Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-01 / 206. szám
ESZAK-MAGYARORSZÁG 2 1973. szeptember 1., péntek Szovjet—magyar vegyipari eifiíssilis (Folytatás az 1• oldalról.) A tanácskozáson Balázs Lajos beruházási igazgató- helyettes adott tájékoztatást a folyamatban levő fejlesztésekről. Így elmondta: befejeződött a polipropiléngyár szerelése, és rövidesen megkezdődhet az új üzemben a termelés is. Beszélt arról, hogy tovább folytatják a vállalatnál a műanyaggyártás bővítését. A jövő évben már 80 ezer tonna polietilén feldolgozására alkalmas kapacitással rendelkezik a TVK. A szovjet vegyipari miniszter behatóan érdeklődött azokról a fejlesztési elképzelésekről, amelyeket a TVK- ban terveznek az olefinkémia iparágban. L. Kosztan- dov a megbeszélés végén hangsúlyozta, nagy lehetőséget, biztató perspektívát lát a két ország vegyipari együttműködésének bővítésében, s ezért a fejlesztési tervek kimunkálását már a jövő esztendőben elvégzik a két tárca vezetői. A látogatás további részében a szovjet vegyipari miniszter üzemlátogatáson vett- részt. Leonyid Kosztandov ma délelőtt Kazincbarcikára, a Borsodi Vegyikombinátba látogat, ahol megbeszélést folytat a vállalat vezetőivel, és megtekinti a próbaüzemelés alatt álló új létesítményt, a PVC—III. gyárat. L. L. Eiierraüs Mexican Fegyveres banditák elrabolták majd megölték Mexikó washingtoni nagykövetének a fiát. Rendőrségi tájékoztatás szerint az öt fegyveres kedd este a mexikóvárosi egyetem mellett egy fekete Ford személygépkocsiba kényszerítette Hugo Margain Garlost, miután tűzpárbajt vívott testőreivel. A lövöldözésben két testőr és egy terrorista megsebesült. A banditák elhajtottak a helyszínről: a fekete Fordot később a rendőrség a főváros közelében találta meg. Hugo Margain Carlos holttestére szerda reggel bukkantak rá egy Mexikóváros melletti településen. A 85 éves Margain a mexikóvárosi egyetem filozófiai intézetének a vezetője volt. Elrablása után az egyetem mellett parkoló gépkocsijában a rendőrség egy cédulát talált — a ..Szeptember 23. csoport kivégző osztaga” aláírással. Sppi readirgyilkossások Az ETA baszk szeparatista szervezet politikai szárnya különböző tömegtájékoztatási eszközökhöz eljuttatott közleményében csak á Fuenterrabiában elkövetett rendőrgyilkosságot vállalta magára. A terrorizmus elleni harc kapcsán egyre nyilvánvalóbbá válik a spanyol rendőrség politikai megosztottsága. A rendőrség jobboldali beállítottságú tagjai a nyjlvá- nosság előtt ismételten támadták a kormányt, azzal vádolva, hogy „túlságosan elnéző magatartást” tanúsít a terroristákkal szemben. A kormány gyorsan és erélyesen reagált ezekre a támadásokra, és hét rendőrtisztet felmentett tisztségéből. Dr. Juhász Áriám Mézes József farkaslyuki bányásznak ki tüntetést ad át. (Folylatás az 1. oldalról.) Hazafias Népfront Borsód megyei Bizottságának titkára, dr. Tamásy István, a Magyar Szénbányászati Tröszt vezérigazgató-helyettese, az elnökségben foglalt helyet a Szovjetunió Szénbányászati Minisztériumának delegációja is. Az ünnepség résztvevőit Monos János, a Borsodi Szénbányák Vállalat igazgatója üdvözölte. Ezt követően dr. Juhász Ádám nehézipari minisztériumi államtitkár mondott ünnepi beszédet. Ismeretes — mondotta többek között —, hogy az MSZMP XI. kongresszusa állást foglalt a hazai ásványi nyersanyagok fokozottabb és gazdaságos hasznosítására. A kongresszusi határozat alapján végzett munkának a bányászat valamennyi alágaza- ta területén elért eredményei jelentős mértékben biztosították az V. ötéves terv időarányos előirányzatának teljesítését. A szénbányászat, amely hazánk energiaszükségletének egynegyedét biztosítja, termelési előirányzatát részben szabad napi termeléssel, részben a külfejtési termelés-többlettel tudja teljesíteni. A nehézségek ellenére az érc-ásványbányászat is — amely termelésének mintegy 30 százalékát gazdaságosan exportálja —, jól fejlődött. A bauxitbányászat és a szénhidrogén-bányászat is teljesítette, illetve túlteljesítette kutatási és termelési előirányzatait. Az egyes bányászati alágazatok országosan elért eredményeihez nagy mértékben hozzájárultak az észak-magyarországi térségben dolgozó vállalatok, üzemegységek — hangsúlyozta az államtitkár. Az ünnepi szónok a továbbiakban részletesen méltatta a vendéglátó házigazda, a Borsodi Szénbányák Vállalat, a Nógrádi Szénbányák Vállalat, a Mátraaljai Szénbányák Vállalat fontos szerepét szénbányászatunk feladatainak megoldásában. Mint mondotta, a szénbányászat mellett jelentős az ebben a térségben dolgozó négy érc- és ásványbányászati mű tevékenysége, amelyeknek a hazai igények kielégítésén túl az exportra bocsátott termékeik révén egész népgazdaságunk devizagazdálkodásban nagy szerepe van. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat borsodi körzetének tevékenységéről szólva az államtitkár kiemelte, hogy a bányászati-építő tevékenység mellett fontos feladatokat látnak el a bé’apát- falvai cementmű nagyberuházásának kivitelezésénél és az Eger város alatti pince- rendszer feltárásánál, tömedékelésénél. Ismeretes — mondotta ünnepi beszédének befejező részében dr. Juhász Adám —, hogy az MSZMP XI. kongresszusa a hazai ásványi nyersanyagok fokozottabb gazdaságos hasznosítása mellett foglalt állást. Az ennek alapján megkezdett vizsgálatok azt mutatják, hogy a teljes hazai bányászat termelése 1990-ig körülbelül 20 százalékkal nagyobb lesz a mainál. Az átlagosnál gyorsabb ütemű, közel 50 százalékos termelés- növekedés várható az északmagyarországi régió teljes bányászatában. Ezt követően a nagy lignitvagyon kiaknázása esetén a térség nyersanyagtermelése a jelenleginek többszörösét is elérheti. A táviad fejlesztési lehetőségek jól mutatják az észak-magyarországi bányászat fontosságát. Természetes, hogy a távlati célkitűzések megvalósítása a közvetlen termelésben részt vevőkön túl a kutatásban, tervezésben és a kivitelezésben dolgozókra is komoly feladatokat hárít. Az ünnepség második részében az államtitkár kitüntetéseket nyújtott át a munkában élen járó dolgozóknak. * A tudomány és technika eredményei a Szovjetunió szénbányászatában — címmel Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen a Magyar Szénbányászati Tröszt, a Nehézipari Műszaki Egyetem bányamérnöki kara, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége közös rendezésében kiállítás megnyitására került sor tegnap délután. A meghívottak között volt — többek között dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Ka- po’.yi László, a nehézioari miniszter helyettese, dr. Czi- bere Tibor akadémikus, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektora, A. P. Bicskán, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa, V. I. Galasov, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának igazgatóhelyettese is. A kiállítást dr. Juhász Ádám nehézipari miniszteri államtitkár nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta a világ legnagyobb széntermelő országának, a Szovjetuniónak a szerepét a magyar szénbányászat elmúlt három évtizedes fejlesztésében. Utalt arra, hogy ilyen irányú kapcsolataink is egyre inkább elmélyülnek, gazdagodnak. K. A. Oszmánján, a Szovjetunió Szénbányászati Minisztériumának főosztályvezetője üdvözölte a megjelenteket és a vendégeket. Rövid beszédében méltatta a szovjet és a magyar szénbányászat egyre jobban gyümölcsöző kapcsolatát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kiállítással párhuzamosan szakmai napokra, előadásokra, filmvetítésekre is sor kerül. A kiállítás egyébként szeptember 13-ig, naponta 10— 18 óra között tart nyitva. O. J. A Szovjetunió szénbányászatának eredményeit bemutató kiállítást nyitottak meg a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. „A történelem az élet tanítómestere” © óll.'/irrAt t nulníf nlhn t • i 1/i r-\ r-i »-> VI i nnn oPTtn ci •Pöíl/Árlrí 1 n n O lr Í3 *7 ol H ti V1 I-1 C ’í _ m'.”1 rv\f mtlt’nrlólí) ollin író CÍT'dA szocialista világrend- szer, a nemzeti felszabadító és a kommunista mozgalom erősödése az erőviszonyokban gyökeres változást idézett elő. A hidegháború túlhaladta önmagát, kezdték megérteni, felismerni a realitásokat egyes burzsoú körök és képviselőik is. Az elmúlt években kötött szerződések. megállapodások megteremtették a feltételeit a békés együttműködés fejlesztésének. A tőkés világban, ugyanakkor nagy erők próbálják szétszakítani azokat a szálakat, amelyek az államok között szövődtek. Új fegyverek és fegyverrendszerek terveivel, előállításával, a leszerelési tárgyalások megnehezítésével új szakaszt indítottak a fegyverkezési versenyben. másrészt a Szovjetuniót rágalmazó, a szocializmust meghamisító, a kommunisták ellen uszító propagandakampánnyal' igyekeznek megfertőzni a nemzetközi légkört. Megkezdték az előkészületeket a neutronbomba gyártására. Szószólói azzal próbálják meg „rokonszenvessé” tenni ezt a tömegpusztító fegyvert, hogy döntően „csak” az élővilágot ■.emmisíti meg, a javakat íméli. A hódításokban re- nénykedők az elpusztított lépek épen maradt javainak birtokba vételét remélhetik —. ha őket, magukat s el nem pusztítják. Az embereket ez a nagy kérdés foglalkoztatja: merre ‘art a világ? Ehhez tudni kell, kik és merre akarják vuuú. A NATO, amely csúcstalálkozót tartott, elhatározta, hogy 1993-ig hosz- szú távú fegyverkezési programot valósít meg. Ennek keretében a következő tíz évben pótlólag 80 milliárd dollárt költenek, mintegy 100 új fegyverkezési program lebonyolítására. Hivatalos adatok szerint Washington 30 országban van jelen katonailag aktívan. A hatodik és a hetedik flotta személyi állományával együtt a külföldön állomásozó amerikai csapatok létszáma megközelíti a félmilliót. Fegyverkezési költségvetése meredeken halad felfelé. Lehetséges, hogy ezek az erők már mindent elfelejtettek, nem tanultak a múltból? Vagy nem is akarnak tanulni? Ezek a tervek, lépések egy cseppet sem biztatók. Mutatják azt is, hogy nagyok még azok az erők, amelyek rossz irányba akarják sodorni a világot. Szerencsére nem rajtuk múlik. A világ népei egyre inkább felismerik, hogy két program közül kell választaniuk. Az egyik a félelem,«a fegyverkezés. a háborús veszély irányvonala. A másik, a Szovjetunió és a haladó erők, a béke. a biztonság és az együttműködés távlatait tárják az emberiség elé. Voltaképpen nincs választási lehetőség, mert a túlélésre csak az utóbbi ad esélyt. Beszélnünk kell arról is, hogy 1945. szeptember 2-a nemcsak az igazságos háború győzelme volt az igazságtalan felett, hanem a trónfosztott ész visszahelyezése jogaiba, az emberi lét, az emberi méltóság felülkere- kedése az embertelenségen. Igaz, az észt le-lelökik még trónjáról, s az új fasizmus a „rend” jelszavával képes híveket szerezni. Tudni kell azt is. hogy bár a fasizmust, mint a finánctőke terrorisz- tikus diktatúráját megsemmisítette a 'szövetségesek győzelme, de a fasizmust, mint eszmét, mint antiideát nem győzhetik le csak a fegyverek. Nem hunyhatunk szemef afelett sem,, hogy az utóbbi időszakban nemzet közi téren a pozitív irányza tok kibontakozása lelassult a béke ügyére nézve veszélyes változások mennek végbe. Aktivizálódtak a tőkés országok eeves csoportiai. Ez igaz. Anélkül, hogy lebecsülnénk azonban ezt a veszélyt komplexen kell az esemé nyékét, jelenségeket vizsgák mink. elemeznünk. Az egves területen megfigyelhető aktivitás, de tevékenységük védekezés a világpolitikában fejlődő újnak az elhárítására, melyben imperialista érdekeik veszélyeztetését látják. Vagyis az imperializmus bizonyos erőinek felélénkült tevékenysége nem az erőviszonyok módosulásával. hanem a háborúban politikailag és gazdaságilag érdekelt tőkés körök rovására bekövetkezett nemzetközi változásokkal magyarázható. Napjainkban világ- politikai értelemben továbbra is a béke, a nemzeti függetlenség, a demokrácia, a szocializmus erői vannak túlsúlyban. A forradalmi erők küzdelmének belső és külső feltételei nehezebbek lettek. Tény, hogy a helsinki záróokmány aláírásának harmadik évfordulóján sem készíthetünk olyan egyértelműen pozitív mérleget az ajánlások megvalósításáról, mint szeretnénk. Ügy véljük, az a tény, hogy a helsinki záróokmány a nemzetközi, s benne az európai reakció legádázabb törekvései ellenére is éreztette jótékony hatását a kontinensen és annak határain túl is. ékesen tanúsítja a közös elhatározások erejét. Három esztendő jó és rossz tapasztalatai segítenek abban, hogy fokozzuk harcunkat a záróokmány maradéktalan végrehajtásáért — az enyhülés, erősítéséért. Ezt szolgálják — többek között — a Szovjetunió és a többi szocialista ország vezető politikusainak találkozói. Ezek a találkozók a reménység színével gazdagítják a világpolitikai körképet. A tárgyalások legfőbb témája a tartós béke és biztonság. Informálják egymást a testvérpártok stratégiájának és taktikájának legidőszerűbb kérdéseiről, beleértve a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését is. Ismételten hangot adtak azon korábbi elhatározásuknak, hogy tovább erősítik a szocialista közösség egységét, az összes antiimperialista erő összefogását. Népünknek is legfőbb vágya a béke biztosítása. Ez elválaszthatatlan a szocialista .építés terveinek eredményes megvalósításától. Hazánk két fronton — a belső építés és a külső nemzetközi tevékenység frontján — segíti elő a béke pozícióinak erősödését, a társadalmi haladást. Pártunk a XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásával. az V. ötéves tervünk teljesítésével, tervszerű, fegyelmezett és hatékony munkával gyarapítjuk azokat az erőket, amelyek velünk együtt képesek fenntartani és tovább erősíteni a világban kibontakozó hatalmas forradalmi folyamatokat. A Magyar Népköztársaság nyílt, elvi politikát folytat nemzetközi téren is. Internacionalista külpolitikánk legfőbb céljához híven, erősítjük testvéri kapcsolatunkat, együttműködésünket és egységünket a Szovjetunióval és a szocialista közösség, többi országával, bővítjük kapcsolatainkat a fejlődő, továbbá a fejlett tőkés országokkal. Ideológiánkat azonban ’kötelesek vagyunk megvédeni, a külpolitikai vonalunkért kötelesek vagyunk harcolni.. . Elviekben nem alkudhatunk — mondotta Kádár János elvtárs, az MSZMP KB áprilisi ülésén. Mi tanultunk a történelemből, megtanultuk, hogy helyünk csak a haladás áramlatában, az igazságos társadalmi rendszert éoL tő népek soraiban, a Szovjetunió és a többi szövetségesünk oldalán van, együtt biztosítva a szocializmus, a béke ügyének diadalát. Jó és szükséges ezeknél az évfordulóknál emlékezni, még ha nem kerek évszámokról is van szó, mert imint az egyik latin közmondás mondia: „história est magistra vitae”, azaz a történelem az élet tanító- mestere. Hogy tanulni tudjunk a történelemből, emlékeznünk kell. Az emlékezés csökken, ha nem gyakoroljuk. Dr. Uray Miklós
