Észak-Magyarország, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-08 / 238. szám

1978. október 8., vasárnap ÉSZAK-MAGYARQRSZÁG 11 SPORT ♦ SFCRT♦ SPORT . . SPORT . SPORT Vííoptók és edzők A '•magyar ■labdarugó-válogatott szerdán játssza második mérkőzését az Európa-bajnokság selejtezői során. A szur­kolók zöme egy kézlegyintéssel elintézi a találkozót, mond­ván, ha a gyenge finnek elporolták legjobbjainkat, akkor mi keresnivalónk lehet Blohinék ellen? Az előjelek most sem a legjobbak (eddig meg csak az ar­gentínai világbajnokságra tudott zavartalanul felkészülni a válogatott, s annak meg is lett az eredménye), mert panasz­kodik a kapitánj', hogy sérültjei vannak. Nevezetesen Bálint és Csapó kiválása okoz gondot. Persze, azért nem kell azt hin­ni, hogy a magyar együttes megfogyatkozva gyakorol a „sors­döntő” mérkőzést megelőzően, hiszen Kovács Ferenc gon­doskodott helyettesekről. Kocsis és Pásztor került a keretbe. Az a Kocsis, aki Argentínában ékesen bizonyította, hogy’ tu­dása, képességei korántsem nevezhetők válogatott szintűnek, s csak termetével magasodik ki a többiek közül. Egyre több az érthetetlen döntés a válogatott háza táján, elsősorban a válogatás körül. Ma sem tudni például, hogy miért kell újra és újra elővenni a már több alkalommal le- szerepeltekel? Tőlük senki sem vár csodákat, csak a szövet­ségi kapitány. Lehelne ezt következetességnek is nevezni, csakhogy ez már több annál. Makacsság, megmagyarázhatat­lan vonzódás, ragaszkodás a „nevekhez”. Jó lenne tudni, hogy például miért nem próbálták ki a középhátvéd helyén a diósgyőri Salamont? Tény persze, hogy haja fővárosban kérgeién a labdát, akkor nem lenne vita válogatása körül. De így ? Vidékről, ilyen felelősségteljes posz­tot) betölteni képtelenség. Nálunk. Sajnos. Pásztort hiába várták a szakvezetők, csak egy táviratot kaptak Békéscsabáról, amelyben a klub vezetői közük, hogy sérülés miatt nem tud szerepelni a labdarúgó. A klub ve­zetői a leghelyesebben jártak, el. Pásztor ugyanis csak a kö­zelmúltban épült fel súlvos sérüléséből, s tőle már az is szép volt, hogy csapata legutóbbi bajnoki mérkőzésén pályára lé­pett. Csakhogy alig 90 perccel a lábába^ felelőtlenség lett volna játszatni a Szovjetunió legjobbjai ellen, mert a szer­dai találkozón csupa küzdőképes, harcos felfogásban játszó labdarúgó kellene, hogy egyáltalán a siker halvány remé­nyében lépjen pályára csapatunk. Igaz, hogy est a sikert már csak a legvérmesebbek várják... A napokban történt egy jellemző eset. Az egyik vidéki labdarúgó közölte klubedzőjével, hogy ő úgy érzi, nincs he­lye a válogatottban, mert tudása, képességei elmaradnak a várttól, ne javasolja őt a keretbe.1 Ez a játékos részéről dicséretes önkritikára vall. Csakhogy a szóbaníorgó edző arra az. álláspontra helyezkedett, hogy ő ilyet nem tehet. Arról, hogy miért nem, hallgat a fáma. A játékos most ott készül a többiekkel, el lehet képzelni, hogy milyen lelkiálla­potban. Arra pedig ugyancsak következtetni lehet, micsoda teljesítménnyel fog előrukkolni a nemzeti tizenegyben ilyen előzmények után ... Pásztor esetének tipikus ellenpéldája. Elgondolkoztató, milyen meggondolások alapján határozott így az edző? El­képzelhető persze, hogy zsebbevágó témáról van szó. Köz­tudott, hogy az edzői bérek alaposan felülmúlják az átlag­ember keresetét. Ezért elvárható, hogy a végzett munkaszín­vonala megfelelő legyen, s bizonyos időközönként a számon­kérés sem lenne teljesen felesleges. Nem biztos persze, hogy az MLSZ „elefántcsonttornyából” világosan látni lehet az ilyen, vagy hasonló eseteket. Pedig könnyebb megelőzni a bájt. mint egy várható vereség után elmarasztalni őket. Az edzők úgy dolgoznak és olyan mun­kát; végeznek, ahogyan hagyják őket. Ezek után pedig várjuk a szerdai összecsapást. Az biztos, hogy még soha ennyire mélyen levő. magyar válogatott nem készült fontosnak tartott tétmérkőzésre. (doros) ElfcÉoll a jagányas ember íróasztalomon két fénykép hever. Az egyik a fiatal, alig húszeszténdös Tóth Gyulát ábrázolja, a másik ugyan­csak az ózdiak hosszútávíu- tójóról készült, de két évti­zeddel később — visszavonu­lása alkalmából. Gyula a mú­ló évek sodrában keveset vál­tozott, mégis micsoda különb­ség van a keltő között. Te­kintete árulkodik: belefáradt a sok-sok tízezer kilométer vógiglalpalásábu. Hosszú pá­lyafutása alatt sikert sikerre halmozott, „történelmi lapo­kat írt a magyar maratoni futás aranykönyvébe”. Meg­annyi diadal, lemondás, és küzdelem, szenvedés és ku­darc — ezek jellemezték Tóth Gyulát. Igen. múlt időben. Az ÓKSE hosszútávfutója 1978. szeptember 24-én végleg szögre akasztotta cipőjét. Tulajdonképpen minden­nek az Alföld az oka. Tűnké­vé környékén nagyok voltak a távolságok, s már ott meg­szerette a futási. A háború Budapesten érte, a nyomor és a szenvedés elől a spor­tolásba cróbált menekülni. Később Ózdra vitte a sors — ipari tanulónak. Az intézet­ben a hivatásszerető testne­velő, Koorócsi Vilmos nóga­tására részt vett a kötelező iskolai felméréséken és vala­mennyi számban az első lelt. Nehpz munkája miatt ritkán tudta a pályákat felkeresni, így szabad idejében futott. (..íllszaÍHfUam mindenhová, fo- kozalosan megszerettem w távol­ságot. Középtávon nem sok ba­bér termett nekem. Gyenge vo.lam, a megpróbáltatások ma­gányos emberre változtattak. Kü­lönösebben tehetségesnek sem tartottam magam, lüöi-bcn S/.i- nyeri György dolgozta ki szá­momra az első edzéstervet. A leg­nagyobb lökést egy megyei baj­nokság adta: IS évesen a dobo­gó harmadik fokára lephettem fel, de úgy, hogy nem sok hi­ányzóit a győzelemhez sem. El­határoztam, hogy egyre kemé­nyebben fogok dolgozni. Szeren­cse, hogy mindig akadt valaki, aki mellém állt.”) A vasakarallal rendelkező Tóth Gyula betartotta sza­vát, és az eredmények sem maradtak el. 1961 őszén a csepeli maratonin új megyei csúccsal a 6. lett. Két évvel később a válogatott tagja­ként Tatára mehetett. (..Tata afféle műhelymunkának is jól jött. Iharossal, Ttózsavül- pvivel együtt edzettem, isméi rá­jöttem, hogy a nagy eredménye­kért szinte emberfeletti munkát kell végezni, a 42 kilométer le­futásához állóképességre, szenve­désre is nevelnem kellett maia­mat. 1964—65-ben már helyezése­ket értem el a hazai bnmoksá- pokon, aztán az e’*;ő külföldi vb: Kuba. í’ietem első nagy sikerét is a Karib-tcnperl szigetországban értem cl. diadalmaskodtam a tW>- Az út szépsége örökre szóló élményeket s^er/eit nekem. TVÍjöWem: mór erén. ér­deme«; volt az egészét végigcsi­nálni.”) A nagy sikerek időszaka az 1986-os budapesti EB-ír kezdődött. Az ózdi futógép a 3. lett. majd a kassai ma­ratonin már első. Még ugyan­ebben az évben Japán, Fukuo­ka. magyar rekord Í2:16.32),. .. győzelem az. NSZK nemzet­közi bajnokságán. 1967: cin­olimpia Mexikóban. 1968: Sátor a pályák felett Denies csak tivasszsl Sokféle mendemonda ler­jedt el mostanában a DVTK vasgyári teniszpályájáról. Olyan sátrat építenek ugyanis hamarosan fölé — hangoz­tatták —amely csak más sportágak üzését teszi lehe­tővé, a teniszt nem; a külön­leges müanyagsátrat a nyá­ron sem bontják le. ezért a labdát ebben az időszakban sem lehet itt majd ütni. Per­sze, sorolhatnánk rftég tovább az efféle híreszteléseket, de fölösleges. Mindegyik vég.ki- csengése ugyanaz: a sportoló­kat szélnek eresztik, azaz megszűnik a DVTK tenisz- szakosztálya. S ezzel — talán mondani se kell — egycsa- púsra megszűnne 'Miskolcon a teniszélet. Mindannyian jól tudjuk, hogy egy nagyváros viszont nem maradhat a fe­hérsport nélkül. Különösen akkor nem, ha hosszú évek során számos neves verseny­zőt nevelt ki. Akkor mégis mi az igaz­ság? Van-e alapja ezeknek a mendemondáknak? A DVTK vezetőinél érdeklődtünk, s tőlük a következőket tudtuk meg. Fel sem vetődött Diós­győrben a szakosztály meg­szűnésének gondolata. Az igaz, hogy műanyagsátor ke­rül a 6 vasgyári pálya fölé. de ez nem akadályozza té­len a teniszezők munkáját. Novembertől tavaszig három pályán zavartalanul készül­hetnek a versenyzők. A gond csak ezután következik. A szegedi gyártó, cég ugyanis öt évre szóló garanciát vállalt az értékes (2 millió forintos) sátorért. Ez viszont csak ak­kor van érvényben, ha ez idő alatt nem bontják le a sátrat még nyáron sem. Igen ám, de 30 fokos hőségben ki tud a fülledt csarnokban 'órá­kon át mozogni, sőt intenzív edzést végezni? Erre egyér­telmű a válasz: senki! A DVTK vezetői tavasszal szak­emberek segítségével dönte­nek arról, mi legyen a sátor sorsa. Tehát tavaszig bizony­talanságban dolgozhatnak a teniszezők, akiknek a szá­ma már jóval meghaladta a 100-at. Most a szakemberek kezében van a miskolci teniszélet sor­sa. Bízunk benne, hogy dön­tésük találkozik e szép sport­ág híveinek az elképzelésé­vel, s a versenyzők nemhiá­ba' készültek egész télen a nyári szezonra. (temesi) Súlyemelő VB Geüysburgban (USA) foly­tatódott a XXXII. súlyemelő világbajnokság küzdelemso­rozata. Magyar idő szerint pénteken a késő esti órák­ban a valló- és a középsú­lyú versenyzők léptek dobo­góra. Váltósúlyban nem kí­sérte szerencse Stark András szereplését. Szakításban 145 kg-ot ért el. de kezdősúlyán maradt. Lökésben egyetlen érvényes gyakorlatot sem tu­dott bemutatni, a 180 kg-mal háromszor is próbálkozott — sikertelenül. Stark így ki­esett, és az összetettben he­lyezetten maradt. A végered­mény: 1. Urrutia (Kuba) 347,5 kg, 2. Militoszjan (Szovjet­unió) 337.5 kg, 3. Wenzel (NDK) 335 kg. ismét első az NDK-ban, a Kari Marx Stadt-i viadalon magyar csúcsot (2:14.59) ért el. 1969. Európa-bajnokság, Athén 39 fokos lázzal 14. helyezett, és ..fejjel lefelé” látja a Márvány-stadiont 1971. Helsinki, EB. Jó felké­szüléssel 10. A müncheni élő- olimpián 4. lelt. majd má­sodszor is diadalmaskodott a kassai Béke maratonin.' „Mel­lesleg”' sorra ' nyerte a ma­gyar bajnokságokat, összesen hétszer. 1974-től már csak „vegetált”. Egy évvel később már érezte., hogy' nem tudja tovább csinálni. Az 1977-es bajnokságra már el sem ment... A felsorolásból kimarad­tuk az olimpiák. A. nagy já­tékok rendre balszerencsét hoztak Gyulának. 1964-ben már reménykedett, hogy ki­jut Tokióba — mandulamü- tét fosztotta meg ettől. A me­xikói ötkarikás játékokon is sérülést szenvedett — 23. lett.'München, 1972. Az olim­pia előtt izomrostszakadás gátolta a felkészülésben, a bajor fővárosban mégis rajt­hoz állt, és 27.-nek érkezett a célba. („A/ olimpiák ulán lelkűre öss 'C'öriem, megkérdőjeleztem masamban mindent. Sok-sok ál­matlan éjszaka, töprengés. kín­lódás ... A legnagyobb verse­nyeken nem állt mellém Fóruma. Azt dériem, amit egy magyar atléta r’crhrtcU. Csúcsomat még ma sem tudta megdönfeni sen­ki, pedig már több, mim tíz­éves!”) Csodabogár, ahogy Ózd on egyesek nevezik, utolsoéves Középsúlyban két magyar, Raczakó- Péter és ii’j. Orvos András képviselte színeinket. Baczakó remekül verseny­zett, három érmet, két ezüs­töt és egy bronzot érdemelt ki. Szakításban 157,5 kg-ot teljesített, míg lökésben 193 kg-ot . ért el. A VB-n először szereplő ifj. Orvos a 7. he­lyen kötött ki. Többet vártak tőle a szakemberek, hiszen három érvényes gyakorlata volt és ha csak 327.5 kg-os eredményénél 2,5 kg-mal töb­bet ér el, már 5. is lehetett volna. A középsúly összetett végeredménye: 1. Vardanyan (Szovjetuniói 377.5 kg( új vi­lágcsúcs), 2. Baczakó 352.5 kg, 3. Babczewski (Lengyel- ország) 345 kg. Tóth Gyula, az utolsó ver­senyt követően. a TF-en. Szakedző lesz. Há­rom évet adott magának, hogy ütőképes távfutókat neveljen a Kohásznál. Ha ez nem si­kerül. szakmáját (kárpitos) folytatja. Jelenleg az ÓKÜ dolgozója. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés: mire volt szükségé Tóth Gyulának ahhoz, hogy cT- világ élvonalába emelked­jen? Megtanult küzdeni, szenvedni? Megszállott volt? bizonyára valamennyi igaz. Emberfeletti akaraterővel rendelkezett ? Szorgalmával, cél ratöröségével érte el ered­ményit? Igen. ezzel is, azzal is. Gyula a reflektorfényben is megőrizte egyszerűségét. Megmaradt egy ózdi sport­embernek. aki saját magának köszönhette, amit elért. Nem szállt fejébe a dicsőség, nem felejtette el, honnan indult! fvoUxlzey Tamás Naptár^________ 1978 október 8.. vasárnap A nap kelte 5.52, nyugta 17.11 órakor A hold kelte 12.13, nyugta 21.4b órakor Névnap: Koppány 1978. október 9., bétiő A nap kelte 5.53, nyugta 17.03 órakor A hold kelte 13.07, nyugta 22.4D órakor Névnap: Dénes Évforduló ________ ; S zázharminc, ével ezelőtt. 1S4S. ok­tóber 8-án született Pierre Deg^yicr belga származású francia zeneszer­ző, az Internacionáló zenéjének szerzője, aki 1932 szeptemberében hunyt el. Eredetileg bútorgyári mun­kás volt. Egészen fiatalon ismerkc- dett meg a radikális haladó eszmék­kel, s a franciaországi Lille-ben és Saint-üenis-ben vezetett munkáskó­rusokat. 1920-ban belépett a Francia Kommunista Pártba. Nevét elsősor­ban a munkásmozgalom harci dalá­nak., az Internacionálénak a zené­jével tette világhírűvé. Ennek szö­vegét az 1871-es Párizsi Kommün vérbefojlása ulán, a kommunárólc kegyetlen és véres üldözése idején Eugéne Pottier, a harcos proletár köl­tészet egyik úttörője írta, aki forradalmi dalaiban sötét szi­liekkel festette a szegények embertelen nyomorát. Az Inter nacionálct első alkalommal ISSS-ban Franciaor­szágban. a lille-i munkások énekelték, majd az 1890-es évek­ben a dal elterjedt Belgiumban is; 1896-ban a francia szo­cialisták kongresszusán énekelték el, az 1900-as évektől pedig Európa-szerte a proletariátus gyújtó hatású himnusza lett. Hazánkban Bresztovssky Ernő fordította le. s előszűr 7.90.7 novemberében énekelték, Az Internacionálé 1917—1944 kö­zött a Szovjetunió állami himnusza volt. ♦ ♦ ♦ Száznegyvenül évvel ezelőtt, 1833. október 9-én szüleiéit és 1897 októberében halt meg Eugen Langen német mérnök, aki August Nicolaus Otto mérnöktársával közösen feltalálta az atmoszférikus gázgépet. Időjárás_______ V árható időjárás vasárnap estig: Az éjszaka kialakuló kö­dök feloszlása után általában kevés felhő, száraz, napos idő, mérsékelt légmozgások. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet vasárnap: általában 20 fok körül, néhány tartósan ködös helyen 15 fok közelében. — A vásárnaptár szerint ok­tóber 10-én, kedden Göncön rendeznek országos állat- os kirakóvásárt. — Jó ütemben halad a Bor­sod megyei Tejipari Válla­lat miskolci tejüzemének re­konstrukciója. A munkálatok két éye kezdődtek és jövőre fejeződnek be. A tejtermé­kek iránti növekvő igények tették szükségessé a korsze­rűsítést. — Cukrászati bemutató kez­dődött tegnap, szombaton a miskolci Hungária presszó­ban. Bánkúti Andor mester- cukrásznak és tanítványának, Kerékgyártó Istvánnak a ké- szitmjényeivel ismerkedhet a nagyközönség 10 és 14 óra közölt. — A Múzeumi hétfők sorá­ban október 9-re, a miskolci Herman Ottó Múzeumba hír detett előadás — Rapcsunyi László: Asszíriából jelentem: Utazás az ókori Mezopotá­miában — technikai okok miatt elmarad, a múzeum igazgatósága azt egy későbbi időpontban fogja megtartani. — A Sportfogadási és Lottó- igazgatóság közlése szerint a 40. játékhéten öttalálatos szelvény nem volt. Négyta- lólatos szelvénye 66 fogadó­nak volt, nyereményük egyenként 114 653 Ft. Há­rom találatot 8731 fogadó ért el, nyereményük egyenként 433 Ft. A kétlalálatos szel­vények száma 241 323 darab, ezekre egyenként 20 forintot fizetnek. A nyeremények a nyereményilleték levonása után értendők.' A közölt ada­tok tájékoztató jellegűek. — Régészeti leletek Borsod­ban címmel kiállítás nyílt pénteken délben Eorsodná- dasdon, a helyi pártszékház­ban. A kiállítást dr. Bodó Sándor megyei múzeumigaz- gató-helyeUes nyitotta meg, tárlatvezetést Hellerbrandt Magdolna régész-muzeológus tartott. Autóra várók, figyeiem í Lapzártáig az alábbi sorszámo­kig elegitelték ki a gépkocsi- igényeket, illetve értesítették a kocsik megérkezéséről a leendő tulajdonosokat; Trabant Limousine (Bp.) 15 or>n Trabant Limousine (Győr) 6 439 Trabant Special (Bp.) 22 149 Trabant Special (Győr) 13 670 Trabant Combi (bp.) 8 fi22 Trabant Combi (Győr) 1 063 Trabant Hykomat 7 419 Wartburg Tourist 3 839 Wartburg de Luxé 12 ois Wartburg de Luxe toiőtctős 4 021 Wartburg Limousine 10 894 Wartburg Limousine tolótetős . 2 546 Skoda 105 S 38 Polski FIAT 1500 13 738 Polski FIAT 126 18 248 Zaporozsec 27 114 Zsiguli (Bp.) 96 306 Zsiguli (Debrecen) 47 535 Zsiguli Combi 12 407 Zsiguli 2103 10 7>R Zsiguli 21011 (Bp.) 10 661 Zsiguli 21011 (Debrecen) 6 253 Dacia 10 735 Moszkvics 2140 3 257 Állatorvosi ügyelet Ügyeletes állatorvos Miskolc megyei város területén 1978. ok­tóber 7-én (szombaton) 12 órá­tól 1978. október 9-én (hétfőn) reggel 6 óraié • dr. Szabó Im­re állatorvos Miskolc TI.. Dcsi Huber 1. u. 7. sz Bejelentés* 8— 9 és 13—14 óra között Misko;c m. városi Főállatorvosi Hivatal­ban. Miskolc l.. Tanácsba? tér 2. *7. alatt. «Bent az udvarban.) Telefon; aa-sis.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom