Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-02 / 207. szám
1978. szeptember 2., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Vietnam inepe Ma nemzeti ünnepén köszönniük Vietnam hősi népét: harminchárom évvel ez- előlt kiáltották ki a délkeletázsiai országban a demokratikus köztársaságot, amelj' fordulópont volt a sok ezer éves. nagy kultúrájú nép történelmében, s egyben példával szolgált és szolgál ma is Ázsia számára. Az ébredő kontinensen a vietnami forradalom volt az első. amely a győzelemig vitte a népszabadságvágyát. Példa volt ez a gyarmati iga alól lázadni, azt levetni akaró környező népeknek, mintahogy az elkövetkező több mint harminc év is egyfajta példával szolgált. Először a francia gyarmatosítók kísérelték meg, hogy semmissé tegyék, amit azon a szeptember 2-án kinyilvánított a vietnami nép akarata. Dien Bien Phu volt kudarcuk beteljesülésének színhelye. Ott fordult visszájára hitszegésük, terrorháborújuk. Legendává lett volna már Dien Bien Phu és a csata. Hogy mégsem vált. válhatott azzá, annak egyetlen oka van: a megvert franciák helyét ú,i, arrafelé eladdig ismeretlen agresszorok — amerikaiak — töltötték be. Előbb csak pár százan, hogy aztán számuk több százezerre növekedjék. Politikusaik szerint a „szabad világot” védték, szuperbombázóikkal pusztítva Északot és Délt, asszonyokat és gyerekeket gyilkolva My Lainál, miközben nekik tetsző bábokat juttattak hatalomra Saigonban. „Szabad világukat” a korrupt Diem, a gyilkos saigoni rendőrfőnök, a hóhér Ky és a Vietnamot családi vállalkozásnak vélő Thieu jelképezte. Hogy ez pontosan mikor kezcődötl. senki sem tudja. Hogy mikor ért véget, azt igen. 1975. április 30-án a népi felszabadító hadsereg bevette Saigont és megadatott a lehetőség, hogy Vietnam népe megvalósítsa azt, amit 1945. szeptember 2-án kinyilvánított. Kivívta nagy célját, az ország egyesítését, a lehetőséget a békés alkotó munkára. A háborút megnyerni iszonyú akaraterőt és áldozatokat követelt. Ám a békecsata sem ígérkezett könnyebbnek. Harminc év háborúban — ez volt Vietnam „mérlege”. Csodákra lehál senki sem számíthatott. Megvalósítani a nemzeti egységei, újjáépíteni a földig rombolt országot, ellátni a lakosságot élelmiszerrel, megteremteni a független nemzetgazdaság alapját. az ipart — egyenként is elegendő próbatételt jelentettek volna, nem hogy együtt. Vietnam — miként harcában — most sem áll egyedül. A Szovjetunió, a szocialista közösség országai, köztük hazánk lehetőségeihez mérten minden segítséget megad ’a délkelet-ázsiai szocialista országnak, s a kapcsolatok még szervezettebbé válását segíti, hogy Vietnam időközben a KGST teljes jogú tagjává vált. Az is természetes: az 50 milliós egységes ország fontos erőtényezőként jelent meg Délkelet-Ázsiában, és nemzetközi tevékenységének meghatározó célja, hogy a békét és a biztonságot erősítse ott, a megbékélést keresse, szorgalmazza azokkal az államokkal, amelyek közül nem egy az amerikai agresszorok oldalán állt. Abban sincs semmi különös, hogy Vietnam — katonai csoportosuláshoz nem tartozva — ott van az el nem kötelezett országok táborában, s harcban szerzett tekintélyét is felhasználva, küzd az el nem kötelezetlek és a szocialista országok kapcsolatainak erősítéséért. Saját történelmi tapasztalataiból kiindulva, vallja, hogy e két erő természetes szövetséges az imperializmus, a nemzetközi reakció, az újgyarmatosítás elleni harcban. Ezt az elvi politikát minősítették kihívásnak Peking- ben, s látnak a szocialista Vietnamban gátat nagyhatalmi terjeszkedésük útjában. Vietnamnak alig több mint három év béke után újra védelmének erősítésére kell a figyelmet és a forrásokat összpontosítania. Dél-nyugaton meg-megújuló kambodzsai'' betörésekkel kényszerül számolni. Nehéz külső és belső feltételek között ünnepli tehát a köztársaság kikáltásának 33. évfordulóját a vietnami nép. De nincs egyedül. A világ haladó erői, köztük hazánk, olt. állnak mellette, szolidárisuk vele munkájában és az új fenyegetések elleni küzdelmében. Z. 1. Küldöttségek a pápa beiktatásán í. Jánoa-Pál pápa ünnepélyes beiktatására a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a kormány képviseletében pénteken Rómába utazott Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Palotás Rezső, hazánk római nagykövete. Az ünnepi alkalmon a magyarországi római katolikus egyházat Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke vezetésével püspök- kai'i delegáció képviseli. A jövő év augusztusában rendezik: a VI miskolci ipari üíitást és vásárt A varos, a megye, s lassan egész Észak-Magyaror- szág jelentős eseménye, hogy eleinte évente, újabban kétévenként rendezik meg Miskolcon a minisztériumi, a tanácsi vállalatok, az ipari szövetkezetek, u kisiparosok új termékeinek bemutatóját, vásárát. Az elmúlt évben i megtartott vásár kiállítóinak az volt a jogos kérésük, hogy ne az adott évben, az utolsó hónapokban, hanem jó előre kapjanak tájékoztatást a kiállítás rendezésének idejéről, hogy arra. megfelelően fel tudjanak vószüjni. A kérést tavaly ígéret, most pedig a teljesítés követte. A B.-A.-Z. megyei Tanács V. B, legutóbbi ülésén úgy foglaltak állást, hogy a soron következő: a Vili. miskolci kiállítást és vásárt 1079. augusztus 17—2(>. között rendezik meg. Ebből mint látható elmaradt a korábbi „helyi” jelző és nevezetesen azért, mert nemcsak •Borsod, hanem egész Eszak- Magyarország ellátását, szolgáló vállalatok, szövetkezetek szereplését is lehetővé teszik. A kiállítás időpontját úgy rögzítették, hogy az ösz- szefüggésben van az alkotmánynapi ünnepséggel. a borsodi barátságfesztivállal. A kiálítást a B.-A.-Z. megyei Tanács ipari, mezőgazdasági. élelmezésügyi, kereskedelmi. a Miskolc városi Tanács ipari osztálya, a Magyar Kereskedelmi Kamara észak-magyarországi összekötő bizottsága, a Borsod megyei KISZÖV, s a megyei KIOSZ rendezik. A vásár rendező, és operatív rendező bizottsága már a közeljövőben megkezdi munkáját. A kiá'h'tók. konstruktőrök pedig hozzákezdhetnek a piackutatáshoz, a tervezéshez, az új alkotás megformálásához. elkészítéséhez és az esetleges sorozatgyártás feltételeinek megteremtéséhez. (csl>) Az egy méter mély gödörbe egy mázsa belőni lapátol a karók Uitámasztásálioz a két névrokon, Tóth József es Gy. Tóth József. Állítólag, hiszen senki nem számolta meg pontosan, 26 ezer karó és több mint ölezer oszlop van ebben a tíz- hektárnyi szőlőben leverve. Egy fulókércsi akácerdő tavasszal ide költözött, a Nyak- vágó-dűlőbe, Tolcsva mellé. a Békeharcos Termelőszövetkezet újonnan telepített ültetvényébe. Hidrofúro marta a talajt, gép ütötte a kátránnyal átitatott oszlopokat a mélybe. Amikor ott jártunk. már a betonozásnál tartottak a brigád tagjai. Huszonhatezer karó tíz hektárra A tavasszal telepített tízhektárnyi szőlőben már megkezdődtek az őszi munkák. Műtrágyázzák a sorközöket. Fotó: Szabados György A megyei tanács támogatásával A ut ószer víz épül Leniitvárosban A Leninvárosban lakó és a városon áthaladó autósoknak évek óta gond. hogy a kocsikat nem tudták helyben javítani, szervizelni. Kisebb munkákat ugyan elvégzett s jelenleg is végez az itt működő műhely, ám ez a megnövekedett gépkocsiállomány és az átmenő forgalom igényeit ma már nem tudja kielégíteni. Jó hír az autósoknak: az A FIT Tröszt és a Borsod megyei Tanács összefogásával a jövő év második negyedében autószerviz építését kezdik meg Leninvárosban, a 35. sz. főközlekedési út mentén, a jelenlegi Volán-pályaudvar szomszédságában. A három kocsiállásos szerviz megépítése — kivitelezője a 31. számú Állami Építőipari Vállalat lesz — 34 millió forintba kerül, ebből 18 milliót az AF1T, a többit a megyei tanács biztosítja. Az új létesítmény terveit az UVÁTERV készíti, eszerint a megvalósítás három ütemben készülne el, a szerviz átadására 1981-ben kerülne sor, ám a folyamatos építéssel elérik, hogy már ebben a tervidőszakban .60 ezer óra évi kapacitással fogadhatja majd megrendelőit a javító állomás. Ez a kapacitás a befejezésig 115 ezer órára nő. Az igényeknek megfelelően a szerviz mellett alkatrészraktárát is építnek, ahol csaknem valamennyi nálunk forgalomban levő személygépkocsihoz helyszínen vásárolhatók meg az alkatrészek. Roüish vendégek a M-ban Mihail Florescu, Romania vegyipari minisztere. aki Simon Pál nehézipari miniszter meghívására tartózkodik hazánkban, pénteken Borsod vegyipari üzemeibe látogatott. Társaságában volt Ciroga nu Constantin, Románia Vegyipari Tervező Intézetének műszaki igazgatója. Muresan Stefán, a román Gyógyszeripari Központ vezérigazgató-helyettese. Erdős Ernest, a román vegyipari minisztérium tervezési főosztályának helyettes vezetője. Daud Rozalia, a vegyipari minisztérium nemzetközi kapcsolatok főosztályának főmérnöke és Cimbru Conn- slantin, a budapesti román' nagykövetség tanácsosa. A vendégeket elkísérte dr. Odor Géza, a Nehézipari Minisztérium nemzetközi kapcsolatok főosztályának vezetője. A román vegyipari miniszteri és kíséretét a TVK-ban Szénást Tibor és Balazs Lajos igazgatóhelyettesek fogadták. Az ezt. követő tanácskozáson a felek megbeszélést folytatta^ a vegyipari együttműködés bővítéséről. Egyebek között, áttekintették a TVK-ból Romániába irányuló export helyzetét A miniszter és a kombinát vezetői annak a véleményüknél: adtak kifejezést, hogy kölcsönös lehetőséget látunk a romén—magyar vegyipari együttműködés további fejlesztésére. Mihail Florescu a látogatás befejeztével nagy elismeréssel szólt a. vállalat munkájáról. kiemelve a kombinát termelőüzemeinek magas műszaki színvonalát. A román vegyipari miniszter a délutáni órákban Kazincbarcikára, a Borsodi Vegyikombinátba látogatott, ahol a vállalat vezetőivel találkozott. A vendégek üzemlátogatáson szereztek tapasztalatokat a próbaüzemelést folytató PVC—III. gyár munkájáról. Befejeződött a kollokvium Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen tegnap szekcióelőadásokkal, és a tanulmányok korreferátumával zárult az augusztus 29-IŐ1 tartó, kollokvium. A több száz elméleti és gyakorlati szakember az elmúlt napokban igen eredményes munkát végzett akkor, amikor megtárgyalták a szerszámgyártás és -ellátás megoldatlan problémáit. r A gépipar szerszámgyártásának, fejlesztésének kiinduló gondolatai ezért itt és most is megfogalmazódtak. A fejlesztési program ' koncepciója közölt szerepel a hazai kemény fémgyártás minőségi és mennyiségi bővítése, a konvencionális forgácsoló- szerszámok minőségének javítása, korszerű, pontos kéziszerszámfaj Iák bővítése és nem utolsósorban, a tőkés import kiváltását célzó szer- számféleségek gyártása. A záró plenáris ülés után délután: a kollokviumon részt vevő szakemberek üzemlátogatáson vettek részt. Fagylalt, zöldségporból Elkészült a zöldségíagylalt- por szabványa. Ennek nyomán megkezdődhetett a paradicsom-. a paprika-, a sárgarépa- és a zellerfagylalt gyártása. Az újfajta izeket a kóstolókon a közönség szívesen fogadta. A világviszonylatban is új termékre eddig nem volt előírás az ízre, a minőségre, és a Magyar Szabványügyi Hivatal most kidolgozta a követelményeket. A szabvány október elsején lép életbe. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat üzemében évente 30 vagon zöldségfagylaltpor készül, amelyből 60 vagon ízletes fagylalt állítható elő. A különleges édesség 20 dekás csomagolásban kapható lesz az üzletekben is. A termék iránt külföldről is érdeklődnek. V annak szavak, kategóriák, ilyen például az erkölcs, .az öntudat, a műveltség, vagy az életmód —. amelyek valóságos refrénszerűen visszatérő témák a közélet fórumain, csakúgy, mint magánbeszélgetésekben. Ügy érzem. nem véletlen ez, hiszen még a szenvedélyesen bíráló, jogos megjegyzések is a fokozott igényesség megnyilvánulásai. Ha nem így volna, azt kellene feltételezni, hogy megszaporodtak az emberi gyarlóságok, több lett a visszás eset. Ez pedig nem így van. Azt valljuk, hogy az emberi cselekedetek közül a munka a legemberibb. A munka a társadalmi létezés alapja, ha úgy tetszik meghatározó napjainkban is. ember- és jellem- formáló ereje van. Társadalmunk lényegét a szocialista tulajdonviszonyok fejezik ki, az ember lényegét pedig önmegvalósító, úgynevezett teremtő tevékenysége. Szoktuk ife mondani: megnézem a munkád, és megmondom ki vagy. Igaz ez egy emberre, és igaz a kisebb-nagyobb csoportokra is. Való igaz az is, hogy a szocialista közgondolkodás mindinkább tért. hódit és meghatározza a cselekvést, de igaz az is, hogy a tudat, a gondolkodás csak megkésve követi a kedvező anyagi változásokat. Napjaink jelenségei számos esetben tanúsítják, hogy a társadalmi viszonyok inkább szocialisták. mint munkánk, vagy uram, bocsa’, gondolkodásunk. Félreértés ne essék, a nevelő, a felvilágosító munka maga is fontos a tulajdonosi érzés es a felelősségtudat kifejlesztésében. De nem kevésbé lényeges az olyan társadalmi légkör, közéleti atmoszféra, amelyben nyilvánvaló, hogy ki a felelős gazda. A közelmúlt napokban sajátos számvetést készített a Miskolc városi Párt-végreliajtóbizottság a XI. kongresszus és a városi pártértekezlet határozatainak megvalósításáról. A résztvevők nagy-nagy felelősséggel beszéltek róla, mit tettek a városban eddig, és mit kell holnap cselekedni, a rendszeres, a közérthető tájékoztatás, a vállalati hatáskörök észszerű megosztása, a belső elszámolás, a pártszervezetek gazdaságig ellenőrző munkája, a városfejlesztés, a közéleti légkör javítása érdekében, egyszóval a jogok és a kötelességek összehangolásában. Érdemes megemlíteni — éppen az iménti gondolatok kapcsán —, hogy a munkahelyi demokrácia érvényesülése nagymértékben segítheti a munka alkotó jellegének kibontakozását, növelve a dolgozok aktivitását, és felelősségtudatát. De az is igaz, hogy a fásultság, a közömbösség, vagy a lélektelen munka mögött gyakorta felfedezhetjük a tájékozatlanságot. az igazságtalanságot, a jogos sérelmeket, a demokratizmus hiányát. Ott, ahol lélektelenül dolgoznak, még akkor is bérmunka íze van a cselekedeteknek, ha egyébként értelmes célok valósulnak meg. S ez már bizonyos esetekben feltételezi az érintett vezetők politikai értetlenségét, és kimondom azt is: érzéketlenségét. Valljuk és hirdetjük, hogy a jó vezetőnek jó a kollektívája. Bízik a munkatársaiban, támaszkodik rájuk, és olyan légkört teremt, amelyben kedvvel dolgoznak, egymást segítve. bírálva fejlődnek, munkálkodnak a közös célért. Viszont az a munkahelyi vezető, aki bizalmatlan, és örökkön elégedetlen az általa irányított csoporttal — engedelmel az összehasonlításért —, de engem, a népét leváltó királyra emlékeztet. Más szóval, emberi gyengeségnek tekinthető az, amikor saját hibánkért is másokat okolunk. K ellemes érzés leírni, hogy emberi cselekedeteink szépen példázzák társadalmunk érettségét, fejlettségét, a demokratizmus, a kollektív bölcsesség erejét és lehetőségeit, A munkának és a kétkezi munkásember megbecsülésének szép példáit. Érdemes és lehet is követni, nemcsak gazdasági megokolásokból, még csak nem is azért, mert határozatok vannak rá, hanem azért, mert erre kötelez a beosztás, a vezetői szolgálat. Es érdemes csinálni azért is, hogy emberibb legyen ne élet. és örömtelibb a munka. P. A. II munka mei a munkás
