Észak-Magyarország, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-28 / 255. szám

1973.. oktőber 28n szombat ÉSZAK-MAGYÁRORSZAG 3 A Szerencsi Ruházati Szövetkezetnél Háromnegyedévi számvetés A szövetkezetnél az elkö­vetkezendő időben nagy gon­A közelmúltban értékelték a Szerencsi Ruházati Szövet­kezet időarányos gazdasági tevékenységét. Mint: azt a szö­vetkezet elnöke. Jakab Fe­renc elmondta, nem panasz­kodhatnak az eltelt három- negyedévre. Termékeik — női alsó- és felsőruházati cik­kek — állandó piacra talál­nak. A piacok a Német Szö­vetségi Köztársaság, Svédor­szág, a szocialista országok közül pedig a Szovjetunió és Csehszlovákia. Időarányos termelési ter­vüket tekintve, az elmúlt év­hez képest export-termelésük több, mint 20 százalékkal nőtt. Ennek a jelentőségét nem kell különösebben hang­súlyozni. Az eredeti tervek­hez képest a szövetkezet 1,6 ■zúzalékkal teljesítette túl tő­kés exportját. A szövetkezet a termelésnövekedést 2 szá­zalékos létszámnöveléssel ér­te cl, iám a vizsgált időszak­ban jelentősen javultak a termelékenységi mutatók is. Sajnos, még mindig alacsony a bérszínvonal „felfutása”. Ennek az az oka. hogy a több mint háromszáz szövet­kezed dolgozó — javarészt fiatal lányok és asszonyok — közül sokan csak egy-két évig dolgoznak, illetve ezek több­sége három-hat évig szülési szabadságon van Mindezek ellenére az év végéig a szö­vetkezeti bérszínvonal vár­hatóan tíz százalékkal növek­szik majd. dot fordítanak az egységek mű zaki fejlesztésére, gépi rekonstrukcióira. Abaújszán- tói egységüknél például, ahol egy konfekcióüzem és egy cipőfelsőrész készítő üzem van. az épületek már elavul­tak. s lassan életveszélyessé válnak. Alihoz, hogy a terme­lés itt tovább folytatódjék, ., agy mértékű beruházás vált szükségessé és ezt a szövet­kezet még ebben az évben elkezdi. Ehhez felhasználják három éven át tartalékolt fejlesztési alapjukat, ami azt ielenti, jiogv a gép; rekonst­rukciót csak központi fej­lesztési alapból, illetve a Ma­gyar Nemzeti Banktól felvett hitellel valósíthatják meg. A szövetkezet; továbbra is szor­galmazza a bedolgozói rend­szer továbbfejlesztését, ami termelésük növekedése szem­pontjából szintén nem elha­nyagolható. Amennyiben pe­dig a Könnyűipari Miniszté­rium munkaügyi osztályától az egy főre eső bérszínvonal átlagát megkapják, úgy lehe­tőség nyílik arra. hogy az elkövetkezendő időben mint­egy 120 bedolgozót tudjanak foglalkoztatni. Az elért eredmények mel­lett a szövetkezet természe­tesen a jövőre is gondol. Szeptembertől a szerencsi központban ipari tanuló tan­műhelyt létesítettek a szak­mai utánpótlás biztosítása érdekében. Koordinációs bizottság alakult az LKM-ben A kombinált acélmű építé­sét segítő koordinációs mun­kabizottság alakult október 27-én a Lenin Kohászati Mű­vekben. A tervezők, beruhá­zók. kivitelezők összehangolt Lunkú.iát segítő, ehhez ha­sonló fórum már korábban is eredményesen működött, ám a mostani szervezetet a. Minisztertanács határozata és az érdekelt minisztériumok együttes rendelete értelmé­ben hívták életre. Mint azt az alakuló értekezleten Joósz Gábor, az LKM beruházási, igazgatója, a koordinációs bi­zottság vezetője elmondotta, az új testület, melynek mun­kájában közel 20 vállalat vesz részt, a későbbiekben szerve­sen beépül a már kialakult és hatékony együttműködési rendszerbe. A tegnapi ülés napirendjén két téma szerepelt. Elsőként a szervezeti és működési sza­bályzat tervezetét vitatták meg és hagyták jóvá, majd a közelmúltban megtartott államtitkári és miniszterhe­lyettesi szemle határozatából dódó feladatok végrehajtá­sát rögzítették. A bizottság tagjai elsőren­dű feladatuknak tekintik, hogy a 10 milliárd forintos költséggel épülő létesítmény a terveknek megfelelően, az előírt költséghatáron belül, időben megvalósuljon Csaptelepek Mosonmagyaróvárról Nyolc év alatt megháromszorozta termelését a Mosonmagyar­óvári Fémszcrelvénygyár. Az idén több mint Mlencszáz millió forint értékű fémszerelvényt, különféle csaptelepeket gyár­tanak. Termékeikből már biztosítani tudják a hazai igényt, sőt mintegy ötvenmillió forint értékű szerelvényt exportál­nak is. A MÁV Miskolci Igazgató­ság területén a KMP meg­alakulása 00. évfordulójának tiszteletére ez év harmadik negyedében újítási versenyt hirdettek meg. A felhíváshoz szinte valamennyi szolgálati hely csatlakozott, s ennek eredményeképpen ötszázhá­rom dolgozó háromszáznegy­venegy újítást adott be, amelyből elfogadásra, illetve bevezetésre került százhetven, ez tizennyolc százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában volt. A megva­lósított újítások haszna meg­haladja a három és léi mil­lió forintot. E szép eredményhez hoz­zájárultak a szolgálati he­lyek szocialista brigádjai, amelyek az „egy brigád, egy újítás” mozgalom alapján az újítások hetvenöt-nyolcvan százalékát adták be. így pél­dául a miskolci Tiszai pálya­udvar Béke szocialista bri­.. gádja huszonegy újítás} ja­vaslatot; készített és hasonló eredménnyel járult a siker­hez - a vontatási főnökség Bláthy Ottó szocialista bri­gádja is. Az értékelés alapján az első helyet a miskolci vontatási főnökség újítói érdemelték ki hétezernyolcszáz pontos telje­sítéssel. Nem sokkal marad­tak el mögöttük a Tiszai pá­lyaudvar dolgozói, akik hét- ezerkettőszáz-nyolcvan pontot értek el. Á harmadik helye­zett. a biztosító, és fenntar­tási főnökség kollektívája lett. Az igazgatóság vezető­sége a legjobb újítókat-húsz­ezer forint, jutalomban ré­szesítette.' A KPM megalakulása év­fordulójának tiszteletére a miskolci vasúti csomópont dolgozói a Tiszai pályaudva­ron november 2—9. között újítási kiállítást is rendeznek. fiisvárdai i. Az emelkedőkön fel, a lép­csőkön le a fél Avast végig­járom, amíg a célhoz ' érek. Az óvoda és a vele együtt épülő bölcsőde földszinti ré­sze üres. Az emeleti részre baktatok. Itt sem találok sen­kit, csak a gyenge őszi szél dudorászik kajánul az ajtók, ablakok nélküli vasbeton fa­lak között. Végre lenn egy kis moz­gás. Gépkocsi érkezik, a jár­mű gyorsan könnyít terhén, csak a pilóta van gondban. — Kivel pecsételtessem le a menetlevelet? Űtbaindítják. A motor fel- zug. s a jármű nagy zökke­nésekkel indul az építésveze­tőség valahol levő irodája felé. Végre emberi léptek. Zö­mök. keménykötésű férfi pil­lant végig rajtam. — A Rózsa Ferenc brigá­dot keresem. — Akkor jó helyen jár — nyugtat meg Karakó Árpád — én is beletartozom, bri­gád vezelő-hely elles vagyok. Most jövünk az ebédtől, mindjárt itt lesz Taskó La­jos is. — Mióta dolgozik a BÁÉV- nél? — próbálom bontogatni a beszélgetés fonalát. — ötvenhélben, tanulóként jöttem ide, aztán itt is ma­radtam. A brigád törzstagok­ból és egyben fiatalokból áll, A legidősebb Taskó, a bri­gádvezetőnk, de ő is még csak a negyvenedik évet. számlálja. A legtöbb ember miskolci. Nekik kicsit köny- nyebb. Én kenézlői vagyok és itt lakom a munkásszál­lóban. hétvégeken megyek haza a családhoz, a kél gye­rekhez. Szép szakma a miénk. Amikorra elkészülünk, akkor mutat szépet a munkánk, de hát addig sokat kell rajta dobozni. Na itt is van Taskó — villantja pillantását a lép­csőn felfele lépkedő, vékony emberre — én meg megyek, szólít a munka. Taskó Lajos is a- vállalat neveltje, ötvennégyben ke­rült ide ipari tanulóként, s azóta ki tudja hány ezer da­rab téglát, mennyi betont dolgozott be. Az ő és társai­nak keze munkáját a megyé­ben sok építmény őrzi. Rájuk mindig lehet; számítani. így volt ez a szabolcsi árvíz ide­jén is. akkor nehéz körülmé­nyek között, látástól-vakulá- sig dolgozva építettek fel Fehérgyarmaton tizenhárom családi házat. — A brigád? Nagyon régen dolgozunk együtt. Szó nélkül is mindig tudjuk, hogy ki mit akar csinálni, s mit gon­dol. Egyek vagyunk jóban, s rosszban. Az egyik hét szerdáján — éppen a kedvenc csapat já­tékának közvetítése idején — a munkaidő végén érkezett négy köbméter beton. Meccs ide, meccs oda, ők maradtak és nagy hajrával dolgoztak. Egy pénteki napon a brigád fele már útnak is indult, amikor megérkezett az anyag. Bedolgozták. — Így kell tennünk — közli Hanz József —, mert ha más­nap reggelre hagyjuk, úgy 'megköt a beton, hogy azt szét se lehet verni, Ez kár a vállalatnak és nekünk is. Több embert a szakma sze- reletén túlmenően más is a vállalathoz fűzi. Hanz József, Szőke J’ános, Erdős János a vállalattól kapott lakást. A 2ÁEV anyagi támogatásának ellensúlyozásaként azt vállal­ták, hogy tizenöt-húsz évig nem hagyják el a nagy építő szervezetet. Különben is mint többen elmondták, erkölcsi­leg és anyagilag is megtalál­ják a számításukat. — Jó közösség ez — mond­ja beszélgetésünket hallgató Kocsik Istvánná gépkezelő, aki egyben térmesver is. — Vannak brigádok, amelyeket nem szeretnek a gépkezelők. Egy dühösen odacsapott mon­dat, sértés tönkreteszi az em­ber egész napját, s a jó szó, a megértés megalapozza az egész nap hangulatát. Van, amire joggal büszke a kilenctagú közösség. Az egyik, a közelben levő öt­szintes házban, kilencven la­kásban olyan jó munkát vé­geztek, hogy a műszaki át­adáskor nem találtak benne semmi hibát. — Jobb egyszer jól meg­csinálni, mint kétszer rosz- szul — vélekednek. A brigád életútja koránt­sem csak felfelé ívelő. El­mondják, hogy az év kezde­tén. hogy új építésvezetőség­hez kerültek, volt a munká­jukban egy kis bizonytalan­ság döccenő. Bár „hajtós” emberek, egy kicsit jobban rá kell kapcsolni, még job­ban összehangolni a kilenc ember munkáját. A társalgásnak Torna Sán­dor művezető érkezése vet véget. A brigádvezetővel a beépített elemeket nézdegé- lik, megbeszélik, hói. mit kell kijavítani. Csorba Barnabás Harmincéves a KIBSZ H arminc évvel ezelőtt á népi demokratikus for­radalom győzelme so­rán, a fordulat évében való­sultak meg azok a feltételek, amelyek lehetővé tették az ország társadalmi rendjének átalakítását, a szocializmus építésének megkezdését. A reakciós erők felett aratott győzelem után született kor­mányrendelettel a kisiparo­sok érdekeinek egyedi kép­viselője a KIOSZ lett. Az év­forduló alkalmából érdemes, szükséges, számvetést keli ké­szíteni. hogyan valósították meg az akkori határozatokat Központi feladat volt, hogy társadalmunk e fontos, de heterogén rétegét a nemzeti termelés szolgálatába állít­sák. A KIOSZ volt az a szer­vezet. amelynek elő kellett mozdítani a kisiparosság be­illeszkedését a kialakuló tár­sadalmi rendbe. Harminc év távlatából elmondhatjuk, hogy ez alapvetően megvaló­sult. A társadalom által támasz­tott; követelményekkel össz­hangban a kisiparos réteg gyökeres átalakuláson ment keresztül. Alapvető és köz­ponti feladatának az ország társadalmának hasznos szol­gálatát. az életszínvonal ré­szét képező szolgáltatási te­vékenység magasabb szintű kielégítését 'tekintette. Me­gyénkben a negyvenes évek végén a kisiparosok voltak azok. akik bázisát képezték az azóta magas szintre fejlő­dött ipari, szövetkezeti moz­galomnak. Az alapító tagok tudása, szakmaszeretete, es vezetési képességei tették le­hetővé. hogy ma ez a szelctor is nagy jelentőséggel bír Bor­sodban. A szolgáltatás mellett nem elhanyagolható az a kiegé­szítő kisárutermelés sem, amellyel hozzájárulnak a hi­ánycikkek csökkentéséhez, újítások, szabadalmak meg­valósításához, sőt a tőkés ex­portárualap létrehozásához is. Ma ez a réteg, a lakos­sági fogyasztási szolgáltatás­nak országosan a 45 százalé­kát biztosítja. Munkájának döntő része tehát javító, kar­bantartó tevékenység. Külö­nös jelentősége van ennek a munkának megyénkben, ahol az aprófalvas települések kö­zött a fáradtságot nem isme­rő. lelkiismeretesen dolgozo. szorgalmas kisiparos az, aki a növekvő életszínvonalhoz szükséges szolgáltatásokat nyújtja. Ma ennek a réteg­nek az alapvető forrása a munkásosztály. Az utánpót­lásnak egy részét, a jóképes­ségű felnövekvő fiatal gene­rációból, más részét a kiváló szakmunkát végző, de önálló alkotó és gazdálkodó tevé­kenységre képes fizikai mun­kások sorából nyerik. Növek­szik azoknak a száma is, akik munkájuk mellett sza­bad idejükben végeznek szol­gáltató tevékenységet azokon a helyeken, ahol sem állami, sem szövetkezeti szektor nem tud gazdaságosan működni. A párt politikája egyértel­műen kijelöli a kisiparosok helyét és szerepét társadal­munkban. A munkásosztály szövetségeseként a parasztság es értelmiség mellett szor­galmasan dolgozik, kiveszi részét a szocializmus építésé­ből. A társadalom messzeme­nően elismerj hasznos tevé­kenységüket. Több mint ezer­nyolcszazán tagjai az áfész- nek, százhetven kisiparos párttag, huszonegy munkás­őr, huszonöt önkéntes rend­őr. száztizenhárom tanácstag, ék százharminckét népfront­aktíva, s eredményesen dol­goznak a társadalmi élet kü­lönböző területein. A működésüket segítő adó­intézkedések, a számos tár­sadalmi kitüntetés azt bizo­nyítja, hogy a társadalom nagyra értékeli mindazokat, akik elfogadják a szocializ­mus célkitűzéseit, s készek azokért becsületesen dolgoz­ni. A megye kisiparosai első között jelentkeznek a külön­böző társadalmi munkaakci­ókra, és országosan is példát mutattak, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tisztele­tére elvállalták a megyében a szovjet hősi emlékművek, katonai sírok felújítását, kar­bantartását. A jövőben — a fogyasztási javak növekedésével, a mű­szaki-gazdasági fejlődéssé! — növekszik a szolgáltatások iránti igény. Ezek elvégzésé­nek jelentős része az iparo­sokra. és családtagjaikra vár. Ezt veszi figyelembe a kis­ipari törvény és a szolgálta­tások távlati fejlesztésének országos koncepciója. A szol­gáltatások növekvő mennyi­sége mellett változatlanul je­lentősége van az áruterme­lésnek. Ez éppen a szolgáltató munka hátterét teremti meg, de hozzájárul a belföldi és külföldi igények kielégítésé­hez is. Ma a kisiparosok utánpót­lása szocialista talajból nö ki. Ilyen feltételek mellett is. egyre növekvő feladat hárul a KIOSZ szervezeteire. Örö­münkre szolgált, hogy a me­gyei szervezet eredményes felvilágosító, szervező mun­kája nyomán Borsodban már akkor megállt a kisiparosok számának nem kívánatos csökkenése, amikor az or­szágban ez a tendencia még tovább folytatódott. A mai növekvő kisipari létszám összhangban van az egyre fokozódó^ szolgáltatási igé­nyekkel ' és a társadalmi struktúra átalakításával. A megyei szervezet kezde­ményezte. és ma is szorgal­mazza aprófalvas települése­inken az úgynevezett „átjá- rásos mozgalmat”, amellyé! számos helyen sikerült fel­számolni a fehér foltokat. Kezdeményezték, maid alá­írták a jobb ellátást elősegítő együttműködési megállapodá­sokat a TÜZÉP-pel. a VAS- VIL-lel. a MÉSZÖV-vei. Kel­lő propagandát fejtettek ki az ifjúság körében a pálya- választási vándorkiállítással, amelyet; több mint harminc­ezren tekintettek meg. Ter­mékbemutatót; szerveztek Ka­zincbarcikán. Edelényben és Mezőcsáton. amit politikai agitációra és a szabad idő hasznos eltöltésére egyaránt felhasználtak. Jelentős fejlődés ment vég­be a KIOSZ káderállományá- ban is Egyre többen rendel­keznek közép- és felsőfokú képzettséggel, sokan vesznek részt különböző politikai ok­tatásokon. A magasabb szak­mai és politikai szintet elért szervezet nagyobb biztonság­gal és hozzáértéssel irányítja a kisiparosréteg munkáját. Nagy súlyt helyeznek a kis­iparosok szakmai továbbkép­zésere, közgazdasági képzé­sére is. Ebben a munkában jelentős szerepet vállal ma­gára a megyei adóközösség és annak apparátusa. Mun­kájuk nyomán mind keve­sebb hibát: találnak az ellen­őrzések során, s a lakossági panaszok minimálisra csök­kentek. Ä fejlődés azonban nem áli meg. Az élet egyre nagyobb feladatokat tűz e társadalmi réteg és ve­zetői elé. Csak az állandó képzéssel, tudatformálással, a társadalmi életbe való aktí­vabb bekapcsolódással képe­sek velegel tenni a velük szemben támasztott követel­ményeknek. Az évfordulón megállapíthatjuk, hogy a kis­iparosokat összefogó szerve­zet — megyei, járási, körzeti szervezetei — a kisiparosok több mint 5 ezer fős tábora képes a megnövekedett fel­adatok ellátására, együtt tud­nak és együtt akarnak dol­gozni velünk a szocialista építőm unka ban. Tolnai Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője

Next

/
Oldalképek
Tartalom