Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-23 / 225. szám

1978. szeptember 23., szombat ÉSZAK- MAGYARORSZAG 5 Mi épül a kerítés mögött? Városiyi Eakitefep az Avason Miskolcon, az Avas oldalá­ban városnyi lakótelep épült fel a szemünk előtt. Csalá­dok ezrei költöztek ide. a köl­tözés után pedig kezdődnek a panaszok, hogy még nincs járda, poros-sáros az út, ke­vés a bolt, zsúfoltak az autó­buszok, a gyógyszertárra, a zöldségesboltokra még várni kell. Leginkább azok a lakók érzik ezt. akik az úgyneve­zett első építési ütem terüle­tén levő házakban élnek.- akik az elsők között költöz­tek az Avasra. Az Avas-dél a fiatalok lakótelepe, ahol örvendetesen sok a gverek, de kevés még a játszótér. Ha sorra vesszük ezeket a lakótelepen élőkből türelmet­lenséget kiváltó ellátási, szol­gáltatási fehér foltokat, ki­derül. hogy azok sehol sem hiányoznak a tervekről, de megépítésük késik, elhúzódik. Emiatt a belvárosból kell ci- pekedni, s odautazni csak­nem mindenért. A hirtelen nagyra nőtt la­kótelepen a kisebb-nagyobb lakóközösségek kén viselői, szószólói nem mindig talál­ták meg azokat a fórumokat, ahol lakóterületük fejlesztési elképzeléseiről megfelelő tá­jékoztatást kaphattak volna. Találgatásokra hagvatkoztak, vaion minek az alaoiát is ás­sák a még szabad területe­ken. óvodáét vagv Patyolat­fiókét. netán bisztróét. Mivel a különböző módon megfogalmazott észrevételek ez idáig nem találtak hiva­tott közvetítőre — megma- gvarázhatatlan. hogv miért nem — a lakótelenen élők kénviselői a nanokban meg­tartott ankéton továkbftották ezeket a város vezetőinek. Az Avason tervezett fejleszté­sekről. az énülő és me«éní- tésre kerülő kereskedelmi, szolgáltatási létesítőién vek megvalósítási nrnoi-amiáriM a 3-as számú iskolálian Szé­kelv László, a városi tanács elnökhplyettese adott tájé­koztatót. Beszámolójából kitűnt, bogv a lakóházak között emelkedő falakra boltok, szakboltok, szolgáltató létesítmények cég­táblája kerül maid. Mint ahngv nem lehel pár év alatt feléníteni eav negyvenezer embernek otthont adó várost, ugvamígv elkénzelhetetlen — legalábbis a ielenleui körül­mények között — a szolgálta­tói hálózat, az üzletek, óvo­dák. bölcsődék gyors megva­lósítása. A városnyi lakóte­lep egyes részei alaoellálási gondokkal küzdenek, ahol valóban nem segít más. mint a nnoi szatyrozás. ci- pekedés. A házsorok végé­ben. a Prizma alatti ABC- ben viszont a forgalom csak fele a tervezettnek, .debál ez a bolt naffvon kiesik a lakó­telep centrumából. Családok százainak kén- viseletében kértek szót azok a lakásszövetkezeti, lakóhi- zott.sági tagok és vezetők, akik éttermek, bisztrók éoí- tése. a boltok slknhoikész- letei ellen szóltak Esti. éj­szakai nyugalmukat, nthe- nésüket féltik italozóktól. garázdák jól. hangoskodik tül. a késői nyitva tartástői Eoíil- hptnn- i plői->b a zöldséges­bolt. a patika, az ÁBC ezek helyett? A lakótélén éoítésére for­dítandó forintokból — ha késésekkel is. de megépül­nek a szolgáltató közoont boltíai. szakboltok, szolgálta­tói és javító fiókok, óvodák, bölcsődék, orvosi rendelők. A vendéglátó heivek viszont jórészt az üzemeltető válla­latok forintjaiból valósulnak meg. felépítésükkel, átadá­sukkal tovább, iavui maid a lolrótelgr) ellátási színvonala. Építési költségükből nem le­het zöldséges pavilont fel­húzni. Pedig mennvjre hi­ányzik egv kisebb niac — ha nem is vásárcsarnok —. de legalábbis pár zöldség-gvü- mölcsbolt! A végleges épít­mények elkészülte előtt — hangzott az ígéret —. legfel­jebb dróthá’óval körülvett elárusítóhely létesítése jöhet szóba —, amíg a nagyobb hidegek véget nem vetnek az árusításnak. Székely László válaszában kitért arra is. hogy az ideiglenes megoldá­sok — ezek is kötöttségek sorát követelik meg —. alig olcsób­bak a véglegesnél. Ennek el­lenére erőfeszítéseket tesz a város annak érdekében, hogy legalább az alapellátási gon­dokat csökkentse, megszün­tesse. Aligha szorul bizonyí­tásra. bogv a tervezett ke­eeci.-edelmi. prészcécriiyvi. ok­tatási. szolgáltatási létesítmé­nyek meeénítése után érnék a lakótelepnek az ellátása semmiben sem marad el a belvárosétól, a Győri kapui, a diósgyőri lakótelep ellátá­sától. Csakhogy a tervezett léte­sítmények a már átadott la­kóházak között, behatárolt, néhol szűkös területen épül­nek. A jelenleginél gyorsabb építési ütem csak jó együtt­működéssel. magas fokú ko­ordinálással ió munkaszer­vezéssel érhető el. Add;g. amíg a 2000 adagos konyha megépü' az iskolás korú gye­rekek jó része a körnvező vendéglátóhelyeken juthat eh'dbnz — nemsokára ta'ín a lakótelepen levő Piramis­ban is Ezek rendezése sem szervezési gond. hiszen a vá­ros elfogadható — nanközi« átlagárakon — szeretne ét­keztetést biztosítani a gyere­keknek. nem vendéglői ára­kon Az pedig még a legtá­volabbi jövőben is megold­hatatlannak látszik. hogy ahánv iskola, annyi konvha épüljön. Erre nines is szük­ség. ilven mértékű pazarlást nem engedhet meg magának a város. Addig is. amíg óvodás korú gvemkeket ke'l kora reggel a város távolabbi óvodáiba vinni, amíg zöldség csak a Búza téren ..terem” az Ava­son lakóknak, szükség van valamüven pénzügyileg és emberileg is elfogadható meg­oldásra. Bármilyen hálátlan is meg- másíthatatlanul kimondani, hogv bizonvos intézmények, mint például a posta, egész- ségiigvi ellátást szolgáló gyógyszertárak, nem rendez­hetők be alapvető feltétele­ket sem nvúitó Pincékben, kocsitárolókban, de még la­kásaikban sem, mert műkö­désük rengeteg kritériumhoz szabott (higiéniás, biztonsági stb.1. Az észrevételeket, néhol panaszos hangú megtegvzése- ket. kritikákat baPgntva azért leülepedett a résztve­vőkben a megállapítás: ezek a gondok nemcsak az Avas oldalában levő lakótelep gondjai, hasonlókkal küzdöt­tek. csak évekkel korábban, a diósgvőri. még korábban a Gvőri kapui lakótelének is Legfeljebb a köztük levő nagzsárrendbeli különbségek mutatják: városnyi nagyságú az ellátási, szolgáltatói fel­adat is az Avason. Nagy József .--------------------------------------------------------------------------------------------------­Lada társai i Az 1970. évi 916 ezerrel J szemben 1978-ban 2 millió i 140 ezer gépkocsit gyárt a j szovjet autóipar. Ebből 75E i ezer teherautó lesz, 1 mil- i lió 306 ezer személygépko- ' esi és 76 ezer autóbusz. Az i ugrásszerű fejlődést az ; eredményezte, hogy e i moszkvai, a gorkiji, e 1 minszki, a kremencsugi és S más gépkocsiüzemek mellé i a hatalmas kámai és a La- J da gépkocsijairól közismeri i volgai autógyár is termel- [ ni kezdett. A cári oroszor- i szagban a század elejér. 1 Rigában készítettek előszói | autókat. A korabeli statisz- • tikák tanúsága szerint. 1901 J és 1915 között összesen 451 i személygépkocsit és néhány [ teherautót. Igaz, a Szovjetunió J egyelőre még elmarad i néhány fejlett tőkés ország i autóiparától, hiszen az ame- ; rikai gépkocsigyárak pél­■ dául évenként körülbelül [ tízmillió kocsit bocsátanak ■ ki, és Japán, az NSZK és | Franciaország is több mil- i liós szériákban gyártja z ' személygépkocsikat. Ám z i szovjet autóipar dinamiz- I musa, amely gyakorlatilag e 1 hetvenes évektől elkezdő- ' dött, arra enged következ- [ tetni, hogy a fejlődés to- i vábbra is lépést tart majd ! az egyre fokozódó igények- i kel. ' Világszerte egyre' kere­i settebbek a volgai autógyár VAZ-modelljei, amelyek kö­zül a Lada—1600 a legújabb „sláger”. Mind kiforrottab­bak a Moszkvics-gyár autó­típusai is. A nem túl kor­szerű Zaporozsecre bizony ráfért az az átalakítás, ami majd a ZAZ—968M típuson lesz felfedezhető. Motorjá­nak teljesítménye 50 lóerő lesz, maximális sebessége pedig 130 km/Óra. A sokka! díszesebb, gumibetétes lök- hárílójú új típus légellenál­lása sokkal kisebb lesz, mi­után az oldalsó „kopoltyúk” is eltűnnek a karosszériá­ból. A tágasabb utasterű, csaknem kétszeres csomag- terű ZAZ—968M-et tárcsa­fékkel és fejtámaszos ülé­sekkel is ellátták a konst­ruktőrök. Képünkön: a szovjet autó­ipar luxus gépkocsija, z hétszemélyes GAZ—14. A Csajkát felváltó típus nyolchengeres, 220 lóerős motorjával 175 km/óra csúcssebességet érhet el. Automatikus sebességváltó­val, hidraulikus szervokor­mánnyal rendelkezik ez i reprezentatív külsejű, ké­nyelmes kocsi, de légkon­dicionáló berendezéssel, sztereo rádióval és magne­tofonnal is ellátták a ter­vezői a három üléssorú luxusautót. A gyárváros, Ózd /r Harminc éve város Qzd Megkezdték az ünnepségek előkészületeit Űzd a jövő évben ünnepli várossá alakulásának 30. év. fordulóját. Ugyancsak ebben az évben kerül sor a helység felszabadulásának 35. évfor­dulója megünneplésére, és mint ismeretes, egész népünk jövőre emlékezik meg a Ma­gyar Tanácsköztársaság 60. évfordulójáról. Ózdon az évfordulók elő­készítése gy'akorlatilag már megkezdődött. Érthető, hogy ezek közül főként a helyi vo­natkozású eseményekre for­dítanak nagy figyelmet. A vá­ros vezetőinek célja, hogy a különböző rendezvényekkel erősítsék a lakosságban vá­rosuk szeretetét, az elért eredmények megbecsülését, a szocialista építőmunkában való részvétel jelentőségét, ösztönözzék a városi szemlé­let fejlesztését a cselekvési egység kibontakoztatására. Az évfordulók jó alkalmul kí­nálkoznak arra is, hogy a városba érkező vendégek be­mutatókon, kiállításokon, ren­dezvényeken megismerkedje­nek az elmúlt évtizedek épí­tőmunkájának eredményei­vel, és tájékozódást kapjanak a tervekről is. Az eddigi elképzelések sze­rint május elsejét ismét fel­vonulással köszöntenék, és a tavaszi ünnepekhez kapcso­lódóan ünnepi tanácsülést tartanának. Ez alkalommal tervezik a „Városért” kitün­tetés, díszpolgári oklevél, em­lékplakettek átadását. Az óvodákat, bölcsődéket, lakó­házakat, kereskedelmi egysé­geket ünnepélyesen kívánják átadni, felavatni. A köztéri szobrok leleplezését, illetve a képzőművészeti kiállítások megrendezését szintén az év­fordulók jegyében szervezik. A város fejlődésének bemu­tatására több pályázat kiírá­sát tervezik: gyermekra jz, fotó, irodalmi, iparművészeti, képzőművészeti pályázatról van szó. Készítenek majd a város jellegzetességeit bemu­tató -emléktárgyakat is, pla­ketteket, címerjelvényeket, térképeket slb. A város lakói eddig is min­den évben nagyarányú tár­sadalmi munkával segítették a különböző feladatok meg­gyorsítását, végrehajtását. Erre a munkára most is szá­mítanak,. különösen a város szépítésénél, virágosításánál, hogy Özd külsőségekben is megcsinosodva köszöntse az évfordulókat. Állami Mem országos sikere Tegnap, szeptember 22-én, nénteken délután egy orszá­gos siker „dokumentumait” adták át a Mezőnagymihályi Állami Gazdaságban. .Kékedi Lajos, a gazdaság központi tehenészeti telepének dolgo­zója kettős győzelmet ért el az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátban rendezett ifjú gépi fejők harmadik orszá­gos versenyén. Országos el- őséget szerzett a sajtáras ka­tegóriában, ugyanakkor el­nyerte a legjobb szakmai felkészültséggel rendelkező versenyzőnek járó díjat is. Kékedi Lajos a két elsősé­gért 3000, illetve 1500 forint versenyjutalomban részesült, ugyanakkor a Mezőnagymi­hályi Állami Gazdaság el­nyerte az Országos Állatte­nyésztési Felügyelőiég ván­dorserlegét is, amit Kósik Lajos, a gazdaság igazgatója vett át tegnap délután. A mezőnagymihályiak ugyanis nemcsak az országos fejőver­senyen jeleskedtek, hanem a tejtermelésben is nagyszerű eredményeket érnek el. Az elmúlt évben a gazdaságban 450G liter — ezen belül a központi tehenészeti telepen 4700 liter — volt az egy te­hénre jutó tejtermelés. Az idén, ezer tehén átlagában, a várható éves tejtermelés meg fogja haladr.i az 5000 litert, s ezen belül a köz- oonti telepen, az országos győztes Kékedi Lajos mun­kahelyén 5200 literen felüli lesz a fejési át la” 1974-ben: öt- * ven éven át kifejtett értékes szakmai te­vékenységéért aranyoklevél- lel jutalmazta a Semmelweis Orvostudományi Egyetem. A második, 1975-ben: az Egész­ségügy Kiváló Dolgozója cím­mel tüntették ki. A harma­dik, 1978-ban: a Kiváló Gyógyszerész kitüntetést ad­ták át. S ez még nem minden, mert az emberek szeretik, tisztelik dr. Schulik Gyulát, a rudabányai gyógyszertár vezetőjét. Régi helyén, Ede- lényben, és új helyén, Ruda- bányán egyaránt. Bár ez az „új hely” sem igazán új, hi­szen több mint húsz éve an­nak, hogy jelenlegi helyére átirányították. — Harmincévi szolgálat után kicsit nehéz szívvei vál­tam meg az edelényiektől, hiszen hamar befogadtak maguk közé, úgy érzem, meg­szerettek — mondja a fehér hajú, feliér bajuszú gyógysze­rész, akit családja ebben az esztendőben köszöntött a 76. születése napján. Fürge mozdulataival, fia­talos öltözködésével megha­zudtolja korát Gyula bácsi. — ötvennégy évvel ezelőtt fejeztem be az egyetemet Bu­dapesten — emlékezik visz- sza. — Nem is akárhogyan . . — szól közbe lánva. aki ek­kor lépett be az irodába —. Summa Cum Laude. — Gyu­la bácsi lánya. Ieukn ugyan­csak gyógyszerész. Ö a tizen­harmadik gyógvszerész már a népes családban. Itt dol­gozik. együtt édesapjával. — A végzés után Edelény- be jöttem vissza — folytatja történetét Schulik Gyula. — Ott dolgoztam, aho] valami­kor az apám. Megnősültem, született két lányunk. Mind­ketten az én hivatásomat választották. Ennek felesé­gemmel együtt nagyon örül­tünk, tudniillik nejem is egészségügyi pályán dolgo­zott nyugdíjazásáig. Asszisz­tensnő volt mellettem. Gyula bácsi harminc hosz- izú esztendő után helyezték át Rudabányára, ahol csak­hamar ugyanolyan közked­velt lett, mint előző lakhe­lyén. Munkájában leli iga­zán örömét. Valaha mérnök­nek készült, de a családi ta­nács akkor másként döntött. — Nem bántam meg. hogy mérnök helyett gyógyszerész lett belőlem. — Különben műszaki haj­lamainak is hódolhat a papa — szólal meg Tcuka —. mert otthon ha elromlik valami, rendszerin. ő javítja meg. De van más hobbija is... — Igen. a horgászat. Van egy kis házunk a Rakacai-tó mellett. Oda járok ki, ha időm engedi. Gyakran vi­szem magammal Évikét is. Icukának a lányát, egyetlen unokámat. Jól megértjük eg; mást. Gvula bácsi ebben az esz­tendőben megy nvuadíiba. őz Edelényben eltöltött har­minc éve ugyanis különféle szabályok és előírások miatt nem számított bele a nyug­díjba. Most már megvan a nvusdíihoz szükséges ideíe is A munkát azonban nem kívánta abbahagyni. — Szerelnék is dolgozni. Ha lehetőség nyílik rá. akkor örömmel vállalom a négyórás munkát. Egyelőre nem tudom elkép­zeld hogv ne jártak be a gyógyszert árba Igyekszem úgy dolgozni, bogv akkor is szükséc legyen a munkámra. Monos Márta ÍEIfdipjíS 0VCBVS78ÍSSZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom