Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-07 / 211. szám

ESZAK-MAGYARORSZÁG 2 1978. szepíember 7., csütörtök (Folytatás az 1■ oldalról.) Nemzetközi kérdésekre át­térve a miniszterelnök rámu­tatott: a Szovjetunió és a többi testvéri szocialista or­szág aktív békepolitikája, ki­tartó közös erőfeszítései nyo­mán jelentősen kiszélesedett az enyhülési folyamat. — Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a veszélyt — folytatta —, amelyet a kínai vezetők és a ieg- rcakciósabb imperialista körök szövetsége jelent a béke és a szocializ­mus ügyére. A jelenlegi kí­nai vezetők, háborús pszi­chózist keltve, nyíltan elle­neznek minden olyan lépést, amely a népek biztonságá­nak erősítésére irányul, gyen­gíteni és bomlasztani akar­ják a szocialista közösség, valamint a békéért, a biz­tonságért, a demokráciáért harcoló erők egységét és ha­tékonyságát. — A mongol közvéleményt nyugtalanítja — mondotta a miniszterelnök —, hogy a pekingi vezetők mesterkedé­sei következtében Délkelet- Ázsiában feszültséggóc jött létre. Ismételten kijelentjük, hogy a mongol nép és kor­mány szolidáris a kínai ve­zetők nagyhatalmi soviniszta politikája és hegemonisztikus törekvései ellen eltökélten küzdő vietnami néppel. — A Mongol Népköztársa­ság álláspontja: véget kell vetni a Peking uszítására folytatott kambodzsai fegy­veres betolakodásnak Viet­nam területére. A kérdés egyetlen helves megoldása csakis a békés tárgyalás le- ■ hét, amelynek alapjául a VSZK-nak e kérdésben több­ször is kifejtett álláspontja szolgálhat. A mongol nép mindenkor teljesen szolidáris Ázsia, Af­rika és Latin-Amerika né­peinek az imperialista reak­ció, a gyarmatosítás és az újgyarmatosítás elleni igaz­ságos harcával. A Mongol Népköztársaság a testvéri szocialista országokkal együtt támogatja a békeszeretö erők kezdeményezéseit a nukleá­ris és más tömegpusztító fegyverek betiltására, a le­szerelésre, az enyhülési fo­lyamat kiterjesztésére. Leonyid Brezsnyev Krím- félszigeti találkozói a szocia­lista közösséghez tartozó or­szágok pártvezetőivel, fontos hozzájárulás a szocialista or­szágok testvéri barátsága, együttműködése további fej­lesztéséhez és erősítéséhez. Batmönh befejezésül a magyar kormányfő mongó- liai látogatását méltatta. Lázár György bevezetőben tolmácsolta az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, a Magyar .Népköztársaság kormánya és az egész magyar nép elvtár­si, baráti üdvözletét. — Azzal a megbízatással jöttünk a Mongol Népköz- társaságba — mondotta ez­után —, hogy pártjaink út­mutatásainak és népeink akaratának megfelelően to­vább erősítsük, bővítsük or­szágaink kapcsolatait, meg­tárgyaljuk a közös érdekű ügyeket és új lehetőségeket tárjunk fel együttműködé­sünk fejlesztéséhez. Az el­végzett munka alánján nagy megelégedéssel szólhatok ar­ról, hogy megbízatásunknak 75. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjével tüntették ki Kadosa Pál kétszeres Kossuth-díjas zeneszerzőt. A képen Losonczi Pál átadja a kitüntetést Ka­dosa Pálnak. Felhívjuk kedves vevőink figyelmét, hogy vállalatunk alkatrészosztályán 1978. szeptember 15-től 30-ig, a mezőgazdasági gép-, fen-kender-ruházati raktáraiban 1978. szeptember 22-től 30-ig ÉV VÉGI VAGYON MEGÁLLAPÍTÓ ÉS ELSZÁMOLTATÓ leltározást tartunk Leltározás alatt az árukiadás szünetel Kérjük,, hogy beszerzéseiket a leltár megkezdése előtt eszközöljék A zárva tartás alatt az egri és debreceni AGROKER-ek állnak vevőink rendelkezésére B.-A.-Z. MEGYEI AGROKER VÁLLALAT MÁLYI Lázár György magyar és Zsambin Batmönh mongol minisz­terelnök kézjegyével látja el a mostani tárgyalások eredmé­nyeként létrejött kétoldalú megállapodásokat. A Mongol Népköztársaság miniszterelnöke további si­kereket kívánt a magyar kommunistáknak, a magyar népnek, az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában. Lázár György beszéde sikeresen eleget tettünk. A ■ Mongol Népköztársaság ve­zetőivel elvtársi szellemben, hasznos és eredményes esz­mecseréket folytattunk a so­ros és a további együttmű­ködés előkészítését szolgáló közös feladatokról. Barátsá­gunk tovább erősödött, meg­állapodásaink jól szolgálják országaink nemzeti érdekeit és egyben hozzájárulnak a szocialista országok közös ügyének előreviteléhez is. — A magyar dolgozók nagy érdeklődéssel és mély rokonszenvvel kísérik figye­lemmel a Mongol Néoköz- társaság szocialista építő­munkáját. Mostani látogatá­sunk során is őszinte öröm­mel tapasztalhattuk, hogy Mongólia dolgozó népe, a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével, sikeresen váltja valóra a XVII. kong­resszus határozatait, ennek nyomán fejlődik a gazdaság, a tudomány és a kultúra, emelkedik a nép életszínvo­nala. Lázár György ezután a Magyar Népköztársaság hely­zetéről, az MSZMP vezeté­sével a feilett szocialista társadalom építésében eíért eredményeinkről, s megol­dandó feladatainkról tájé­koztatta a nagygyűlés részt­vevőit, majd részletesen fog- lalkózott a magyar—mongol kapcsolatokkal. — Széles körű kapcsola­tainkban kiemelkedő jelen­tőségű a gazdasági együtt­működés. A két ország gazdasági együttműködésének eredmé­nyeit megtestesítő mongóliai üzemekről szólva Lázár György gratulált a darhani húskombinát dolgozóinak termelési terveik sikeres tel­jesítéséhez, s további munka­sikereket kívánt nekik. — A Magyar Népköztár­saságnak csakúgy, mint a Mongol Népköztársaságnak — folytatta Lázár György — alapvető létérdeke a sokol­dalú együttműködés a Szov­jetunióval, a szocialista or­szágokkal. A proletár nem­zetköziség eszméje által ve­zérelt kapcsolatainkat a célok azonossága, a testvéri vi­szony, a kölcsönös egyen­jogúság jellemzi és teszi nélkülözhetetlen erő­forrássá népeink számára. — A Magyar Népköztár­saság külpolitikájának leg­főbb meghatározója, válto­zatlan alapelve a Szovjet­unióval és a szocialista kö­zösség országaival kötött in­ternacionalista szövetségünk szüntelen erősítése, a nem­zetközi színtéren tett lépé­seink összehangolása szocia­lista szövetségeseinkkel. A kölcsönös egyenjogúság és a békés egymás mellett élés el­vei alapján bővítjük kapcso­latainkat a tőkés országok­kal is. — Az imperializmus szél­sőségesen reakciós köreinek azonban nincs ínyére az eny­hülés, a békés egymás mel­lett élés perspektívája. Az enyhülés amerikai ellenfelei most azon mesterkednek, hogy az Egyesült Államokban feleled,jen a kommunista- ellenes hisztéria, bizalmat­lanság ébredjen a Szovjet­unió külpolitikája iránt; hogy a Szovjetunióval és más szocialista országokkal szemben az úgynevezett ke­mény vonal politikája kere­kedjen felül. — Mi Tielyeseljük és nagy­ra becsüljük a Szovjetunió­nak a szovjet—amerikai vi­szony megjavítására tett tü­relmes és kitartó erőfeszíté­seit. Reméljük, hogy a reá­lisan és józanul gondolkodó, amerikai politikai és gazda­sági tényezők nem engednek teret a viszony megrontására, megkeményítésére törekvő szélsőségesek nyomásának. — A nemzetközi helyzet aggasztó' vonása napjainkban — folytatta Lázár György —, hogy a kínai vezetés egyre leplezetlenebbül a legszélső­ségesebb, legreakciósabb im­perialista erők törekvéseit támogatja. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a haladó erők a békéért, az enyhülésért, a haladásért folytatott harcuk­ban mindig és mindenütt szembe találják magukat a kínai vezetők nagyhatalmi politikájával. — Különös élességgel vi­lágítja meg e politika igazi arculatát Kínának a szocia­lista Vietnam elleni fellé­pése. — Ismerjük, és aggódva figyeljük e hegemonista tö­rekvéseknek a Mongol Nép- köztársasággal szembeni megnyilvánulásait is. Tud­juk, milyen nehézségeket okoz Önöknek, hogy Kína jelentős fegyveres erőt állomásoztat a hatá­raikon, — Ahogyan a Szovjetunió és a többi szocialista ország, mi is támogatjuk a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Mongol Népköztársaság igaz ügyét, és a jövőben is meg­adunk minden tőlünk telhető segítséget szocialista építő­munkájuk eredményes foly­tatásához. Elítéljük a kínai vezetők politikáját, mert az veszélyezteti a világ békéjét, és felbecsülhetetlen károkat okoz, mindenekelőtt a kínai népnek. A kínai nép iránt továbbra is baráti érzések­kel viseltetünk, és államközi kapcsolataink fejlesztésére készek vagyunk, de elvi po­litikánkból nem engedünk. Lázár György befejezésül kifejezte meggyőződéséi: a mostani látogatás tovább erősítette a két ország né­peinek proletár internacio­nalista kapcsolatait, testvéri együttműködését. P esszimisták szerint az amerikai elnök nyaralójá­ban, Camp Davidben szerdán megkezdődött hár­mas találkozó egy zsákutca zsákutcája. Vagyis: Carter és Szadat elnök, valamint Begin kormányfő tár­gyalása semmi látványos újat nem hoz az egyiptomi—iz­raeli különtárgyalások felújításában. Az optimisták vi­szont azt remélik, hogy Washington közvetítésével Kairó és Tel Aviv hamvában holt párbeszéde új vágányokra helyezhető. Természetesen a találkozó megnyitása után röviddel még fölösleges jósolgatni, hogy kinek lesz igaza és kinek nem. Annyi azonban bizonyos, hogy Carter veszélyes, kockázatos vállalkozásba kezdett: közvetítőből teljes jogú tárgyalópartnerré lépett elő, ami eleve kizárja, hogy a teljes kudarcot — még ha az be is következik — elis­merje. Szadat és Begin éppen abban bízik, hogy az USA el­nökének személyes presztízse valamilyen módon kizök­kenti közvetlen tárgyalásaikat a holtpontról. Másban nem reménykedhetnek, miután álláspontjaik mitsem változ­tak. Begin a leglényegesebb kérdésekben: a megszállt te­rületek kiürítésében, a palesztin probléma megoldásában hajthatatlan. Szadat már önmagában azzal is hátrányo­sabb helyzetbe került a tíz hónappal ezelőttihez képest, hogy a Jeruzsálemben megkezdett úton tapodtat sem ju­tott előbbre, s az áhított különmegállapodás ma legalább olyan távolinak tűnik, mint a múlt év novemberében. Ha egyáltalán van új elem a hármas találkozón, akkor ez a kilátásba helyezett amerikai katonai jelenlét. Hiva­talosan ugyan nem hangzott el erre javaslat, de megbíz­ható források túdni vélik: az USA szívesen küldene csa­patokat az izraeliek helyébe a megszállt területekre. Nos, ez a lehetőség nemcsak Tel Avivot tölti el aggodalommal — lévén éddig katonailag egyeduralkodó a szóban forgó térségben —, hanem az amerikai közvéleményt is. Óha­tatlanul Vietnam emléke idéződik föl a csapatok esetleges Sínai-félszigetre vezénylése kapcsán, s az akkori sokk ha­tása máig sem múlt el nyomtalanul. Ami. az arab világot illeti, több fővárosban máris éles bírálatok egész sora hangzott el Szadat és Carter címére. Leghatározottabban a „Szilárdság Frontja” — a szadati politikát elvető haladó arab erők tömörülése — lépett föl. Nyilvánosságra hozva azt a tervét, miszerint szeptember második felében Damaszkuszban Szíria, Algéria, Líbia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság és a PFSZ ve­zetői megvitatják, milyen lépések szükségesek a részmeg­oldások megakadályozására, a palesztinok ügyét eláruló egyiptomi politika ellensúlyozására. Addig azonban, érthető módon az arab világ is a Camp David-i fejleményeket figyeli. Abban a meggyőződésben — amit minden józan megfigyelő helyesel —, hogy a hár­mas csúcs sikere, vagy kudarca új helyzetet teremthet a Közel-Keleten. Legkisebb esélye annak van, hogy min­den marad a régiben. Egy ilyen befejezés voltaképpen ugyancsak kudarcnak számítana. Légióként a házigazda: Jimijiy Carter számára. Nemes Dezső tettese Győri Imre, Kádár János, Losonczi Pál, Nemes Dezső és fe­lesége, valamint Németh Károly a kitüntetés átadása után. (Folytatás az 1. oldalról.) A kitüntetés átadása után Nemes Dezső tiszteletére az MSZMP Politikai Bizottsága ebédet adott, amelyen részt vettek a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint Brutyó Já­nos, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. A Közpon­ti Bizottság nevében Kádár János köszöntötte Nemes De­zsőt. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Ne­mes Dezsőt, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagját, a Népszabadság főszerkesz­tőjét a szovjet és magyar nép közötti barátság erősíté­sében szerzett érdemeiért, valamint a nemzetközi kom­munista mozgalomban való több évtizedes aktív részvé­teléért, 70. születésnapja al­kalmából, az Októberi For­radalom Érdemrenddel tün­tette ki. . ...i .....................-, i ( Folytatás az 1. oldalról.) Á két párt nagy fontossá­got tulajdonít a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom egysége erősítésének, a proletár internacionalizmus elvein alaoutó összefogásának, közös fellépésének. Elítélték a kínai vezetők tevékenységét, amely a világ minden térsé­gében a nemzetközi kommu­nista mozgalom egysége, va­lamennyi forradalmi, ant.iim- perialista erő összefogása el­len irányul, akadályozza a nemzetközi feszültség enyhí­tését, súlyosan veszélyezteti a nénak békéjét és biztonságát. A guyanai testvérpárt kül­döttségének magyarországi látogatása hozzájárult a két párt elvtársi kapcsolatainak erősítéséhez. M§®p:-üiagyar larátsáfí nagygyűlés Canp Dávid esélyei • KizEeniény a pyanai piriiillség ligástól

Next

/
Oldalképek
Tartalom