Észak-Magyarország, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-12 / 189. szám
1978. augusztus 12., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Élelmiszer és környéke Infézet a kmwemEíéé A jó háziasszony úgy indul el mindennapi bevásárlására, mint egy felfedező útra. E vásárlói szokást ma már a család gusztusa mellett nemcsak a leleményesség diktálja. Kialakításában sokat segít — mi több: ösztönöz is — az élelmiszeripar gazdag kínálata. Szinte naponta találkozhatunk egy- egy új termékkel a boltokban. a választék időről időre eddig nem- látott készítménynyel bővül. Hogy végül is mi kerül a vásárló kosarába, több mindentől függ. Van, aki csak saját tapasztalatában hisz, mások olthatatlan kíváncsisággal vadásznak az újra. A választást nem kis mértékben befolyásolja a „tálalás”: a korszerű, ízléses csomagolás már önmagában kínálja az árut. A vásárló figyelmét felkelti a reklám, de a legbiztosabb ajánlólevél mindenképp az áru minőségi védjegye. HOL TART A FALU? A város és a falu olykor lassúbb léptű, de mindenképpen ígéretes közelítésének egyik jellemzője: mit kínálnak itt és ott a boltok? A színvonal emelése mindenekelőtt ä községek kereskedelmi hálózatának korszerűsítését feltételezte. örömmel nyugtázhatjuk a tényt, hogy az elmúlt években rendkívül sokat fejlődött Borsodban a lakosság élelmiszer-ellátása. A községekben a régi szatócsboltok jegyeit viselő vegyesboltok helyét fokozatosan új ABC-áruházak, korszerű üzletek váltják fel. Lehetőséget teremtve arra, hogy a falulakók csaknem olyan élelmiszer-választékot találjanak helyben, mint a város embere. E fejlődés jórészt a szövetkezeteknek köszönhető; az áfészek ma is elsősorban a községek ellátására hivatottak. Akár városról, akár faluról legyen is szó, a cél mindenképpen az, hogy jó minőségű élelmiszerhez jussanak a vásárlók. Borsodban a megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet az idei év első felében többek között a szövetkezeti szektor termékeit. kínálatát is „nagyító alá tette”. Mit tükröznek a tapasztalatok? Nos, ebből az is lemérhető, hol tart ma a borsodi falu. Az intézet munkatársai az elmúlt fél év során 63 szövetkezeti. kereskedelmi egységet ellenőriztek. A vizsgált tételek pontosan 58.!) százalékában találtak valamilyen hibát. Samos, nem egy esetben fordult elő — a jellemző arany kereken 35 százalék —, hogy lejárt szavatossági idejű árut kínáltaK a bolton. Ennek veszélyét, úgy hisz- szük, bárki lemérheti... A nyár. a nagy meleg egyébként is megköveteli: még fokozottabban ügyeljünk az éle1 miszerek romlandóságára. S ha ez óvatosságra int a háztartásban, még inkább nagyobb veszélyt jelent a boltok nagy tételű kínálatában. A községek, falvak ABC-áru- házai. üzletházai biztosítják — ma már majdcsak mindenütt — a lakosság alapvető élelmiszer-ellátását. Ám tény és való, hogy e szövetkezeti kereskedelmi egységek elmaradnak technikai felszereltségükben a városiaktól. A hűtőlánc ma még megszakad. Pedig éppen azokban a boltokban van a legnagyobb szükség korszerű hűtőgépekre, ahová ritkábban jutnak el a szállító kocsik. Hogy kevés a korszerű hűtőgép, abból más szabálytalanság is adódik. Többek között az, hogy együtt tárolják a tejtermékekét, a húst és a hentesárut. Ez pedig nemcsak az áru minőségét rontja, de egészségügyi szempontból sem megengedhető. Az Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet elmúltfél évi tapasztalatai jegyzik a szövetkezeti vendéglátás jellemzőit is. Megyénkben 73 vendéglátóipari egységet ellenőriztek, s ezek 50,7 százalékában találtak valamilyen szabálytalanságot. Melyek a leggyakoribb visszaélések? Nem árulunk el titkot a fogyasztók előtt, mert nem egy esetben tapasztalhatja a vendég, hogy a felszolgált rövidital „egy lépéssel” rövidebb a kelleténél. Mondhatnánk, ez is egyfajta formája az alkoholizmus elleni küzdelemnek. Ám mégsem elfogadható. Mert az italok térfogathiánya egyben a fogyasztó megkárosítása is. Magyarul: árdrágítás. Nem beszélve arról, hogy a vendéglátó helyeken — enyhén szólva — nem mindig élvezhető a kávé. Mi, fogyasztók talán nem tudjuk, de az intézet munkatársai szigorú alapszabályként kezelik: egy duplának hat gramm kávét kell tartalmaznia. S ha a kávé minőségében kifogást találnak, arra nem lehet mentség, hogy „rossz a káváfőző”. Az adott mennyiséget ugyanis olyan komplex vizsgálat alá vetik, amely egyértelműen kimutatja, becsülettel beletették-e a kívánt mennyiséget. A szövetkezeti termelőüzemek ellenőrzése során már több pozitívumról számolhatnak be az intézet munkatársai. Vizsgálták többek között az áfészek húsfeldolgozó üzemeit, amelyeknek valamennyi termékét megfelelőnek találták. A termelőüzemek között példaként emlegetik a pálházai száraztésztagyártó üzemet: termékeik jó minőségűek, keresettek, s választékban is jó kínálatot biztosítanak a megye lakosságának. Többnyire elavultak viszont a községek üdítőital- és szikvízüzemei. Termékeiket jórészt már csak a távoleső, kis falvakban keresik. A sütő- és cuki-ászüáemek sem dicsérhetők egyértelműen. A megvizsgáltak 30 százalékában találtak kifogást. Hogy csak a legjellemzőbb hibát említsük: a fagylalt készítésekor nem megfelelő arányban használják fel az alapanyagokat. Ezért is mondja a vásárló: „Vizes ez a fagylalt.” FALRA HÁNYT BOR5Ö? A megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet munkatársai nem pusztán laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá az egyes tételeket. Ha a helyszíni vizsgálatkor felmerül a gyanúja annak, hogy az áru minőséghibás, az ellenőrzést végzői dolgozó azonnal zárolja árusítását. Az intézet mindennapi gyakorlatában nem ritka az ilyen eset. Akár a helyszínen, akár a laboratóriumi vizsgálat során tapasztalnak hiányosságot, szabálytalanságot, az mindenképpen következményeket von maga után. Az intézet dolgozói a súlyosabb esetekben szabálysértési eljárásra tesznek javaslatot a tshácsi szerveknek. A szövetkezetek ellenőrzésekor 13 alkalommal került erre sor ebben a fél - évben. Huszonnégy esetben -pedig figyelmeztették a szövetkezeti központokat: szabálytalanságot észleltek valamely egységükben. Az in tézet egyetlen egy észrevételre sem kapott visszajelzést! A körültekintő vizsgálat kétségkívül a vásárló, a fogyasztó érdekében történik. De a boltok és a vendéglátó- helyek gazdáinak nem érdeke, hogy ne érje szó a ház elejét?! Mikes Márta Itt fontos munkaeszköz az óra Kezelők munka közben Énkatalvi teiiÉla Gyorsaság, türelem Munka a központban Mint egy gépesített méhkas belülről, olyan a Sátoraljaújhelyi Postahivatal főközpontjának a munkatere. Csak nők dolgoznak itt, szám szerint tizenhármán, a Dobó Katalin szocialista brigád tagjai, Ladies Lajosné vezetésével. A CB nagy teljesítményű főközpont lassan már negyedszázados és még néhány évet szolgálnia kell. Bár a posta nagy erőfeszítéseket tesz a telefonközpontok. a telefonhálózat korszerűsítésére, bővítésére. van még néhány ehhez hasonló berendezés, amely üzemel. Nem könnyű itt a munka. Az újhelyi központon keresztül történik a kapcsolás a városi, a bodrogközi, a hegyközi községek telefonhálózatába, készülékeihez. A régi, kézi kapcsolású központban tulajdonképpen kilenc munkahely — szaknvelven szekrény — van a helyi és a helyközi beszélgetések lebonyolítására. Egy-egy szekrényhez tizenhat pár kapcsolózsinór tartozik, ami azt jelenti, hogy a kezelő harminckét előfizetőt kapcsolhat egyszerre össze. A fejbeszélő — a hallgató és a beszélő egybeépítve — rövid megszakításokkal hét órán keresztül ott van a kezelő fején. Nem csoda, hogy zajártalmakról panaszkodnak, hogy zúg, hogy zsong a fejük, hogy idegileg „kikészülnek” a műszak végére. Ezért dolgoznak hétórás, csökkentett munkaidőben. Eközben is óránként tíz percre, és az ebédidő fél órájára egyenként helyettesíti őket a váltó. Minden szekrénynél, minden kezelő szinte egyszerre beszél: — Tessék, központ. Adom a dohánygyárat, — Kapcsoltam ... — Foglalt, kérem várni.. 1 Mint elmondják, különösen a debreceni hívásokat nehéz „kikézbesíteni”, az összeköttetést megteremteni. Sokszor „közelharcot” kell egy-egy debreceni kapcsolatért vívniuk. De ez még nem minden. Ott .vannak az órák, amelyek fontos eszközei, munkaeszközei a központnak. A beszélgetések ideién ezeket is figyelni, kezelni kell. És ott van az adminisztráció. A távbeszélőjegy kitöltése. Minden egyes beszélgetés alkalmából rögzíteni kell a kezelőnek a hívó számát, a hívott helyiséget és számát, a hívó, a hívott nevét, a bejelentési időt, az esetleges különleges kikötéseket, a beszélgetés időtartamát, a díjövet — távolságot — és az időt, s nyilvánvaló, hogy szükségeltetik a távbeszélőjegyen a kezelő aláírása is ... Mint említettük, itt kimondottan lánvok. asszonvok dolgoznak. Miután a legtöbb munka délelőtt van. így közülük kilencen ekkor teljesítenek szolgálatot, délután öten vannak, éjszaka pedig csak egy kezelő teremti meg a hívó és a hívott fél között a kapcsolatot. A Dobó Katalin szocialista brigád tagjai kiváló munkát végeznek. A zajártalom, az ideg- feszültség ellenére is udvariasak, türelmesek. Legfőbb elvüknek a gyorsaságot tekintik. Ismeretlen ismerőseink ők, akiknek az arcát nem láthatjuk, csak a hangjukat halljuk, amikor telefonkapcsolást kérünk. És ha a kapcsolat létrejött és beszélünk, „lebeszéltünk”, befejeztük a telefonálást, rendszerint elfeledkezünk róluk. Gyors, türelmes, precíz munkájukat természetesnek tartjuk. Szöveg: Oravcc János Kép: Laczó József „Nem az elvesztett, hanem a megmaradt, megváltozott munkaképesség a fontos!” — röviden ebben a mondatban lehetne összefoglalni a munkahelyi rehabilitáció lényegét, jelentőségét és feladatát. Nagy gondot fordítanak erre a Borsodi Szénbányák Vállalatnál is, ahol különösen gyakori jelenség a munkahelyi teherbíróképesség, erő csökkenése, sérülés. Főképpen a jó keresettel bíró, elő- vájáson dolgozókat érinti ez. A sérült szervezet további károsodásának megóvása, a csökkent munkaképességűek erejének teljes kibontakoztatása érdekében a vállalatnál felmérést végeztek. Először a negyven éven felüliek kerültek sorra. Sajnos, a tapasztalatok nem a legkedvezőbbek. A helyzet az, hogy sokan úgy vélik: én itt lettem beteg, itt szenvedtem károsodást, jogom van hozzá, hogy továbbra is azonos munkahelyen, azonos bérrel dolgozzam. Az ilyen vizsgálatoknál fontos szerepe van a pszichológiának. Nem szabad, hogy a csökkent munkaképességűek a velük való törődést valamiféle lealacsonyító Az OKISZ és az AFIT elhatározta, hogy közösen létrehozzák a gépjárműjavító szövetkezetek műszerkarbantartó bázisát. A tervidőszak végére várhatóan 1 millió személygépkocsi lesz hazánkban, és a javításukkal, karbantartásukkal járó tennivalóknak egynegyede ipari szövetkezetekre hárul majd. A motorizáció fejlődése sürgeti az autók korszerű műszaki ellenőrzését, javítását segítő gépek, műszerek, berendezések redszeres karbantartását. A szövetkezetek száz telephelyén jelenleg 45-féle gépet, műszert és több mint 2 ezer szervizberendezést üzemeltetnek. Ezek karbantartásához, javításához, mérési pontossáintézkedésnek, félreállításnak véljék. Hiszen a vizsgálatok, intézkedések ezeknek a dolgozóknak az érdekeit védik, egészségüket óvják. Az a cél, hogy a csökkent munkaképességűek megtalálják számításukat, érezzék, hogy továbbra is hasznos tagjai a társadalomnak,, munkájukra szükség van. Ezért is fontos a rehabilitációs munkahelyek további bővítése, felkutatása, hiszen nem mindegy, hogy 15—20 évi munka letöltése után milyen környezetbe kerülnek a dolgozók. A borsodi bányászoknál jó úton haladnak a rehabilitációs munkahelyek kialakításában, a csökkent munkaképességűek erejének hasznos, számukra is kedvező felhasználásában. Figyelembe veszik az előző munkahelyek adta lehetőségeket, anyagi érdekeltséget, törődnek az ilyen esetekben természetes emberi magatartással és érzésekkel. Az effajta törődés méltán lehet példa a többi, különféle veszélyeknek kitett nagyvállalatok, üzemek előtt. Dr. Erdei Sándor üzemorvos guk ellenőrzéséhez képzett szakemberek, megfelelő eszközök szükségesek. E fel lételek összességével a szövetkezetek még nem rendelkeznek. A tervek szerint az AFIT 1979. január 1-től elvégzi a karbantartási, pontosság-ellenőrzési és hitelességi munkákat a szövetkezetek számára, és jövő év július 1-től a műszerek javítását is. Ugyanez év végéig létrehozza a komplex műszerjavító bázist. Egyedi megállapodástól és a technikai felkészültségtől függően az AFIT a szövetkezetek számára kisebb tételekben a műszerekhez pótalkatrészeket és célszerszámokat is gyárt majd. Miszerkarbaniartó bázis Minden ötödiknél itass Minden ötödik közúti balesetnél, így vagy úgy, szerephez jut az alkohol Bor_- sod megyében. A meggondolatlan előzések, a szabálytalan kanyarodások mögött meghatározatlanul olt van az alkoholgőz, a túlságosan feloldó ittasság, ami a könnyedséget könnyelműséggé stimulálja. Megyénk ezzel a 21,8 százalékos átlaggal, országosan és nemzetközi viszonyításban is az „élmezőnyhöz” tartozik. Pedig az ittas vezetőtől a helyszínen el lehet, mi több, el kell venni a jogosítványt! El is veszik egyre több magáról megfeledkezett gépjárművezetőtől, aki fél évig, vagy egy évig nem ülhet a volán mögé. Ügy tűnik, mindinkább kialakulóban van a közvéleményben, hogy gyakorlatilag alig tesznek különbséget a leré- szegedetten vezető, vagy az egy pohár sört fogyasztó autós között. Aki ivott, ne vezessen, az, aki vezet, ne igyon! Sokakkal együtt kérdezhetnénk, hogyan járnak el azokkal szemben, akik másodszor vagy már harmadszor vesztik el hosszabb- rövidehh időre jogosítványukat ittas vezetés' miatt. Azok, akik nem tudnak lemondani az alkoholról, és emiatt újra meg újra súlyosan megszegik a szabá-------> — •---------------------I yokat, meglehetősen nagy árat fizetnek, közülük jó néhányan öt évre" kénytelenek nélkülözni autójukat. Persze az alkohol nemcsak vezetés közben ragadtatja bátorságra, vakmerő megoldásokra az autóst, előfordult már, hogy, az öntudatlanságig ittas vezetőtől alighogy elvették a jogosítványt, nem sokkal később vezetői engedély nélkül ült a volán rrögé, és mondani sem kell, ismét borgőzösen. Évente tízezerszámra nyújtják ál az alkoholszondát közúti ellenőrzések során a rendőrök a ■ jármű- i vezetőknek, a többi közle- 1 kedő biztonsága érdekében. , Tapasztaltuk: gyakran az i előző napi iszogatás is el- J színezi a szondát, a szerve- i ze nem frissült fel; kisért ! a másnaposság. Minden ötödik balesetnél J ittasságot mutat a szonda, i halálos végű ütközéseket, [ súlyos sérüléseket, lelki i megrázkódtatásokat irha- i tunk az alkohol számlája- , ra. Ne csak a szolgálatát t teljesít# rendőrtől várjuk el a határozottságot, segít- i senek a családtagok, a munkatársak is, hogy mi- ■ né) kevesebben indulhassanak el ittasan, magukat. í másokat veszélyeztetve. a N. J. ! ? ...............-.....................................—t /