Észak-Magyarország, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-12 / 189. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 I 1978. augusztus 12,, szombat A barcíkai művelődési központban Hétköznap van, délután két óra. A kazincbarcikai művelődési ház bejáratát — ha szemből akarunk bemenni az intézménybe — zárt ajtó őrzi előlünk. Adódik tehát a kérdés, amikor oldalról bejutva, már benn ülünk Hazag Mihály igazgató szobájában: — Miéijt van bezárva a művelődési ház főbejárata? — Mert délután három órától kezdődnek a csoportos foglalkozások, akkor nyitjuk ki az ajtót. Addig nincs értelme — mondja az igazgatói — És ha valakik napközben szeretnének „csak úgy” bejönni, leülni, beszélgetni, kezdeni magukkal valamit? Visszakérdez. — Gondolja, hogy óhajtanak bejönni csupasz falak közé, fiktív asztalokhoz?... Nem kötekedni jöttünk Kazincbarcikára, nem szá- monkérni. Főleg nem itt, ahol már mozdulni-indulni látszik valami ebben az ügyben. Hogy korábban nyíljanak az ajtók. A művelődési központ ugyanis igényt terjesztett be „funkcióbővítés céljára”: a Közművelődési Alapból szeretnének támogatást kapni. Az igazgató a tervekről beszél: — A művelődési központ két olyan területtel rendelkezik, amely átmenetileg kihasználatlan: az előcsarnok és a klubhelyiség. E kettőt akarjuk a jövőben kihasznált, funkcionált térré alakítani. Fő célunknak tekintjük ebben az értelemben, hogy a művelődési központ ne csak szervezett előadások és műsoros estek alkalmával legyen otthona a művelődni vágyóknak, hanem ezekben a funkcionáló terekben a lakosság megtalálhassa az érdeklődési körének, vagy érdekeltségének megfelelő ismerethordozó, illetve mű- velségközvetítő apparátust. Lehetséges lenne tehát, mondjuk három-négy év múlva, hogy nyitott ajtók hívogatnak meghallgatni egy hanglemezt, magnózni, diáz- ni? Az elképzelések szerint igen. És nem állnak majd őrt a kérdések: „milyen csoport tagja?”, „ván-e klubigazolványa?”, „milyen rendezvényre jött?”... és a többi, jól ismert jelenvalóság. Bemehetnék majd, csak úgy, egyszerűen a művelődési központ előcsarnokába és egy paravánrendszerrel kiépített térben ott találnánk házi kiskönyvtárat, hírlapokat, alkotó- és kiállítási teret ... és még tovább is mehetnék, nyitott ajtók hívogatnának a klubhelyiségbe... — Én hiszek abban — mondja Hazag Mihály .—, hogy a művelődési háznak olyan szerepet is be kell töltenie, mint a lakóotthonnak. Az emberek ugyanis otthon dönthetnek, válogathatnak: „ha akarom, előveszek egy könyvet és olvasok, __ ha a karom, nézem a televíziót, vagy lemezt hallgatok inkább”. .. és még számos lehetőség van. Ha ebben nem hiszek, hogy van ilyen feladatunk, szerepünk, akkor csak ott maradok, hogy rendezzünk színházi előadást, hangversenyt, ismeretterjesztő előadást; egyszóval rendezzünk rendezvényt. Ügy gondolom, ma még a művelődési ház típusú intézményeknek nincs meg az a súlya, mint másoknak, például a könyvtáraknak. Nincsenek meg a történelmi hagyományai ... A művelődni vágyó ember pedig többet szeretne annál, hogy megmondják neki, milyen formában, „mit művelődjön”. Ez motivációnak kevés. De igaza van a barcikai igazgatónak abban is, hogy: miért jönne be ide napközben valaki lepihenni — mondjuk vásárlások közben — vagy leülni beszélgetni? Mit talál? Többet mint a parkban? De van más is, lényegesebb, mondja: — Sokat beszélnek ma a munkásművelődésről. Kazincbarcika ipari város. A munkások hatvan százaléka három műszakban dolgozik. Aki délelőtt például szabad, annak hogyan tudjuk biztosítani itt a művelődési központban mindazt, amit más este megtalálhat? Kérdés ... És kérdés még számos akad. Hazag Mihály alig fél éve kapott igazgatói megbízást Kazincbarcikán, de alapos ismerője a város közművelődésének: korábban a városi tanács népművelési felügyelője volt. — Felügyelő koromban az izgatott mindig: mennyiben, hogyan lehetne egy településen megoldani azt, hogy a közművelődési intézmények saját eszközeikkel, lehetősé-- geikkel hogyan egészíthetik ki egymás munkáját?... Gyakorlati munkám során az izgatott, hogyan dolgozhatnánk úgy, hogy ne csupán egy belépőjegyet adjunk egy rendezvényre a művelődési házba bejövöknek. A jelenlegi elképzelésünkkel, a funkcionális terek kialakításával is ehhez szeretnénk közelebb jutni. Kazincbarcikán, bár napközben még ritkán enged a művelődési központ főbejáratának ajtaja: megmozdult már valami. Még nem tudni, megkapják-e az igényelt támogatást ahhoz, hogy motivációt adjanak mind több embernek ahhoz, hogy kipla- kátolt rendezvények hívoga- tása nélkül — vagy taszítása ellenére — is betérjenek a művelődési házba. Hogy „haza” menjenek oda. Az igazgató és munkatársai szeretnének valóban házigazdává válni. És e törekvésükben a város vezetőire bizton számíthatnak; hiszen itt eddig sem maradtak magukra a közművelődés munkásai... Ténagy József A SZEl-ekrU 1977-ben ötödik alkalommal szervezték meg a szakmunkás-képesítésű, fizikai foglalkozású fiatalok felsőfokú tanulmányokra előkészítő tanfolyamait, közismert nevén a SZET-eket. A tanfolyamoknak e fél évtized során összesen mintegy 1300 hallgatójuk volt. A tapasztalatok kedvezőek, a SZÉT rendszere megfelelt céljának: Az is bebizonyosodott azonban, hogy szükséges a SZÉT továbbfejlesztése; erre hozott határozatot a Minisztertanács csütörtöki ülésén. Eszerint a jövőben elsősorban az érettségizett fiatalok, nagyüzemi szakmunkások egyetemi, főiskolai, tanulmányainak előkészítését kell szorgalmazni. A jövőben a tanfolyam, valamint a felsőoktatási, intézmények nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt a továbbtanuló szakmunkások keresettérítést és tanulmányi eredményüknek. szociális helyzetüknek megfelelő pénzbeli támogatást kapnak. A határozat tovább bővíti a szakmunkások továbbtanulási lehetőségét: ezután arra is mód nyílik, hogy az előkészítő tanfolyamon részt nem vett, de a SZET-re való jelentkezés feltételeinek megfelelő szakmunkások is továbbtanuljanak. Fia felvételt nyernek, a tanfolyamosokéhoz hasonló támogatásban részesülnek. Ugyancsak az elmúlt évek tapasztalatai alapján határozott úgy a Minisztertanács, hogy a jövőben a tanfolyamot végzetteknek is felvételi vizsgát kell tenniük az egyetemen, főiskolán. Új vonása a rendelkezésnek, hogy a szakmunkás-képesítésű, fizikai foglalkozású fiatalok nem csupán a nappali, hanem az esti és a levelező tagozaton is továbbtanulhatnak. Környezetvédelmi tábor Országos környezetvédelmi ifjúsági vezetőképző tábor nyílt pénteken Gyöngyösöd. A tábort Rónai Rudolf, a Hazafias Népfront alelnöke, a HNF országos környezet- védelmi bizottságának elnöke nyitotta meg, majd S. Szabó Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, a „Társadajmi együttműködés a környezetvédelemben” címmel tartott előadást. A tábor programjában előadások es filmvetítések mellett a környezetvédelem hazai gyakorlatának a tanulmányozása is szerepel. Horthy ék halul sikerült kísérlete „ ... úgy véljük, akkor cselekszünk igazán jól, hagyományaink szellemében, ha tekintetünk napjainkat kutatja és jövőnket keresi. Hitünk szerint a szocialista, a kommunista ember nevelésénél nemesebb feladatot aligha látott el művészet. A Napjaink egyik fóruma .lesz a szocialista gondolkodás és ízlés formálásának”. Tizenhat évvel ezelőttről valók ezek a sorok, a Napjaink irodalmi és kulturális lap első számának címoldaláról. A vállalásban megfogalmazott szellem az évek során mind határozottabban tettenérhető realitássá lett. A Napjaink 1972-től folyamatosan. évenként — a Hazafias Népfront megyei bizottságával — szervezi és rendezi meg- a tokaji írótábort; a megyében élő és alkotó, valamint a megyéből elszármazott és a lappal szoros kapcsolatot tartó írók részvételével. E találkozók az irodalom és valóságábrázolás egy központi téma köré csoportosított véleménycseréjét biztosítják. Az idei, a VII. tokaji írótábor ezen a héten a szocialista demokrácia és a szocialista közélet témájában tanácskozott, cserélt véleményt. Hogy ennek napirenden tartása mily halaszthatatlanul fontos, arról a megnyitón Hegyi Imre, a HNF megyei titkára többek között így beszélt: „A szocializmus tág teret biztosít a közéleti tevékenységre. Tehát minden ember, aki egyetért a szocialista célkitűzésekkel, lehetőséget kap arra is, hogy sokoldalú aktivitást fejtsen ki.' Most, a szocializmus felépítésének korszakában mégin- kább szükséges ennek az alkotó erőnek a kibontakoztatása, a tartalékok feltárása. Ez pedig a szociálist a demokrácia fejlesztésével és az állampolgárok közéleti tevékenységével érhető el... Ahhoz, hogy egy állampolgár a- közéletben aktívan tevékenykedjen, nagyfokú tájékozottságra és a döntésekben való felelősségteljes részvételre van szükség. A politikai műveltségnek és a tudatosságnak tehát rendkívül nagy á szerepe,. ..” Az írótábor tanácskozásairól már szóltunk a hét folyamán. "Hagyománnyá lett azonban az is e találkozókon, hogy az írók, alkotók ellátogatnák megyénk egy- egv járásába, ismerkednek Borsod-Abaú j-Zemplénne). olvasókkal találkoznak. Az idei téma tanácskozásainak befejeztével az írótábor résztvevői Miskolcon cseréltek véleményt szocialista brigádok tagjaival, ma id Özdra utaztak, hogy e jelentős ipari városunk napi életéVel-gond iaival-terveivel ismerkedjenek, és ellátogattak. a járás több településére. A VII. tokaji írólábor résztvevői tegnap, pénteken búcsúztak. E minőt az ózdi járásban töltötték, délután, irodalmi kirándulást tettek Keleméiben. Gömörszőlősön és Tardonán. A táborzárásra DédeStapolcsányban került sor. ahol a délutáni órákban megkoszorúzták Lajos Árpád néprajzkutató sírját. Kulturális körkép E sorok írója még élénken emlékezik 1942. november 8- ának minden őszinte antifasisztát felvillanyozó eseményére, amelynek ismertetésével a nemrégiben megjelent Magyar—brit titkos tárgyalások 1943-ban című könyv bevezető tanulmánya kezdődik. A Duna-parti Carlton-szálló hallja, ahol akkoriban a szociáldemokrata, kisgazda és polgári liberális politikusok, újságírók jöttek össze, lázas viták, tervezgetések színhelye volt ezen a vasárnap ,dél- előttön. Az angolszászok part- raszálltak Észak-Afrikában és ezzel — mint Nádor Jenő, az Üjság parlamenti tudósítója a T. Ház folyosói véleményét összegezte — ha második még nem is, de másfél front már létrejött a németek ellen. — „Csak azt mondják meg az újságíró urak, oroszok, vagy angolok jönnek ide be?” — idézte Nádor az egyik nemrégiben még feltét-1 len német győzelmet jósoló kormánypárti honatya kérdését Nos, ez a könyv első mondatában Szombathelyi Ferenc akkori vezérkari főnök emlékiratából idézve ugyan így jellemzi a helyzetet: „a partraszállás igen nagy nyugtalanságot és izgalmat váltott ki". Szombathelyi és a vezérkar nyugtalansága persze a félelem nyugtalansága volt: nem tettek-e a németek mellett „rossz lóra”? Az ellenzék nyugtalansága a Carltonban viszont a reménykedés nyugtalansága volt: mikor érnek már a szövetségesek ide? Az angol külügyminisztérium most már nyilvánosságra hozott egykori iratait ösz- szeállító és a bevezető tanulmányt író Juhász Gyula alaposan ismerteti az akkori, Londonban 1981 karácsonyán nyílik meg a világ legnagyobb koncertterme. A metropolis centrumától hat kilométerre épül a zenecsarnok amely 24—33 ezer nézőt képes egyidejűleg befogadni. A „London Arena” — így hívják majd az óriási meglehetősen sajátos, magyar belpolitikai helyzetet, amelyre éppen az volt jellemző, hogy miközben a németek mellett harcolt az ország, a Duna-parti szálló halijában az ellenzékiek a szövetségeseknek „drukkolhattak”. A Horthy mögött tömörülő nagybirtokos és nagytőkés erők ugyanis — mint Juhász írja —, úgy szolgálták ki Hitlert, hogy közben a hatalmat kezükberi tartva, látszat parlamentarizmusokra támaszkodva biztosítottak valami „alkotmányosságot”, hogy szilárdan üljenek a helyükön. Pontosan erre támaszkodva próbáltak azután 1943. évben kapcsolatot tér remteni az angolokkal, hiszen nem engedték hatalomra a nácibarát szélsőjobboldalt, és tartották az alkotmányosság látszatát. Ezeknek a tit- kps tárgyalásoknak dokumentumokkal illusztrált anyagát tartalmazza ez a könyv, Eckhardt Tibor, Szegedi-Ma- szák Aladár konzervatív és Szentgyörgyi Albert már valóban demokratikus erőkre támaszkodó titkos tárgyalásain keresztül, egészen addig, amikor Florthy miniszterelnöke, Kállay, már belátta: csak a Szovjetunióval való tárgyalás vezethet eredményre. Az angolszászok ugyanis, a frontok akkori helyzete mellett, szovjetellenes „kiugrást” (bármennyire szerették volna) nem támogathatták. Mire azonban Kállay idáig eljutott, már Hitlerék is tudtak mindenről és megszállták hazánkat. Ezzel a több mint negyedszázados ellenforradalmi rezsim eljutott az önmaga teremtette zsákutcába, amelyből nem tudott kiszabadulni. (Kossuth Könyvkiadó). Máté Iván építményt — kistermeivel együtt évente 450 előadásnak nyújthat helyet. Alkalmas lesz popkoncertek, .sportrendezvények, cirkuszi előadások, kiállítások és kongresz- szusok megtartására Is. ötezer autó számára építenek mellette parkolóhelyet. LAPSZEMLE A Fáklya augusztus 20-án megjelenő új száma, megemlékezik Lev Tolsztoj születésének 150, évfordulójáról és ez alkalomból közli Lenin 1910. novemberében a Szoci- áldemokrat című bolsevista lapban megjelent cikkét, amelyet, a nagy orosz író halálakor írt. Képesriport számol be Bartók a Kékszakállú herceg vára című operájának moszkvai bemutalójáróL ÉVFÖRDULÓK Őszi rózsa—piros rózsa — az 1918-as polgári demokratikus forradalom 00. évíorRíportok, hírek, dalok, táncok a nemzetiségek életéből — új műsorral gyarapodik a Magyar Televízió programja. Első ízben augusztus 10-án este sugározzák a nemzetiségek életét, mindennapjait, népművészetét, hagyományait, dalait, táncait bemutató anyanyelvi műsort. Elsőként a hazánkban élő két legnagyobb nemzetiség, a német és a délszláv lakosság nyelvén rögzítették az adásokat. A bemutatkozó műsorban ízelítőt kapnak a tévénézők a német és délszláv dalokból, zenéből, táncokból — a palotabozsóki trió, Kretzer József, a nagymányoki vak citerás, a Garai zenekar és a mohácsi-szigeti Vada úttörő táncegyüttes közreműködésével. A riporterek fölkeresték Réger Antalt, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkárát, aki az V. német nemzetiségi kongresszus előkészületeiről beszélt. Elmondotta, hogy a IV. kongresszus óta nőtt a nemzetiségi tannyelvű iskolák száma, gyarapodtak a német nyelvű kiadványok, számos amatőr művészegyüttes alakult meg, báziskönyvtárak jöttek létre például Szekszárdulójára címmel, készül kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A jövő év tavaszán a Magyar Tanácsköztársaság történetét idézik tel itt. A Magyar - Munkásmozgalmi Múzeumban is megkezdték: az előkészületeket az 1918— 19-es történelmi évfordulókra. A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulását, hat évtizedes történetét vándorkiállításon mutatják) be. A Magyar Országos Levéltári az MSZMP Párttörté- neti Archívuma, és a Hadtörténeti Levéltél- másolatokat készít a forradalmakra vonatkozó kevésbé ismert iratokról. dón, amelyek az általános iskolákat és az óvodákat látják el. Á közelgő kongresszus küldötteit szeptemberben választják meg, mintegy háromszázan képviselik majd a Ma- .gyarországon élő 220 ezer német ajkú lakost. A műsor készítői hasonló kérdéssel fölkeresték Mán- dics Marint, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főelőadóját. a nemzetiségi szövetségek párt- titkárát. Ö arról beszélt, hogy a szövetség”valamennyi, délszláv településsel kapcsolatot tart, részt vesz a rendezvényeiken, hogy a VII. kongresszus óta például a siklósi járásban kétnyelvű táblákat helyeztek el a középületeken; a hercegszántói általános iskola szeptembertől körzeti nemzetiségi iskolaként kezdi meg munkáját, hogy jelentősen' emelkedett a horváth- szerb nyelvű kiadások száma; verseskötetek jelentek rneg Magyarországon élő nemzetiségi költők műveiből. A nemzetiségi adások —• amelyeket a pécsi körzeti stúdió munkatársai készítenek — a jövőben havonta egy alkalommal jelentkeznek a 2-es csatornán. 1 ——» "■ ........................................ ........—'—r A világ legnagyobb koncertterme Nemzetiségi műsorsorozat a. tv-kn Elbúcsúztak tokaji írótábor résztvevői Most, még oldalról...
