Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-02 / 207. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. szeptember 2., szombat Kelet-biztató Mi szorítja ki az emberből a megörökített gondolatokat? A papírra vetetteket? Ha már egyszer — úgyis más a mindennapi dolga-robotja- öröme; a munkája. Talán sikerlámpás messziről felsej- lő fénye hurcoltat szavakat verssé, elbeszéléssé? S vajon versek-e azok? Elbeszélések-e azok? Megörökítésre és továbbadásra érdemes gondolatok-e azok? De ha nem is sikerremény — akkor kiválasztódni akarás? Hivalkodás? — mi mozdít kezet az írásra. Miért ír egy felnőtt ember — ha nem költő, nem prózaíró — verset és prózát? Mert, mégis, íróvá akar lenni? Vagy talán, mert így is — többet — hasznosat akar cselekedni... Megvallom, több kérd~:elet tett gondolataim, érz. óim utón a Miskolcon működő és dolgozó Kelet irodalmi műhely tagjainak a Borsodi Ércelőkészítő Mű klubjában végighallgatott bemutatkozá- sa-műsora, — több kérdést, mint kijelenteni-biztos pontot. Persze, azonnal ellenvethető: ha ennyi gondot, töprengeni valót indított e tíz, alkotásra elszegődött ember ■ versben és prózában megfogalmazott „hasznos akarata” — akkor érdemes volt eddigi munkálkodásuk, üdvözlendő tevékenységük, biztatandó hitük. S akkor minek a kérdések. Nem ünneprontásnak. Ez bizonyos. Akiket a BÉM dolgozóival együtt hallgattunk e találkozón: Károly Róza, Akác István, Máté Iván, Mecsek Zsuzsa, Kóródy István, Hajdú Gábor, Kossárik Nándor, Utry Attila, Bogár Imre és Balogh Attila — nem is' vasárnap-ünnepnek, pirosbetűs évforduló-ünnepnek tekintik az írást. Mitsem ronthatunk tehát. Mert a dolgunk amúgy is az: segíteni. Hogy jó legyen a vers, mert akkor „olyan, mint a forrás”. Hogy ne legyen „nehéz a hűség; egyre nehezebb”. És „összekapaszkodásunk” ne képezzen „forgalmi akadályt”. Hogy „testhajónk kormánya, nyelvünk” ne futtasson zátonyra. S legyen „az igaz versnek — tiszta papír”; és „megbecsüljük egymás másféle gondolatát” .. . A Kelet irodalmi műhely öt éve működik. Tagjai életkorukban és foglalkozásukban színes-tarkán egészítik ki egymást. Műhely révén — ezt teszik gondolatokkal is. Az alkotás azonban szuverén. S e legutóbbi, nagyobb szabású bemutatkozásuk azt is sejttette és „illusztrálta”: vannak, akik előbb tartanak, vannak, akik még csak röptető helyük szűk körében szárnypróbálgatnak. Nem feladatom, hogy értékítélettel kinek-kinek zászlót tűzzek vonulása most-helyére. Még kevésbé — hogy kritikai szárazsággal és műveltséggel eddigi, fél évtizedes munkájukat» „megparolázzam”. A kérdésekkel együtt any- nyi mozdítja a saját toliam: hogy leírjam: figyelemre és segítésre érdemes ambíció, emberi törekvés és cselekedni akarás van a Kelet tagjaiban; bíztató, hogy e munkás- városban, Miskolcon dolgoznak, épülnek gondolataikban. S jobbat építeni, emberit — velünk együtt akarnak. Röpülni erősödött szárnyaik nem tőlünk-el vágynak. Te- ret-szelet ne féltsünk, ne sajnáljunk tőlük. Ennyi örökítődölt meg, tudósítás helyett, a krónikás gondolataiból, a Borsodi Ércelőkészítő Mű kulturális bizottsága által szervezett, a Miskolcon működő Kelet tagjainak részvételével megtartott irodalmi délutánból. (t. n. j.) A könyv több, mint jó barát Olvasni jó „A fiatalokat kommunistává, forradalmárrá csak úgy tudjuk nevelni, hogy ha a problémalátásra, vitára, az alternatívák közötti döntésre neveljük őket... Mi is úgy lettünk annak idején forradalmárok. hogy az akkori valóság ellentmondásaira kerestük a választ és a marxizmusban találtuk meg...” Darvas József író fogalmazott így az Olvasó népért mozgalom első országos tanácskozásán. Darvas József jótanácsa egy évtized távlatából sem veszített aktualitásából. Problémalátás, vitakészség, a döntés felelőssége. Hol és hogyan taníthatjuk meg ezeket? A könyv — gyakran kimondtuk, leírtuk már, —, az ismeretszerzés egyik legfontosabb forrása. Az olvasó ember, miközben magára ismer a történet egyik vagy másik szereplőjében, ismerkedik is önmagával. Élő alakokat, ösz- szefüggő képeket, emberi sorsokat lát maga előtt, önmagát különböző alakokban és helyzetekben kéozeli el. erkölcsi és társadalmi kérdésekről alkot véleményt.,, egyetért az íróval, vagy magában vitatkozik vele. Közben ismerkedik a világgal, amelv mind szélesebbre tágul körülötte, s feltárja titkait. Problémalátás, vitakészség, a döntés felelőssége. Az olvasó ember mindezt szórakozva saiátíthatia el. Ha akarja. Mert a könyv mindenki számára elérhető. De vajon akarjuk-e? Magyarországon évente tízszer lakosra több mint nyolc könyv megjelenése jut. Az UNESCO adatai szerint az európai országok átlaga hat, az egész világra vonatkozóan pedig- kettő. A kiadott könyvek példányszáma az elmúlt esztendőben kereken kilenc- venmillió volt. Ebből a szép- irodalmi művek tizenhétmilliós példányszámmal részesül, tek, amelyből tízmillió volt a fordítás. A legtöbb művet orosz nyelvből fordították, de példányszám tekintetében a ^francia és az angol fordítások állnak az élen. A lakosság egv esztendőben másfél milliárd forint értékben vásárol könyveket, ami kulturális kiadásainak tizenhét százalékát teszi ki. Természetesen az emberek nemcsak vásárolják, hanem kölcsönzik is a könyveket. Magyarországon jelenleg tizenhatezer-háromszáz könyvtárat tartanak számon. Ezekből kilencezernyolcszáz köz- művelődési, ezernyolcszázöt- ven tudományos- és szak-, négyezerhatszázötven pedig az iskolai könyvtár. A könyvtárakban összesen nyolcvankilencmillió kötet található, ezekből harmmcnégymillió a közművelődési könyvtárakban. Ezeknek az elmúlt esztendőben kétmillió-kétszázezer beiratkozott olvasója volt. akik egy év alatt ötvenhatmillió kötetet kölcsönöztek. Azaz: az ország lakosságának több mint egyötöde tagja valamelyik könyvtárnak, S ez a szám még kedvezőbb, ha figyelembe vesz- szük, hogy a kivett könyveket nemcsak a kölcsönzők olKulturális körkép MÚZEUMI NÉPMŰVELŐK Augusztus 28. és szeptember 1. között Zebegényben tartották a múzeumi népművelők országos konferenciáját. Olyan gyakorlati kérdéseket vitattak meg, mint a kiállítások tervezése, szervezése, megvalósításának eszközei és technikája. Közösen beszélték meg olyan kiállítások forgatókönyveit, Sme- lyeket népművelők, közművelődési csoportok meghatározott témáról készítettek. ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEK A római kortól a török időkig tartó évezred építészeti emlékei kerültek a napvilágra a pécsi Káptalan utcában a most folyó közműrekonstrukció során. Különösen jelentős a gótikus anyag. Eddig nyolc kőépület maradványait találták meg a 14— 15. századból. A mai vízvezeték-építők egyhelyütt török „szaktársaik” munkájába ütköztek: a török kori vízmű részletei tárultak fel, vízvezetékcsövek és vízátemelő aknák. NYOMDÁSZVETÉLKEDŐ Nyomdászvetélkedőt rendeznek a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére. A vetélkedőre, amelyet a Kecskeméti Petőfi Nyomda kezdeményezett, 23 nyomda 38 csapata küldte el nevezését. KÓRUSTALALKOZŐ Fennállásának 75. évfordulóját ünnepli az újpesti Tungsram Kodály Zoltán férfikara. A jubileum alkalmából augusztus 28. és szeptember 3. között, külföldiek részvételével is, kórustalálkozót rendeznek Budapesten. Népművészeti táborrá „alakult” át a szünidő utolsó heteiben a csillebérci úttörőtábor. A pajtások szőnek, fonnak, fakanalakat készítenek, pásztorkunyhót állítanak össze a táborozás alatt. A képen: hátikosarat fonnak a keszthelyi úttörők. Ma délután kezdődik Bányász kulturális és sporthetek Ma délután 4 órakor Miskolcon, a Hősök terén a bányász fúvószenekarok hangversenyt és alakzati bemutatót rendeznek a XXVIII. bányásznap alkalmából és a bemutatón felhangzó szignál egyben a háromhónapos bányász kulturális és sporthetek nyitányát is jelzik. A fúvószenekarok szabadtéri hangversenyét cs azzal egybekötve alakzati bemutatóját első alkalommal tavaly rendezték meg ugyanitt, s úgy tűnik, a múlt évi kezvassák el, hanem igen sok esetben azok családtagjai is. Kik és miért olvasnak Magyarországon ? A diákok csaknem fele rendszeres könytárlátogató. A vezetők és diplomások körében ezek aránya 34 százalék. Az egyéb szellemi foglalkozásúak között pedig 23 százalék. A fizikai dolgozók tíz százaléka jár jelenleg könyvtárba. A miértre sokféle a válasz. „Nekem az életem nagy szenvedélye az olvasás. Ügy gondolok azokra a könyvekre, amelyeket elolvastam, mint egy végeláthatatlan hadseregre, amely mögöttem áll, engem véd.” — írta a Munkások és könyvek című pályázatra beküldött művében egy autógyári gépmunkás. Egy másik így vélekedett: „Az ember, ha olvasni szeret, sokat tanulhat. Az olvasás felvilágosít, ezáltal könnyebbé, tartalmasabbá válik az életem.” Mások * az olvasást, mint tanulásuk eszközét jelölték meg. Megint mások csupán a szórakozás kedvéért veszik kezükbe a könyveket. A művelődésnek, a szellemi javak gyarapításának sokféle módja van. Ezek közül az egyik, s talán a legfontosabb, a könyv forgatása, az olvasás, amely mással nem pótolható. A könyvtárak akkor töltik be igazán hivatásukat, ha segítenek abban, hogy az emberek minél nagyobb számban megtalálták az utat az érdeklődésüknek, műveltségük gyarapításának legmegfelelőbb könyvekhez. P. P. deményezés hagyománnyá érik, akárcsak maga a bányász kulturális hetek hosz- szú sorozata, amely immár mintegy két évtizede sűrítetten nyújtja mindazt a művelődési, kulturálódási, nemes szórakozási lehetőséget, amelyet a bányászszakszervezeti kultúrmozgalom a dolgozóinak és családtagjaiknak kínál. Korábban a tavaszi hónapokban, néhány éve az ősz hónapjaiban tartják ezt a rendezvénysorozatot. © Mint Perényi István, a Borsodi Szénbányák Vállalat szakszervezeti bizottsága kulturális osztályának vezetője tájékoztatott, az idén is rendkívül alapos előkészítés előzte meg a bányász kulturális és sportheteket. A bányász művelődési intézmények az előző évek tapasztalataira, a környezetükben dolgozó bányászok igényeire építették a programot, amelynek alapvető célja továbbra is a művelődési intézményekben és a munkahelyi művelődésen belül az ismeretterjesztés gazdagítása, színesítése, a szocialista brigádok vállalásainak tartalmasabbá tétele. A művelődési intézmények az egész évben arra törekszenek, hogy a műveltségi szint emeléséhez szükséges objektív és szubjektív feltételeket fejlesszék. A kulturális hetekre az éves tevékenységük legjellemzőbb vonásait mutatják fel megfelelő csoportosításban, mintegy számot adnak mindennapi munkájukról. Az ennek a koncepciónak jegyében elkészített programok külön figyelmet érdemelnek. Lesznek központi rendezvények, amelyek az egész bányavállalatot érintik, és minden művelődési intézmény elkészítette a maga külön tervét is. A már emlíA szeptemberi filmbemutatók sorában szokatlanul nagy hányadot foglalnak el a magyar filmek. Minden műsorhéten lesz egy új magyar alkotás, összesen tehát négy. Ezek közül kettő valójában egész műsort betöltő dokumentumfilm, de játékfimek- kel azonos jellegű és egyenértékű. Sorrendben elsőként tett szombat délutáni fúvós- zenekari, illetve alakzati bemutatón túl megrendezik mindenütt a bányásznapi ünnepségeket, a továbbiakban a bizalmiak vetélkedőjének vállalati döntőjét; emlékkiállítást rendeznek Miskolcon a 225 éves magyar szénbányászat tiszteletére, ünnepélyesen kezdik meg az oktatási évet, több sportrendezvény kapcsolódik a sorozathoz és természetesen igen nagy hangsúlyt kap az ebbe az időszakba eső történelmi jelentőségű évfordulók megünneplése. Mint minden évben, most is megemlékeznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom immár 61. évfordulójáról, külön ünnepségek lesznek minden üzemben a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulóján. Ezek az évfordulók természetesen az egyéb programokat is nagymértékben meghatározzák. Lesznek továbbá amatőr művészeti találkozók és természetesen nagyobb szabású szórakoztató műsorok is. S Az egyes bányaüzemek, illetve művelődési intézmények programjainak figyelmet érdemlő vonása, hogy mindegyik pontosan körvonalazta, milyen célt akar az egyes műsorokkal, rendezvényekkel szolgálni, mindegyik nagy gondot fordít a’ termelést segítő ismeretek terjesztésére, valamint túllép a művelődési intézmény, illetve üzem kapuján, tevékenységét kiterjeszti nemcsak a székhelyi községre, hanem a bejáró bányászok lakta településekre is. Ilyen elképzelés alapján állították össze például a Bükk- aljai Bányaüzem, illetve a sajószentpéteri Petőfi Sándor Művelődési Ház programját, ' ahol megemlékeznek a VIT- ről, a 100 éve született Stromfeld Aurélról, a Magyar Nemzeti Tanács megalakulásáról, találkoznak Szabó Magda íróa Két elhatározás című magyar—NSZK dokumentumjátékfilm kerül vá zonra, Gyöngyössy Imre és Kabay Barna alkotása. Ez hetedikétől látható. Egy héttel később Sára Sándor Nyolcvan huszár című, a szabadság- harc idején játszódó története kerül műsorra, azt követően pedig Ember Judit dóval, több képzőművészeti és fotókiállítást, sport és művészeti programot szerveznek. Ugyanakkor a hozzátartozó üzemekben műszaki ismeret- terjesztő előadásokat rendeznek, a bejáró dolgozók lakóhelyén pedig ezeket még családi témájú rendezvényekkel is bővítik. Hasonló módon épül fel a Farkaslyuki Bányaüzem rendkívül sokszínű programja, — a Mákvölgyi Bányaüzemé, ahol külön megemlítendő, hogy nem egészen egy esztendeje működik az összevont, illetve hálózati művelődési ellátás, azaz, három művelődési ház közös irányítással, hálózati. rendszerben dolgozik. A Miskolci Bányaüzem, az Ormosi Bányaüzem, a Putnoki Bányaüzem mind-mind hasonló módon szerkesztette meg sokszínű programját, amit itt még csak részletekben sem tudunk ismertetni, de a legutóbbinál, a putnokinál megemlítjük, hogy könyvtári ol- vasótáborozást is szerveznek a kulturális hetek időszakában, és Hozzon még egy olvasót! címmel érdekes versenyt hirdettek meg. A Szu- havölgyi Bányaüzem, a bányaigazgatóság klubja, a kazincbarcikai osztályozó, szállító és gépjavító üzem ugyancsak hasonló programokat tervezett, és külön figyelmet érdemel a Kazincbarcikán, a városban lakó bányászok részére tervezett külön ismeretterjesztő program. « A fentiekben csak a főbb tendenciáit vázoltuk a bányász kulturális és sporthetek programjának. A ma kezdődő háromhónapos sorozat mindenkor a megye munkáskulturális életének nagy figyelmet érdemlő és eredményekben gyümölcsöző időszaka volt. Érdeklődéssel és bizalommal figyeljük a most kezdődő sorozatot is. (benedek) kumentumfilmje, a Fagyöngyök kerül bemutatásra; egy Nóra nevű nő küzdelmes életútjának története. Végül a magyar bemutatók sorát Gaál István új filmje, a Legato zárja. Ez napjainkban játszódó és sokunkat foglalkoztató morális kérdésekre keres választ. Négy magyar film szeptemberben