Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-23 / 225. szám
1978. szeptember 23., szombat ÉSZAK- MAGYARORSZAG 5 Mi épül a kerítés mögött? Városiyi Eakitefep az Avason Miskolcon, az Avas oldalában városnyi lakótelep épült fel a szemünk előtt. Családok ezrei költöztek ide. a költözés után pedig kezdődnek a panaszok, hogy még nincs járda, poros-sáros az út, kevés a bolt, zsúfoltak az autóbuszok, a gyógyszertárra, a zöldségesboltokra még várni kell. Leginkább azok a lakók érzik ezt. akik az úgynevezett első építési ütem területén levő házakban élnek.- akik az elsők között költöztek az Avasra. Az Avas-dél a fiatalok lakótelepe, ahol örvendetesen sok a gverek, de kevés még a játszótér. Ha sorra vesszük ezeket a lakótelepen élőkből türelmetlenséget kiváltó ellátási, szolgáltatási fehér foltokat, kiderül. hogy azok sehol sem hiányoznak a tervekről, de megépítésük késik, elhúzódik. Emiatt a belvárosból kell ci- pekedni, s odautazni csaknem mindenért. A hirtelen nagyra nőtt lakótelepen a kisebb-nagyobb lakóközösségek kén viselői, szószólói nem mindig találták meg azokat a fórumokat, ahol lakóterületük fejlesztési elképzeléseiről megfelelő tájékoztatást kaphattak volna. Találgatásokra hagvatkoztak, vaion minek az alaoiát is ássák a még szabad területeken. óvodáét vagv Patyolatfiókét. netán bisztróét. Mivel a különböző módon megfogalmazott észrevételek ez idáig nem találtak hivatott közvetítőre — megma- gvarázhatatlan. hogv miért nem — a lakótelenen élők kénviselői a nanokban megtartott ankéton továkbftották ezeket a város vezetőinek. Az Avason tervezett fejlesztésekről. az énülő és me«éní- tésre kerülő kereskedelmi, szolgáltatási létesítőién vek megvalósítási nrnoi-amiáriM a 3-as számú iskolálian Székelv László, a városi tanács elnökhplyettese adott tájékoztatót. Beszámolójából kitűnt, bogv a lakóházak között emelkedő falakra boltok, szakboltok, szolgáltató létesítmények cégtáblája kerül maid. Mint ahngv nem lehel pár év alatt feléníteni eav negyvenezer embernek otthont adó várost, ugvamígv elkénzelhetetlen — legalábbis a ielenleui körülmények között — a szolgáltatói hálózat, az üzletek, óvodák. bölcsődék gyors megvalósítása. A városnyi lakótelep egyes részei alaoellálási gondokkal küzdenek, ahol valóban nem segít más. mint a nnoi szatyrozás. ci- pekedés. A házsorok végében. a Prizma alatti ABC- ben viszont a forgalom csak fele a tervezettnek, .debál ez a bolt naffvon kiesik a lakótelep centrumából. Családok százainak kén- viseletében kértek szót azok a lakásszövetkezeti, lakóhi- zott.sági tagok és vezetők, akik éttermek, bisztrók éoí- tése. a boltok slknhoikész- letei ellen szóltak Esti. éjszakai nyugalmukat, nthe- nésüket féltik italozóktól. garázdák jól. hangoskodik tül. a késői nyitva tartástői Eoíil- hptnn- i plői->b a zöldségesbolt. a patika, az ÁBC ezek helyett? A lakótélén éoítésére fordítandó forintokból — ha késésekkel is. de megépülnek a szolgáltató közoont boltíai. szakboltok, szolgáltatói és javító fiókok, óvodák, bölcsődék, orvosi rendelők. A vendéglátó heivek viszont jórészt az üzemeltető vállalatok forintjaiból valósulnak meg. felépítésükkel, átadásukkal tovább, iavui maid a lolrótelgr) ellátási színvonala. Építési költségükből nem lehet zöldséges pavilont felhúzni. Pedig mennvjre hiányzik egv kisebb niac — ha nem is vásárcsarnok —. de legalábbis pár zöldség-gvü- mölcsbolt! A végleges építmények elkészülte előtt — hangzott az ígéret —. legfeljebb dróthá’óval körülvett elárusítóhely létesítése jöhet szóba —, amíg a nagyobb hidegek véget nem vetnek az árusításnak. Székely László válaszában kitért arra is. hogy az ideiglenes megoldások — ezek is kötöttségek sorát követelik meg —. alig olcsóbbak a véglegesnél. Ennek ellenére erőfeszítéseket tesz a város annak érdekében, hogy legalább az alapellátási gondokat csökkentse, megszüntesse. Aligha szorul bizonyításra. bogv a tervezett keeeci.-edelmi. prészcécriiyvi. oktatási. szolgáltatási létesítmények meeénítése után érnék a lakótelepnek az ellátása semmiben sem marad el a belvárosétól, a Győri kapui, a diósgyőri lakótelep ellátásától. Csakhogy a tervezett létesítmények a már átadott lakóházak között, behatárolt, néhol szűkös területen épülnek. A jelenleginél gyorsabb építési ütem csak jó együttműködéssel. magas fokú koordinálással ió munkaszervezéssel érhető el. Add;g. amíg a 2000 adagos konyha megépü' az iskolás korú gyerekek jó része a körnvező vendéglátóhelyeken juthat eh'dbnz — nemsokára ta'ín a lakótelepen levő Piramisban is Ezek rendezése sem szervezési gond. hiszen a város elfogadható — nanközi« átlagárakon — szeretne étkeztetést biztosítani a gyerekeknek. nem vendéglői árakon Az pedig még a legtávolabbi jövőben is megoldhatatlannak látszik. hogy ahánv iskola, annyi konvha épüljön. Erre nines is szükség. ilven mértékű pazarlást nem engedhet meg magának a város. Addig is. amíg óvodás korú gvemkeket ke'l kora reggel a város távolabbi óvodáiba vinni, amíg zöldség csak a Búza téren ..terem” az Avason lakóknak, szükség van valamüven pénzügyileg és emberileg is elfogadható megoldásra. Bármilyen hálátlan is meg- másíthatatlanul kimondani, hogv bizonvos intézmények, mint például a posta, egész- ségiigvi ellátást szolgáló gyógyszertárak, nem rendezhetők be alapvető feltételeket sem nvúitó Pincékben, kocsitárolókban, de még lakásaikban sem, mert működésük rengeteg kritériumhoz szabott (higiéniás, biztonsági stb.1. Az észrevételeket, néhol panaszos hangú megtegvzése- ket. kritikákat baPgntva azért leülepedett a résztvevőkben a megállapítás: ezek a gondok nemcsak az Avas oldalában levő lakótelep gondjai, hasonlókkal küzdöttek. csak évekkel korábban, a diósgvőri. még korábban a Gvőri kapui lakótelének is Legfeljebb a köztük levő nagzsárrendbeli különbségek mutatják: városnyi nagyságú az ellátási, szolgáltatói feladat is az Avason. Nagy József .--------------------------------------------------------------------------------------------------Lada társai i Az 1970. évi 916 ezerrel J szemben 1978-ban 2 millió i 140 ezer gépkocsit gyárt a j szovjet autóipar. Ebből 75E i ezer teherautó lesz, 1 mil- i lió 306 ezer személygépko- ' esi és 76 ezer autóbusz. Az i ugrásszerű fejlődést az ; eredményezte, hogy e i moszkvai, a gorkiji, e 1 minszki, a kremencsugi és S más gépkocsiüzemek mellé i a hatalmas kámai és a La- J da gépkocsijairól közismeri i volgai autógyár is termel- [ ni kezdett. A cári oroszor- i szagban a század elejér. 1 Rigában készítettek előszói | autókat. A korabeli statisz- • tikák tanúsága szerint. 1901 J és 1915 között összesen 451 i személygépkocsit és néhány [ teherautót. Igaz, a Szovjetunió J egyelőre még elmarad i néhány fejlett tőkés ország i autóiparától, hiszen az ame- ; rikai gépkocsigyárak pél■ dául évenként körülbelül [ tízmillió kocsit bocsátanak ■ ki, és Japán, az NSZK és | Franciaország is több mil- i liós szériákban gyártja z ' személygépkocsikat. Ám z i szovjet autóipar dinamiz- I musa, amely gyakorlatilag e 1 hetvenes évektől elkezdő- ' dött, arra enged következ- [ tetni, hogy a fejlődés to- i vábbra is lépést tart majd ! az egyre fokozódó igények- i kel. ' Világszerte egyre' kerei settebbek a volgai autógyár VAZ-modelljei, amelyek közül a Lada—1600 a legújabb „sláger”. Mind kiforrottabbak a Moszkvics-gyár autótípusai is. A nem túl korszerű Zaporozsecre bizony ráfért az az átalakítás, ami majd a ZAZ—968M típuson lesz felfedezhető. Motorjának teljesítménye 50 lóerő lesz, maximális sebessége pedig 130 km/Óra. A sokka! díszesebb, gumibetétes lök- hárílójú új típus légellenállása sokkal kisebb lesz, miután az oldalsó „kopoltyúk” is eltűnnek a karosszériából. A tágasabb utasterű, csaknem kétszeres csomag- terű ZAZ—968M-et tárcsafékkel és fejtámaszos ülésekkel is ellátták a konstruktőrök. Képünkön: a szovjet autóipar luxus gépkocsija, z hétszemélyes GAZ—14. A Csajkát felváltó típus nyolchengeres, 220 lóerős motorjával 175 km/óra csúcssebességet érhet el. Automatikus sebességváltóval, hidraulikus szervokormánnyal rendelkezik ez i reprezentatív külsejű, kényelmes kocsi, de légkondicionáló berendezéssel, sztereo rádióval és magnetofonnal is ellátták a tervezői a három üléssorú luxusautót. A gyárváros, Ózd /r Harminc éve város Qzd Megkezdték az ünnepségek előkészületeit Űzd a jövő évben ünnepli várossá alakulásának 30. év. fordulóját. Ugyancsak ebben az évben kerül sor a helység felszabadulásának 35. évfordulója megünneplésére, és mint ismeretes, egész népünk jövőre emlékezik meg a Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulójáról. Ózdon az évfordulók előkészítése gy'akorlatilag már megkezdődött. Érthető, hogy ezek közül főként a helyi vonatkozású eseményekre fordítanak nagy figyelmet. A város vezetőinek célja, hogy a különböző rendezvényekkel erősítsék a lakosságban városuk szeretetét, az elért eredmények megbecsülését, a szocialista építőmunkában való részvétel jelentőségét, ösztönözzék a városi szemlélet fejlesztését a cselekvési egység kibontakoztatására. Az évfordulók jó alkalmul kínálkoznak arra is, hogy a városba érkező vendégek bemutatókon, kiállításokon, rendezvényeken megismerkedjenek az elmúlt évtizedek építőmunkájának eredményeivel, és tájékozódást kapjanak a tervekről is. Az eddigi elképzelések szerint május elsejét ismét felvonulással köszöntenék, és a tavaszi ünnepekhez kapcsolódóan ünnepi tanácsülést tartanának. Ez alkalommal tervezik a „Városért” kitüntetés, díszpolgári oklevél, emlékplakettek átadását. Az óvodákat, bölcsődéket, lakóházakat, kereskedelmi egységeket ünnepélyesen kívánják átadni, felavatni. A köztéri szobrok leleplezését, illetve a képzőművészeti kiállítások megrendezését szintén az évfordulók jegyében szervezik. A város fejlődésének bemutatására több pályázat kiírását tervezik: gyermekra jz, fotó, irodalmi, iparművészeti, képzőművészeti pályázatról van szó. Készítenek majd a város jellegzetességeit bemutató -emléktárgyakat is, plaketteket, címerjelvényeket, térképeket slb. A város lakói eddig is minden évben nagyarányú társadalmi munkával segítették a különböző feladatok meggyorsítását, végrehajtását. Erre a munkára most is számítanak,. különösen a város szépítésénél, virágosításánál, hogy Özd külsőségekben is megcsinosodva köszöntse az évfordulókat. Állami Mem országos sikere Tegnap, szeptember 22-én, nénteken délután egy országos siker „dokumentumait” adták át a Mezőnagymihályi Állami Gazdaságban. .Kékedi Lajos, a gazdaság központi tehenészeti telepének dolgozója kettős győzelmet ért el az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátban rendezett ifjú gépi fejők harmadik országos versenyén. Országos el- őséget szerzett a sajtáras kategóriában, ugyanakkor elnyerte a legjobb szakmai felkészültséggel rendelkező versenyzőnek járó díjat is. Kékedi Lajos a két elsőségért 3000, illetve 1500 forint versenyjutalomban részesült, ugyanakkor a Mezőnagymihályi Állami Gazdaság elnyerte az Országos Állattenyésztési Felügyelőiég vándorserlegét is, amit Kósik Lajos, a gazdaság igazgatója vett át tegnap délután. A mezőnagymihályiak ugyanis nemcsak az országos fejőversenyen jeleskedtek, hanem a tejtermelésben is nagyszerű eredményeket érnek el. Az elmúlt évben a gazdaságban 450G liter — ezen belül a központi tehenészeti telepen 4700 liter — volt az egy tehénre jutó tejtermelés. Az idén, ezer tehén átlagában, a várható éves tejtermelés meg fogja haladr.i az 5000 litert, s ezen belül a köz- oonti telepen, az országos győztes Kékedi Lajos munkahelyén 5200 literen felüli lesz a fejési át la” 1974-ben: öt- * ven éven át kifejtett értékes szakmai tevékenységéért aranyoklevél- lel jutalmazta a Semmelweis Orvostudományi Egyetem. A második, 1975-ben: az Egészségügy Kiváló Dolgozója címmel tüntették ki. A harmadik, 1978-ban: a Kiváló Gyógyszerész kitüntetést adták át. S ez még nem minden, mert az emberek szeretik, tisztelik dr. Schulik Gyulát, a rudabányai gyógyszertár vezetőjét. Régi helyén, Ede- lényben, és új helyén, Ruda- bányán egyaránt. Bár ez az „új hely” sem igazán új, hiszen több mint húsz éve annak, hogy jelenlegi helyére átirányították. — Harmincévi szolgálat után kicsit nehéz szívvei váltam meg az edelényiektől, hiszen hamar befogadtak maguk közé, úgy érzem, megszerettek — mondja a fehér hajú, feliér bajuszú gyógyszerész, akit családja ebben az esztendőben köszöntött a 76. születése napján. Fürge mozdulataival, fiatalos öltözködésével meghazudtolja korát Gyula bácsi. — ötvennégy évvel ezelőtt fejeztem be az egyetemet Budapesten — emlékezik visz- sza. — Nem is akárhogyan . . — szól közbe lánva. aki ekkor lépett be az irodába —. Summa Cum Laude. — Gyula bácsi lánya. Ieukn ugyancsak gyógyszerész. Ö a tizenharmadik gyógvszerész már a népes családban. Itt dolgozik. együtt édesapjával. — A végzés után Edelény- be jöttem vissza — folytatja történetét Schulik Gyula. — Ott dolgoztam, aho] valamikor az apám. Megnősültem, született két lányunk. Mindketten az én hivatásomat választották. Ennek feleségemmel együtt nagyon örültünk, tudniillik nejem is egészségügyi pályán dolgozott nyugdíjazásáig. Asszisztensnő volt mellettem. Gyula bácsi harminc hosz- izú esztendő után helyezték át Rudabányára, ahol csakhamar ugyanolyan közkedvelt lett, mint előző lakhelyén. Munkájában leli igazán örömét. Valaha mérnöknek készült, de a családi tanács akkor másként döntött. — Nem bántam meg. hogy mérnök helyett gyógyszerész lett belőlem. — Különben műszaki hajlamainak is hódolhat a papa — szólal meg Tcuka —. mert otthon ha elromlik valami, rendszerin. ő javítja meg. De van más hobbija is... — Igen. a horgászat. Van egy kis házunk a Rakacai-tó mellett. Oda járok ki, ha időm engedi. Gyakran viszem magammal Évikét is. Icukának a lányát, egyetlen unokámat. Jól megértjük eg; mást. Gvula bácsi ebben az esztendőben megy nvuadíiba. őz Edelényben eltöltött harminc éve ugyanis különféle szabályok és előírások miatt nem számított bele a nyugdíjba. Most már megvan a nvusdíihoz szükséges ideíe is A munkát azonban nem kívánta abbahagyni. — Szerelnék is dolgozni. Ha lehetőség nyílik rá. akkor örömmel vállalom a négyórás munkát. Egyelőre nem tudom elképzeld hogv ne jártak be a gyógyszert árba Igyekszem úgy dolgozni, bogv akkor is szükséc legyen a munkámra. Monos Márta ÍEIfdipjíS 0VCBVS78ÍSSZ
