Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-22 / 224. szám

VILÁG. PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Átadás előtt XXXIV. évfolyam 224. szám Ara: 80 filier Fentek, 1978. szeptember 22. AZ MSZMP BORSOD-ABAŰJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA «» ülést tartott a Minisztertanács Rövidesen elkészül az Adria Kőolaj Távvezeték csurgói szivattyúállomása. A Siófoki Kőolajtávvezeték Építő Vál­lalat dolgozói szeptember 30-ra befejezik az országha­tártól számított első nyomásfokozó egységen a gépé­szeti szerelési munkálatokat. A képen: A csőgörcny- váltó állomáson Kovács Gábor és Prang Géza szerelés közben. Oamuszkuszban, Szíria fővárosában tanácskoznak az egyip­tomi politikát elítélő arab országok államfők Képünkön: Asszad szíriai elnök megnyitja a tanácskozást a damaszkuszi Sheraton-szállóban. Csütörtökön délelőtt a kül­döttségvezető államfők meg­beszélésével folytatódott a szadati politikát elutasító és a Camp David-i alku ellen fellépő arab „Szilárdság Frontjának” damaszkuszi csúcsértekezlete. Az ülés to- v'bbi részében Szíria, Algé­ria, Líbia, Dél-Jemen és a PFSZ v teljes küldöttségének részvételével folytatták a ta­nácskozást. Jól tájékozott források sze­rint a konferencián akcióterv készül, amely meghatározza, hogy milyen vonalat kell ki­alakítani az Izrael által meg­szállt arab területek felsza­badítása és a palesztinok jo­gainak érvényesítése érdeké­ben. Már a raktárakban, illet­ve a boltokban vannak azok a cikkek, amelyekből őszi­téli ruhatárunkat egészíthet­jük ki, újíthatjuk meg. A nagykereskedelmi vállalatok jórészt már hónapokká] ez­előtt börzéket tartottak a kiskereskedelem számára, Megyénk nagykereskedelmi vállalatainál Mit igének isire, télre? Több márkás farmer — Női sarkantyús csizma — Nyírott plüss a gyermekeknek amelyen igyekeztek a vevők igényeinek megfelelő áruvá­lasztékot bemutatni. Arra számítanak, hogy országosan mintegy 8 százalékkal nö­vekszik a kereslet a ruhá­zati cikkek iránt, s a máso­dik fél évben közel 40 mil­liárd forintot költünk majd öltözködésre. Mi a helyzet megyénkben? Erről érdeklődtünk a három nagykereskedelmi vállalat­nál, az ÉTEX-nél, a RÖVI- KÖT-nél, valamint a Corso Cipőnagykereskedelmi Válla­latnál. Átlagosan 6—8 százalékkal magasabb az árukészlet, mint az elmúlt évi. A divatnak megfelelően kisebb a kötött, hurkolt anyagokból készült termékek aránya, s ennek megfelelően növekedett a kínálat a könnyed, színes, sportos áruból. Az Észak-magyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat az őszi-téli áruból 10 százalék­kal többet kíván értékesíte­ni. mint az elmúlt évben. A hátralevő hónapokra csak­nem 750 millió forint értékű készletük van. illetve szál­lítottak már ki a boltokba. Ennek 30 százaléka import­áru. A hazai ipar gyártmá­nyai ugyanis gyakran nem felelnek meg a ruhagyárak igényeinek. Ezért — többek között — kínai bársonyt sze­rezlek be, amelyből alacso­nyabb áru kordnadrógot ké­szítettek. A kisebb keresetű­eknek ajánlják még a Ro­mániából importált gyermek jersey, valamint a lengyel ballon- és sportruhákat.. Megítélésünk szerint férfi­öltönyökből mennyiségben és minőségben megfelelő kí­nálatot alakítottak ki. Itt is növekedett a természetes pa­mutalapanyagból készült ter­mékek aránya. Sikerült be­szerezni az olcsóbb árú (Folytatás a 2. oldalon.) Milyen lesz az ellátás búsból és ItÉslészíiiíiyekii? Sajtótájékoztató a húsipari vállalatnál Mint olvasóink előtt már ismeretes, ez év februárjá­ban megszüntették a marha­vágást a Borsod megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vál­lalat új. miskolci üzemében. A vállalat szeptember 11-től szünetelteti Miskolcon a ser­tésvágást, és október 2-án befejeződik a húskészítmé­nyek gyártása is. A gyáregy­ségben folyó garanciális ja­vítási munkálatok miatt vált szükségessé a termelés ideig­lenes megszüntetése. A ja­vítás várhatóan 1979. első negyedévében fejeződik be. Hogyan biztosítják ezen idő­szakban a megye lakossá­gának ellátását, erről tartot­tak sajtótájékoztatót tegnap, csütörtökön a húskombinát­ban. A vállalat vezetői elmon­dották : a miskolci gyáregy­ség leállása nem befolyásol­ja az ellátást. A Húsipari Tröszt hat vállalata gondos­kodik Miskolc és Borsod me­gye ellátásáról, továbbá fo­kozott ütemben termel *z ózdi és a sátoraljaújhelyi húsüzem. (Folytatás a 2. oldalon.) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Minisz­tertanács 'elnöke tájékoztatta a kormányt a Mongol Nép- köztársaságban tett hivatalos baráti látogatásáról. A kor­mány jóváhagyólag tudomá­sul vette a beszámolót. Az Országos Tervhivatal elnöke beszámolt a népgaz­daság ez évi fejlődésének tapasztalatairól, s javaslatot tett a jövő évi népgazdasági terv előkészítésének felada­taira. A pénzügyminiszter az ez évi pénzügyi helyzet vár­ható alakulásáról, valamint az 1979. évi állami költség­vetés kidolgozásának felada­taira tett előterjesztést. A munkaügyi miniszter a mun­kaügyi helyzetről és a mun­kaügyi gazdálkodás egyes aktuális kérdéseiről számolt be. A kormány a jelentése­ket és az előterjesztett ja­vaslatokat jóváhagyta. A közlekedés- és postaügyi miniszter javaslatára a kor­mány megtárgyalta és elfo­gadta a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásáról és továbbfejlesztésének főbb irányairól szóló jelentést. A nehézipari miniszter je­lentést tett a földgázfelhasz­nálás központi ’ fejlesztési programjának 1977. évi vég­rehajtásáról, A kormány jó­váhagyólag tudomásul vette a jelentést és a további meg­valósítást elősegítő javasla­tokat. A Minisztertanács az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnö­kének előterjesztése alapján jóváhagyta a csongrádi víz­lépcső beruházási javaslatát. Az igazságügyminiszternek és a Minisztertanács titkár­sága vezetőjének előterjesz­tése alapján a kormány ren­deletet alkotott a gazdasági ágazati irányítás továbbfej­lesztéséről. Az igazságügyminiszter be­számolt a tartós földhaszná­lati jog és az állami elővá­sárlási jog alkalmazásának tapasztalatairól — a kor­mány a jelentést elfogadta. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette a fővárosi ipar­kitelepítésekre vonatkozó ha­tározatok teljesítéséről szóló beszámolót. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke jelen­tésében összegezte az újító- mozgalom helyzetének és fej­lesztési lehetőségeinek vizs­gálati tapasztalatait. A Mi­nisztertanács a jelentést el­fogadta és felhívta az érde­kelt szerveket a jelentésben feltárt tapasztalatok haszno­sítására. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Miskolc közlekedése ma és kolnap A Közlekedési Tudomá­nyos Kutató Intézet által végzett miskolci forgalom- számlálások összehasonlító adatai szerint 1970. és 1975. között 154 százalékkal nőtt a forgalom a megyeszékhe­lyen, a belvárosban pedig csaknem 200 százalékkal. Az elmúlt három év alatt to­vább telítődött Miskolc mindegyik fontosabb utcája, ugyanakkor lényeges válto­zások az úthálózat bővítésé­ben csak az ötéves terv vé­gére várhatók, A mai közlekedési gondo­kat úgy kell megoldani, hogy a soron következő fejleszté­sek igazodjanak a település- fejlesztés távlati céljaihoz. A hetvenes évek elején még 25 személygépkocsi jutott ezer miskolci lakosra, ma csak­nem hetven. Ennek ellenére ezután is a tömegközleke­désre vár a legnagyobb fel­adat: eljuttatni a munkába indulókat, a munkából ha­zafelé igyekvőket. - A gondok az új lakótelepek építésével tovább szaporodtak, újabb járatok beindítására volt szükség. Ha a* miskolci út­hálózat adatait vizsgáljuk, kiderül, hogy az úgynevezett észak—déli és a kelet—nyu­gati tengelyen az országosan megengedett normatívákat felülmúló forgalommal kell nap nap után számolnunk. A megyeszékhely úthálózatának fejlesztése elmaradt a móló­Korszerű gépek segítségével építik a Beloiannisz utcát a mis­kolci Centrum Áruháznál. Fojtán László Ülést tartott Miskolc város Tanácsa rizáció fejlődésétől, ennek ellenére kielégítő a tömeg- közlekedés színvonala. Mint ahogy már sokszor, most is vizsgálandó a. városi autóbuszok és a villamosok férőhely-kihasználtsága, amit hivatalosan negyven, illetve harminc százalékban jelölt meg a megyei varos tanácsá­nak tegnapi ülésére készült jelentés. Annak, hogy a munkába vagy munkából igyekvők ennek az ellenke­zőjét érzik, azt, hogy olykor 100 százalékos a telítettség, az egyetlen oka a két csúcs- forgalmi időszak, amikor tűt sem lehet leejteni a tömeg- közlekedési járműveken. A közeli múltban fogad­ták el Győrben és Szegeden a lépcsőzetes munkakezdés bevezetését a reggeli és a délutáni csúcsforgalom csök­kentése, „széthúzása” ér­dekében. Senkit se lepjen meg, hogy Miskolcon ezt megelőzően már 1973-ban hozzákezdtek a mainál racio­nálisabb munkakezdés beve­zetéséhez. Akkor 22 intéz­ményt kerestek fel, iskolákat, kisebb üzemeket és lehető­ség nyílt arra. hogy 40 ezren a forgalom jobb elosztási el­vének megfelelően kezdjék napi munkájukat. Valóság­ban csak 9400-an „váltottak” és az elmúlt évek alatt ezek a lépcsők is megkoptak. Ez­után 197(i-ban következett egy újabb nekirugaszkodás, amikor a DIGÉP-ben vizs­gálták meg a lépcsőzetes munkakezdés lehetőségét, ami kétezer alkalmazottnál jó megoldást kínált. Tavaly pedig az LKM-ben és az egyetemen nézték meg a változó munkakezdés feltéte­leit. A vállalatok nem nézték mindenütt jó szemmel a lép­csőzetes munkakezdésre való törekvést, néhol passzívak, másutt elutasítónk voltak a válaszok. (Folytatás a 2. oldalon.) Mai sziliéi S liorscdi ániéifíi iMleipisrííl (3. oldal) sikere (4. oldal) [Elet Étel is nevezni (4. oldal) isii fái- és iHfüser (7. oldal) Szűreit előkészületek (8. oldal) BsMiasztalaii ülésezik a SzirÉsíi Frontja

Next

/
Oldalképek
Tartalom