Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-07 / 211. szám

1973. szeptember 7., csütörtök ÉSZAK'MAGYARORSZAG 3 Az aratás „qyőzíesei” szorgos őszre készülnek Agronómusnap a szerencsi járásban DIGEP-esek a hűtőházban Munkában a DIGEP szerelői. A kép jobb szélén Szabolcs i László, a csoport vezetője. Hosszú esztendők óta ha­gyomány, hogy a szerencsi járás mezőgazdasági üzemei­nek szakemberei az „első félidő”, a nyári betakarítási munkák végeztével és a még nagyobb őszi feladatok előtt agronómusnapon találkoz­nak. A cél: értékelni az ara­tást. felkészülni az őszre, ta­pasztalatokat cserélni, tanul­ni azoktól, akik kiemelkedő eredményeket értek el. meg­beszélni az esetleges gépcse­réket. a kölcsönös segítség­nyújtás lehetőségeit. És dél­utánra. amikor végeztek a ..szakmai” dolgokkal, s elő­kerülnek a gazdaságok kis demizsonba zárt „termék- kóstolói” tréfálkozással, dal­lal zárul a szakember-talál­kozó. Az idén különösen jól si­került, a szerencsi járás ed­digi legnépesebb, nagyon szép környezetben, a simái úttörőtáborban megrendezett agronómusnapja. amelyen közel kétszáz mezőgazdasági szakember vett részt. linri Gyula, a Szerencsi já­rási Pártbizottság első titká­ra nyitotta meg a szakem­ber-találkozót, a járási párt­vezetés elismerését, köszöne­tét tolmácsolva mindazok­nak, akiknek részük van ab­ban. hogy a szerencsi járás mezőgazdasági üzemei vé­gezték a legjobb munkát, ér­ték él a legmagasabb ter­mésátlagokat az idei aratás során. Jelentős fordulatot hozott a tavalyi esztendő a Kazinc­barcikai ' Könnyűbetongyár életében. Sikerült átlépniük a ..bűvös határt”; 305 ezer köbméterre emelték éves gázszili kát-termelésüket. Ez­zel egyidejűleg kiváló minő­séget produkáltak, termékeik meghatározó részét első osz­tályú áruként értékesíthet­ték. A könnyübetongyáriak az idén is bátran terveztek; gázszilikát termelési tervüket 320 ezer köbméterben állapí­tották meg. Győrfi János, a gyár gazdasági vezetője el­mondotta: a nagyarányú ter­melésfelfutást az 1975-ben végrehajtott rekonstrukció tette lehetővé. A rekonst­rukció adta lehetőségeket azonban már teljes egészé­ben kiaknázták, most már másfajta eszközökön kell gondolkodniuk. A termelés további növelése érdekében tanulmánytervet készítettek, amelyben elsődlegesen a nyersanyag-előkészítés kor­szerűsítésével foglalkoznak. A jelenleginél [jóval hatéko­nyabb őrlőkapacitás beépíté­sét tervezik. A megvalósítás­ban csak saját erejükre tá­maszkodhatnak. igyekeztek praktikus, viszonylag olcsón kivitelezhető megoldást ta­lálni. Sikerült kidolgozniuk egy olyan beruházási prog­ramot. amelynek költség­előirányzata 30 millió forint. « évenként mintegy 110 ezer köbméterrel több gázsziükát előállítását teszi lehetővé. A több mint negyvenmillió forint termelési értéktöbble­tet jelentő beruházás meg­valósítását a tervek szerint a iövő évben kezdik meg. és 1982-ig el akarták érni a kí­vánt termelésfelfutást. Egyelőre azonban még a jelenre koncentrálnak, az el­Ezután dr. Poczkodi Lajos a tanács járási hivatalának vezetője adott részletes, elemző értékelést az aratási munkákról és összegezte, rangsorolta a :árás mezőgaz­daságának őszi feladatait. Ami a nyári betakarítást illeti: a szorgalom, a jó mun­kaszervezés, a gépátcsoporto­sítások eredménye, hogy a kései érés. a helyenként 65— 75 százalékban megdőlt ter­mények ellenére is sikerült augusztus 13-ra befejezni az aratást, A búza átlagtermése az elmúlt évi rekordot, is meghaladta 3 mázsával. Ki­magaslóan jó. 50 mázsán fe­lüli búza átlagtermést ért el a járásban a bekecsi Hegy­alja Tsz. a ta’ktaharkányi Petőfi Tsz, a Szerencsi Álla­mi Gazdaság és a monoki Kossuth Tsz. de a járási át­lag felett termelt, a takta- szadai Üj Barázda és a prü- gyi Tiszamente Tsz is. Figyelmet érdemei, hogy mit. „tudtak” egyes búzafaj­ták a legjobb átlagtermése­ket elérő gazdaságokban. A Libelulla például Bekecsen 158 hektáron 63.2 mázsás az MV—5-ös 38 hektáron 62.4 mázsás, a Partizánka Takta- harkányban 34 hektáron 60.8 a Novosadska pedig 96 hek­táron 90 mázsán felüli átlag­terméssel fizetett. Az aratásban győztes já­rás mezőgazdasága előtt csak a nagyüzemi területekről jobb, mint 12 ezer hektár­só fél évben ugyanis igen nehéz körülmények között gazdálkodtak. Objektív aka­dályok miatt a tervezettől négyezer, köbméterrel keve­sebb gázszilikátot állítottak elő. s a minőség is romlott. A legtöbb problémával má­jusban küszködtek, amikor is a gázszilikátgyártáshoz elen­gedhetetlenül szükséges alu­míniumpasztából nem állt rendelkezésre a kellő mehy- nyiség. De amit kaptak, az sem volt megfelelő minősé­gű. A legérzékenyebben ez utóbbi érintette a gyárat: az első osztályú termékek ará­nyának csökkenése csak­nem egymillió forinttal ron­totta az eredményt. A prob­lémák felszámolása érdeké­ben tárgyaltak az | alapanya­got szállító kecskeméti gyár­ral, amely ígéretet tett a jobb minőségre, s a folya­matos szállításra; Ennek kö­szönhető. hogy a második fél évben a kazincbarcikai­aknak ilyen jellegű gondjuk még nem volt, A jó alap­anyag-ellátás ösztönzőleg ha­tott a • szocialista brigádokra, amelyek a közelmúltban ter­melési rekordot értek el: ,1187 köbméter gázszilikátot állítottak elő egy nap alatt, mintegy százharminc köb­méterrel többet, mint más napokon. A hiány pótlását más eszközökkel is segítik; két nappal lerövidítették például a nyári középjaví­tás idejét. A gazdasági vezető azt is elmondotta, hogy más gyá­rakhoz hasonlóan náluk is gondot okozott a késztermé­kek kiszállítása. Megértették a MÁV gondjait, s egyre in­kább a közúti szállítást szor­galmazták. Az aratás idejé­re sikerült elérniük, hogy termékeiknek zömét közúti járműveken szállították ki a nyi őszi érést) növény beta­karítása vár. Több. mint 13 ezer vagon különböző ter­mény betakarítására, szállí­tására. tárolására. illelve részbeni feldolgozására kell felkészülniük. És még soron levő feladat: 8 100 hektáron a magágykészítés és az őszi vetés, valamint 15 200 hektá­ron a mélyszántás, s nagy területeken a talajerő-után­pótlás elvégzése. Szabó László, a megyei TESZÖV titkárhelyettese a szövetség elismerését tolmá­csolta a járás mezőgazdasá­gi szakembereinek az aratá­si munkák során éléit első­ségért. Elmondta, hogy bú­zából a megye négy legma­gasabb termésátlagát elérő termelőszövetkezet közül há­rom (Bekecs. Taktahat-kúny és Monok) található a sze­rencsi járásban. A megyei aratási munka verseny há­rom kategóriáiéból kettőben az első helyet, egyben-egv- ben pedig második, illetve harmadik helyezést e járás közös gazdaságai szereztek meg. * A jól sikerült simái agro­nómusnap, a közel kétszáz mezőgazdasági szakember ta­lálkozója, tapasztalatcseréje bizonyára elősegíti, hogy az őszi kampány a mezőgazda­ság idei első „félidejéhez” hasonló sikerrel záruljon a szerencsi járásban. gyárból, naponta átlagosan 500 köbméter gazszilikat- termék hagyta el ily módon az üzemet, Győrfi Jánostól azt is megtudtuk, hogy a fő ter­mék, a gázszilikát termelése mellett, az idén is foglal­koznak a főként hűtőterek szigetelésére alkalmas duz­zasztott. parafa, s a kohá­szati segédanyagok gyártásá­val. Az Expanzit parafa szigetelőanyagnak jó piaca volt az első fél évben. így a tervezettől többet értékesí­tettek. Jelenleg még Buda­pestről kapják a parafafel- dolgozáshoz szükséges fel- készterméket,' jövőre azon­ban teljes egészében átve­szik a pestiektől a parafa­készítést. A kohászati segéd­anyagok vonatkozásában mór nem ilyen kedvező a piaci helyzet. Egyelőre nincs ke­letje például az üstdöngölő masszának, a kohászati üze­mek még idegenkednek a barciikai terméktől, s inkább vásárolják a külföldit, bor­sos áron. Az üstdöngölő masszát egyébként az Ózdi Kohászati Üzemekben kí­sérletezték ki, s ott már eredményesen alkalmazzák. Bebizonyították, hogy míg az importmasszával csupán 12 —13 öntést bírt el egy üst. addig a barcikaiak által gyártott termék állja a 20— 24 öntést is. Hasonló a hely­zet a kohászati öntőporok­kal. amelyekből, ha volna igény, szintén többet gyárt­hatnának. Termékeikből, amelyekkel importot helyet­tesítenek. elküldték a mintá­kat az ország kohászati üze­meibe. Joggal bíznak a kí­sérletek sikerében. — dcvald — A főmérnök megrántja a kinyúló vékony karról lelógó zsinórt. Finom gördüléssel csúsznak szét a hatalmas acélajtók, s feltárul előttünk a 9 méter magas, hosszú csarnok, amely 250 vagon élelmiszer tárolására alkal­mas. Belépi linket a hütöház egyik, emeletnyi magasság­ban ügyködő szakemberének kérése akasztja meg. — Laci. nyomd már meg. Kísérőnk az automatikus hűtőfolyadék-adagoló rend­szer kapcsolójához lép. s be­nyom egv gombot. — A kézi vezérlés rendben — hangzik a magasból — most kapcsolj át az állandó­ra .. . Kösz. Az új épülettömbbel szem­ben van a géoház. amelyhez új részt toldottak. Már ben­ne vannak a berendezések, a D1GÉP szerelői dolgoznak azok bekapcsolásán, „élesztő­sén”. Ez nemcsak szakmai hozzáértést, hanem nagy fe­lelősségérzetet is kíván. A gépek fölötti tartályban már ott kering az ammónia. Az egyik elzárócsapon vastag betűs írás figyelmeztet, hogy tilos a bekapcsolás. Igen. csak egy kis hanyagság, té­vedés. s a szivárgó, szétömlő ammónia mérgezést, balese­tet okozhatna. Pataki Pál. a hűtőház igaz­gatója — aki egv értekezés után „ugrott” ki futó ellen­őrzésre a helyszínre —, meg­nyugtat : — A DIGEP dolgozói jó munkát végeznek. Egyetlen hegesztés sem volt hibás, nem „fújt". Eddig azt mondták, hogy ilyen munkát csak ne­ves külföldi cégek tudnak elvégezni. A gépgyáriak most bebizonyították, hogy jó szakemberekért nem kell külföldre menni. Miért van e munkára szükség? Brezóczki László főmérnök információja sze­rint, így lehetne tömöríteni a lényeget: A Miskolci Hűtő- ház pár éve korszerű, nagy kapacitású üzemnek számí­tott. Az életszínvonal növe­kedése, az iparosítás kihatá­saként a hazai fogyasztók több hűtőházi terméket vá­sárolnak. megnőtt, az export­igény is. Ezért e középtávú tervidőszakban jelentős be­ruházást. bővítést végeznek az élelmiszeriparban. Így Miskolcon félmilliárd forin­tos költséggel új feldolgozó, kiszerelő-, fagyasztócsarno­kokat j-.elyeznek üzembe. En­nek nyomén a hűtőházban a jelenlegi ■ 480 vagonnal szem­ben 1500 vagon élelmiszert tudnak tárolni. A hűtőház bővítése devi­za-megtakarítást is jelent. Kevesen tudnak róla. hogy jelenleg — a szűk hűtőházi kapacitás miatt — nyugatra kénytelenek egyes mezőgaz­dasági termékeket szállítani, és ott bérelt területen tá­rolni. A jelentős bővítés a miskolciakat megszabadítja az áru külföldön való táro­lásától, sőt segítenek a bé­késcsabai. a bajai és a zala­egerszegi hűtőházak is. Ezt azért tehetjlv meg, mert ez lesz az ország második leg­nagyobb ilyen üzemé. Az új csarnokok építését, a berendezések szerelését a 26-os ÁÉV. az Üt- és Vas­útépítő Vállalat, a VÍV és a DIGEP emberei végzik, A beruházók véleménye szerint az építők, szerelők jó ütem­ben haladnak. Jó az együtt­működés. amelyre azért is szükség van. mert vannak esetek, amikor viszonylag szűk területen három válla­lat szakemberei is munkál­kodnak egyidőben. A munka egyik telét már el is végezték. Az első csar­nokot augusztus elsején, a másodikat szeptember else­• A Debreceni Ruhagyár Óz­di Gyárában mintegy kilenc- száz nő dolgozik. A hatva­nas évek közepétől folyama­tosan szervezik az üzemben a szakmai továbbképzést. Az asszonyok, lányok szívesen vesznek részt a képzésben: lehetőség nyílik arra, hogy egyszerre több munkafolya­matot elsajátítsanak, s a tanfolyam elvégzése után magasabb bért kapnak. jen adták ál rendeltetésé­nek. Mindkettőben 250—250 vagon élelmiszert tárolhat­nak — 21 Celsius-fokon. A hűtéshez szükséges csavar —. és dugattyús kompresszo­rokat az NDK-ból kapták. A D1GÉP emberei végzik ezek szerelését, üzembe helyezé­sét. A DIGÉP-esek a múlt év második felében kezdték az előkészítő munkát, Sza­bolcs László vezető szerelő ezt mondja a közösségről: — Jelenleg 19-en dolgo­zunk. Január elején jöttem ide. Korábban Jugoszláviá­ban szereltünk hasonló be­rendezést. Ez rettenetesen nagy feladat., hiszen ilyen munkán korábban két évig dolgoztunk és most jófor­mái- egy év alatt kell befe­jeznünk. Feszített tempóban dolgozunk. Áz 1-es már üze­mel. a 2-est. be kell „lőni”, a 3-as. 4-es hűtőtároló, a csomagolóterem, s az u j gép­ház szerelése van még hát­ra. Jócskán van feladatunk, de kérték, mi vállaltuk, s ha­táridőre teljesítjük. Az idei év tavaszán beve­zették a gyárban a kisma­ma-szalagot. Mintegy húsz kisgyerekes anya dolgozik itt. állandó délelőttös mű­szakban. Reggel fél hat he­lyett hét órakor kezdik a munkát, hogy a gyerekeket elvi hessék bölcsődébe, óvo­dába. A gyárban büfé is mű' ödik: műszak után itt bevásárolhatnak a dolgozók. Hídkarbaníartók A IvPM puínnki szakaszmérnökségének festőbrigádja. Nary Ferenc brigádvezető irányítá­sával a hosszúrévi Sajó-hídon dolgozik. A képünkön látható „okos masina", amely hidra­ulika segítségével a festőknek a kívánt mélységre ereszti le a munUaállványt. a RPM Köz­úti Igazgatósága gépműhelyének egyetlen ilyen példánya. Már csak ezért is sürgős az it­teniek munkája, mert a jármüvet a megye többi részén is várják, igénylik. A híd újjá- festéséhez összesen három maisa minium- es Durol-Íestéket használnak fel. Fotó: Szabados György Köonyübetonnal a lakosság szolgálatában Csorba Barnabás Kismama-szalagon

Next

/
Oldalképek
Tartalom