Észak-Magyarország, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-10 / 187. szám
1978. augusztus 10., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Beilleszkedési és foglalkoztatási rendszer Pályánl f péké az Éíü-ten A jelenlegi munkaerő- helyzetben kötelező érvényű, a realitásokon alapuló ésszerű munkaerő-gazdálkodás. Nem lehet közömbös, hogy egy-egy pályakezdő fiatal látja-e, elío- gadja-e a lehetőségeket, veszít-e lendületéből, szakmaszeretetéből, gyarapodó tudása a közösségi és az egyéni érdekeket hogyan szolgálja a legcélravezetőbb úton. Az Ózdi Kohászati Üze- ' mekben eddig is szabályzat rögzítette a felsőfokú végzettségű fiatalok beilleszkedési és foglalkoztatási rendjét. Idén szeptember 1- löl új rendszer lép éleibe. A dr. Kovács Károly személyzeti és szociális igazgatótól kért tájékoztatásból kitűnik, hogy a régi szabályzat nem terjedt, ki a fogadás, a foglalkoztatás egész területére. Az új rendszer kialakításánál figyelembe veaik az állami személyzeti munka továbbfejlesztéséről szóló, 1019/1974. sz. Mth. 5. pontját, mely kimondja, hogy „... a vezetői utánpótlás forrását továbbra is az egyetemet, főiskolát végzett szakemberek alkotják. Az egyetemet, főiskolát végzett tehetséges fiatalokat előbb gyakorlati munkára kell irányítani, és megfelelő gyakorlat után őket fokozatosan vezetői munkakörbe helyezni.” Van tehát egy világos, egyértelmű határozat, amelynek a végrehajtása azonban nem is olyan egyszerű. Nem minden fiatal diplomás alkalmas vezetőnek, ez tény, de. a lehetőség adott, s minden attól függ, hogy az érdekeltek: pályakezdők, munkahelyi, felsőbb szintű vezetők hogyan élnek vele. Az ózdiak — minden érdekelt bevonásával — kidolgozták a maguk sajátos, eddigi legalkalmasabb rendszerét, szabályozva a pályakezdő diplomások beilleszkedését, végzettségüknek megfelelő feladatokra történő intézményes felkészítését, valamint a kiemelkedő képességűek további foglalkoztatását, vezetői munkakörbe helyezését. Ez a folyamat öt évig tart, s kiterjed a szakemberelosztásra, a munkába állásra, fogadásra, a gyakorló, munkakör pontos megjelölésére, egyéni foglalkoztatási terv készítésére, annak folyamatos ellenőrzésére, a szakember- igénytől függő létszám- és bérkeret biztosítására, a kezdő és a további bérezésre, célprémiumokra, jutalmakra, segélyekre. a gyakorlóidőt követő munkakör meghatározására, a szociális helyzetre, a lakás- problémákra. Ozdon tehát egységes rendszerbe foglalták a közösségi s az egyéni érdekeket, amely rendszer nem végleges, nem dogma. Bizonyára a fiataloknak lesznek — mint ahogy eddig is voltak — jogos észrevételeik, s a kidolgozók újabb és újabb módosításokat, finomításokat végeznek el. Sajnos, a rendszer eleve nem tér ki azokra a pályakezdőkre, akik közvetlenül a diploma megszerzése után vonulnak be sorkatonai szolgálatra. Ezek a fiatalok a folyamatos szellemi önművelés, szakmailag lovábbvivő közösség hiányában, valljuk meg, hátrányosabb helyzetbe kerülnek. A jövőben erre több gondot kellene fordítaniuk a beilleszkedési és foglalkoztatási rendszer kidolgozóinak.. Ide kívánkozik egy észrevétel. A Nehézipari Műszaki Egyetemen évek óta gond, hogy kevesen jelen t- keznek kohómérnöki karra. Az alacsony felvételi pont- szám ellenére sem tülekednek a fiatalok, mmí más, divatosabb pályákra: orvos, közgazdász, jogász, bölcsész stb. Aki kohómérnöki diplomát szerez, az egy-két kivételtől eltekintve. csak kohászati üzemben tud elhelyezkedni. Nem mintha ez nem lenne helyes, de kötöttebb, behatároltabb. Idegesítően hat azonban a lassan már általánossá váló viszolygás: tűz, korom, füst, miegyéb, amellyel a kohászatot egyesek illetik. Ezt a szemléletet meg kell szüntetni. Rá kell mutatni, hogy a kohászat nemcsak szikra- özön, fojtó füst. meleg, hanem a kor technikai színvonalán fejlődő ágazat, automatizálódik. vannak üzemek, ahol szinte minimális a nehéz fizikai munka. Korántsem akarok fehérköpenyes álomvilágot felvázolni, a kohászok mindig nehéz körülmények között dolgoztak, ma is, tisztelet érte. A szülők, az iskolák, munkahelyek, s ezáltal a fiatalok szemlélet- váltására van szükség. Ne plántáljuk el gyermekeinkben a „minél könnyebb, kevesebb munkával, több pénzt!” szemléletet. Azokat pedig, akik valamelyik kohászszakmát választják, fogadják olyan szeretettel, és megbecsüléssel mindenütt, ahogyan ezt Ózdon teszik. Számolva a nagy- beruházások sürgető, valóban szakemberigényével. Karosi Imre Baranyai loipsalr a borsorEi Éafieta Édesei)!) fesz a szili, a lyiiiilcs Már hírt adtunk róla: a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi. Minisztérium aratást koordináló tevékenysége nyomán augusztus első hetében az aratást már befejező, távoli Baranya megyéből jelentős gépi segítség indult útnak megyénk felé. Kombájnos brigádok és számos szállítógép indult útnak, hogy itt északon is mielőbb befejeződhessen az idei rendkívül nehéz aratás, biztonságba kerüljön a már megtermett, de még betakarításra váró nagy mennyiségű kalászos. A/, ónodi Rákóczi Termelőszövetkezetbe vasárnap érkeztek meg, hosszú és eléggé viszontagságos utazás után a Baranya megyei, szalántai Hunyadi János Termelőszövetkezet kombájnosai. Csirmaz Elek, ónodi főkönyvelő, aki az aratási szerződést kötötte a szalántaiak- kal, már jó ismerősként mutatja be a baranyai segítőket: — Szaiánta nemzetiségi község, s a Hunyadi Tsz-ben együtt dolgoznak szerbek, horvátok, svábok és magyarok. Szívesen jöttek el segíteni erre a távoli vidékre, ,s a fárasztó utazás után. már hétfőn azonnal munkához is láttak. — A baranyai szocialista kombájnos brigád bemutatkozása nagyon jó volt — mondja Kontra László, az ónodi tsz főagronómusa. — Két Claas Dominátorral és egy John Deere 970-essel érkeztek. Öröm volt nézni, ahogyan hétfőn, első borsodi munkanapjukon. 47 hektáron szinte „megették” a termést. Nagyszerű a brigád munkafegyelme, kiváló vniminőségü munkát végeznek. Már a kezdetben látható volt, hogy nagyon értik a dolgukat. Nem csoda, hogy odahaza, a Hunyadi Termelőszövetkezetben is 12 nap alatt végeztek az aratással, s több száz vagon terményt takarítottak be szemveszteség nélkül. Az ónodiaknak, s minden gazdaságnak, ahová a Baranyából érkezett gépeket irányították, igen nagy szüksége van erre a segítségre. Az időjárás most már nagyon veszélyezteti a még avatatlan táblák termését. Mindennapi késedelem most már tetemes károkat, kieséseket je- lethet. Ezért a lehető legjobban kell élni ezzel a segítséggel. Biztosítani kell a kombájnok folyamatos munkáját, s ha egyik helyen végeztek, jó) kell megszervezni további . átcsoportosításukat. — Itt Ónodon most úgy állunk, hogy a szalántai Hunyadi Tsz szocialista kom- bájnos brigádjával még 110 hektárról kell betakarítanunk a búzát — mondja a főkönyvelő —. A segítők nagy teljesítményű gépei a síkabb határrészeken, a mi SZK- kombájnjaink a dombosabb táblákon dolgoznak. Az időjárás sokat romlott, de igen nagy a „vendég” és a ..házi” aratók igyekezete, szorgalma. A megtermett kenyér most mái' biztonságba kerül. És a nagy teljesítményű baranyai' gépele átcsoportosítását, további munkáját is biztosítjuk.! Szirmabesenyőről már útban van Ónod felé a tsz elnöke, hogy a náluk még hátralevő aratásra szerződést kössön a szalántai brigáddal. A főkönyvelő közben kis számítgatást végez arról, hogy mit jelent az ónodiaknak a baranyai segítség. Sajnos, az ónodiak búzáját az idén jégverés érte s ez hektáronként mintegy 9 mázsás terméskiesést okozol). A dőlt táblákban az aratás esetleges késedelme jelentős szem- pergést, további veszteségeket okozott volna. Nagyrészt e gyors segítség eredményeként — a jégkárok ellenére —. a tavalyinál mintegy 2 mázsával lesz magasabb a búza hektáronkénti átlagtermése. H. A. Édesebb lesz a szőlő és a gyümölcs, nő a cukorrépa cukortartalma annak az új levél trágyának a hatására, amelynek kísérleti gyártása már megindult a Péti Nitrogénmüveknél. A sikeres kis- parcellás kísérletek után az idén nagyüzemi kipróbálása is megkezdődik, a mezőgazdasági kemizálási szolgálat szervezésében az ország valamennyi tájegységén „vizsgáztatják”. Az új levéltrágya Intenzív dagasztógépet állítottak munkába a Zala megyei sütőiparnál. Az automata vezérlésű gépek segítségével az eddigi hét helyett 2 óra alatt lesz a lisztből friss kenyér. A napi 140 mázsa kenyeret előállító gyár új berendezései automatikusan elvégzik a kenyértészta-ké- szítés minden munkafázisát, a kovászolástól kezdve, a da- gasztáson keresztül a forrnáhatását, elsősorban magas kálium- és magnéziumtartalmának köszönheti, de ezenkívül mikroelemeket is tartalmaz. A magnézium — mint ezt a kutatók már bebizonyították — jelentős szerepet tölt be a tápanyagok felvételének szabályozásában, a klorofilszintézisben és a szénhidrátképződésben, így segíti a cukrosodást, gyorsítja az érést. lásig. Az új dagasztógépekkel és technológiával készülő kenyér térfogata megnövekszik a kenyér frisseségét megőrző citopán — pirított kovász — hozzáadásával. Az ily módon készült kenyér nem laposodik el. szép magas és rugalmas. Az új dagasztógépek egyszerűsítették a kenyérkészítést. könnyebb lett a pékek munkája. I Javában tart a szezon a Magyar Hűtőipar Miskolci Gyárában. Eddig már több mint 700 vagon készáru hagyta el a feldolgozó szalagokat. Kcpiink a zöldborsó csomagolását örökítette meg. Szabados György felvétele Intenzív dagasztógép Korszerű termék n Hálaszil feszijai Palacktöltés a dinitrogénoxid-üzemben Fotó: Kaprai J. • A gyógyászatban használatos dinitrogén-oxid altatógázt először 1774-ben egy Priestley nevű vegyész állította elő alkaloikus közegben. kén és vas segítségével történő reakcióval. Négy évvel később Deimann az ammonnitrát termikus bontásával nyert dinitrogén-oxi- dot. Ez a reakció a legismertebb, s a dinitrogén-oxid gyártása napjainkban is ennek alapján történik. A gyógyászat a századforduló elején kezdte használni, de különböző! elsősorban etikai problémák miatt, használata nem terjedt el széles körben. A termék igazi karrierje a harmincas évekre tehető, s napjainkban már szinte nélkülözhetetlen. Az altatógázt, amelyet, a műtéteknél, a baleseteknél s a szülészeti. klinikákon használnak. hazánkban egyedül a Borsodi Vegyikombinát gyártja és szállítja az ország klinikáiba. kórházaiba. A beruházás 1960-ban kezdődött, s egy esztendő múlva már hat tonna dinitrogén-oxidot gyártottak az üzemben; ugyanakkor megkezdődtek a kísérletek a gyártástechnológia folyamatossá tételére. 1964-ben, az évi 50 tonna kapacitású üzemből látták el az ország gyógyintézeteit, majd egy esztendővel később az üzem gyártókapacitását újabb 50 tonnával bővítették. Két esztendő múlva mindkét gyártóreaktort kicserélték, s egy új. 100 tonna kapacitású reaktort. állítottak üzembe. Az igények növekedésével, a magas minőségi követelményekkel igyekeztek az üzemben lépést tartani; s 1974-ben egy újabb, 100 tonna kapacitású reaktor üzembe helyezésére került sor. Jelenleg a Borsodi Vegyi- kombinát évenként 350 tonna dinitrogén-oxidot állít elő, ám ez a mennyiség korántsem elegendő az igények kielégítésére. A hagyományos dinilrogén- oxidnál azonban több külföldi országban már korszerűbb terméket használnak és gyártanak. Ezért az esztendő elején a BVK-ban is hasonló termék gyártásának kísérleteit kezdték meg, a nitrogénműtrágya-gyárhoz tartozó di- noxüzemben. Nem hiányzott a kísérletező kedv. a szorgalom, amelynek eredményeként április első hetében már sikerült előállítani 50 palack oxigénezett dinitrogén-oxid gázelegyet. s az új. korszerű terméket leszállították az Országos Mentőszolgálat részére. Az új termék jelentősége az, hogy az altatógáz, mellett 50—50 százalékos arányban oxigént is kevernek a palackba, vagyis a korábbi csepfolyós halmazállapot helyett a dinitrogén-oxidot már gáz alakban hozzák forgalomba. Ebből következően a palackok kezelése rendkívül egyszerű, minden előképzettség nélkül alkalmazható, gyorsan és hatásosan felhasználható. Egy műtét alkalmával például a beteg akkor lélegzi be, amikor fájdalmat érez, nem alszik el. megmarad kapcsolata az orvossal. A palackokhoz nem kell keverő berendezés, és az új gáz nyugtató, fájdalomcsillapító hatása rendkívül kedvező. A terméket sikeresen próbálták ki a gyógyászatban, s a dinitrogén-oxid és az oxigén keveréke, a nitralgin, nagy hatású. mellékhatásmentes fájdalomcsillapító szer. A Borsodi Vegyikombí- nát tehát egy minőségileg jobb terméket állít elő, de vajon elegendő mennyiségei gyártanak-e? Ollári István. a nitrogénműtrágya-gyár vezetője kérdésünkre elmondta. hogy a megnövekedett igények kielégítésére a közelmúltban megkezdődött a dinitrogénoxid-üzem bővítése. korszerűsítése. Erre kilencmillió forintot költenek, s ha a beruházás készen lesz, akkor évenként 450 tonna dinitrogén-oxidot szállítanák az ország klinikáiba, a gyógyintézetek részére. Szarvas Dezső Versenyképes termékek A gépipari termékek, 54 százaléka versenyképes, ezért gyárt-'sukat gyorsabb, a termékek közepesen gazdaságos 32 százalékát lassúbb ütemben fejlesztik, míg a gazdaságtalan 14 százalék előállítását fokozatokat! megszüntetik. illetve lényegesen csökkentik. A gépipari termelés hatékonysága, versenyképessége nagymértékben függ az alkatrészeket, szerelvényeket és részegységeket, a különféle gépelemeket, szerszámokat, műszereket előállító vállalatok fejlődésétől. A termékek teljes választékban nem állíthatók elő hazánkban gazdaságosan. A KGST kere*ein belül még korántsem használtunk ki minden lenefősé- get. s a megoldást továbbra is a nemzetközi együttműködésben keressük.
