Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-01 / 206. szám

1978. szeptember 1 péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Felsöhegyközben még arattak Még pár perc és Icl'ullad a motor, győz a len. A len „meghalt’". Barnára perzselt. összecsavarodott, megégett leveleivel, szívós szárába menti az életet, hogy a gépre csavarja magát és legyőzze a lóerőket is. A kombá.inos dühöng. Akkorát\ szív cigarettájába, hogy olyan érzésem támad, a szájáig ég. Ez az ember nem látja ma­ga körül a világot, ezl az embert gépén kívül, aligha érdekli bármi, ez az ember nem hagyja könnyen legyő- zetni magát és mégis le- gyözettptett. Ez az ember kombájnos. Egy nagyon mérges- kombá.inos. Neve Iván látván: — Itt állunk tehetetlenül. Tizenhat éve kombájnotok, de ilyet még nem arattam. Alighogy beállók a sorba, már törik a kaszatengely. Csinálja aki tudja, én nem. Ki a fene hallott már ilyet. Lóherét vetni a len alá?! Ömlik belőle a keserűség. Szinte lélegzetvétel nélkül sorolja: — Amikor Pálhazán dol­goztam, volt nap. amikor öt és fél vagon terményt arat­tam. egymagám. Kaptam megyei, járási kitüntetést, jutalomutat a Szovjetunióba. De itt mit kapok? Tönkre van ez a gép verve. Már ta­vasszal se volt egy fia al­katrész hozzá. Szétszedtünk egy másik kombájnt, úgy újí­tottuk fel ezt. Hogy lehet tízéves géppel dolgozni ? A kifakadás után csak ar­ra lennék kíváncsi, hogy az a szemüveg, amely ezt az egyoldalúságot vetíti Iván István szeme elé. létezilc-e? Valpszínű nem, mert csak a lenről beszél: •— Tudja milyen gyúlékony növény ez? A múltkor, ami­kor Pusztafalun arattunk, kigyulladt a tarló. Há nincs a gépen poroltó, akkor leég az egész tábla, mert beleka­pott a szél. Még jó, hogy észrevettük. Itt a Hegyközben két he­tet késett a nyár; Vegyszer­rel sürgették érésre a lent. hogy a fagy előtt arassák. Mert már hideg szagú a szél. Hiába tör elő a felhők mö­gül éles, szemhunyorgató fényben a napsugár, kivil­lantva a szürkeségből a fü- zéri várat, a kialudt vulkáni csúcsokat, ez már az ősz. A kombájnos pedig ebből sem­mit nem vesz észre. Csak mondja . .. — Mondom magának ki­csinálja az embert. Nem győ­zöm számolni a medvéket, amelyek megakasztják a kombájnt. Olyan növény ez mint a gyom. Rátekeredik minden mozgóra, s hiába van régen ..megölve’’, magával viszi a halálba a kombáint is. Az enyém már kész. Ar­ra sem kell soká várni — bökött fejével a másik kombájn felé. Hót igen. a másik SZK—4- es sem haladt húsz métert, húsz perc alatt, mert mindig meg kellett állnia. Pedig a motor ugyancsak erőlködő] t. — képünk is mutatja —. de a kombájnos nem adta fel. Ez csak ezért furcsa, mert a két újabb, más típusú geo könnyen haladt, a herével, vadzabbal- tarkított lenben. — Ezt nem lagadom. — mondta élesen Kovács Ger­gely. a füzérkomlós! Felső- hegyköz Termelőszövetkezet főagronómusa —. de nem ér­tek a többiben Iván István­nal egyet. Nézze, a vetésvál­tás miatt szükség van a he­rére. muszáj elvetni, hogy egv növény kétszer ugyan­abba a táblába ne kerül ’ön. Ezeket az öreg kombájnokat, pedig nem érdemes tovább .tartani. Jövőre veszünk úja­kat. más. korszerűbb tíoust. Nem mondhattam, hogy nincs igaza. De azt sem. hogy igaza van. Furcsán hangzott, hogy az'olajlent a vetésváltás miatt vetették együtt a lóherével. Azért, mert önmagában is ragyogó előveteménve a búzának. A Régióné pedig, amivel per­zselték az olailent. a vörös­herében is nagy kárt oko­zott. Árról nem is beszélve, hogy a' szemveszteség a len­nél — a tarló mutatta —. csak nőtt. Végül módosult a vélemény: — Először tavaszi árpát szántunk a vöröshere helyett. Viszont így nem maradt he­lye a lennek. Megpróbáltuk így. s a kísérlet nem sike­rült. Magamban „értekeztem”: Tehát, nem a vetésváHás in­dokolta a vöröshere jelenlé­tét. hanem az a törekvés, hogy á szövetkezet nagvobb jövedelmet szerezzen. Mert ezeken a savanyú, kötött ta­lajokon 460 hektár átlagában csak 24 mázsás hektáronkén­ti terméssel fizetett a búza. Es ennek jövedelmétől az olajlen többet biztosit, Így megmaradtunk annyiban, hogy ez a vetési forma ké­tes. balul sikerült próbálko­zás volt. Amiért az öreg SZK-k most kínlódnak. De miért kínlódnak? A két új kombájn győzné az olajlent, viszonylag könnyen halad. A föagronómus mondja is: — Majd felszedik ezek, ha a többinek nem is megy ... Figyelem az erőlködő kom­bájnt, Nem tud dolgozni. A föagronómus, amíg ott vol­tunk nem állította ki a táb­lából. A gép pedig az első törésig dolgozott. Azután megtett egy fordulót, a má­sodikért. Menniük kellett, hajtották őket, csak azért ment öregek?! — kármán — Fotó: Szabados György A TVK polipropiléngyá- rának beruházása most ab­ban a stádiumban van, ami­kor naponta változik a hely­zet egy-egy üzemrész, tech­nológiai berendezés üzembe helyezését illetően. Ezért hát igen gyorsan peregnek az Szerencsi siker A Magyar Mezőgazdaság című hetilap legújabb száma közli az őszi búza tevmeszté- sében legjobb eredményt el­ért állami gazdaságok sor­rendjét. Ebben az 50 má­zsás átlag felett termelő él­mezőnyben szerepel a Sze­rencsi Állami Gazdaság, amely 1250 hektáron 52,9 mázsás átlagtermést ért el, megelőzve ezzel olyan nagy hírű, s kedvezőbb éghajlati viszonyok és talajadottságok között gazdálkodó nagyüze­meket. mint például a Bé­késcsabai Állami Gazdaság, a Héki Állami Gazdaság, a Dalmandi Állami Gazdaság, a Bikali Állami Gazdaság, vagy az Agárdi Mezőgazda- sági Kombinát. események a gyárkapun be­lül. Három héttel ezelőtt még azt írtuk ugyanezen a helyen, hogy a kivitelezők fokozato­san átadják helyüket azok­nak a szakembereknek, akik a befejező jellegű munkákat végzik, s akik az üzembe helyezésre való felkészülést hivatottak biztosítani. Azóta nagy változások mentek vég­be. Mindenekelőtt fokozottan tűz- és robbanásveszélyesnek nyilvánították az új létesít­mény minden egyes munka­helyét: hivatalos személyek ügyelnek arra, hogy minden­ki szigorúan betartsa a biz­tonsági előírásokat. A helyszínen Balázs Lajos, a. TVK beruházási igazgató- helyettese tájékoztatott a leg­frissebb eseményekről. — Örömmel közölhetem, hogy gyakorlatilag befejező­dött a gyár szerelése, s a ki­vitelezők égy csoportja már a kisebb hiánypótlásokat végzi a beruházáson. Beszá­molhatok arról is, hogy az építőipar teljesen befejezte a munkát, ami szintén jó jel­nek számít. — Az utóbbi napok egyik legjelentősebb eseménye az volt — folytatta az igazgató- helyettes —, hogy augusztus 25-én bevezettük a technoló­giai berendezésekbe a meta­nolt, majd ezt követően a propilént, amit egyelőre — a teljes üzemindulásig —, még „fáklyán” égetünk el. Most azon fáradozunk, hogy sikerrel járjon az oldószer­regeneráló metanollal való üzemeltetése, s eredménye­sen záruljon a hűtőrendszer próbája is. Ezek befejezté­vel kerülhet sor a katalizá­tor létrehozására a technoló­giai rendszerben, amely lé­nyegében egyet jelent a ter­melés. azaz a polipropilen- gyártás beindításával. A fenti folyamatok körülbelül még egy hetet vesznek igénybe, s azután jöhet nagy „vizsga". —1 A próbaüzemeltetésre való felkészülés tapasztalatai alapján ismételten kijelenthe­tem, hogy a gyár üzembe he­lyezésének előkészítése a leg­nagyobb rendben halad. így megvan annak a reális lehe­tősége, hogy jóval a hivata­los határidő előtt megkezd­jük a termelést. — mondotta Balázs Lajos; Ez azt jelenti, hogy még az idén mintegy egymillió dollár értékű poli­propilén-importtól mentesíti a TVK a népgazdaságot. Aki ezekben a napokban megfordul a polipropiléngyár környékén, olyan kép tárul elé, mintha nem is üzemin­dításra, hanem gyáravatásra készülnének. A kívülálló szá­mára a legszembetűnőbb, hogy a gyár egesz területén Igen nagy rend. tisztaság uralkodik. Az üzemeket por- talanított aszfaltút köti össze. Zúzott kővel borították a szabad területet. De nem hiányzik a zöld pázsit sem. ami bizony eléggé szokatlan egy ilyen építkezésen. Ez is, csakúgy mint az egész beru­házás, gondos előkészítésre, tervszerű munkára vall. L. L. j .1 Látogatási rekord a Központi Kohászati Múzeumban „FONODÁI PERSPEKTÍVA" Ég a fáklya a polipropiléngyárban Bár az idei rendkívüli idő­járás nem kedvezett külö­nösképpen a kirándulóknak, természetjáróknak, ennek el­lenére igen sokan keresték fel megyénk egyik legszebb tájegységét, a Bükk hegysé­get. s ezen belül Lillafüred és Hámor környékét. Erre engednek következtetni azok a számadatok, amelyek a. Hámor községben fenntartott Központi Kohászati Múzeum kimutatásában találhatók. A Lenin, Kohászati Müvek kezelésében működő múze­umot az év első felében több mint 22 ezren keresték fel. amint arról Szinvavölgyi Oszkár, a múzeum vezetője tájékoztatott. Ez a látogatott­ság rekordnak számít, hi­szen a korábban egész év­ben általában 25 ezer ember kereste fel a múzeumot. Az idén még sok ezer látogató­ra számítanak, mert — ta­pasztalataik szerint — az is­kolaév kezdete után ugrás­szerűen megnövekszik az is­kolák által szervezett, cso­portos látogatások száma. Ezek szerint arra lehet, szá­mítani, hogy az évet rekord- eredménnyel zárják. Az egyéni és csoportos lá­togatókon tú.1, a Lenin Ko­hászati Művek vendégeként igen sok rangos külföldi de­legáció is felkereste a mú­zeumot. Járlak itt a Szov­jetunióból, Csehszlovákiából, Vietnamból, Norvégjából, Gö­rögországból és Ciprusról. Felkereste a múzeum bemu­tatótermeit, a Borsod megyei Barálságíesztivál kassai kül­döttsége és a IV. miskol­ci nemzetközi építőtábor 50 tagú csoportja is. A múzeum fejlesztése, bő­vítése jelenleg is folyik. Ezt azért tartják fontosnak, mert ez a kohászati régiségek, emlékek országos gyűjtőkör­rel rendelkező múzeuma. Ezenkívül a Lenin Kohászati Művek jelenleg olyan re­konstrukciókat. hajt végre, melynek során régi gépek, berendezések kerülnek ki az üzemekből, amelyek menthe­tetlenül elvesznének, ha nem venné őket gondozásba a múzeum. Ezek megmentése céljából több mint 400 négy­zetméter alapterületen sza­badtéri kiállítást: — mond­hatnánk „ipari skanzent” — létesítenek a diósgyőri kohá­szat szocialista brigádjainak segítségével. E területen olyan nagyméretű régi gé­peket. hengerállványokat ál­lítanak ki. amelyek már mé­reteiknél fogva sem kerül­hetnének a múzeum termei­be. A Központi Kohászati Mú­zeumhoz tartozik az újmas- sai „őskohó” mellett létesült Mássá Múzeum is. Az idén átrendezték a már meglevő kiállítási termeket és két ki­állító helyiséggel ezt bővítet­ték. Ez utóbbiakban a régi hengerdei és kovácsműi ké­ziszerszámokat mutatják be. Ide a Borsodi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság fedett pihenőt- épit a látogatók szá­mára. Ugyancsak a Mássá Múzeum mellett építik fel ■ az egykori Diósgyőr-Hámori Vasgyárban működő vasverő műhelyek egyikének méret- hű mását, melynek tervraj­zait — eredeti dokumentu­mok alapján már készítik a Lenin Kohászati Művekben. Mindezek jelentős mérték­ben, hozzájárulnak Miskolc város, megyénk és hazánk műszaki kultúrjának megis­mertetéséhez. Az ilyen irá­nyú igényt a látogatók nö­vekvő száma is jelzi. Királyhegyi József . Ebben az évben Miskolc Tiszai pályaudvar területén tizenöt különféle típusú váltó cseréjére került sor. Augusztus 30—31- én érkeztek el a munka legnehezebb fázisához a Miskolci Pályafenntartási Főnökség dolgozói. Ugyanis ezen a két na­pon végezték el a Tiszai és Gömöri pályaudvarok között levő két darab ún. átszclési váltó cseréjét. Az említett napokon a személyszállító vonatok Miskolc Rendező pályaudvaron át közlekedtek. A helyszínen dolgozó száz munkás az új váltó beszerelésén kívül teljes ágyazatcserét is végrehajtott. Fotó: Kozák Péter Közeledik a mMimikezdete

Next

/
Oldalképek
Tartalom