Észak-Magyarország, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-12 / 189. szám

1978. augusztus 12., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Élelmiszer és környéke Infézet a kmwemEíéé A jó háziasszony úgy in­dul el mindennapi bevásár­lására, mint egy felfedező út­ra. E vásárlói szokást ma már a család gusztusa mel­lett nemcsak a leleményes­ség diktálja. Kialakításában sokat segít — mi több: ösz­tönöz is — az élelmiszeripar gazdag kínálata. Szinte na­ponta találkozhatunk egy- egy új termékkel a boltok­ban. a választék időről időre eddig nem- látott készítmény­nyel bővül. Hogy végül is mi kerül a vásárló kosarába, több min­dentől függ. Van, aki csak sa­ját tapasztalatában hisz, má­sok olthatatlan kíváncsiság­gal vadásznak az újra. A vá­lasztást nem kis mértékben befolyásolja a „tálalás”: a korszerű, ízléses csomagolás már önmagában kínálja az árut. A vásárló figyelmét fel­kelti a reklám, de a legbiz­tosabb ajánlólevél minden­képp az áru minőségi védje­gye. HOL TART A FALU? A város és a falu olykor lassúbb léptű, de mindenkép­pen ígéretes közelítésének egyik jellemzője: mit kínál­nak itt és ott a boltok? A színvonal emelése mindenek­előtt ä községek kereskedel­mi hálózatának korszerűsíté­sét feltételezte. örömmel nyugtázhatjuk a tényt, hogy az elmúlt években rendkívül sokat fejlődött Borsodban a lakosság élelmiszer-ellátása. A községekben a régi szatócs­boltok jegyeit viselő vegyes­boltok helyét fokozatosan új ABC-áruházak, korszerű üz­letek váltják fel. Lehetőséget teremtve arra, hogy a falu­lakók csaknem olyan élelmi­szer-választékot találjanak helyben, mint a város em­bere. E fejlődés jórészt a szövetkezeteknek köszönhető; az áfészek ma is elsősorban a községek ellátására hiva­tottak. Akár városról, akár falu­ról legyen is szó, a cél min­denképpen az, hogy jó minő­ségű élelmiszerhez jussanak a vásárlók. Borsodban a me­gyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet az idei év első felében többek között a szövetkezeti szektor termé­keit. kínálatát is „nagyító alá tette”. Mit tükröznek a ta­pasztalatok? Nos, ebből az is lemérhető, hol tart ma a bor­sodi falu. Az intézet munkatársai az elmúlt fél év során 63 szövet­kezeti. kereskedelmi egységet ellenőriztek. A vizsgált téte­lek pontosan 58.!) százaléká­ban találtak valamilyen hi­bát. Samos, nem egy esetben fordult elő — a jellemző arany kereken 35 százalék —, hogy lejárt szavatossági idejű árut kínáltaK a bolton. Ennek veszélyét, úgy hisz- szük, bárki lemérheti... A nyár. a nagy meleg egyéb­ként is megköveteli: még fo­kozottabban ügyeljünk az éle1 miszerek romlandóságára. S ha ez óvatosságra int a háztartásban, még inkább na­gyobb veszélyt jelent a bol­tok nagy tételű kínálatában. A községek, falvak ABC-áru- házai. üzletházai biztosítják — ma már majdcsak minde­nütt — a lakosság alapvető élelmiszer-ellátását. Ám tény és való, hogy e szövetkezeti kereskedelmi egységek elma­radnak technikai felszerelt­ségükben a városiaktól. A hűtőlánc ma még megszakad. Pedig éppen azokban a bol­tokban van a legnagyobb szükség korszerű hűtőgépek­re, ahová ritkábban jutnak el a szállító kocsik. Hogy ke­vés a korszerű hűtőgép, ab­ból más szabálytalanság is adódik. Többek között az, hogy együtt tárolják a tejter­mékekét, a húst és a hentes­árut. Ez pedig nemcsak az áru minőségét rontja, de egészségügyi szempontból sem megengedhető. Az Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet elmúlt­fél évi tapasztalatai jegyzik a szövetkezeti vendéglátás jel­lemzőit is. Megyénkben 73 vendéglátóipari egységet el­lenőriztek, s ezek 50,7 száza­lékában találtak valamilyen szabálytalanságot. Melyek a leggyakoribb visszaélések? Nem árulunk el titkot a fo­gyasztók előtt, mert nem egy esetben tapasztalhatja a ven­dég, hogy a felszolgált rövid­ital „egy lépéssel” rövidebb a kelleténél. Mondhatnánk, ez is egyfajta formája az alko­holizmus elleni küzdelemnek. Ám mégsem elfogadható. Mert az italok térfogathiánya egyben a fogyasztó megkáro­sítása is. Magyarul: árdrágí­tás. Nem beszélve arról, hogy a vendéglátó helyeken — enyhén szólva — nem min­dig élvezhető a kávé. Mi, fo­gyasztók talán nem tudjuk, de az intézet munkatársai szigorú alapszabályként ke­zelik: egy duplának hat gramm kávét kell tartalmaz­nia. S ha a kávé minőségé­ben kifogást találnak, arra nem lehet mentség, hogy „rossz a káváfőző”. Az adott mennyiséget ugyanis olyan komplex vizsgálat alá vetik, amely egyértelműen kimu­tatja, becsülettel beletették-e a kívánt mennyiséget. A szövetkezeti termelőüze­mek ellenőrzése során már több pozitívumról számolhat­nak be az intézet munkatár­sai. Vizsgálták többek között az áfészek húsfeldolgozó üzemeit, amelyeknek vala­mennyi termékét megfelelő­nek találták. A termelőüze­mek között példaként emle­getik a pálházai száraztészta­gyártó üzemet: termékeik jó minőségűek, keresettek, s vá­lasztékban is jó kínálatot biztosítanak a megye lakos­ságának. Többnyire elavul­tak viszont a községek üdítő­ital- és szikvízüzemei. Termé­keiket jórészt már csak a tá­voleső, kis falvakban keresik. A sütő- és cuki-ászüáemek sem dicsérhetők egyértelmű­en. A megvizsgáltak 30 szá­zalékában találtak kifogást. Hogy csak a legjellemzőbb hibát említsük: a fagylalt készítésekor nem megfelelő arányban használják fel az alapanyagokat. Ezért is mondja a vásárló: „Vizes ez a fagylalt.” FALRA HÁNYT BOR5Ö? A megyei Élelmiszerellen­őrző és Vegyvizsgáló Intézet munkatársai nem pusztán laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá az egyes tételeket. Ha a helyszíni vizsgálatkor felmerül a gyanúja annak, hogy az áru minőséghibás, az ellenőrzést végzői dolgozó azonnal zárolja árusítását. Az intézet mindennapi gya­korlatában nem ritka az ilyen eset. Akár a helyszínen, akár a laboratóriumi vizsgálat során tapasztalnak hiányosságot, szabálytalanságot, az min­denképpen következményeket von maga után. Az intézet dolgozói a súlyosabb esetek­ben szabálysértési eljárásra tesznek javaslatot a tshácsi szerveknek. A szövetkezetek ellenőrzésekor 13 alkalommal került erre sor ebben a fél - évben. Huszonnégy esetben -pedig figyelmeztették a szö­vetkezeti központokat: sza­bálytalanságot észleltek va­lamely egységükben. Az in tézet egyetlen egy észrevétel­re sem kapott visszajelzést! A körültekintő vizsgálat két­ségkívül a vásárló, a fo­gyasztó érdekében történik. De a boltok és a vendéglátó- helyek gazdáinak nem érde­ke, hogy ne érje szó a ház elejét?! Mikes Márta Itt fontos munkaeszköz az óra Kezelők munka közben Énkatalvi teiiÉla Gyorsaság, türelem Munka a központban Mint egy gépesített méhkas belülről, olyan a Sátoralja­újhelyi Postahivatal főköz­pontjának a munkatere. Csak nők dolgoznak itt, szám sze­rint tizenhármán, a Dobó Katalin szocialista brigád tagjai, Ladies Lajosné veze­tésével. A CB nagy teljesítmé­nyű főközpont lassan már negyedszázados és még né­hány évet szolgálnia kell. Bár a posta nagy erőfeszíté­seket tesz a telefonközpon­tok. a telefonhálózat korsze­rűsítésére, bővítésére. van még néhány ehhez hasonló berendezés, amely üzemel. Nem könnyű itt a munka. Az újhelyi központon keresz­tül történik a kapcsolás a városi, a bodrogközi, a hegy­közi községek telefonhálóza­tába, készülékeihez. A régi, kézi kapcsolású központban tulajdonképpen kilenc mun­kahely — szaknvelven szek­rény — van a helyi és a helyközi beszélgetések lebo­nyolítására. Egy-egy szek­rényhez tizenhat pár kapcso­lózsinór tartozik, ami azt je­lenti, hogy a kezelő harminc­két előfizetőt kapcsolhat egy­szerre össze. A fejbeszélő — a hallgató és a beszélő egy­beépítve — rövid megszakí­tásokkal hét órán keresztül ott van a kezelő fején. Nem csoda, hogy zajártalmakról panaszkodnak, hogy zúg, hogy zsong a fejük, hogy idegileg „kikészülnek” a mű­szak végére. Ezért dolgoznak hétórás, csökkentett munka­időben. Eközben is óránként tíz percre, és az ebédidő fél órájára egyenként helyettesí­ti őket a váltó. Minden szekrénynél, min­den kezelő szinte egyszerre beszél: — Tessék, központ. Adom a dohánygyárat, — Kapcsoltam ... — Foglalt, kérem várni.. 1 Mint elmondják, különösen a debreceni hívásokat nehéz „kikézbesíteni”, az összeköt­tetést megteremteni. Sokszor „közelharcot” kell egy-egy debreceni kapcsolatért vív­niuk. De ez még nem minden. Ott .vannak az órák, ame­lyek fontos eszközei, munka­eszközei a központnak. A be­szélgetések ideién ezeket is figyelni, kezelni kell. És ott van az adminisztráció. A távbeszélőjegy kitöltése. Min­den egyes beszélgetés alkal­mából rögzíteni kell a keze­lőnek a hívó számát, a hí­vott helyiséget és számát, a hívó, a hívott nevét, a be­jelentési időt, az esetleges különleges kikötéseket, a be­szélgetés időtartamát, a díj­övet — távolságot — és az időt, s nyilvánvaló, hogy szükségeltetik a távbeszélő­jegyen a kezelő aláírása is ... Mint említettük, itt kimon­dottan lánvok. asszonvok dolgoznak. Miután a legtöbb munka délelőtt van. így kö­zülük kilencen ekkor telje­sítenek szolgálatot, délután öten vannak, éjszaka pedig csak egy kezelő teremti meg a hívó és a hívott fél kö­zött a kapcsolatot. A Dobó Katalin szocialista brigád tagjai kiváló munkát végez­nek. A zajártalom, az ideg- feszültség ellenére is udva­riasak, türelmesek. Legfőbb elvüknek a gyorsaságot te­kintik. Ismeretlen ismerőse­ink ők, akiknek az arcát nem láthatjuk, csak a hangjukat halljuk, amikor telefonkap­csolást kérünk. És ha a kap­csolat létrejött és beszélünk, „lebeszéltünk”, befejeztük a telefonálást, rendszerint elfe­ledkezünk róluk. Gyors, tü­relmes, precíz munkájukat természetesnek tartjuk. Szöveg: Oravcc János Kép: Laczó József „Nem az elvesztett, hanem a megmaradt, megváltozott munkaképesség a fontos!” — röviden ebben a mondatban lehetne összefoglalni a mun­kahelyi rehabilitáció lénye­gét, jelentőségét és feladatát. Nagy gondot fordítanak erre a Borsodi Szénbányák Vál­lalatnál is, ahol különösen gyakori jelenség a munkahe­lyi teherbíróképesség, erő csökkenése, sérülés. Főkép­pen a jó keresettel bíró, elő- vájáson dolgozókat érinti ez. A sérült szervezet további károsodásának megóvása, a csökkent munkaképességűek erejének teljes kibontakozta­tása érdekében a vállalatnál felmérést végeztek. Először a negyven éven felüliek kerül­tek sorra. Sajnos, a tapasz­talatok nem a legkedvezőb­bek. A helyzet az, hogy so­kan úgy vélik: én itt lettem beteg, itt szenvedtem károso­dást, jogom van hozzá, hogy továbbra is azonos munkahe­lyen, azonos bérrel dolgoz­zam. Az ilyen vizsgálatok­nál fontos szerepe van a pszichológiának. Nem szabad, hogy a csökkent munkaké­pességűek a velük való törő­dést valamiféle lealacsonyító Az OKISZ és az AFIT el­határozta, hogy közösen lét­rehozzák a gépjárműjavító szövetkezetek műszerkarban­tartó bázisát. A tervidőszak végére várhatóan 1 millió sze­mélygépkocsi lesz hazánkban, és a javításukkal, karban­tartásukkal járó tennivalók­nak egynegyede ipari szövet­kezetekre hárul majd. A mo­torizáció fejlődése sürgeti az autók korszerű műszaki el­lenőrzését, javítását segítő gépek, műszerek, berendezé­sek redszeres karbantartását. A szövetkezetek száz telep­helyén jelenleg 45-féle gépet, műszert és több mint 2 ezer szervizberendezést üzemeltet­nek. Ezek karbantartásához, javításához, mérési pontossá­intézkedésnek, félreállításnak véljék. Hiszen a vizsgálatok, intézkedések ezeknek a dol­gozóknak az érdekeit védik, egészségüket óvják. Az a cél, hogy a csökkent munkaké­pességűek megtalálják számí­tásukat, érezzék, hogy to­vábbra is hasznos tagjai a társadalomnak,, munkájukra szükség van. Ezért is fontos a rehabilitációs munkahelyek további bővítése, felkutatása, hiszen nem mindegy, hogy 15—20 évi munka letöltése után milyen környezetbe ke­rülnek a dolgozók. A borso­di bányászoknál jó úton ha­ladnak a rehabilitációs mun­kahelyek kialakításában, a csökkent munkaképességűek erejének hasznos, számukra is kedvező felhasználásában. Figyelembe veszik az előző munkahelyek adta lehetősé­geket, anyagi érdekeltséget, törődnek az ilyen esetekben természetes emberi magatar­tással és érzésekkel. Az effaj­ta törődés méltán lehet pél­da a többi, különféle veszé­lyeknek kitett nagyvállalatok, üzemek előtt. Dr. Erdei Sándor üzemorvos guk ellenőrzéséhez képzett szakemberek, megfelelő esz­közök szükségesek. E fel léte­lek összességével a szövetke­zetek még nem rendelkeznek. A tervek szerint az AFIT 1979. január 1-től elvégzi a karbantartási, pontosság-el­lenőrzési és hitelességi mun­kákat a szövetkezetek szá­mára, és jövő év július 1-től a műszerek javítását is. Ugyanez év végéig létrehoz­za a komplex műszerjavító bázist. Egyedi megállapodás­tól és a technikai felkészült­ségtől függően az AFIT a szövetkezetek számára kisebb tételekben a műszerekhez pótalkatrészeket és célszer­számokat is gyárt majd. Miszerkarbaniartó bázis Minden ötödiknél itass Minden ötödik közúti bal­esetnél, így vagy úgy, sze­rephez jut az alkohol Bor_- sod megyében. A meggon­dolatlan előzések, a sza­bálytalan kanyarodások mö­gött meghatározatlanul olt van az alkoholgőz, a túlsá­gosan feloldó ittasság, ami a könnyedséget könnyel­műséggé stimulálja. Megyénk ezzel a 21,8 szá­zalékos átlaggal, országosan és nemzetközi viszonyítás­ban is az „élmezőnyhöz” tartozik. Pedig az ittas ve­zetőtől a helyszínen el le­het, mi több, el kell ven­ni a jogosítványt! El is veszik egyre több magáról megfeledkezett gépjárművezetőtől, aki fél évig, vagy egy évig nem ül­het a volán mögé. Ügy tű­nik, mindinkább kialakuló­ban van a közvélemény­ben, hogy gyakorlatilag alig tesznek különbséget a leré- szegedetten vezető, vagy az egy pohár sört fogyasztó autós között. Aki ivott, ne vezessen, az, aki vezet, ne igyon! Sokakkal együtt kérdez­hetnénk, hogyan járnak el azokkal szemben, akik má­sodszor vagy már harmad­szor vesztik el hosszabb- rövidehh időre jogosítvá­nyukat ittas vezetés' miatt. Azok, akik nem tudnak le­mondani az alkoholról, és emiatt újra meg újra sú­lyosan megszegik a szabá­-------> — •---------------------­I yokat, meglehetősen nagy árat fizetnek, közülük jó néhányan öt évre" kénytele­nek nélkülözni autójukat. Persze az alkohol nemcsak vezetés közben ragadtatja bátorságra, vakmerő megol­dásokra az autóst, előfordult már, hogy, az öntudatlan­ságig ittas vezetőtől alig­hogy elvették a jogosít­ványt, nem sokkal később vezetői engedély nélkül ült a volán rrögé, és mondani sem kell, ismét borgőzö­sen. Évente tízezerszámra nyújtják ál az alkoholszon­dát közúti ellenőrzések so­rán a rendőrök a ■ jármű- i vezetőknek, a többi közle- 1 kedő biztonsága érdekében. , Tapasztaltuk: gyakran az i előző napi iszogatás is el- J színezi a szondát, a szerve- i ze nem frissült fel; kisért ! a másnaposság. Minden ötödik balesetnél J ittasságot mutat a szonda, i halálos végű ütközéseket, [ súlyos sérüléseket, lelki i megrázkódtatásokat irha- i tunk az alkohol számlája- , ra. Ne csak a szolgálatát t teljesít# rendőrtől várjuk el a határozottságot, segít- i senek a családtagok, a munkatársak is, hogy mi- ■ né) kevesebben indulhassa­nak el ittasan, magukat. í másokat veszélyeztetve. a N. J. ! ? ...............-.....................................—t /

Next

/
Oldalképek
Tartalom