas történettel szolgál a jó szándékú olvasónak, meleg perceket okoz majd azoknak, akik a doku. mentumok fellapozásakor esetleg magukra ismernek. Jusson a könyv szcllcmközelbe Tízéves az Olvasó népért mozgalom. A rendszeres olvasók száma 60 százalékra tehető. Az ifjúság körében még a felnőtteknél is átütőbb sikert hozott a mozgalom. A főiskolai és egyetemi hallgatók 96 százaléka, a középiskolások 86 százaléka, a szakmunkástanulók 71 százaléka látogatja a könyvtárakat. A munkahelyi közösségekben mind nagyobb a megértés, a fogékonyság, a támogatási készség az Olvasó népért mozgalom segítésére. Tovább kell keresni a munkások és alkalmazottak, fiatalok és idősek, katonák, mezőgazdaságban dolgozók még fel nem fedezett rétegét, megnyerve őket az olvasásnak. Legyen több könyvesbolt, nagyobb könyvraktárak álljanak a rendelkezésre. A készséget kell megteremteni az olvasással, a folytonos önműveléshez az iskolákban. Az olvasó ember felfedezi a könyvben rejlő értékeket és terjesztőjévé válik a tudásnak, a haladó gondolatoknak, miközben önmaga tudását, is gyarapítja. Törekedjünk arra, hogy a könyv szellemközeibe jusson, késztesse olvasóját kérdezésre, újragondolásra, önálló véleményalkotásra. A Kazincbarcikai Könnyűbetongyár értesíti T. Vásárlóit, hogy 1978. október 5-től november 5-ig I. o. gázszilikát kézifalazó-blokkot 1,20 Ft-tal olcsóbban biztosítja A kedvezmény csak azon vásárlásokra vonatkozik, ha a vásárló a kézifalazó-blokkot november 5-ig a gyárból közúton elszállítja. Anyagkiadás: éjjel-nappal. Befizetés: Észak-magyarországi TtlZÉP Vállalat, Kelet-magyarországi TÜZÉP Vállalat telepein, valamint áfész TÜZÉP-telepeken. < Elsősök — tanév vesztés nélkül Sohasem volt akkora újító szándék, annyi kísérletező pedagógus a magyar iskolákban, mint napjainkban: nevelőink az oktató-nevelő munka minden területén keresik az újat, a réginél hatékonyabb pedagógiai eljárásokat. Száz körül jár a „bejegyzett” — országos, illetve helyi szervek Ital engedélyezett — iskolai kísérletek száma. Ezek között minden bizonnyal sok olyan van, amely nem a nevelés megújításának szükségszerűségéből született, hanem csupán a pedagógiai divatok utánzásaképpen; ezek gyorsan kimúlnak, nyomot sem hagyva maguk után. Azokat a kísérleteket viszont, amelyek a nevelés-oktatás egy-egy olyan fontos csomópontján keresik az újat, mint a matematika vagy az anyanyelv tanítása, a közösségi és a munkára nevelés, a természettudományos tantárgyak , integrálása stb., megőrzi a neveléstörténet. Automatikus továbbhaladás Oktatáspolitikai szempontból az automatikus továbbhaladási kísérletnek van a legnagyobb jelentősége. Ez az általános iskolai első osztályosok; tanévvesztésének megszüntetését, végeredményben a tankötelezettségi törvény jobb iskolai végrehajtását tűzte ki célul. Az előzményekhez tartozik, hogy áz 1970-es évek elején a bukások aránya az első osztályban elérte a 11 százalékot. A tanévvesztők közül sokan egészségi vagy családi okok miatt maradtak el szellemi fejlődésükben, mások pedig — főleg a cigány- gyerekek — rendszertelenül vagy egyáltalán nem jártak iskolába. Idejében felismerte az oktatásügyi irányítás, hogy ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell. Az a tanuló ugyanis, aki mindjárt kudarccal kezdi iskolai pályafutását, vagy csak ritkán találkozik az iskolával, illetve idő előtt, a nyolcadik osztály elvégzése nélkül hagyja el azt, az olyan hátránnyal kerül az életbe, amely a későbbiekben csak igen nehezen, némelyeknél pedig egyáltalán nem szüntethető meg. A kísérlet 'arra az alap- gondolatra épült, hogy az általános iskola 1—2. osztályát egyetlen fejlesztési szakasznak kell tekinteni, • és csak a második osztály végén kell a tanulókat érdemjegyekkel elbírálni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a rendszeresen iskolába járó elsős gyerek gyen-' ge tanulmányi eredménnyel is a második osztályba léphet, nem kell osztályt ismételnie. Hiszen minden remény megvan arra, hogyha a pedagógus fokozott figyelemmel kíséri a nehezen tanuló diák fejlődését, és a tanítási óra után is foglalkozik vele, akkor a második osztályban utoléri a többieket, ettől kezdve pedig mar zökkenő nélkül együtt haladhat velük. Először, 1972-ben 277 iskola tanítói láttak munkához. Az volt az első feladatuk, hogy a tanév elején megállapítsák, kik azok, akik nehezen, akadozva indultak, akiknek nagy nehézséget jelent az iskolai élet. Ezeknek a tanulóknak a fejlődését éber figyelemmel kísérték, már a tanórákon is többet foglalkoztak velük, mint a normális ütemben haladókkal. Az Oktatási Minisztérium egyébként heti négy órát biztosított, hogy a tanító ezekkel a fejlődésben elmaradt gyerekekkel a tanítás után külön is foglalkozzék. A tanévben rendszeresen értékelték a gyerekek. teljesítményét, tudását, de érdemjegyekkel másfél évig egyáltalán nem osztályozták őket. Ezen idő alatt különböző motiváló, serkentő megoldásokkal tették őket érdekeltté a tanulásban. Hagyományos bizonyítványt csak a második osztály befejezésekor , kaptak. Talán nem érdektelenek a következő adatok: a kísérlet a kezdő évben a 227 iskola 8983 tanulójára terjedt ki. Közülük 8577-en léphettek másodikba, ez a szám 95,5 százaléknak felel meg. Kitűnő eredmény ez, a következő éveké nemkülönben. Négy évvel később, amikor már több mint ezer iskolában ötvenezer elsős kisdiák tanult a kísérleti módszer alapján, az évet sikeresen záró tanulók aránya mindenütt meghaladta a 95—96 százalékot. Vagyis a kísérlet elérte célját: alaposan csökkent a tanévvesztő kisiskolások száma, a bukási arány 1976-ban már csak hat százalék volt. A jól megalapozott kísérlet fényesen igazolta, hogy az ép értelmű és rendszeresen iskolába járó, de lassúbb fejlődésű gyerekek döntő többsége a kétéves fejlesztési szakaszban különböző pedagógiai eszközökkel felzárkóztatható. A kísérlet bevált A tapasztalatok alapos elemzése után megszületett a nagy horderejű döntés: a kísérletet általános pedagógiai gyakorlattá keli tenni. Az 1977/78-as tanévben már minden iskola eszerint dolgozott, s a mostani tanév végén, azaz 1978 júniusában, amikor a 2. osztályban megkapják első bizonyítványukat a tavalyi iskolakezdők, minden bizonnyal figyelemre méltó eredményeket összegez majd a minisztériumi jelentés. Pedagógusok, kutatók, irányítási szakemberek egyaránt azt vallják, hogy a fel- szabadulás után ez volt a legkiemelkedőbb pedagógiai kísérlet hazánkban. Haszna . tankötelezettségi törvény végrehajtásában is megmutatkozik, hisz ezentúl mind kevesebb gyereket ér kudarc az iskoláskor kezdetén, ennélfogva mind többen fejezhetik be általános iskolai tanulmányaikat évvesztés nélkül. Ily módon az általános iskola jobban teljesítheti elsőrendű kötelességét: népünk műveltségének megalapozását. P. Kovács Imre Kisiparosok, figyelem! Á Beton- és Vasbetonipari Művek felajánl megvételre román szürke már vány őrlemény! nagyobb mennyiségben. Érdeklődni a gyár anyagosztályán lehet. BVM Miskolci Gyára, Miskolc, József A. u. 25. Telefon: 35-593. r Skála áruházi hét
