Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-03 / 208. szám

1978. szeptember 3., vasárnap ÉSZAK-MAG YARORSZAG 3 A szénégelcshez legjobb ía a bükk és a gyertyán. A fahasáboknak láng nélkül kell izzaniuk. A munkaverseny-mozgalom nagy utat tett meg az újjá­építés kezdetétől a szocialista brigádmozgalom létrejöttéig. A romokban heverő Magyar- országon — a felszabadulás után — az újjáépítés hősi munkájában önkéntes roham­munkákat végeztek a dolgo­zók széles tömegei. A gazda­sági élet és az ország lépés­ről lépésre való továbberősí- tésében sztahanovisták, él- munkások, kiváló dolgozók, újítók, ésszerüsítők vettek részt. Az új jelszó Az MSZMP VII, kongresz- szusára való felkészülés — 1958-ban — a kongresszusi munkaverseny időszaka volt. Már 1958-ban és az azt kö­vető évben országos mérete­ket öltött, hiszen a cél igen nagy volt; a 11. hároméves terv célkitűzéseit kellett tel­jesíteni. 1958 végén gépipari, öntödei és kohászati vállala­toknál jelentették be a mun­kabrigádok megalakulását. A szocialista brigádok ön­maguk fogalmazták meg a jelszót: „szocialista módon dolgozni, tanulni, élni”. A dolgozók öntudata által meg­valósuló spontán kezdemé­nyezés szabályozására a SZOT elnöksége 1959-ben, 1960-L?an és 1963-ban adott ki irányelveket. 1959 végére az országban már 13 ezer munkabrigád te­vékenykedett. A szocialista brigádvezetők I. országos ta­nácskozásán az ipar, az épí­tőipar, a közlekedés, a vasút, a posta, a kereskedelem dol­gozói és a műszaki brigádok képviselői vettek részt. Ké­sőbb az egészségügy és a kulturális intézmények dol­gozói is bekapcsolódtak a nagyarányú társadalmi akti­vitást igénylő mozgalomba. Kádár János, az MSZMP KB első titkára 1962 áprili­sában a szocialista brigádve­zetők országos tanácskozásán többek között így jellemezte az épp, hogy serdülő mozgal­mat : „Ezt a mozgalmat a ma­gyar munkásosztály hozta vi­lágra, teremtette meg és va­lósította meg, amely osztály a szocialista eszme, a szocia­lista társadalmi rend rendít­hetetlen híve... Fő jellem­vonása, hogy nem formális, hogy nem papírverseny, ha­nem valóságos, az életből fej­lődő verseny, a tömegék szo­cialista versenymozgalma. Különösen fontos, hogy nem­csak termelési szocialista verseny. Az is, de nemcsak az, hanem annál sokkal több ...” Mi a niuiiLaverscii) ? Jól érzékeltetik ezek a sza­vak a munkaverseny tényle­ges fogalmát, tartalmát, belső lényegét, amelyet a Központi Bizottság 1971 decemberi ha­tározata is meghatározott. A nvnkaverseny: olyan többlet tevékenység, amely elősegíti a népgazdasági célok és a vállalati tervfeladatok meg­valósítását. És egyúttal olyan tevékenység is — ugyancsak a munkaköri követelménye­ket meghaladó mértékben —. amely erősíti a szocialista vo­násokat a magatartásban és hozzájárul a szocialista élet­tel fogás elterjedéséhez. E jellemzők szerves egy­sége kell ahhoz, hogy az ön­kéntesen vállalt többlet-tevé­kenység, a munkaverseny rangiára emelkedjen. Ebből következik: és ez a tendencia érzékelhető ma már mind­inkább minden vállaláson, hogy nem tekinthető mun­is a verseny tevékenységnek: ha egy dolgozó, vagy egy kollektíva „csupán” becsüle­tesen elvégzi a rábízott mun­kákat. Ehhez még nem szük­séges lelkesedés, szocialista öntudat, ez a munka, csupán a munkatér ellenértéke! A munlcaverseny csak ak­kor és csak úgy lép mindig minőségileg is magasabb fok­ra, ha fokozatosan megsza­badul a kísérő formális je­gyektől. A fejlődésnek ezt figyelembe véve is igen je­lentős szakaszába érkezett a munkaverseny 1977-ben, ami­kor a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére kezdődött meg és izmosodott a jubi­leumi munkaverseny. Kiemelt han«siillyal A vállalások között ki­emelt hangsúlyt kapott: a hatékonyság növelése, a mi­nőség, a gazdaságosság ja­vítása. A megye szocialista ipara az elmúlt évben 5,6 százalékkal növelte a terme­lést, míg a megye mezőgaz­dasági termelésén belül ‘ a termelőszövetkezetek 8, az állami gazdaságok 10,3 szá­zalékkal növelték termelésü­ket. Ezekhez az eredmények­hez csakúgy, mint a beru­házási tevékenység javulásá­hoz, a munka- és üzemszer­vezés fokozásához, az anyag- és energiatakarékosság növe­léséhez és nem utolsó sor­ban a művelődésben, to­vábbképzésben való fokozot­tabb részvételhez jelentősen hozzájárult a szocialista munkaverseny-vállalások tel­jesítése, nem egy esetben túlteljesítése. Nem véletlenül értékelhet­te gy a megyei pártbizott­ság 1977. december 13-i ülé­sén az év gazdaságpolitikai feladattervének végrehajtá­sát: „Növekszik a becsülete­sen végzett munka, a szocia­lista brigádmozgalom tiszte­lete. Kiemelkedő munkasike­reket hozott a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny.” A megyében dolgozó szo­cialista brigádok körében kedvező visszhangra talált a munkaverseny folytatására szólító Láng-gépgyári felhí­vás. A munkaverseny indí­Több mint másfél évtized­del ezelőtt kezdték meg a termelést a Tiszai Vegyikom- binát festékgyárában. Az el­telt időszak alatt a kutató­fejlesztő gárda munkájának eredményként számos korsze­rű. világszínvonalon álló fes­tékipari terméket állítottak elő. amelyekkel a külföldi és a hazai kiállításokon, vásá­rokon értékes díjakat nyer­te!-. Jóformán még be sem fe­jeződött az. idei. tavaszi Bu­dapesti Nemzetközi Vásár, amikor a festékgváriak már megkezdték az előkészülete­det az ősz! RNV-re. A ha­gyományoknak' megfelelően a fogyasztási javak szakvásárán négy új termékkel mutatkozik be a festékgyár, s mind a néggyel megnályázták a vásá­ri díjat, illetve a nagydíjat. ..A TVK festékipari termé­kei autósok részére” című pályázatban az Astralin au- tózománc került az előtérbe. A gépjárművek javító festé­sébe" korábban kizárólag nit- rokombinációs lakkot alkal­maztak. Ezekhez kénest az Ast'cűin kevesebb oldószert tartalmaz. . így kevésbé ká­ros az egészségre. A festék- bevonat tulajdonságait tekint, ve jól ellenáll az időjárás vi­szontagságainak, megtartja eredeti fényét, korrózióálló Alkalmazása nem igényel kü­lönösebb szakértelmet, a gép­jármű-tulajdonosok maguk is elvégezhetik vele a festést. A már jól bevált Orkán­festék továbbfejlesztett válto­zata az Orkán míniumos ala­tása a korábbinál kedvezőbb körülmények között történt, mert a vállalati tervek, a szocialista munkaverseny cél­kitűzései időben elkészültek. Becsülettel teljesítettek Az erkölcsi normáink szé­lesebb körű elterjedésén kívül talán ennek is köszönhető a megye vállalatainak ez év első félévében felmutatott jó eredményei. A lendületes kezdés eredménye, hogy az ipar az előző év azonos idő­szakához képest mintegy 8 százalékkal növelte termelé­sét. A kivitelező építőipar is elentősen fokozta teljesít­ményét. Különösen jó ered­ményeket ért el a Tiszai Ve­gyikombinát, a Lenin Kohá­szati Művek, és a December 4. Drótművek, ha a többlet- termelést, az anyag- és ener­giatakarékosságot es az ex­portra jellemző mutatóival tekintjük. Az LKM-ben például a tervezettnél — nyersacélból 16 ezer 388, bugából 32 ezer 679 csavart és húzott áru­ból 1412 tonnával termeltek többet. A belföldi értékesítés 7,7 százalékkal, a szocialista export 13,4 százalékkal nőtt. E néhány szám, meg az a tény, hogy ma a megyében 155 ezer a szocialista brigád­tagok száma (több, mint a mozgalom beindulásának kez­detén országosan) utólag is jól igazolják Kádár János­nak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozásán el­hangzott szavait, aki a bri­gádmozgalomról szólva eze­ket mondta: „A szocialista brigádmozgalmat nem pár­tunk, államunk vezető testü­letéi kezdeményezték, hanem maguk a dolgozó tömegek . . . elmondhatjuk, hogy akik kezdeményezték és akik csat­lakoztak hozzá, becsülettel teljesítették azt, amire vál­lalkoztak: gyarapították a magyar nép szocialista vív­mányait.” Buciiért Miklós pozó, amely igen tartós kor­rózióvédelmet biztosít. Elő­nye, hogy rendkívül gyorsan szárad, s bármely, a TVK ál­tal gyártott festékkel átfest­hető. Elsősorban a barkácso­lók alkalmazhatják előnyösen, mivel könnyen kezelhető. Fémre, fára és betonfelület­re egyaránt felhasználható. Ü.ionnan ■ kiffeilesztett ter­méke a festékgyárnak a Mat­róz csónaklakk. A szabad idő megnövekedésével párhuza­mosan nőtt a magán- és a vál­lalati tulajdonban levő csó­nakok. vízitelenek. faházak száma. A megfelelő mennyi­ségű és minőségű csónak­lakkokból viszont hiány mu­tatkozott. A Matróz csónak­lakk előnyös műszaki tulaj­donsága a gyors száradás. Két-három rétegben alkal­mazva. magasfényű, tetszetős bevonatot ad, amely a kíilön- fé'e vegyi és környezeti hatá­soknak, a víznek kiválóan el­lenáll. A nesydik, úi termék tu­lajdonképpen a Finnországból vásárolt színkeverő berende­zéshez kapcsolódik. A gén a színkártya alapján kiválasz­tott színt automatikusa)! ke­veri ki. Ennek előnve a bel­kereskedelemben mutatható ki a legjobban, ugyanis az üzletekben csak a fehér alap­színből kell nagyobb mennyi­séget tárolni, s a gén a szí- nezőnaszi ókból keveri ki a vásárló által kiválasztott szí­neket. A berendezést az őszi BNV-n működés közben is bemutatja a Tiszai Vegyikom binát. Öreg a két pár ló. öregek a gazdáik is. Tűzifát közelí­tenek vasszánkón a hegyol­dalból a völgybe. — Apám. az apám apja, a családjaik, a testvéreim mindannyian az erdőből él­tek — mondja a 70 eszten­dős Flekács János. — Ami­óta csak az eszemet tudom, magam is az erdőt járom, nekem is az erdő adja a ke­nyeret’. Járjuk Szabó Imre erdész­szel a Bükk-hegység erdő- rengetegét. Magunk mögött hagyjuk a Bánya-hegyet, a Pénzpalak-tetőt, s megpihe­nünk a Dióskútnál. Az ég felé törő. egyenes törzsű bükkfák között, ap­rócska tisztáson két szénége­tő boksa, vagy ahogyan er­refelé nevezik: mile füstölög. Odébb halomnyi tűzifa, s az éppencsak megkezdett boksa fahasáb-kúpja magasodik. A negyedik, már kiégett miiét szétbontották, mellette fa­szénnel rakott műanyag zsá­kok sorakoznak. A tisztás szélén hasábfá­ból 1,-Zs'u'mtt ..bogárhátú kunyhó” áll, a szénégetők szállása. Érkezésünkre fel­kapja a fejét a kunyhó bejá­ratánál hasaló, kopott-vörö­ses szőrű kutya, s hangos csaholásba kezd. A tanya­gazda és felesége barátságo­san fogadják a kíváncsisko­dó idegeneket. — Kilenc éve égetek sze­net. azelőtt ölfát vágtam. A gépfűrész okozta vibrációs betegség miatt nőm dolgoz­hattam ott tovább. Ülünk egymás mellett a deréknyi vastag rönkfán. A szénégető a felkínált cigaret­tát visszautasítja; elég füs­töt, gázt szív ő a boksákból. Nézem: negyven év körüli, inas, napbarnított arcú. A lá­bán gumicsizma, a fején ka­lap, maga elé kötve surcot visel. Amikor megjegyzést teszek az életkorára, elneveti magát. — Elmúltam már negy­vennyolc is — feleli jóked­vűen Polgár Géza. — öt gyerekünkből a legidősebb v harmincegy, de a legfiata­labb is huszonhárom éves. Igaz-e, anyjuk?... Mosolyog az asszony, meg­igazítja fején a kendőt, mie­lőtt válaszol. — És már van nyolc uno­kánk is. A nagyobb.iai ki-ki- járnak segíteni. Látták vol­na tegnap a fiúcskát, hogy az milyen kormos volt — csapja össze a kezét Polgár Gézáné született Stuller Luj­za, s valamiféle öröm-büsz­keség sugárzik az arcáról. — Akkor nincs baj az utánpótlással — mondom tré­fálkozva, de az a-a-nagvapa kétkedőn csóválja a fejét. — Az már korántsem bi­zonyos. A gyerekek is más, városiasabb foglalkozást vá­lasztottak. A szénégető és felesége még emlékeznek arra az időkre, amikor kizárólag az erdő biztosította a megélhe­tést errefelé. Polgár Gézá­nak az apja is szénégető volt. aki a nagyapától leste el a mesterséget. Az iikaoá- ról már csak annyit tud. hogy valahonnan Szlovákiá­ból érkezett, s Répáshután épített há — Hajdanán bizony na­gyobb keletje volt a faszén­nek — mondja az erdész. — Az üveghuták, a massák, a hámorok, a gőzmalmok, a cséplőgépek egyaránt faszén­nel üzemeltek, s faszenet használtak a vasaló melegí­téséhez is. — Manapság mi a helyzet a faszénnel? Mennyit ter­melnek itt a répáshutai er­dészet nél? — Évente mintegy nyolc­ezer mázsa faszenet égetünk. A mennyiség jelentős részét nyugati országokban értéke­sítjük. A bükki faszén kivá­lóan alkalmas grillsütéshez. A szénégetőket sürgeti az idő. folytatják a megkezdett boksa rakását. Miközben a kezük sebesen jár, a család­fő elmagyarázza, hogy a boksa helye, a boksapad csakis jól szigetelő, tömör agyag, vagv humusz talaj le­het. A földbe egymással szemben leszúrt kétágúkra egyenes ágat helyeznek, erre teszik a könnyen gyűlő, szá­raz fát. Egy középre állított gömbfához sá-torszerűen rak­ják a vékony, majd mind vastagabb hasábokat. A kúp alakú miiét végül földdel le­takarják, s az egészet- ola­jos ronggyal begyújtják. — Utána van csak igazán szükség a tudományra — emeli fel a hangját a szén­égető. — Irányítanunk kell a boksa égését, különben odavész a fa.' a fáradság. A fahasáboknak két héten át egyenletesen, láng nélkül kell izzaniuk. A férfi dorongot. az asz- szony ásót fog, felmásznak a létrán a boksa tetejére. Széles mozdulatokkal 1 ao lt­ja k, tömörítik az izzó faha­sábokat. Mi a füstből következte­tünk a boksa égésére — vi­lágosít fel a szénégető, mi­után leiön a létráról. — Be­gyújtáskor a füst szürke, idővel sárgás színű, szúrós szagú lesz. Ha már kékes színű a füst, minden rést el­zárunk. Két nao múl a bont­hatjuk a miiét,. Jönnénk már el, ám a gazdaasszony szíves szóval maraszl al. — Mindjárt kész az ebéd. A levesbe a zöldséget fris­sen, a kiskertből szedtem. Köszönjük a barátságos in­vitálást. indulnunk kell. A tanvagazda egy darabon- el­kísér. — Igaz, nem könnyű élet a miénk — mondja búcsú­záskor. — Csaknem az egész évet a családtól távol tölt­jük. Én azonl .in már meg­szoktam, hogv a dikó az ágyam, a kunyhó a házam, a tisztás a portám. Reggel a madarat-kal ébredek, este a lebukó Nappal térele nyugo­vóra. Éjszakánként. ha kijö­vök megnézni a boksákat, végtelen a csend, s fejem fe­lett. szinte karnyújtásnyira ragyognak a csillagok. Kolaj László Fotó: Lovász Attila Jelentősen javít majd Szolnok vízellátásán az új nyolcvanöt ezer UR'vnétcrcs vízmű amely­nek nemrég megkezdődött a próbaüzeme. Burkolják az új vízmű derítőjének födemszer» kezeiét. Négy pályázat az őszi BNV-re ^ r w ^ O'ásfcn inál Hisz éve kezdődött...

Next

/
Oldalképek
Tartalom