Észak-Magyarország, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-08 / 238. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 10 1978. október 8., vasárnap Sxabolcs-Szatmár megyében meg­kezdődött a té­li alma szedé­se. A közös gazdaságokban és a háztáji kertekben több mint 30 ezer hektáron ter­mett a kiváló jonatán. Az ország almájának több mint a fele terem ebben a me­gyében. A múlt esztendő­ben 55 ezer vagonnyi az idén kevesebb, 40 ezer va­gonra való a termés. Az almaszüret igazi mun­kacsúcsot jelent. A gazda­ságok dolgozói mellett az idén -több mint 10 ezer egyetemista, közép- és ál­talános iskolás szállta meg a kerteket, hogy minél előbb ládákba kerüljön a zamatos gyümölcs. Az alma szedése, osztályozása nagy figyelmet követel, hiszen az exportra kerülő árunak egyenletes méretűnek, szí­nűnek és hibátlannak kell lennie. Az igazi nehézség az, hogy a gyümölcs legnagyobb ré­szét kézzel kell leszedni. Különleges szedővedrek és ládák szükségesek a táro­láshoz is. Nagy munkát je­lent a megtelt ládák szál­lítása is. Az idén erre jó megoldást találtak, egy olasz gép segíti ezt a mun­kát. A jonatán legnagyobb vevője a Szovjetunió. A magyar határállomásokon külön átvevőhelyeken mi­nősítik a gyümölcsöt, majd azonnal indulnak az „al­mavonatok”. Gondos kezek szedik az almát A termelésből igen sok kerül a hűtőtárolókba. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok gondos feldolgozás után tárolják az almát, hogy egyenletes le­gyen a hazai piacok ellá­tása is. A munka sok, az idő sürget. Október végéig végezni kell az alma sze­désével, hiszen a szeszélyes időjárás, amely ebben az évben már igen sok gondot, további kellemetlen megle­petéseket hozhat. Az idei alma jó minősé­gű, a szakemberek szerint job'b, mint az elmúlt év­ben. Ez annak köszönhető, hogy a szokásos tizenöt permetezés helyett tizen­nyolc—húsz alkalommal kellett gondoskodni a kár­tevők elleni védekezésről. Ez jelentősen megnövelte a termelés önköltségét, de az alma felvásárlási ára nem követte ezt á drágulást. A sikeres szüret érdeké­ben egyre több üzem, gyár, hivatal és intézmény dolgo­zója jelentkezik a hét vé­geken társadalmi munkára. Mindenki érzi, hogy a ha­talmas kincset jelentő alma gyors szüretelése vala­mennyiünk érdeke. Sza­bolcs aranyának gondos be­takarítása az esztendő egyik legnagyobb és nyu­godtan mondhatjuk legiz­galmasabb eseménye mél­tán tarthat számot az or­szág megkülönböztetett fi­gyelmére. (bürget) Az almaosztályozó a Balliányi Állami Gazdaságban (balra). Exportra Szabolcs aranyát (jobbra). csomagolják \ SZEZON ELŐTTI RENDKÍVÜLI AJÁNLATA: A szőrme örök érték REKLÁMÁRAK! NŐI PANOFIX BUNDA BAKEIS PANOFIX BUNDA A Vízügyi Építő Vállalat Miskolci Főépítésvezetősége a 3. sz fő közlekedési út miskolci átkelő szakaszának építési munkáihoz pp Rózsák, ezüstfenyők, tuják, díszcserjék, örökzöldek, orgonák, díszalmák, szilvák. felvételre keres mélyépítésben jártas i mérnököket, technikusokat, művezetőket, előkészítői csoportvezetőt, termelést is irányító geodétát. Felveszünk továbbá Üj, színes. nagyárjegyzékünket kérésére, díjmentesen megküldjük a sajóbábonyi munkahelyre építőipari anyagismerettel rendelkező raktárvezetőt. Fizetés: megegyezés szerint. Szálkái Díszfaiskola­rózsakertészet, 1061 Budapest. Népköztársaság u. 8. Jelentkezéseket a főépitésvezetőségen, Miskolc, I., Hadirokkantak útja 7. sz. alá kérjük. Kilátás Salgö várából (képünkön balra). Petőfi Sándor emléktáblája a várrom falán (ké' pünkön jobbra). _ A vendégváró Palóc- ® föld ez év tavaszán új „kirakattal” szépült. Az Or­szágos Természetvédelmi Hi­vatal Salgó várának környé­két védetté nyilvánította, il­letve a meglevő természet- védelmi területet kibővítette. Ha Salgótarjánból az észa­ki úton Csehszlovákia felé elindulunk, faházak tarkítot­ta lánkás völgyek ölén, fél órán belül eljuthatunk a 929 hektárnyi védett területre. A tölgy- és bükkerdök fái kö­zött a napsugárban fürdő ősi romokra, Salgó csúcsára pillanthatunk. Aki megmász- sza e hegyet, fáradságáért kárpótolja a gyönyörű lát­vány. Valamikor az 1700-as évek­ben Salgó várához tartozott Tarján község és amikor a jeszeniczei Jankovich család tulajdonába került, Tarján alig több mint 20 háztartás­sal rendelkezett. A „büdös szenet” e környéken már 200 éve ismerték, felhasználására azonban csak később gondol­tak. A Pressburger Zeitung 1767. október 31-én közölt erről tudósítást: „ ... Salgó hegyén a talaj szilárd és zsí­ros, kénes kigőzölgésekkel teli. Múlt nyáron magától meggyulladt, s izzott erős füsttel, két hónapig...” Hát így figyeltek fel e táj­ra a vállalkozók és- megnyi­tották az Ő-aknát, a Jakab tárót, a Rezső tárót és vas­utat építettek. Az aknák és tárók erős, izmos munkáske­zeket vártak, hívtak. A szá­zadfordulón e vidéken már háromezer bányászt tartot­tak nyilván.' / Tarján olyan szegény falu volt, hogy egyetlen kereskedő mert akkoriban letelepedni; savanyú bort, ecetet, pálinkát és kékítőt árult. Nógrád megye székhelye. Salgótarján ma nem csak a kohászat, üveg- és vasipar A házasulandók figyelmébe ajánljuk miskolci boltunk esküvőiruha­készletét! Importanyagokból készült menyasszonyi ruhák, koszorúslány­ruhák, ferfiszmokingok, öltönyök, NAGY VÁLASZTÉKBAN KÖLCSÖNÖZHETŐK! MÉRETRE KÉSZÍTÉST VÁLLALUNK! Miskolc, Zsolcai kapu 12. Telefon: 14-450. fellegvára, hanem a meg­újult bányászkodás otthona is. A 40 ezer lakosú város „üdülőövezete”, az itt lakók kedvenc kirándulóhelye Sal­gó vára és környéke. De nemcsak ez! Herencsényi Jó­zsef megyei tanácselnök-he­lyettes erről így beszél: — Salgó vára alatt állítot­ták meg 1919-ben a város munkásalakulatai az inter­venciós támadókat, innen in­dult a dicső Vörös Hadsereg győztes hadjárata, a második világháború alatt pedig a magyar partizánok itt gyüle­keztek végső rohamra a né­met megszállók ellen. Vagy tíz éve az acélgyári munká­sok a Boszorkánykő mellett emlékművet építettek. Fekete Nándor a város ta­nácselnöke megkérte a ki­rándulókat, ne csak elemó­zsiát, hanem családonként egy-egy követ is vigyenek fel Salgó váróhoz, hogy re­noválni lehessen. Berki Mihály elnökhelyet­tes vezet a már kialakított sétányok, díszcserjékkel borí­tott, szegélyezett ösvények között. — A természetvédelmi te­rületen belül 8 hektárnyi földdarabot óhajtunk beren­dezni — mondja. — Fogadó- épületet létesítünk, autópar­kolót, az erdészek fákat ül­tetnek. A turistaházakban ,ió szállást kaphat az ide láto­gató és megízlelheti a palóc konyha remekeit. Szinyei Béla megyei fő­építész a bányászokat, acél­gyáriakat, az üvegipari mun­kásokat dicséri. Már edd-gis sok ezer óra társadalmi mun­kát végeztek, hogy méltókén- pen fogadhassák a bel- és külföldi vendégeket. A so­moskői vár , csehszlovákiai környékét északi barátaink mar természetvédelmi terü­letté nyilvánították, s most, hogy a magyar hatóságok is meghozták rendeletiiket, a táj egységes képe, harmóniá­ja a maga teljes szépségében és kulturáltságában pompáz­hat. _ A park egyik szegleté­ben emlékművet építe- 1 nek. A bevezetőben említett „kirakat” tellát csillogó-vil- logó lesz, hátteréül egy éles levegőjű, szépségekben gaz­dag táj szolgál. Ám a „kira­kat” mögött az ide látogató mélységet is láthat, letűnt korok embereinek, küzdő, szenvedő, örömökkel teli, j egyszerű életét, láthatja a múlt tanulságain nevelődött ember szerény diadalát is. Szüis Dénes nevei.es : Kisfiam! Azonnal felveszed azt a cigarettás dobozt és a szemét- tárolóba dobod! felesleges kérues UoiguzuuK, dolgozunk;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom