Észak-Magyarország, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-10 / 239. szám

1978. október 10., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Hét év ^í&lí mtmLnriiI beszélürik, de vala­owti iDHHienroi hogy úgy> mint a filmeken—netán a könyvekben — az an­golok. Leginkább az időjárásról. Hogy ed­dig ilyen-olyan volt, hogy valaki elsikkasz­totta a tavaszt, a nyarat — már ezeket is? —, most viszont tűrhető, sőt, kifejezet­ten jó. Végre szépen érik minden, minek érnie kell, például káposztából annyi van, hogy nem viszik sehová, nem kell senki­nek, ott rohad a földben, ámbár lehet, hogy a városokban kellene. De tavaly ugye a paradicsomot két forintért hajigál- ták az ember után, a legdrágább paprikát is hatért adták, most meg alig ment húsz alá. Meg ilyesmiről. Csak arról nem, ami valójában mindket­tőnket foglalkoztat. Pedig ott van a leve­gőben. Ott kavarog, alakulgat, valami fura hangulat révén. Ugyanis búcsúzásnak, el- köszönésnek, meg az új várásnak, tehát egy kicsit a bánatnak, egy kicsit az öröm­nek az érzéseiből alakulgat ez a fura han­gulat. Ráadásul az új erősen idézőjelbe kívánkozik, mivel nem is újról, hanem visszatérésről, a korábban nagyon is jól. ismert munkahelyről, területről van szó. De hét év utáni visszatérésről. Mégis el kell kezdeni. Percek múlva újabb tanács­kozás, inkább vizsgálat kezdődik. — Szóval... már hét év? — Hét... Egy kicsit én is meglepődtem, mondhatom, inkább megdöbbentem, ami­kor visszaszámoltam az éveket. Nem is tu­dom, hogy’ múlhatott már ed ennyi! Pedig ennyi múlt el... Dr. Vodila Barna — beszélgetésünkkor az Özdi járási Hivatal, a cikk megjelené­seikor az Edelényi járási Hivatal elnöke —, jókora albumot vesz elő. Újságcikkek,> fényképek eseményekről, avatóünnepsé- gekről, kezdeményezésekrőL Pontosabban ezeknek egy részéről. Az elmúlt hét év ese­ményeinek egy részéről, mert több ilyen al­bum is megtelhetne, ha valaki a teljesség igényével állítaná össze. Megtelhetne több is, mint nyilván megyénk más járásaiban is. Az ott történtekről. Azért mégis érdekes bele-belepillantani az albumba és a látottak alapján szót vál­tani erről-arról. A községek lakói persze mindenki másnál jobban tudják-érzik, mikor, mivel gyarapodott a település. Hírt adtunk, tudósítunk mi is ezekről rendsze­resen. Az ember — a kívülálló —, persze hajlamos ró, hogy mindezt magától érte­tődőnek, természetesnek vegye. Pedig mennyi munka, töprengés, vitatkozás, ve­szekedés — végül is —. öröm van egy- egy új létesítményben! Óvoda, park, üz­let, latkós, iskola, út... Persze, hogy nem maguktól valók. Miként múlt el hét év például itt, az ózdi járásban? Órákig lehetne beszélni róla. Sorolni a gondokat, az eredményeket, a tennivalókat, a hogyant, a miértet. Még­is. néhány. Például. Eb'ben az időszakban indult innen egy kezdeményezés, melynek lényege: minden faluban lehet tornatermet biztosítani. A művelődési otthonokban. A nagy termet erre és arra a célra is lehet hasznosítani. Bizony, lehet. Sikerült. A tanmedencék! A gyerekeik nem tudnak úszni, meg kell őket tanítani. Épültek tan­medencék. Nem könnyen, dehogyis köny- nyen! Nem csupán — talán elsősorban nem —, az anyagiak miatt. Sokféle aggály is felmerült. Hogy csak így szerényen aggálynak nevezzük ezeket. Például az, hogy 26 fokos víz kell a medencébe, ne­hogy megfázzanak a gyerekek. A meden­cét ugyan nyáron használják, kevés víz­zel, talán a nap melege is elég lett volna — a patakokat, a tavakat, a strandokat sem melegítik mesterségesen, mégis füröd- nek bennük gyerekeik, — de hát a tanme­dencéhez legyen fűtőberendezés is. Lett. Ezen a nyáron is megtanult néhány száz gyerek úszni. Még mindig a gyerekek: ját­szótereket építettek a községekben. Vala­mennyit társadalmi munkában. És parkokat. A járás valamennyi falu­jában parkokat, ugyancsak társadalmi munkában. A három-, később a négyna­pos mozgalom révén. Ennek a mozgalom­nak, társadalmi munka versenynek a segít­ségével a járás községei összességükben évente 25—28 millió forinttal gyarapodtak! A „járás” szervezte a versenyt, jutalmazta a legjobbakat, adta át a vándorserleget, az okleveleket. Ma. is él a verseny, melynek minden helyezettje — nyertes. Más: meg­szűnnek a földutak. Ebben az időszakban született ez az elhatározás, célkitűzés is. Nem kis dologról van szó. Arról, hogy 1980-ig a járás minden községében, min­den földút járható, pormentes lesz! Né­hány hozzáértő ember minden faluban akad, aki tudja, hogyan kell „tükröt” ké­szíteni, kiszélesíteni az utat, majd hozzák a kohósalakot, ráborítják, egyengetik, hen­gerelik. A salak megköt, mint a beton és rugalmas is. Nagyszerű, jó utak keletkez­nek, keletkeztek így és nyolcvanig a terv szerint minden községben elvégzik ezt a munkát. Nagyrészt ugyancsak társadalmi összefogással. ' Ismét más: káderutánpótlás. Kissé hiva­talos ízű a szó, de amit takar rendkívül lényeges. Ki, milyen ember kerül majd a községi tanács élére, mikor elérkezik a váltás ideje? Bizony, n«n mindegy, kifé- le-miféle. Márpedig a váltás ideje nemcsak hogy eljön, hanem valójában már itt is van. öregjeink, a hőskor munkásai nyug­díjba mennek. A feladatok is mások. Na­gyobbak? Nem nagyobbak? Mások. Az el­múlt évek, illetve a mostani évek egyik fontos tennivalója az őrségváltás tisztes előkészítése. Az ózdi járásban az elmúlt években fiatalítottak. Három év alatt a községi tanácsok élére 14, harminc éven aluli ember került- Megfelelő képzettség­gel, tenniakarással. De sok mindenről lehetne még szólni! Például az iparosításról. A kisüzemek tele­pítéséről. Köztük olyan rangos, érdekes üzemről, mint a pénzverde. De a többi is fontos, szükséges ahhoz, hogy a nők mun­kalehetőséget kapjanak. Ma már elmond­ható — ami még nem mindenütt —, hogy a járásban gyakorlatilag minden nő talál munkaalkalmat, vagy a saját falujában, vagy néhány kilomé tériéi arrább. Aki szervezett munkahelyen kíván dolgozni: van rá lehetősége. A hét év persze sokkal többet hozott az itt említetteknél. Nyilván­való, hogy nem egy ember munkájának eredményeként. De az is nyilvánvaló, hogy egy ember munkája is sokat számít. — Tehát hét év... És most? — Most rögtön kezdődik egy kis tanács­kozás, Vizsgálódás. Az OTSH-tól jönnek. — Igen, de pár nap múlva, Edelény- ben... — Edelényből jöttem ide. Abban a já­rásban születtem, ott dolgoztam, ezernyi szól köt oda, szívesen megyek vissza. De miért tagadnám, nagyon jólesik, hogy itt, Ózdon marasztalnak, sokan megkérdik, mi bajom van, miért megyek. TprivIl»« csak banális dolgok jutnak 1 ciij az em|-,er eszébe, kicsit szo- morkodik is, kicsit örül is... Valamit csak sikerült itt is tenni. Hét év... Csak ne mennének ilyen kutya gyorsan ezek az évek... Priska Tibor A hallgatók kérdezték Fórum után A levélben küldött, telefo­non elmondott kérdések kö­zül nagyon sok maradt meg­válaszolatlanul a Magyar Rá­dió miskolci stúdiójának leg­utóbbi Fórum-adása után. Érthető ez, hiszen annak el­lenére, hogy évente ezrével adják át az új otthonokat, a lakásigénylők száma még so­hasem volt ilyen magas. En­nek megfelelően a legtöbb kérdés így fejeződik be: ..mi­kor kapunk végre lakást?”. Amire tőmondatban, konk­rét évet megjelölve a lakás- és hely iség gazdálkodási osz­tály sem tud választ adni — még a pontszámúk ismereté­ben sem — arra természete­sen mi sem vállalkozhatunk, hiszen a levélírók kérései alánján mi is a tanácson in­formálódunk. A kérdések közül kiemeltük azokat, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot. Ahogy tanúnkban megkezdtük a Fórum-adásnak címzett leve­lek megválaszolását, nagyon sokan kopogtattak személye­sen is a szerkesztőségben, il­letve telefonon érdeklődtek, mikorra várhatnak választ. Többeknek csupán annyit mondhatunk, hogy a lehető legpontosabb választ a la­kás- és helyiséggazdálkodás! osztályon kaphatják meg kér­déseikre az ott. nyilvántartott adatok alapján. Tizennyolc család nevében kérdezte Csák Mária Mis­kolc. Szeles utca 1. szám alatti lakos, hogy házukat, amely az utca felöl is tartó dúcokkal van megerősítve, mikor bontják le? A jelenle­gi körülmények ugyanis meglehetősen mostohák. Gergely László, a Miskolc városi Tanács építési osztá­lyának vezetőhelyettese a kérdés'-e így válaszolt: — Ennek a területnek a lakásépítésre való előkészíté­sét előreláthatólag csak a hatodik ötéves tervben kezd­jük meg, akkor kerül le­bontásra a Szeles utcai la­kóház is. A területrendezés megkezdéséhez azonban még az ÉVM egyetértésére is szükség lesz majd. Elkeseredett hangú sorai­ban Pálfi György né azt jegyzi meg, miért szenved lakótársaival együtt hátrányt azokkal szemben, akik a ter- mofor kémények átépítésével kapcsolatos munkák miatt nem engedték lezárni a gázt a lakásukban? Nálunk nincs meleg víz, náluk van. A tanács építési osztályá­nak vezetőhelyettese elmond­ta, hogy azokat, akik nem engedték be a szakembere­ket, háromezer forintos, vagy ennél is magasabb pénzbír­sággal sújtják. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter egy korábbi ígéretében októ­ber tizenötödikét jelölte meg a munkák befejezési dátu­maként. Konkrét választ; ad­ni arra, hogy, mikorra feje­zik be a termofor kémények átalakítási munkálatait, most még nem lehet. A BÁÉV ka­pacitásától függően remélhe­tőleg mielőbb megoldódik ez a régóta húzódó kéménykál­Cselgáncs Érvényesült a papír!« Jelenet a 95 kilósak egyik mérkőzéséről. Ismét beigazolódott, hogy az MVSC cselgáncs-szakosztályának vezetői tudnak remek versenyt rendezni. Tulajdonképpen vasár­nap minden adóit volt, hogy a nézők színvonalas csatákban gyönyörködjenek. Kitűnő kör­nyezetben három tatami várta az országos I. osztályú felnőtt rangsorverseny résztvevőit, akik el is jöttek 9 egyesületből ösz- szesen 74-en. Mintegy kétszáz néző is összegyűlt az esemény­re, s hogy mégsem örülhettek maradéktalanul, annak több oka is volt. Elsősorban az, hogy a klubok azokat a válogatottakat is ne­vezték, akiknek már nem volt szükségük a minősítési pontok­ra, s ezért aztán el sem jöttek. Távol maradtak (érthetően) a viadaltól azok a fiatalok is, Fotó: Szabó István akik már a novemberi miskolci ifjúsági és junior Európa-baj- nokságra készülnek. így végül közepes erősségű mezőny gyűlt össze a vasutasok tornacsarno­kában. A szakvezetők meglepetést vártak, de ezútlal nem követ­keztek be váratlan fordulatok, érvényesült a papírforma. Ta­lán csak a kecskeméti Pul&i ve­resége számit félig-meddig meg­lepetésnek, akit VcrbOi (Bp. Honvéd) győzött le ipponnal. Később a fővárosi fiú is kieseit, így a 71 kilósak mezőnyében eddig kevéssé jegyzett sportolók is helyezést szerezhettek. — Angyal szereplésével elége­dett vagyok — mondta Braskó Péter edző, miután tanítványa a 3. helyen fejezte be a küzdelmet. — Ha egy kicsivel jobban oda­figyel, akár előrébb is végezhe­tett volna. A fiúnak, láthatóan nem fu­totta többre. A 60 kilósak közül Kollár emelkedett ki, akit nem nagyon tudtak megszorítani az ellenfe­lek. Egyetlen mérkőzését sem küzdötte végig. Kellemes meg­lepetésként hatott a fiatal mis­kolci Schulhóf harmadik helye. A 65 kilóban a békéscsabai Hadnai tulajdonképpen ellenfél nélkül győzött, „sétálva” végzett az élen. Ismét beigazolódott, hogy a magyar cselgáncssport­nak Achilles-sorka a 78 kilós súlycsoport. Többnyire alacsony színvonalú összecsapásokat lát­hattunk, s a 16 induló igen ke­veset villantott fel a sportág szépségeiből. A 06 kilóban még mindig a veterán szegedi Szabó M. bizonyult a legjobbnak, vá­ratlanul akciódűsan és erőtől duzzadva cselgáncsozott. A 95 kilósak között nem sok babér termett a tavalyi orszá­gos bajnok egri Hosszúnak, aki­nek végül meg kellett elégednie a 3. hellyel. A nehézsúlyban nyolcán vívtak körmérkőzést, s a nyolcvankilós (!) Móczár (Bp. Honvéd) győzött, miután ke- reszibeveréseket követően, a mérleg nyelve neki kedvezett. Eredmények. 60 kg: 1. Kollár (Bp. Spartacus), 2. Kacsur (Ú. Dózsa), 3. Schulhóf (MVSC) és Feigl (Bp. Spartacus). 65 kg: I. Radnai (Békéscsaba), 2. Hanu- fer, 3. Buda és Csáki (valameny- nyien Debreceni Dózsa). 71 kg: 1. Kerekes (KSC), 2. Dely (KSC), 3. Angyal (MVSC) és Németh (Bp. Spartacus). 78 kg: 1. Szabics (KSC), 2. Petrányi (Ü. Dózsa), 3. Szabics I. (Sze­gedi EOL) és Csorba (Bp. Spar- t&CUS). 86 kg: 1. Szabó M. (SZEOL), 2. Molnár (Bp. Spar­tacus), 3. Klemensics (Gy. Dó­zsa) és E. Kovács (KSC). 95 kg: 1. Pomikálszki (Ü. Dózsa), 2. E. Kovács K. (KSC), 3. Csák (Bp. Spartacus) és Hosszú (Eger SE). + 95 kg: 1. Móczár (BHSE), 2. Péter (Bp. Spartacus), 3. Géra (Pécsi Spartacus). (doros) Röplabda MISKOLCI VSC—KÖZGAZDA­SÁGI EGYETEM 3:1 (11, —9, 11, 9.) Miskolc, 200 néző, NB I. női. Vez.: Máté és Szele. Nagy elszántsággal készülődtek a vasutas lányok a sorsdöntő mérkőzésre, amelyet mindenkép­pen meg kellett nyerniük a ki­esés elkerüléséért vívott harc­ban. Az első játszma igen rosz- szul kezdődött: 7:l-es fővárosi vezetést követően tudtak csak szépíteni, de aztán újra 11:6-os előnyhöz jutott a Közgazdasági Egyetem. Innen azonban nem lehetett megállítani a miskolcia­kat. akik sorrendben 9 pontot értek el! A második játszma küzdelmes, változatos játék után dőlt el a vendégek javára, s ezt jobb koncentrálásuknak, össz­pontosításuknak köszönhették. A harmadik játszmában jelentős előnyhöz jutott az MVSC, majd szorossá vált a találkozó, végül bejöttek a leütések, remekül védekeztek, s máris 2:1 n ja­vukra! A negyedikben elsősor­ban a mezőnyben nyújtott töb­bet a vustasgárda, s végül he­lyenként színvonalas, izgalmas mérkőzésen sikerült megszerez­ni a győzelmet, nagy lépést té­ve ezzel a bentmaradás kiharco­lása felé. Jók: Leisztné, Jávor­kúti. varia. Nagy József nyíregyházi vssc—iiejö­CSABAI CEMENT MÜVEK 3:0 (10, 13, 14.). Miskolc. NB TI., fér­fi. A cementgyáriak csak a má­sodik és harmadik játszmában nyújtottak jó teljesítményt. Jók: Gulyás, Haupt. MISKOLCI EAFC—DASE 3:2. Miskolc, NB II., férfi. Nagysze­rű küzdelmet hozott a mérkő­zés. Az egyetemisták a döntő szettben jobbak voltak, és meg­érdemelten győztek. BORSODI BÁNYÁSZ—KKFSE *•*3:0 (9, l, 15). Budapest, NB II., férfi. A bányászok elsősorban ülőerőben múlták felül ellenfe­lüket. Jó: Papliczki, Bobcsák. borsodi * bányász—BKV ELŐRE (3:1 (11, —11, 6, 5). Far­kaslyuk, NB II., férfi. A színvo­nalas találkozón a nagyszerű mezőnymunkát produkáló hazai gárda rászolgált a két bajnoki pontra. Jó: Lévai, Szaniszló. MISKOLCI SPARTACUS— KUNHEGYES 3:0 (16, 3, 1). Mis­kolc, NB II., női. A vendégcsa­pat csak az első játszmában tudta megszorítani a szövetke­zetieket. Jók: Vas, Borosi, Kö­rösi, Kassainé. S ÁTORALJAÜ JHELY—NYÍR­BÁTOR 3:1 (5, 6, —14, 5). Sátor­aljaújhely, NB II. női. A hazai­ak győzelme egy pillanatig sem forgott veszélyben, csupán a harmadik szettben tudott egyen­rangú játékot nyújtani a Nyír­bátor. Jók: Lutz I., Leskóczi. KAZINCBARCIKA—NYÍREGY­HÁZ.! SPARTACUS 3:2. Kazinc­barcika. NB TI., férfi. Óriási akarással küzdött mindkét csa­pat. Az 5. játszmában szelleme­sen röplabdázott a KVSF.. Kézilabda Bp. Postás—Borsodi Bányász 23:16 (11:6). Miskolc, városi sport- csarnok, 200 néző. NB I., női. Vezette: Barna, Hoffmann. B. Bányász: Szvobodáné — Mlinárcsik (4), Bodnár S.-né (6), Csipke (1), Zsyipponyóné, Szabó (2), Vég-Gabai (3). Csere: Bar­na, Laki, Héri, Kovács. Edző: Pecsenye András. A sajószentpé_ tériek ezen a találkozón is ke­veset mutattak, játékukból hi­ányzott a tervszerűség, igaz már mint kieső csapat léptek pályá­ra. A fővárosiaknak nem jelen­tett nehézséget a szétesően és nagyon gyengén védekező Bá­nyász legyőzése. A szentnóteriek jövőre az NB I. B-bcn folytat­ják .. . Jók: Vég-Gabai, Mlinár­csik. Miskolci Vörös Meteor—Ganz- MAVAG 23:15 (11:3). Budapest. NB I. B. férfi. A vendéglátóipari- ak különösen az első félidőben játszottak remekül. A szünet után némileg feljavult a budapesti csapat, de már csak hátrányát tudta ledolgozni. Ld.: Kedves (8), Bessenyei (7). Dunakeszi VSE—Özdi Kohász 25:20 (11:16). Ózd, 700 néző. NB I. B., férfi. Az első félidőben jól játszott a Kohász és tetszetős gólokat szerzett. A szünet után érthetetlenül visszaesett a hazai csapat és mindössze 4 (!) gólt ért el. Ld.: Lázár (7). Fekete (4). Özdi Kohász—Bp. Építők 15:13 (4:7). Ózd. 500 néző. NB I. B., női. Az ellentétes félidők mér­kőzésén az ózdiak megilletődöt- ten kezdtek, de a szünet után bátor támadójátékkal fordítani tudtak. Ld.: Makovi. Sáfi (6—6). Salgótarjáni TC—Borsodi Bá­nyász 24:18 (12:7). Salgótarján. NB II., férfi. A tnrjániak kemé­nyen védekeztek és támadói áté- kuk is eredményesebbnek bizo. nyúlt. Ld.: Matusek. (i 0). Mi skoloi S pa rt acus —Mát ászaik a 19:18 (10:10). Miskolc, népkert! sporttelep, 200 néző. NB II., női. Az első félidőben fej-fel melleit haladtak a csapatok. A második 25 percben erősített a szövetke­zeti együttes és megérdemelt győzelmet aratott. Ld.: Zeleni (4), Tóth I. (4). sorokban ASZTALITENISZ. Győzött • Miskolci EMTE I. osztályú fér­fi asztalitenisz-csapata. A Mun­kás Kaposvárott vendégszerepeit a helyi Vasas ellen. A miskol­ciak jó teljesítményt nyújtottak és győzelmük akár nagyobb arányú is lehetett volna. Az eredmény: MEMTE—Kaposvári Vasas 14:11. Gy.: Szabó, Báthory (4—4). Nevelits (3), Barta (2), Tósa (1). MÉMTE—Orosháza 13:3. Miskolc, NB II.. női. Nagy tu­dásbeli különbség volt a két garda között. Gy.: Molnár (4), Brilla. Jerszy, Széles I. (3—3). December 4. Drótmüvek—Szege­di Volán 21:4. Miskolc. NB TT., férfi. A drótművek csapata re­mek teljesítménnyel rukkolt ki. Gy.: Engi. Palotás, Dome (5— 5), Nagy, Egervári (3—3). BIRKÓZÁS. A DVTK birkózó­csarnokában kötött- és szabad­fogású serdülő megyei bajnok­ságra került sor. A küzdelmek­ben 63 birkózó vett részt. A KVSE sportolói kiemelkedtek a mczőnvből. a vegyészek tíz baj­noki címet szereztek. A győzte­sek. szabadfogás: Solymosi, Szűcs, Bényei. Kováé« ].. Ko­vács II., (valamennyi KVSE), Tóth, Fodor (DVTK),. Szabó. Ta­kács, (Sátoraljaújhely). Levele­id (H. Papp .1. SE). A kötöttfo­gású bajnokok: Újlaki, láppal, Lengyel, Szabó. Budai. (KVSE), Ster. Száva. Köpések, Gyencs, Balogh (DVTK). VÍVÁS. A Ság vári utcai Álta­lános Iskolában került sor a serdülő és ifjúsági megyei csa- patbainokságra. A viadalon a DV FK, az ÓKSE és n Sáros­pataki Tanítóképző Főiskola ver- senvzői ve* tele részt. Eredmé­nyek. női tőr: l. DVTK, 2. Sá­rospatak. ifjúsági párbajtőr: t. OICSF. Férfi ifi. tőr: 1. OKSE. Ifjúsági kard: 1. DVTK. 2. ONSF.. 3. Sárospatak. Női Ifi. tőr: í. DVTK. 2. OKSE. Serdülő fiú tör: 1. Sárospatak. 2. DVTK. Serdülő kard: 1. Sárospatak. 2. OKSE. 3. DVTK. SALAKMOTOR. Nagyszerű si­kert ért el az NDK-ban Sziráez- ki István, a Borsodi VVüán spor­tolóin. Az. Ezüst papucs elnevezé­sű viadalon diQdoto-*ncirodot(. TEKE. Borsodi Bányász—Szol­noki MÁV 6:2 (5227:2041). Eger. NB í. férfi. A bányászok mgv- sz.erü teljesítményt nyújtottak' ős biztosan nyerlek. Ld.: Futó B. szeesodi (895). Balázs (R72). Kocsis earn). Székely (853). Kiss (S-’O) Ózdi Kohász- V’asn< Tkq- rus 6:2 (2323:2124). O/d. NB TT., női. Az. ózd’ak magabiztos gyö- zeimet arattak. Ld.: Lőrinózné MII). Tóth (407). Árváin* (3M>. Ózdi Kohász—Bp. Postás 5:3 (->588:2426). Ózd. NB TT.. férfi, szoros küzdelemben nvertek a hazaiak. Ld.: Nagy (477), Durta (466), Klakk (455). I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom