Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-02 / 207. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 1978. szeptember 2., szombat ben busát fogjanak ki. Saj- | nos, mindez nem mondható ] el a nyíltvízi halászatról, hi- I szén a Tiszában, a folyó szennyezettsége miatt, igen kevés a hal. Jellemző például, hogy a szövetkezethez tartozó halászok az idén ke- csegét nem fogtak, pedig ez a haUaita a Tiszán valamikor őshonos volt. A nyílt vizekből kifogott hal többsége kárász, valamivel kevesebb a ponty, még kevesebb a harcsa, a süllő és a csuka. Mint a szövetkezet halászati ágazatvezetöje elmondotta. . lénve'.cs ipvulr-t várnak a Tisza II. vízlépcső tisztító hatásától. A nagy „haltermésnek” . az értékesítése, várhatóan. ' mint a múlt esztendőben is — gondokat okoz. Ősszel ugvanis halból nagv a kínálat. A kifogott zsákmány n.agv részét a Halértékesítő Vállalat veszi át. s ezen. va- j laminl az illetékes kii!keres- j kedeimi vállalaton keresztül i a aeleií hal külföldre is el- I jut. Számítanak arra. hogy j az idén és a jövő év első j hónapjaiban alaposan megtelnek a telelőtavak. Régi kapcsolatuk van az Észak- magyarországi Horgászegyesülettel, melynek az idén is 400 mázsa kétnyaras pontyot szállítanak továbbtele- pítésre. Ezenkívül az általuk tenyésztett bal egy réEtcics az ivadckíen.vesziü-tavon. A Dél-borsodi Halászati Termelőszövetkezet — amely a halgazdálkodáson kívül növénytermesztéssel és állattenyésztéssel is foglalkozik — a múlt évben azáltal, hogy a közel 200 hektárnyi vízfelületű tavi gazdaságából 30 vagon halat adott a népgazdaságnak, a Halászati Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének harmadik díját nyerte el. Dezső György, a szövetkezet halászati ágazatvezetője most arról tájékoztatott bennünket, hogy az idén az első díjra pályáznak. Ebből a szempontból elsősorban a geleji 150 hektárnyi vízfelületű tárolótó jön számításba. ahol a tervek szerint a 31 vagonos halkifogást az idén 35 vagonra akarják teljesíteni. Ez országos rekordnak számítana, hiszen azt jelenti, hogy ebben a tárolótóban — amely nem elsősorban halastó — hektáronként 23 mázsa hal lenne a „termés”, amelyből hektáronként 16 mázsa maga a szaporulat, a haigaz- dálkodás eredménye. Emellett úgy számolják, hogy az úgynevezett Kapucsi-réti és a bükkábrányi tavakból még 4 vagon, azaz hektáronként 111 mázsa bal kifogására szánántúlról. A geleji és más — a szövetkezethez tartozó — ivadéktermelő tavakban jelenleg összesen 9—11 mázsa pontyi vadékot I enyésztene'k, amelyeket majd a nagy tóba telepítenek az őszi lehalászás után. A kéthetenként megtartott próbahalászat, valamint a becslések biztató eredményeket hoznak máris. Ezek szerint az október közepétől november közepéig tartó nagy őszi lehalászás során minden reményük megvan arra, hogy a geleji víztározóból valóban országos rekordnak megfelelő meny- nyiségű • halat, elsősorban szét "a miskolc-vasgyári piacon,- a szövetkezet árudájában, a mezöcsáti halbol't- iukban és halászcsárdájukban kívánják értékesíteni. A Dél-borsodi Halászati Termelőszövetkezetnek ez az üzemága az egész szövetkezet termelési értékének az idén is közel egynegyedét teszi ki. Pedig a tógazdaságban csak 6 állandó dolgozót foglalkoztatnak, s csak a nagy őszi lehalászás idején növelik ezt a számot a több, mint duplájára. mítanak, és ha minden jól megy, a nyíltvízi halászat révén — a Tiszán Tiszabá- bolnától a Sajó torkolatáig, valamint a Nyugati főcsatorna egy részén — még 200 mázsa halat „zsákmányolnak”. A Dél-borsodi Halászati Termelőszövetkezet halászati központjában most viszonylag csendes a világ. A geleji tórendszer nem halastógazdaság, hanem víztározó elsősorban. Éppen ezért is kiemelkedő gazdálkodásuknak az az eredménye, amelyre az idén számítanak. A halivadék 70 százalékát maguk szaporítják, nevelik. 30 százalékát az országos szövetségtől kapják. Ezeket a 3—10 dekás, egynyaras pontyokat speciális tartályokban szállítják a messzi Dupontyot, kisebb mennyiségO. J. Fóliatakaróval védik a hulla mveréstől a gáíat. Szabados György fclv. iics „rangot adó felvé Fogynak, ritkulnak már a falu távolabbi múltját őrző-idéző fehér falú, hosszú- tornácos parasztházak a régi főutcán és a jobbra-bal- ra lekanyarodó közökben is. Ahonnan elmentek a fiatalok, a régi házak megóvására alig költ már a család, és ha mégis, úgy teszik valameny- nyire hasonlóvá a verandás1 otthonokat a nagy kockaházak külsejével, hogy a tornác, a homlokzat új színt kap, napsütötte sárgát, ko- rallpirosat... Ritkán fordul elő Tibold- darócon, hogy meghagyják a régi házak még megbízható kőalapjait, és erre emelnek nagyablakos, modern otthont, mert az elnyúló, hosszú épület elvesztette hajdani rendeltetését (több generáció, több bejárat), másrészt sajnos, a kockaházak itt is, mint kizárólagosan szépek, praktikusak fogadtattak el. Ezt a formai állandóságot csak apró tervezői lelemények oldják ki- sebb-nagyobb sikerrel. Ez az új település arca Tiboldda- rócon. Évente 15—20 építési engedélyt adnak ki, tartanak nyilván a tanácson, ennyi új otthont teremtenek esztendőnként saját erőből a helybenlakók. nagyobbrészt fiatalok, akik a régi falu központjában, vagy az új utcákban már egy életre rendezkednek be. A „sajáterős” otthonteremtés csaknem valamennyi család számára azt jelenti, hogy telket, anyagot vesznek megtakarított pénzükön, és altkor fordulnak az OTP-hez, mert a folytatáshoz segítség kell. Azt a pénzt tudják megtoldani, ami a rangot _adó felvég és a rangot fosztó alvég kialakulásához lett volna elég valamikor. Most nincs ilyen, ezt a fiatalok már nem is ismerik. Sokan közülük bányákban, Mákvölgyön, Lyukón keresik meg az induláshoz szükséges alapokat, kemény munkával, műszakba járva, hajnali óracsörgésre beidegződött reflexekkel. Az üzem, a bánya, a termelőszövetkezet teherautót ad az építőanyag szállításához, a brigádtagok, a munkatársak néhány nyári vasárnapon a hálás kézfogást is elég fizetségnek tartják, a bőséges ebédet, a sört meg baráti ráadásnak. Újvári Jánossal, a községi tanács vb-titkárával a még csupaszon meredező háztetőket számláljuk, a ge- rendabordázatú csúcsokat. — Ezekre mind pala. cserép kerül az őszi esőkig. Az első évben kevesen tudják befejezni, tető alá hozni az otthonukat, mert minden hónapban csak annyival jutnak előbbre, amennyire a félretehető forintokból futja, meri a kölcsön is csak segítség, azzal is gazdálkodni keik — Otthonok-e ezek a szép nagy házak? — Van vízvezetékünk, fürdőszobák is épülnek. A toldalékok, nyári konyhák azért sok helyen megvannak még, a daróciak vigyázzák, féltik a drágán épített szobákat. Merthogy bútor sem kerül azonnal. Az még egy újabb erőpróba. Mégis ezt választják a' húsz-harminc év közötti fiatal házasok, az önálló otthon erőlködések árán való megteremtését. Ha meggondolom, tulajdoniképpen ezzel a szüleik életformáját is tisztelik, nem várják el tőlük az alkalmazkodást a „magukéban”. A szép hosszútornácos házak aztán az öregekkel együtt fogynak. AM a portát örökli, olyan házat akar látni a régi helyén, amelyik a legjobban szolgálja a mai csaiád igényeit, amelyik Így, vagy úgy, a korszerűbb család arculatának az építészet nyelvén íródó tükörképe. Nagy József így csinálják a pamutfonóban Mii és képességek egyeisúlva Huszonöt helyett 12 művezető lesz ezentúl — de melyik tizenkét ember a legalkalmasabb? Ez volt a nagy kérdés tavalv a Panvitfonó- ioari .Vállalat M-'s’mlci Gyárában, amikor a mü,,e- zetői mintaszabályzatot bevezették. Készültek rá. maid egy évig sok-sok beszélgetéssel készítették elő a dömést. Mert a termelés iránvításá- ban közvetlenül részt vevő művezetők hatásköre és felelőssége megnőtt. olyan emberek kellettek, akik legjobban megfelelnek, akiknek szakértelme. politikai alkalmassága és nem utolsósorban emberi adottsága is megvan ahhoz, hogy munkáiát jól ellássa. Nagy tapintattal fogtak hozzá, megkérdezték. hailandó-e tanulni, vagy éppen hibáján változtatni. javítani, s persze egyáltalán: akar-e művezető maradni? Nos, 13 művezető más, nemegvikük alacsonyabb munkakörbe került, de egy sem ment el a gyárból! 'Mint a káder, és személyzeti munka minőségének példája. került ez szóba a gyár pártbizottságának ülésén, amikor a Közoonti Bizottság határozatának és a városi párt- bizottság állásfoglalásának végrehajtását értékelték. Kilenc hozzászóló volt, felelősséggel szóltak a tervszerű és folyamatos kádercseréről, az utánpótlás tervszerű kiválasztásáról és neveléséről, a személyzeti munka fontosságáról és arról, milyen nagv a felelőssége a vezetőknek abban, hogy a termelés jó szakmai irányítással, s a kollektívák jó hangulatát megőrizve — s ha kell: újból megteremtve — zavartalanul menjen. Elég sok volt a „mozgás” az elmúlt évben a pamutfonóban. mégha a legutóbbi hárem év legnagvobb mozgásit érmen a művezető-anparátus átszervezése jelentette is. A vezetők 66 százaléka került új munkakörbe, erős fiatalítás történt, ma a vezetők 56 százaléka 45 év alatti. S ami a kéozettséget-iskolá- zottságot illeti: a művezetők közül epvnek nincs közénís- kolai végzettsége, de ez az eey is tanulni kezd. Hosszú, körültekintő munka eredménye ez. mert hiszen a ielen- legi vezetők 90 százaléka eredetileg fizikai munkás volt, munkája mellett, szerzett közén. vagy felsőfokú végzettséget. A politikai alapműveltség megszerzését pedig főleg az segítette, hogy a gvárban évek óta van kihelyezett marxista—leninista esti középiskola. Különösen ilyen gyárban, ahol a dolgozók nagy többsége nő, feltűnő az az. adat, hogy a vezetésben a nők aránya 31 százalék. Nem lehet hozzátenni a különben idekívánkozó szócskát, hogy ..csuoán”. mert a pamut fonóban is tapasztalható, ami olv sok helyütt: nehezen vállalják a nagyobb felelősséggel járó megbízatást, a három műszakot. meg a műszaki terület feladatait, mert nem akarják a családot, a gyerekeket hátrányom '->e)vzeP'e hozni. A pártbizottság jól lária a kérdést; nemcsak nevelő munkára van szükség (noha kétségtelen. hogy arra is!), de a szolgáltatások és a szociális körülmények javítására is ahhoz. hogy az alkalmas lányok, asszonyok vezető állást be- töíthessenek. Mert a káderutánpótlási tervben nők is szerepelnek, természetesen, de még gvakran ők a „bizonytalan tényező” a tervekben. A kádertartalékot most 19 dolgozó jelenti, s csak ey- ötödüknek nincs felső és kö- z.éofokú végzettsége — de a többiek is tanulnak. Köztük 11 nődolgozó van, és éppen ugyanennyi azoknak a száma. akik fizikai dolgozók jelenleg. de rátermettségük megvan, a magasabb munkakörhöz szükséges szakképzett, ség megszerzését pedig a gyár támogatja. Hogy nem sikkadhatnak el a tehetségek, azt garantálta a személyzeti munkának az a demokratizmusa is, amit megvalósítottak a pamutfonóban. Azt mondják. ennek köszönhető, hogy a minőc*” '-sek is reálisabbak, egyénre szabottabbak. kevésbé ködösítők, mint eddig bármikor. Említettük, hogy kilencen szóltak hozzá ehhez a fontos témához, s érdemes néhány ötletet továbbadni. A tmk vezetője és T. József művezető is ' elmondta, hogy bevált módszerük: évente értékelik egymás munkáját kollektívájukban. A vezető is, a munkatársak is nyíltan megméretnek — s ez nagy felelősség, ezért érdemes igyekezni! — A főmérnök, a főmechanikus, de az I. műszak ataoszervezetének titkára is azt a véleményt fejtette ki, hogy az utánnótlás ereiét ki kell próbálni, feladatokat kell adni, mint a ..tanuló vezetőnek”. mert aki több feladattal vizsgázott, arra lehet számítani maid a gyakorlatban is. Márcsak azért is. mert a feladatok elvégzése közben kialakult a jelöltben is a meg. ítélés önmagáról, s egy vezetőnek nagyon fontos hasznos képessége: az önkritika. A termelés, a gazdasági feladatok elvégzése ma a legfontosabb, előrehaladásunknak ez a záloga. Csak akkor lehetünk biztosak abban, hogy feladatainkat meg tudjuk oldani. ha minden posztra megtaláljuk a követelményeknek megfelelő embert — s nagy a felelősségünk abban, hogy képessé tegyük az embereket munkájuk végzésére, s hogy figyelemmel kísérve őket, tápláljuk bennük a lelkesedést és az ambíciót — summázta a pamutfonóipari vállalat pártbizottsága. Szőke Mária Tavaly áprilisban tették kötelezővé, hogy a vásárlók könyve jól látható és köny- nyen hozzáférhető helyen legyen az üzletekben. A boltok 90 százalékában ott volt ugyan a vásárlók könyve, sok helyen azonban korántsem szem előtt. Másutt csak az ellenőrzés után került elő. A vendéglátásban volt a leggyakoribb, hogy a könyvet az irodában tartották, mondván, hogy itt biztonságban van, és az ittas vendégek nem tudják megrongálni, elvinni. A vásárlók könyvének rendszeresítése azt a célt' szolgálta, hogy egyszerűsítse a panaszok intézését, és azt lehetőleg a boltvezetők hatáskörébe utalja. Hiányosság. hogy -a vállalatok egy része nem határozta meg az üzletvezetőkre tartozó panaszokat. sőt több helyen kizárták a boltvezetőket az érdemi intézkedés lehetőségeiből. Országos rekordra számítanak Negyven vagon iial Gelejből Hol van a ni könyve?
