Észak-Magyarország, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-01 / 232. szám
észak-magyarorszag 4 * Í978. okíóbei 1,j vasárnap Holióházs nőbrígádok lŰYelí munkásokkal könnyebb Amikbr az SZMT nőbizottsága „megszáll” egy vállalatot, akkor a helyi gazdasági és társadalmi vezetőknek alaposan fel kell készülniük, mert záporoznak a kérdések. S különösen akkor záporoznak, ha az elhangzott beszámoló óvatos, igyekszik kikerülni a ké- -nyes témákat, a gondokat. A szakszervezeti nőbizottság eddigi aktív tevékenységének azonban már bizonyára híre van a megyében : Hollóházán nyílt, őszinte beszámolóval fogadták őket. Ez lehetett a magyarázata, hogy a harcos, kemény, szókimondó testület a napokban igencsak szelíd volt a Hollóházi Porcelángyárban megtartott kihelyezett ülésen. Kilenc iparművész Tóth Ferenc, a gyár igazgatója mutatta be a Hollóházi Porcelángyárat. Elmondotta: 200 éves ez az ipartelep, s az utóbbi évtizedekben a Hegyköz egyik fontos ipari központjává nőtte ki magát. Korábban sok gond volt a termékek művészi színvonalával. Ma már kilenc iparművész tervezi a gyártmányokat. Milyen most a művészi színvonala a termékeknek? Az igazgató szerint az utóbbi időben jelentősebb kifogás nincs; kétszeresen is zsűrizik a termékeket. Ennek ellenére, a gyárlátogatás során láttunk még jó néhány olyan nippet, szobrocskát, amellyel ha megajándékozna minket valaki, igazán zavarba lennénk, hogy lakásunk melyik zugába rejtsük el. Maradjunk az igazgató fogalmazásánál: — a termékek között ma már nincs ízlésromboló. A hollóházi porcelán márka. A gyárnak jelentős exportmegrendelései vannak, s az elmúlt évben tovább bővítették az üzemet egy 50 millió körüli értékű exportnövelő beruházással. Ezen a hegyközi kis ipartelepen ma már korszerű körülmények között, modern munkahelyen dolgoznak az emberek. íők a munka verseny élen A nőbizottság ülésén Győri Istvánná szb-titkár arról számolt be, hogyan vesznek részt a nők a szocialista munkaversenyben. Érdemes megjegyezni, hogy a férfidolgozók 67,5 százaléka, a nődolgozók 74,6 százaléka szocialista munkaversenyben tevékenykedik. A dolgozóknak több mint a fele nő, s ez az arány minden vonatkozásban megmutatkozik. A 67 brigádból 41-nek nő a vezetője. Kilenc brigád részesült eddig valamilyen vállalati szintű kitüntetésben, s itt is hat brigádnak nő a vezetője. Mivel az értekezleten is elhangzott, tegyük mi is közhírré, hogy a korongos műhelyben dolgozó Monori Mihályné brigádja, ebben az évben elnyerte a Kongresszusi Oklevelet. Szajkó Mihályné festőbrigádja eddig tizenkét alkalommal kapta meg a szocialista címet, kétszer lett a vállalat kiváló brigádja és a szakma, kiváló brigádja. Mészáros Lászlóné Hámán Kató. brigádja 11-szeres szocialista brigád, s még sorolhatnánk a nők termelésben elért ' kiemelkedő eredményeinek jutalmát. — És ja bérezés? — kérdezték a nőbizottság tagjai. — A dolgozók többsége darabbérben dolgozik, norma alapján. Ez biztosítja az igazságos bérezést, s nem ritka eset, hogy egy ügyes kezű asszony vagy leány többet keres, mint a hasonló munkakörben dolgozó férfi. Érettségi a tudásért Hollóháza igen messze esik nemcsak a megyeszékhelytől, de még Sátoraljaújhelytől is. Vonat nem jár oda, a közlekedés nem egyszerű. Amikor arról volt szó, hogy az általános és szakmai műveltség fejlesztésében is aktívan kiveszik részüket a nők, jogos volt a kérdés: — hogyan? Hollóházán kihelyezett osztálya működik a sátoraljaújhelyi Kossuth Gimnáziumnak. Eddig harmincán érettségiztek le, s jelenleg harmincötén tanulnak. — A mi dolgozóink nem akarnak feltétlenül íróasztalhoz jutni az érettségi után — mondotta .erről a gyár igazgatója. — Elsősorban azért tanulnak, hogy műveltebbek legyenek. Ez nekünk nagyon jó, mert kulturált munkásokkal könnyebb a termelés. Mindez elhihetőbb, ha hozzáteszem hogy egy jó szakmunkás többet keres mint az adminisztratív munkakörben dolgozó. Mivel Hollóháza mindentől távol esik, sokáig gond volt bizonyos értelmiségi pályákat betölteni. A gyár vezetőségének erre is volt megoldása. Közgazdászra lett volna szükségük, ezért egyetemi előkészítőt tartottak, ahol öten vettek részt, s közülük kpttőt fel is vettek a közgazdasági egyetemre. Most már utolsó- évesek, s a gyár visszavárja őket. Hasonlóképpen helyileg oldják meg a szakmunkás- képzést is. Kulturális vállalás cs lehetőség Annak megfelelően, hogy mit kíván meg a termelés érdeke, a gyár vezetősége konkrét vállalási pontokat ajánl a szocialista brigádoknak. A kulturális vállalások teljesítéséhez szintén biztosítják — a lehetőségekhez képest — a feltételeket. A tanulás — mint említettük — rendben van, hiszen a gyárban egy műszakban dolgoznak azok, akik középiskolában, szakmunkásképzőben tanulnak. Ennek azért igen nagy a jelentősége, mert a környező községekből 12 helyről járnak az üzembe a dolgozók, s több műszakban még a kihelyezett oktatást sem vehetnék igénybe. Nehezebb a helyzet az egyéb művelődési vonalon. Sem a községben, sem a gyárban nincs függetlenített' kulturális vezető. A' jövőben tervbe vette a gyár vezetősége, hogy létrehoz egy függetlenített népművelő státuszt. Ez a népművelő £ (községi feladatokat is ellát majd, s a lakásról is az üzem gondoskodik.1 Az SZMT nőbizottsága tagjainak kérdései nyomán felvázolódott egy igen eredményes közművelődési tevékenység, amelyben a sporttól kezdve a természetjárásig, a színházlátogatástól az olvasómozgalomig mindenről szó esett. Az ilyen kihelyezett tanácskozásoknak legfőbb haszna, hogy a megye különböző területeiről, iparból, mezőgazdaságból ösz- szejött nőbizottsági tagok nemcsak az adott vállalat helyzetét látják elfogulatlanul s kritikusan, de maguk is tapasztalatokat szereznek. A hollóházi értekezleten bőven volt mód a tapasztalatcserére. A nőpolitika nemcsak abból áll, milyen előnyöket élveznek a dolgozó nők. Mindig örömmel számolunk be arról, milyen termelési eredményeket érnek el, arról, hogy a férfiakkal egyenlő jogok mellett egyenlő kötelezettségeket is vállalnak, s azokat teljesítik. Amikor pedig kulturált munkásról beszélünk, akkor ez alatt kulturált munkásnőt is értünk. Ezt így értelmezik Hollóházán is. Adamovics Ilona A koldusdiák Évadnyitó és bemutató előadás a Miskolci Nemzeti Színházban 1978. szeptember 29.; pén_\ tek, este 7 óra után néhány perc... A Miskolci Nemzeti Színházban a zenekar eljátszotta a Himnuszt, jelezve, hogy az új évad első bemutató előadásán vagyunk. A Himnusz után a bársonyfüggöny elé lépett Vándor Éva, a színház új tagja, és felolvasott egy részletet Déryné nevezetes Naplójából. Majd Sallós Gábor, a színház igazgatója köszöntötte tartalmas és okos közvetlen hangú és rövid beszédben a közönséget * ' E különlegesen is • ünnepélyes percek után szólalt meg Millöcker legismertebb és legértékesebb zenéjü nagyoperettjének, A koldusdiáknak. nyitánya. Olyan zenéje van ennek az operettnek — dallamos, színekben gazdag és igényes —, mely gyengébb szövegkönyv" nehezékeit is legyűrné. Ám A koldusdiák szövegé szerint is értékes darabja a hagyományos, „klasszikus” bécsi operettkin'csnek. Nemes, hazafias célzatú, -a lengyel szabadságküzdelmekből mé- • rí tő meséje csak nyert azzal, hogy Juhász István mai drámaíró átdolgozta (a jellemábrázolás ereje és a szín. szerűbb, pergőbb, minden mozzanatában indokoltabb cselekmény a nyereség!), és a verseket Blum Tamás újra fordíLoUa... Vendégként — Bor József volt a rendező. Lelkiismeretes, pontos és ízléses munkát nyújtott. Megőrizte a darab szövegének és zenéjének érzelmességét, anélkül, hogy teret engedett volna a csábító érzelgősségnek. Hagyta szóhoz jutni a helyzetek és jellemek természetes komikumát, de mértéktartóan megóvta az előadást a vaskos és goromba, komádiázástól, — mindvégig a kellem, a báj, az enyhe iróniával fűszerezett humor szintjén és határai között tartotta és bontakoztatta ki jó elképzeléseit, szerény visszafogottsággal, tiszteletre- méltóan. * Kalmár Péter karmester zene- és színházszeretete, nagy tapasztalata, hozzáértése és tehetsége: szépen kamatozott a zenekar jó játékában, mely az első percek elfogódottsága után a színek és árnyalatok változatos és hatásos érzékeltetője lett. Talán némiképp halványabban, de jól helytállt az énekkar is. A karigazgató: Herédy Éva. A táncok és mozgások megtervezésében, a tánckarnak betanításában ■— különösen a lengyel folklórból merítő jelenetek voltak sikeresek — ötletesen és eredményesen remekelt Somoss Zsuzsa. A könnyed, kecses, némi stílszerű csillogást is felvillantó díszleteket Gergely István, a szép, finoman ironikus, meseszerűen játékos jelmezeket, mint vendég, Hruby Mária tervezte. * A címszerepet a nagyon tehetséges Harmath Albert nagyon tehetségesen játszotta és énekelte. Sok szín, sokol- 'dalú képesség, ábrázoló erő, hajlékony változatosság, mértéktartó jó ízek jellemzik Kulcsár Imre játékát, Wolens- ki hálás szerepében. Olgyay Magda sokszínű művészi, tehetsége és példaadó lelkiismeretessége méltó feladathoz jutott Nowalska grófnő megformálásában. A lányokat Várhegyi Márta és Csorba Ilona játszották. Mindkettőjüket szép énekhang és biztos énektudás dicséri, az előbbi művésznőt ezenkívül a szerep lélektani árnyalása, belső hitele is, az utóbbit pedig kedves játékosság, jó humorérzék. Ollendorf ezredes alakjában kitűnően érzékeltette Ábrahám István a vonzó és büszke, sértődékeny férfit, kevésbé magát az ezredest. Poór Péter nagy igyekezető játékában és harsány, nem eléggé árnyalt énekében még kísértenek a táncdaléne- kesi múlt görcsei. A kisebb szerepek megformálói közül döbbenetes hitel jellemzi Da- riday Róbert őrnagyát, ízesség Mátyás Jenő ajtóállóját. Bánó Pálnak és Somló Istvánnak jóformán csak olyko- ri színpadi jelenlét jutott, ismert kiváló komikai érzékük kibontakoztatására alkalmuk nem volt * \ Az egységes szellemű, ízléses és színvonalas előadás kellemes, színházi élményt nyújtott, és arra is jó alkalom, hogy továbbfejlessze azoknak a nézőknek az ízlését, akik csak a „könnyű” műfajokat kedvelik, ösztönözheti őket a veretesebb prózai darabok szíves befogadására is...' v_ Gyárfás Imr* 1 Közhasznú ismeretterjesztés J Ä statisztikai adatok 1 szerint Borsódban az elmúlt esztendőben egy munkanapon átlagosan 51 alkalommal tartottak ismeretterjesztő előadásokat. Másképpen számítva: egy hét leforgása alatt a megye valamennyi településén elhangzott valamilyen lémájú ismeretterjesztő előadás. Sok-e vagy kevés ez a szám? Kérdéses. Az azonban biztató, hogy a még kétségtelenül meglevő ..fehér foltok” ellenére, vagy azok mellett az ismertterjesztés hatósugarának szélesedését jelenti az e munkába bekapcsolódó ipari és mezőgazdasági üzemek, művelődési intézmények egyre növekvő száma. Pusztán a bizonyítás, 's nem a számadatok felsorolása kedvéért kívánkozik ide: a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei Szervezetének mintegy 150 ipari üzemmel és hatvan mezőgazdasági üzemmel van immáron rendszeres munkakapcsolata. Ifla úgy tetszik, akkor-ebből a tényből is levonható a következtetés; az ismeretterjesztésbe . bevont új hallgatóság miatt is szükséges az ismeretterjesztő munka tartalmi megújhodása, amit a közelmúltban megtartott megyei elnökségi ülésen úgy fogalmaztak meg, hogy „az ismeretterjesztésnek együttesen legyen tárgya az elmélet és a. gyakorlat. Különös figyelmet kell tehát fordítani a napi politikai kérdések elméleti alapjainak magyarázatára és megértetésére.” Alkalmazható ismeretekre van szüksége a mai embernek, ami a tudományos ismeretterjesztésre vonatkoztatva azt jelenti, hogy alkalmazható ismeretterjesztést kell a gyakorlatban megvalósítanunk. Korántsem szűkül le így a kör a divatos és fontos gazdaságpolitikai, közgazdasági, jogi ismeretterjesztésre, vagy — pusztán a példa kedvéért — a falusi ismeretterjesztésben olyan közhasznú és közkedvelt témákra, mint amelyek a kiskertgazdálkodással vagy a kisállattenyésztéssel függnek össze. Az alkalmazható ismeretterjesztés nemcsak a közvetlenül, praktikusan felhasználható ismeretek átadását jelenti, hanem mindazokét az ismeretekét, amelyek segíthetik a szocialista életmód, erkölcs, a világnézeti nevelés, a politikai tájékozottság ügyét is. Más szóval, az ismeretterjesztés legkülönbözőbb szakterületein munkálkodóknak megvannak a maguk feladatai. -Példával élve: az egészségügyi szakosztály praktikus ismereteket továbbít. De az egészségügyi, higiéniai „szabályok” betartása már az életmódra hat vissza. Az irodalom, az irodalmi ismeretterjesztés egyben az érték- és normarendszer formálója- De ahhoz, hogy valóban az is legyen, a jelenleginél jobban kellene élnie az ismeretterjesztésnek az élő magyar és szocialista irodalom gazdag anyagával. Mert ha a már említett cél jegyében, vizsgáljuk például, hogy az 1977-ben megtartott 233 irodalmi témájú előadásból mindössze 57 foglalkozott az antifasiszta, az 1945 utáni magyar és a szovjet irodalommal, s ezeken az előadásokon is többnyire pusztán az esztétikai elemzésre szorítkoztak, könnyen kiderül: nagyok az adósságaink. A sort persze még folytathatnánk, hiszen az elmúlt években egyre több ismeretterjesztő előadás foglalkozott direkt, vagy indirekt'formában a társadalmi-politikai élet kérdéseivel. a szocialista demokráciával, az életmód összefüggéseivel (a Miskolci Nyári Egyetem ilyen .jellegű előadásai országosan is nagy érdeklődést váltottak ki), a szocialista hazafi- sággal és internacionalizmussal, a gazdaságpolitika különböző területeivel. A gyakorlati tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a legnagyobb érdeklődést kiváltó, a legsikerültebb ismeretterjesztő rendezvények azok, amelyek az elvont tudománykodás helyett a résztvevőket közvetlenül foglalkoztató problémákra adják meg a választ, azaz valamiképpen kapcsolódnak az emberek által mindennap érzékelt politikaivilágnézeti jelenségekhez. Azt hisszük, hogy nemcsak az ismeretterjesztésben aktívan részt vállalókban, hanem az ismeretek befogadóiban is kívánalomként él, amit alkalmazható tudásként, ismeretterjesztésként jelöltek a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei elnökségének már említett ülésén is. S ha1 így térünk vissza arra, a statisztikai adatokkal is alátámasztott tényre, hogy/naponta 51 ismeretterjesztő előadás hangzik el Borsod megyében, jogos a kívánalom: az ismeretterjesztés ne szorítkozzék pusztán a szaktudományok eredményeinek közreadására, közérthető terjesztésére, hanem „nagyobb gondot fordítson a politikai-világnézeti megalapozásra, az összefüggések megértetésére. Aligha hinnénk, hogy ez a kívánalom az ismeretterjesztés témáinak beszűkülését jelentené. Sőt, sokkal inkább egy tá- gabb kapunyitásról van szó, amely végeredményben léiéről sitheti magának az ismeretterjesztésnek a hatását is. ' ' l Csulorás Annamária I ■i