Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-23 / 225. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1978. szeptember 23., szombat Egy beszélgetés témái A művelődés hétköznapjai az ÓKU-ben „Az Országos Közművelődési Tanács és a SZOT Elnökségének a vállalati művelődési bizottságok léte­sítéséről szóló . . . határozatának véarehajíására a ko­hó- és pépiaari miniszter, a Vas-, Fém- és Villamos- enerqia-ipari Dolgozók Szakszervezetével ... envüttes utasítást adott ki. Az utasítás végrehajtására vakola­tunknál i9‘7/v december 30-án megalakult a vállalati művelődési bizottság." Felkerestem az Özdi Kohá­szati Üzomekot. hogy a válla­lati művelődési bizottság munkájáról tájékozódtak. Beszélgetőpartnereim voltaic: dr. Kovács Károly, az ÖKÜ személyzeti és szociális igaz­gatója. a vállalati művelődési bizottság társelnöke és Sebők Oltó oktatási osztályvezető, a bizottság titkára. Aki nem Jár iskolába Utólag nehéz már rekonst­ruálni, hogyan is kanyarod­nak a gondolatok az első tol­lat jártató mondatokig. De, bizonyára, nem véletlenül. Jegyzetfüzetemben most ezt találom elsőként írva: „álta­lános iskola” ... Ez pedig, in­kább szomorúnak mondható jelen esetben, mint véletlen­nek. Dr. Kovács Károly: — Egyre naevobb teher há­rul az üzemekre a hiánvos általános iskolai végzettségű dolgozókkal való foglalkozás­ban. Ha alkalmam van, min­dig szót adok annak a véle­ményemnek: nem egészséges az. állami rendelkezések be nem tartása. Ez esetben sem. Mert nekünk nem az időseb­bekkel van gondunk. A fia­talok ... Ez egészen szomorú dolog... Mit mondanak erről a szá­mok? Az ÓKÜ 14 ezer dol­gozója közül 3600-an nem végezték el a nyolc általá­nost. A negyven év alattia­kat 1228-an kénviselik: a har­minc éven aluliak 650-en vannak. A művelődési bizott­ság egyik tájékoztató jelen­tésében ez áll: ..M°D!’ííilön- bnzteteft gondosság jellemez^ te a hiánvos általános isko­lai végzettség nótolta*ásával való foglalkozást... összes­ségében 175 fő járt. illetve folytat tanulmányokat a dol­gozók iskolájában”. Habok Ottónál a statiszti­kát nézegetjük: — Ebben a tanévben vár­hatóan annyian tanulnak majd. mint az elmúltban. mgyelemmel kísériük. hogy ’■"iratkoznak-e a dolgozók a következő osztá'vba, s ha earn, erről értesítjük az ille­tő gvárrészleget. De... hadd mondjak valamit.. Nem én ta­láltam ki. több fÓT-umon el­hangzott már: csak annak a S"ülőnek kellene gyermektar­tási segélyt fizetni, aki rend­szeresen iárafia gyermekét az általános iskolába. Es anv- rvi gvei-mek után. uhánv ta­nul. Hogy ez merev dolog? l ehet; <je ..berágódna” ez a fogaskerék. Hiszem... Aki bejár dobozni Lehetséges. sokakat ingeréi a művelődési bizottság titká­rának a „hite”. Aki hosszú évek óta hallja munkahelyi vezetők visszatérő kesergését e témában, az talán megér­tőbb. És abban hisz, hogy a vállalatok továbbra is meg­különböztetett gondossággal següik a hiánvos 'általános iskolai végzettségű dolgozókat lemaradásuk pótlásában. Lenne nedig ezt az enei-gi- át — idő. ember, munka, pénz — mire fordítani. Itt van néldául a beiáró dolgo­zók ügye. Már mióta (?)... Az Ózdi Kohászati Üzemek­be 59 községből négy és fél ezren járnak be nanonfa dol­gozni. A gyár kollektíváié­nak minden harmadik tagja. Sebők Ottó: — Növekedett azoknak a be'áróknak a száma, akik beiratkoztak az általános is­kola egves osztályaiba. E té­mát sikerült „sínre” raknunk, a haladás lehetősége biztosí­tott. ió a kancsolatunk a la­kóhelyi általános iskolákkal. Dr. Kovács Károly így vé­lekedik: — Álmodozunk mi... Or­szágosan is sok kezdeménye­zés • van. de tudomásul kell vennünk, hngv a bejáró dol­gozók művelődése nincs olvan szervezetten megoldva, mint a helyben lakóké. Ne­héz dolog ez. Ha a községek­ben megteremtik az ottlalkók művelődési lehetőségét, ak­kor nem tartom reális célki­tűzésnek. hogy mi ugyan­azon a teleoiilésen külön csi­náljunk klubot dolgozóink­nak. Nem hiszek abban, hogy van kétféle művelődés, hogy erre szükség van... Szó nincs • arról, hoev Óz- don kevesebbet tennének a beiáró dolgozók rmjvelődésé- ért. mint bnrmelv megyei üzemünkben. Azt adják, amit mások. Hogy több kellene? Szej-vezettebb együttműkö­dés? Tudiák ezt Ózdon is. De egyelőre — mint országo­san — beszélünk csak a be­járók művelődéséről. EgviiU a brigádban Mindaz, amiről eddig szót eltettünk, összesített taoasz- talat a „vállalati szintről”. S mindez konkrétan a bri­gádokban. tagiaik mindenna­pi életében ott munkál. A vállalati művelődési bizott­ság megbízta az üzemszooio- lófíust a dolgozók kulturáló­dási. műveíődési és szórako­zási igényeinek fetrnéj"éséT*e. Rétegzett mintavétellel 305 dolgozótól kantok információ­kat. A felmérésről készített előzetes tájékoztatóban arra a kérdésre: „Hogvan ítéli meg szocialista brigádjának kulturális munkáiát?” — az alábbi válaszokat olvashat­juk: a megkérdezettek 40 százaléka szerint. nagyon gvenee illetve gvenge; 3fi százalék megítélése szerint közenes: a fennmaradó — egj'harmadot sem kitevő — válaszok ítélik csak jónak (s le sem merem írni: na­gyon jónak) a szocialista bri­gádban tapasztalt kulturális életet. A szociológiai felmérés ■megállapításairól a közeljö­vőben tanácskozik a vállalati bizottság. Könnven mee’ó- solható: lesz mit á tíétköz- nani teendők «órába „felven­ni”. A művelődési bizottság eddig is figyelemmel kísérte a szocialista brigádok műve­lődési tevéken j-ségét. véle­ményezte a velük való foglal­kozást. javaslataiban megerő­sített egves elkénzeléseket. A beszélgetésből kiderült: érzik, tudiák. ennél többre van szükség. Mert az is k’taoint- hatóvá lett: nem sikerült még az 'elképzelés: hogy tudniil­lik minden brigád önmaga feilődésébez kénest ítéltessen meg az éves értékelésekkor. Megismerni igényeket, tetten- érni motivációs erőket: az említett felmérés ehhez is se­gítséget ad. i Es a bizofísá" Ózdon komolyan veszik a vállalati művelődési bizottság létezését. Nem naoíron létre­hozott testületről van szó. Ez még a beszélgetésekből is ki­tűnik. Megismerni, megtud­ni, feltérkéoezni, tisztában lenni az indulási alaopal: ez itt természetes. (A korábban említett felméréshez hasonló vizsgálatot végeztek nemrégi­ben a munkásszálláson lakók helyzetéről.) Sebők Ottó mondja: — A vállalati művelődési bizottság szerene: javaslatte­vés, véleményezés, koordiná­lás. Amit e szereokörünkben tehetünk, annak maximálisan igyekszünk megfelelni. De több, országosan elterjedt jó módszer megismerésére lenne szükségünk. Megalaoozott iránymutatásra. Hiszen gon­doljunk csak bele: köztünk nincsenek szakképzett nép­művelőik ... Dr. Kovács Károly: .— Valami megindult... A tényleges munkával eltöltött rövid időszak is ontimizmust kelt bennem, mert jó szel­lemben. aktív hangj’iatban dolgozik a bizottság. És en­nek „lent” is tartalmasabb tevékenységben kell realizá­lódnia. Megkezdődött a gyár- részlegi bizottságok beszá­moltatása. Ezen pedig nem beszélni kell. hanem elszá­molni; mit tettek: azt érté­keljük. És, szükség szerint. felelősségre vonás is lesz. Ez a kényczpcoálva — köteles­ség és igény együttes hatása — bizonyos hogy meghozza majd eredményét. Utószó Eredmények persze, edd;g is, míg a bizottság nem volt, születtek. Megvoltak a gon­dok is. Éppígy. Akkor tehát? összegződtek az eredmények és a gondok is. Ám az ered­ményt hozó munka biztos támogatást tudhat már maga mögött, összegzett figyelem készül oldani a gondok gu­bancait. A vállalat közügyé­vé izmosodik a közművelődés ügye. Ténagy József Ügyes kezdeményezés Tegnap szép kiállítás nyílt Miskolcon, a Ságvári Endre Általános Iskolában. A Bor­sodi Nyomda Észak-Magyar- ország elnevezésű nyomdász szocialista brigádja makettek és fényképes tablók segítsé­g-vei, színes plakátokkal dí- s-’tve mutatta be a tanuló- * "'óságnak, hogyan készül újság a nyomdában. Az ötletet azért tartüik ügyesnek, mert szorosabbá teszi a kap­csolatot az iskola és az üzem. az iskola és a szocialista bri­gád között. Timár Istvánná, az iskola igazgatója örömmel fogadta a kezdeményezést, mert a gyerekek képet kap­nak a nyomdászatról, az újságkészítésről, anélkül, hogy az üzemet meglátogatnák. A kiállítás tegnapi megnyitóján a brigád tagjai is megjelen­tek, és megígérték, hogy az iskolával ezután szorosabb kapcsolatot alakítanak ki. A naplóba az iskola vezetősége elismerő sorokat írt. Fekete Ferencrié brigádvezető arról adott tájékoztatót, hogy a jö­vőben a Borsodi Nyomda is szívesen segíti az iskolát problémáinak megoldásában. A kiállítást elsőként a nyolcadikosok tekintették meg; Nagy Imre, a brigád tagja, nyomdai korrektor is­mertette meg a gyerekeket az újságkészítés nyomdai tit. kaival. Kis nemzeti $\m Kis nemzeti galériát ala­kítanak ki több megyében, így Borsodban is. A múzeu­mokban gazdag, országos je­lentőségű műgyűjteményt lé­tesítettek, az utóbbi évtize­dekben, és gyűjtik a XIX— XX. századi képzőművészeti alkotásokat, néhol a XVIII. századiakat is. így nemcsak egyes nagy becsű alkotásokat ismertethetnek meg a vidék lakosságával, hanem áttekin­tést nyújthatnak a magyar képzőművészet hosszabb időszakáról. A jövőben első­sorban az országos jelentő­ségű gyűjteményt gyarapít­ják, a megyei múzeumok vi­szont főleg helyi jellegű mű­veket gyűjtenek. Meghatá­rozták a megyei múzeumok gj'űjtőkörét. Arra törekednek, hogy a nagy értékű alkotások összefüggő gyűjteményekbe jussanak. Két kiállítás Miskolcon Krúdy Gyula emlékezete Születésének 100. évfordu­lójára emlékeztetve az író életútját szemléltető kiállí­tással tiszteleg Krúdy Gyula előtt a miskolci József Attila Könyvtár. Ismeretes, hogy korábban a könyvtár kiállí­tóterme elsősorban olyan képzőművészeti anyagokat mutatott be, amelyek az iro­dalomhoz szorosabban kap­csolódnak, de ebben az esz­tendőben már mind erőtel­jesebben arra törekedett — és ez áll elkövetkező mun­kájának tengelyében is —, hogy akár a képzőművészeti anyagok rovására az irodal­mi jellegű tárlatoknak nyújt­son otthont. A most látható Krúdy Gyula-emlékkiállítást Fejér Frnö válogatta és rendezte, és kisebb részben a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagai­nak, nagyobbrészt az eredeti dokumentumoknak, relik­viáknak, színhelyeknek fotói­val mutatja be Krúdy útjá­nak legfontosabb állomásait, mozzanatait, jellemzőit. A bemutatás az 1878-as szüle­tési anyakönyvi kivonattal kezdődik és az 1933-as ha­lotti anyakönyvi bejegyzésig tart. A tablók alatt rövid iro­dalomtörténeti utalások, il­letve életrajzi adatok segítik a látogatót, hogy az adott dokumentumot mikorra, ho­vá helyezze Krúdy életében, és az írónak az adott idő­szakra utaló írásaiból \ vett idézetek pótolják ki az ada­lékokat. Á régi fotók között kéziratok másolatai, első, ti­zenhat kötetes összegyűjtött műveinek értékelését tartal­mazó kiadvány, kortársak kézírásos vallomásai, A vö­rös postakocsi kéziratának első^ lapja, egyéb dokumen­tumok vezetnek el 1919-ig, Krúdy szerkesztői munkájá­ig, illetve az 1919-ben írt, Károlyi Mihályról szóló A kápolnai földosztás című kö­telének bemutatásáig. A két világháború közötti, immár Hét évvel ezelőtt települt Miskolcra a fiatal festőmű­vész, Máger Ágnes és na­gyon rövid időn belül Mis­kolc tárlati életének állandó szereplője lett. Gyűjtemé­nyes kiállításokon igen gyak­ran láttuk festményekkel, grafikákkal; grafikából több önálló kiállítása is volt, mint festő pedig Miskolcon és szerte az országban immár kilencedik önálló kiállításá­val jelentkezett. Most a Kép­csarnok miskolci Szőnyi Ist- ván-termében látható mint­egy negyven munkája, amely arról árulkodik, hogy az or­szág túlsó végéről. Szombat­helyről ide települt művész már igen erősen kötődik szűkeb b pátriánkhoz, már elsősorban a Bükk vidékét, a borsodi tájat vallja ma­gáénak, az az egyik legfőbb ihletője, másrészt pedig ar­ról, hogy a korábbi tárlatain felmutatott többféle kísérle­te, útkeresése után beérett, kiegyensúlyozott alkotóvá lett. A kiállított képeknek mintegy kétharmada tájkép. Ezek egy részén még felsej­lik a szülőföld, illelve annak környéke — például Öri- szentpéter tája —, a képek többsége azonban a maga megragadó pompájában tár­ja elénk a Bükk, Diósgyőr és Miskolc környéke szépségeit. Ha körbejárunk a teremben, az előteret jelentő galérián, nagyon szűk másfél évtize­dének legjellemzőbb pontjai­ra utaló dokumentumok szemléltetik az akkor már igen beteg Krúdy életét. Megtalálhatók a kiállítóte­remben azok a Krúdy-köte- tek is, amelyek legközelebb állnak a tablókon látható életmozzanatokhoz. Jól szerkesztett, könnyen áttekinthető, igen érzékletes emlékkiállítás. megkapó tájak tűnnek elénk. A hótakaró alól előbukkanó fák, az őszi erdő rőt színek­ben égő képei, a lankás domboldalak szőlősorok közé bújt házai, az Avas egy-egy részlete sorjáznak a tárlat­látogató előtt, egy-két viz- ■parti tájjal, haragos-kék ten­gerrel váltakozva. Csendéle­tei roppant változatosak, színgazdagok, és külön fi­gyelmet érdemelnek — ke­vés számú — emberalakjai, gyermekképei. Máger Ágnesnek korábbi kiállításait ismerve meglepe­téssel nézzük a mostani tár­latát, amely sok tekintetben eltér a korábbról maradt él­ményektől. Látásmódja ki­egyenlítettebb, nyugodtabb, szemlélődőbb lett, a kifeje­zési eszközei gazdagabbak. Munkái a vonalrajzos alkat­ból az ecset mind értőbb ke­zelőjévé lett alkofóról valla­nak. Személyileg külön ki­emelésre érdemesnek tartom a Virágos völgy, az ősz a Blikkben, a Csanyikvölgy. a Füvek és kövek című táj­képeket, bár az igazság sze­rint csak a primus inter pares elv alapján tudom eze­ket is kiemelni. A tárlat egé­szét kell értékesnek tarta­nunk, megtekintenünk, és e jegyzet elsődleges feladata is a megtekintés szíves aján­lása. (benedek) r Máger Agnes tárlata Az elmúlt év augusztusá­ban indult útjára a „Kell a jó könyv” olvasómozgalom újabb fejezete. Ismeretes, hogy ennek keretében — a könyvtárak szervezésében és segítségével —• különböző té„ makörökben meghatározott műveket kell a résztvevőknek megismerniük. A nagy ér­deklődésre való tekintettel a részvétel lehetőségeit a ren­dező szervek ez év december 31-ig meghosszabbították, azonban már menet közben bizonyos fajta felmérő szám­adásokra is sor kerül. Ilyen lesz például a ma délelőtt Miskolcon tartandó megyei vetélkedő, amelyen két szín­helyen, az SZMT Központi Könyvtárában és a II. Rá­kóczi Ferenc Könyvtárban, az előbbi helyen tíz, a másikon tizenegy, egyenként három­fős csapat méri össze felké­szültségét, tájékozottságát a mozgalom során megismert irodalmi anyagból. A vetél­kedő mindkét helyen tíz óra kor kezdődik, és része a ké­sőbbiekben tartandó országos versengésnek, több lépcsős versenynek. A Mályi-tó pariján levő Vitorlás bisztró szeptember 30-án 18 órakor tartja szezonzáró disznótoros vacsoráját Műsor, zene, tánc! Asztalfoglalás az üzletvezetőnél.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom